Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1952-04-01 / 4. szám

két hétre állította le az USA kémiai termelését. A “hazai bolsik” tevékenysége szervezetlen, csekély kihatású és legjellemzőbb vonása a hívatásos orosz ügynököktől való függetlensége. Moszkva felhasználta őket, de nem bízott bennük.

Az Egyesült Nemzetek európai seregei a második világháborútól merőben eltérően szinte az első napokban a leghevesebb harcokba kerülnek s azokat nem saját légi uralom, hanem ellenséges légi fölény mellett kell megvívniok. A háború első fázisa, mely 1952. decemberig tartott, Európában az orosz támadás (A nagy vonalaiban az elsőszámú vázlaton) és a Szövetséges erők lassú visszavonulásának jegyében folyt.

Tengeri hadműveletek intenzitása az Atlanti-Óceánon és az angol csatornában messze felülmúlta az előző háborúét. Az oroszok német rendszerű tengeralattjárója (Schnörkel) komoly ember- és anyagveszteséget okozott. Az 1952. év legérdekesebb fegyverténye az oroszok alaszkai partraszállása, melynek azonban megfelelő utánpótlás hiányában inkább propaganda-jelen tősége

volt, hadászatilag súlytalan maradt.

Atomtámadásokat az Egyesült Nemzetek légiereje a szibériai és oroszországi távolsági repülőalapok, valamint az atomelőállító telepek és tároló helyek ellen hajtott végre. A szovjet vezetés ellenben megkezdte a milliós amerikai városok bombázását is. Detroit, New

York, Washington, Philadelphia, Chicago kerülnek először sorra és az atomtelepéről már békében ismert Hanford, Washington államban. Valamennyi ú. n. “öngyilkos vállalkozás”: a támadó gépek nem rendelkeznek visszatéréshez szükséges üzemanyaggal és kisérő gépekkel. Az egyik kísérő cikk helyszíni riportszerűen számol be az amerikai főváros állapotáról a vörös atomtámadást követő első órákban. Ezek a támadások, az alaszkai partraszállás és az európai arcvonal nehéz helyzete felkorbácsolja Amerika polgárainak elégedetlenségét a kormányzattal és a hadvezetőséggel szemben. Felmerül a múlasztás vádja s a felelősség kérdése. Az elnök a helyzet megvilágítására és tisztázása céljából rádiószózatoi intéz népéhez s a harcoló nyugati világhoz. Két lényeges pontra mutat rá:

1. A szovjet atomtelepek bombázására, mely csak később fogja éreztetni hatását.

2. Hogy az orosz vezetés “leírta” az Alaszkában partra tett erőket. Megemlíti, hogy az európai hadszíntéren elfogták a felderítő repülését végző Sztálin tábornokot, a vörös diktátor fiát. Ez utóbbira megjegyzi, hogy nem mint az orosz hadvezetést ért veszteséget, hanem csak mint érdekességet közli beszámolójában.

A háború második fázisa az 1952. karácsonyi vörös támadással kezdődött, melynek célja az európai szövetséges arcvonal felszámolása és az angol sziget elfogla-9