Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6-8. szám
ÚJ MAGYAR ÚT használná pusztulásunkra, hanem csak a javunkra. S ez lehet a válasz a fenti kérdésre is: istenibb embert kell nevelnünk. Az új embertípusnak jobban meg kell közelítenie Jézus alakját, mint őseinek. Ebből a gondolatból indult ki lúgon is: egy hipotézist állított fel, amely szerint a tökéletesebb ember az, akit Jézus rajzolt meg. Ennek bizonyítása nem egyedül rá hárult, mert a modern lélektani kutatások legtöbbje ugyanerre a megállapodásra jutott. Ligon ezért a jellemnevelés módjának és eszközeinek a kikutatására összpontosította a figyelmét. Közvetlen munkatársai között papok, pszichiáterek, pszichológusok, nevelők és tanárok vannak nagy számban, akiknek munkáját egy magánalapítvány tette lehetővé. A laboratóriumi eredményeket tömegeken kell kikísérletezni, ahogy pl. a szérumokat is százezreken próbálják ki, mielőtt általános forgalomba hoznák őket. Ezt a kísérletet rendszerint önkéntes vállalkozókkal kell végrehajtani. Ligon toborzásának eredményeképen 20,000 amerikai gyerek, azok szülei és tanítói, vállalkoztak a nevelő kísérletre, arra, hogy néhány éven át a Ligon laboratóriumában kidolgozott elveket követik jellemfejlesztő tevékenységükben és megfigyeléseikről folytatólagos jelentést adnak. Noha a kísérletben való részvétel meglehetősen sok időt és energiát igényel, a jellemneveléssel foglalkozó intézmények és egyházak örömmel kaptak az ajánlaton, amelyben egy tökéletesebb generáció felnevelésének lehetőségeit látták meg. Az első csoport, amely a kísérletben való részvételre jelentkezett, a Schenectady Első Presbiteriánus Egyház volt, amely vasárnapi iskolai tananyagként kívánta felhasználni Ligon eredményeit. Miután az amerikai állami iskolákban nincs vallásoktatás, ez a feladat a családra és az egyházra hárul, amit vasárnapi iskolák keretében hajtanak végre. A mi kis városunkban is az egyik 400 tagot számláló egyház határozta el először, hogy Ligon programmját fel fogja használni. Az egyház vasárnapi iskolájába kb. 250 gyerek jár, akik nyolcas csoportokba osztva 32 tanítót igényelnek. A tanítók az egyháztagok közül kerülnek ki és önkéntesen vállalkoznak erre a vasárnaponkénti tanítómunkára. Ahhoz, hogy az eddiginél sokkal több időt, energiát és felkészültséget igénylő Ligon-programmot be lehessen vezetni, a tanítók és szülők közös elhatározására volt szükség, mert ennek biztosítása nélkül a laboratórium nem is volt hajlandó a kísérleti anyagot kiadni. Országszerte ma kb. száz protestáns egyház vasárnapi iskolája mellett néhány YMCA serdülő csoportja és néhány magániskola vesz részt a kísérletben. Ez a munka, amire a csoportok vezetői és tanítói, valamint a 20,000 gyerek és azok szülei vállalkoztak, nem kis feladat. A tanítók arra vállalkoztak, hogy mindenek előtt egy tanfolyamot végeznek, aztán a csoportjukhoz tartozó gyerekeket felkeresik a lakásukon, környezet-tanulmányt végeznek, a szüleikkel 3-4 órás részletes megbeszélést folytatnak. E megbeszélés célja a gyerek múltjának, érdeklődési körének, szüleihez való viszonyának, stb. megismerése, a tizenkét hétre tervezett egységes cél és módszereinek megbeszélése, majd pedig a gyerek számára a 12 hét minden hetére egy-egy külön jellemfejlesztő feladat kitűzése. A tanítók nagyrésze a gyerekekkel hetenként csak egy vagy két', összejövetelen találkozik. Az összejövetelekről a tanító írásbeli — 302 —
