Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-09-01 / 9-10. szám
“vezéri” alapon tudták csak elképzelni. Tehát újabb nagy lesiklás következett a szabadságjogok vonaláról. A második világháború kitörésekor farkasszemet nézett egymással Európában kétféle aniiliberális rendszer: a nemzeti (faji) kollektívizmus vezérei toporzékoltak a proletár-kollektivizmus vörös marsalljaival szemben. Átmeneti, taktikai pohárkoccintások után ölre mentek, életre-halálra. A nyugatibb és északi alapjában liberális szerkezetű nemzeteknek választaniuk kellett. Csak néhánynak sikerült a semlegességet megőriznie (Svájc, Svédország). Ezek is elbuktak volna, ha a nyugatibb hatalmak ölhetett kézzel merengtek volna az Atlanti-óceán két partján. Ehelyett választaniuk kellett a kétféle antiliberális rendszer között. Torlódó történelmi okok oda vezettek, hogy a Nyugat először a nemzeti (faji) államot imádó kollektívizmus ellen szövetkezett a proletár-kollektivizmussal. Ennek folytán az előbbi összeroppant, az utóbbi még fennmaradt, sőt a győzelmet jobban tudta kiaknázni a maga további megerősödésére, mint a Nyugat. Azonban ennek ellenére az állami kollektívizmusnak minden fajtája, nemcsak a nemzeti-faji kollektívizmus, halálos ítéletét a homlokára égetve hordja. A hajszálgyökerekig lehatoló rendőr-állami proletárdiktatúra Ázsiában még szerezhet új híveket. De Európamerika népei Ausztráliával együtt kezdik mozgósítani a művelt világ erőtartalékait. Az együttes felelősség felébred az egyénekben, fenyegetett nemzetekben, egyházakban, írókban és államférfiakban, munkásokban és katonákban. Nem a régi rend feltámasztásáért, hanem egy szabadságra alapozott, de a szociális felelősséget és szolidaritást is magában foglaló új világért. Isteni vagy istentelen szabadság Eisenhower lépése Még nem ismerték fel Eisenhower elnök ez év júniusában kelt elhatározásának teljes jelentőségét; amellyel az amerikai hivatalos eskü szövegébe e szavak után “nemzet” és “szabadság” újra beillesztette e két szót “under God” (Isten alatt). Cinikus jakobinus-lelkek és fölényes szalon-liberális kripto-útitársak persze gúnyt űznek ebből is. Frivol leveleket lehetett olvasni “liberális” szerkesztői üzenetek között, mialatt a kongresszusban hasonló javaslatok felett folyt a vita. Pedig ez a két rövid szó olyan, mint a királyvíz, amely elválasztja az igazi szabadság és demokrácia aranyát az ál-demokráciák és ál-liberálizmusok csillogó jakobinus macskaezüstjétől, vagy a “népi demokráciák” és nemzeti titóizmusok véres salakjától. M. Homais, Heine, Tito és Malenkov nem képesek megérteni e két szó jelentőségét “under God”. Némely talajtalan politikai újságíró és cvikkeres jogtudós szerint az ilyesminek nincs is értelme a politika és jog birodalmában. Ott csak definícióknak és atombombáknak van létjogosultságuk. De a cvikkeres jogászok jobban tennék, ha elővennék a svájci alkotmányt, amely e szavakkal kezdődik: In nomine Dei. Vagy a nagy államférfiak alapelveit tartalmazó írásokat, pl. a Függetlenségi Nyilatkozatot, amelyben ötféle különböző néven szerepel Isten, mint Teremtő, Legfőbb Bíró, stb. Vagy Lincoln beszédeiben, így a híres gettysburgi emlékbeszédben folyton visszatér a kifejezés: “this Nation under God shall have a new birth of Freedom”. Nehéz BARTHA: A szociális mély-liberálizmus világképe felé — 399 —
