Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6-8. szám
ÚJ MAGYAR ÚT mi tjük a felvidéki tótot is és nem vesszük természetesnek, hogy a magyar-tótnak a szláv-szlovák egyesületekben van a helye. Tudnunk kell azonban, hogy a testvériségi megmozdulásnak első és utolsó sorban gazdasági okai és céljai voltak, hogy az akkori amerikai magyarnak minden oka megvolt, hogy színmagyarságát kiemelje a Közép-Európából idevándorolt tömegben. Aki ugyanis magyar írásokkal érkezett, az az amerikai közvélemény előtt mind csak “hunky” volt és a színmagyar joggal tartotta tűrhetetlennek ezt az általánosító degradálást. A Hazletonban megindult Verhovay-mozgalom elsősorban a pennsylvaniai magyar bányászok között terjed. Bányatelepről-telepre alakulnak a Verhovay fiókok, melyeknek száma rövid két évtizeden belül eléri az ötvenhármat, összesen 5,000 főnyi taglétszámmal. A századfordulóval rohamos fejlődésnek indult acélipar új központokba vonza az amerikai munkás magyarságot és az acélgyártó magyarral a Verhovay kibővült és városiasabb jelleget kap. Az ipar általános fejlődésével és országszeri kiterjedésével a Verhovay is lépést tart, amíg a mai napig Amerika 15 államára terjed ki működése, összesen 271 fiókkal és hatvanegyezres taglétszámmal, amiben most már minden elképzelhető foglalkozási ág képviselve van. A Verhovay testvérsegítés anyagi bázisa a kötelező havi tagsági díj, melynek ellenében a betegségbe esett tag bizonyos járulékot kap, elhalálozása esetén pedig örökösei egy előre meghatározott összegű segélyben részesülnek. A tagsági díjakból adódik össze és alakul ki az Egyesület vagyona, melynek gondos és gazdaságos befektetése a biztosítéka annak, hogy az Egyesület mindenkor képes eleget tenni segélyfizetési kötelezettségének. A fejlődés első 38 évében az Egyesület vagyongyűjtése és tartalékolási politikája meglehetős szabad határok között mozgott, míg 1924.ben — a magyar testvériségi intézmények sorában elsőnek — véglegesen áttért a törvényes tartalék-alapú biztosítási módszerre, amivel elérte a fejlődésnek azt a fokát, ami a nagy amerikai biztosítási intézeteket jellemzi. Az Egyesület jelenlegi több, mint tizenöt millió dolláros vagyona elsőrangú értékpapírokba és ingatlanokba van befektetve: az evvel szemben álló tartalékolási kötelezettsége egy millió dollárnál többet hagy fölöslegül s pénzügyi helyzete az Egyesületet az amerikai biztosítási intézetek legjobbjai közé emeli. Sok millió dollárra megy az az összeg, amit az Egyesület megalakulása óta kiutalt tagjainak, özvegyeinek és árváinak, amivel sokszor tízezernyi magyar könnyét tudta elviselhetőbbé tenni a testvérsegítés erejével. Szervezetileg a Verhovay Egyesület az amerikai demokratikus rendszert tükrözi vissza. A tagok jogai egyenlők és az Egyesület kormányzásába minden tagnak beleszólása van szavazati jogán keresztül. A fiókok erős önkormányzattal rendelkeznek, saját körükből választják tisztviselőiket és képviselőikből alakul meg a Verhovay Nagygyűlés, amely az Egyesület legfelsőbb kormányzó szerve. A Nagygyűlés választja az Igazgatóságot és a központi tisztikart, melyek együttesen végzik az Egyesület ügyvitelét. Az egész országra szétágazó Verhovay adminisztráció a pittsburghi Központi Hivatalban összpontosul, ahol az Egyesület négy főtiszt— 308 —
