Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-05-01 / 5-6. szám

ÚJ MAGYAR ÜT Paul Flach: GOLDENE BATSCHKA A szerző kiadása, München, 1953 A németekről egyszer valaki azt állította, hogy minden német a vé­rében hordja a lokálpartiótizmust, ezért alakult annyi apró fejedelem­ség, sőt városállam. Lehet, hogy így van. Mindenesetre a kitelepített svábság, amely ma Németországban negyedmilliót meghaladó tömegben él, szellemi megmozdulásaiban ezt a tételt látszik igazolni. Bár szerin­tünk a lokálpatrótizmus a megtele­pedettek (földművelők, polgárok) sa­játos vonása, nem speciális faji a­­dottság. A földművelő nép közvet­len kapcsolatban áll a földdel, ezért minden érzelmi és gondolati vonat­kozása a hazát illetőleg mindig sző­kébb földrajzi határokra korlátozó­dik. S a falai közé gyökerezett vá­rosi polgárral is ez a helyzet. Az öregamerikás magyar, aki 50 esztendőt élt Amerikában éppenúgy ráíratja még a gyászjelentésére is, hogy melyik megye falujából szár­mazott ki, mint ma a népi németek Németországban. Csak a középosz­tály tagjai érdeklődnek egymás fog­lalkozása, fizetési osztálya iránt, (mintha a kritikusait igazolná, akik “gyökértelennek” nevezték). Azok, akik neveltségük körében közel voltak a földhöz, azokat meg igézeté­ben tartja a “genius loci, a konzer­vatív szellem” s azok megható ked­vességgel azt kérdik a honfitárstól először, hogy “hovavalósi”? Szerintünk tehát az, hogy a népi németek szerkesztői, írói, szellemi vezetői ápolják a lokálpatrótimust, inkább azt bizonyítja, hogy tömegeik, akikhez szólnak, földművelők és ta­lán maguk se szakadtak még el tel­jesen a földtől. Ebben a lokálpatrióta lelki at­moszférában születhetett Flach köny­ve. ízléses kiállításban jelent meg. “Heimatbuch der Deutschen aus der Batschka” — hangzik az alcíme. A szerző a könyvet édesanyja emléké­nek dedikálja, aki őt életében any­­nyit bíztatta a megírásra. Nos a könyv precizitásra törekvő, alapos szorgalommal készült. A szerző abban a kellemes (?) helyzet­ben volt, hogy mint a müncheni Staatsbibliothek-nek a könyvtárosa összes vasfüggönyön innen levő né­met könyvtárak zúgaiban húzódó magyar könyvekhez könnyebb szer­rel hozzájutott, mint más. S a né­met könyvtárak meglepően gazdagok magyar tárgyú könyvekben is. Bevalljuk, érdeklődéssel olvastuk végig az ú. n. boldog békevilág ie­­gendáshírű vármegyéjéről német szemszögből írt munkát. Flach is­merteti az őstörténetet, a magyar honfoglalást, részletesen kitér a te­lepüléstörténetre és különösen so­kat foglalkozik a helynév-elemzéssel, amely — úgy látszik, — kedvenc foglalkozása. A helynévelemzést az­után döntőnek tartja a településtör­ténetre vonatkozóan is. A szerbek betelepítésével kapcso­latban megemlíti, hogy a Csernovics vezetésével bejövő szerbeknek az u­­ralkodó csak addig adott letelepülési engedélyt Bácskában, amíg hazájuk a török járom alól felszabadul. To­vábbá, hogy a szerbek adómentessé­get élveztek S ez a magyarok jogos felháborodását váltotta ki II. Rákó­czi Ferenc szabadságharcában, s ben­ne a szerbek a császár oldalán har­coltak éppen ezért. Természetesen a legnagyobb rész­letességgel foglalkozik a németek betelepítésével. Három nagy bete­lepülés történt. III. Károly alatt az első. Utána Mária Teréziáé, majd — 242 —

Next

/
Thumbnails
Contents