Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-04-01 / 4-5. szám
BODNÁR GÁBOR Tíz év emigráns cserkészete Ahhoz, hogy a menekült magyar cserkészek, immáron közel tíz évre visszatekintő munkásságát megvizsgálhassuk, célszerűnek látszik egy rövid visszapillantással a cserkészet alapítása óta eltelt öt évtized magyar cserkészmunkáját, és annak eredményeit is röviden summázni. Meg kell tegyük ezt azért is, mert az emigráció magyar cserkészete a régi és — bátran mondhatjuk — dicsőségesen eredményes otthoni cserkészmunka évtizedes hagyományaihoz szigorúan ragaszkodva, annak mindenben folytatása kíván lenni. A magyar cserkészmunka lényegét Sik Sándor — a legnagyobb cserkészpedagógusunk — így határozta meg: “A magyar cserkész legyen életrevalóbb mint az amerikai, legyen használhatóbb mint az angol, legyen nemzete sorsával úgy összeforrva mint a német, de mindenek előtt alakítsa ki magában két legfontosabb jellemvonást a lelkiséget és a magyarságot.” Ezt a gondolatot a fiúk számára tömören, de érthetően így fogalmazta meg: “Emberebb ember és magyarabb magyar.” Ezzel a jelszóval tarsolyában, indult útnak az első világégés után a magyar cserkészet. A kopenhágai világtalálkozón Amerika és Anglia mögött, a többi — háborúban győztes államok jól felszerelt cserkészeit messze megelőzve került versenycsapatunk az élre és ugyanakkor a mindig mosolygó, szolgálatkész magyar cserkész szimpátiát teremtett és barátokat szerzett a magyar ügynek. A diadalmas út pedig ebből a kiinduló pontból egyre felfelé ívelt. A hegyeitől megfosztott ország apró lankáin síelő fiai, háromszor egymásután megnyerik és véglegesen megkapják a Nemzetközi Cserkész Sívándordíj at. 1929-ben Angliában már 500 árvalányos magyar cserkész impozáns tömege képviseli a magyar ifjúságot, tomboló lelkesedést és osztatlan sikert aratva. A harmincas évek elején elsőnek magyar nyelven jelenik meg egy átfogó cserkészvezetői könyvsorozat. Vannak nemzetek, amelyek lefordítva még máig is cserkészpedagógiai bibliájuknak tekintik. Ilyen előzmények után szinte magától érthetődő volt, hogy a negyedik Világjamboree megrendezésének ki tűntető és sokak által irigyelt feladatát a Magyar Cserkészszövetség kapta meg. A jamboreet megjárt sok ezer főnyi külföldi vezetőt és fiút, mint megannyi őszinte barátot könyvelhetjük el. Ma, húsz esztendő után is sorra bukkannak fel a világ minden részén, ha magyar cserkészeket látnak, szeretettel emlegetve gödöllői élményeiket és a párját ritkító magyar vendégszeretetet. Az érem magyar oldalát tekintve is, sok vonatkozásban úttörő munkát végzett a magyar cserkészet. Mint ifjúsági elitmozgalom számos kezdeményezésnek szolgált mintául és példa gyanánt. Elsőnek a magyar cserkészszövetség adott ki egy népdalsorozatot (101 Magyar Népdal) 1931.ben, ezek népszerűsítését szolgálva. A magyar népi lélekből induló meg— 161 —
