Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-09-01 / 9-10. szám
hajlandó lenne az új javaslatot ratifikálni, míg az eredetit feltétlenül elvetné. Hamarosan kiderült, hogy a francia miniszterelnök egy sikeres, de nagyon durva diplomáciai trükkel dolgozott. Már Brüsszel előtt tudta, hogy javaslata elfogadhatatlan. Viszont arra számított, hogy el nem fogadás esetén szövetségeseire s nem rá hárul a felelősség az EDC bukásáért. A brüsszeli konferencia ennyiben maradt. Augusztus második felében több oldalról újra megkísérelték Angliát rávenni, hogy csatlakozzon az EDC-hez, mert ezzel a francia parlament álláspontját is meg lehetne változtatni. Anglia azonban jobbnak látta továbbra is távolmaradni a kontinens ilyentermészetű problémáitól. Az EDC ügye augusztus utolsó napjaiban került a francia nemzetgyűlés elé. A miniszterelnök most már sürgette a döntést, mert biztosnak látszott, hogy az EDC-t végre megölhetik. A terv támogatói a szavazás elhalasztásáért harcoltak, legalább addig, amig újabb erőket gyűjthetnek az Európai Védelmi Közösség híveinek táborába. A halasztási kísérlet azonban nem sikerült és 1954. augusztus 30.-án Franciaország nemzetgyűlése leszavazta és ezzel elpusztította Európa védelmének egyik legfontosabb biztosítékát. Senki sem tudja ma megjósolni, hogy az EDC bukásának milyen következményei lesznek. Mindössze két dolog látszik igen valószínűek. Az egyik az, hogy Európa védelmének megszervezése ismét esetleg több évre visszaesett. A másik pedig az, hogy rövidlátásukban a franciák megnyitották az utat egy önálló nyugatnémet hadsereg szervezése felé, saját vezérkarral és saját akarattal. Mert nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy az Egyesült Államok és a nyugateurópai nemzetek lemondanának Nyugatnémetország felfegyverzéséről s ez pontosan az lenne, csak sokkal rosszabb formában, amit a franciák olyan kétségbeesetten el akartak kerülni. Bárhogy alakuljanak azonban az események, Európa esetleges öngyilkosságáért Monsieur Mendes-France és a francia nemzetgyűlés 319 EDC ellen szavazó tagja a felelős. Az ifjúság Európa egységéért Egy örvendetesebb hír is jött Párizsból. A francia fővárosban székelő Közép- és Keleteurópai Szabad Ifjúság Tanácsa bocsátott ki egy felhívást, amelyben az európai egység sürgős megteremtését kérik. A felhívás így hangzik: “A Közép- és Keleteurópai Szabad Ifjúság Tanácsának központi bizottsága az 1954. július 3.-án és 4.-én Párizsban tartott ülésén megerősítette azt a meggyőződését, hogy a béke megőrzése és a szabad világ országai ifjúságának a vasfüggöny mögötti ifjúság által elszenvedett tragikus sorstól való megmentése érdekében a nyugati hatalmaknak meg kell hiúsítaniuk a kommunista hatalmak megosztó kísérleteit és meg kell őrizniük diplomáciai és katonai egységüket. Ugyancsak hangsúlyozza a központi bizottság, hogy ugyanezen okok miatt az európai integráció politikáját szilárd határozottsággal kell követni. A központi bizottság felhívja Nyugateurópa összes államai ifjúságának figyelmét arra az elkeseredett törekvésre, amellyel a kommunista VILÁGFÓRUM: Nyugateurópa öngyilkossága 407 —
