Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
RÁJNIS JÓZSEF EGY KÉRKEDÉKENY NEMESHEZ Tudnivaló: nem volt eleink közt semmi külömbség, Míg kiki, mint lehetett, járt az ekéje után; Egy kifogott reggel, más délben, más pedig este; Más ökreit most is sürgeti: mond, ki nagyobb? * Jezsuita tanár, a deákos (latinos) verselés egyik kezdeményezője, 1741—1812. Egyesült Államok kormánya adjon legsürgősebben utasítást londoni követének: jelentse ki az angol kormánynak, hogy az Egyesült Államok elismerve minden nép szuverén jogát belügyei intézésére elhatározta, hogy nem avatkozik be, de egyetlen más hatalmat sem enged beavatkozni e szuverén jogba. Szólítsa fel az angol kormányt, csatlakozzék ehhez a politikához és jelentse ki, hogy az Egyesült Államok elhatározta, hogy Angliával együtt fog cselekedni a közelgő európai krízis alkalmával. Bizonyos, hogy Nagy-Britannia népe lelkesen csatlakozna. Egyetlen hatalom sem érezhetné sértve magát, egyetlen kapcsolat sem szakadna meg, vagy szenvedne kárt és mégis minden jövő orosz beavatkozást meg lehetne előzni és Európa elnyomott népei hamarosan szabadok lennének. Ez az első kérése. 2. Második kérése a szabad kereskedelemmel kapcsolatos. Fonák helyzet, hogy amikor pld. Ausztria szabadon vásárolhat az Egyesült Államoktól hajót, ágyút, lőport stb., akkor az elnyomott népek ezt nem tehetik, mert a világ legkisebb despotája kizárhatja az amerikai kereskedelmet abból a kikötőből, amelyikből akarja. Kéri tehát: az Egyesült Államok népe hatázottan jelentse ki, hogy folytatja kereskedelmi kapcsolatát bármely néppel akár forradalomban van elnyomói ellen, akár nincs és hogy az Egyesült Államok népe bízva reméli, hogy kormánya gondoskodni fog kereskedelme védelméről. 3. Harmadik kérése: Magyarország függetlenségének elismerése. Az Egyesült Államok népe jelentse ki, hogy elismerve Magyarország függetlenségének törvényességét, üdvözölni szeretné Magyarországot a független hatalmak között és felhivja az Egyesült Államok kormányát, hogy a legkorábbi alkalmas időpontban ismerje el ezt a függetlenséget. Saját függetlenségi nyilatkozatuk proklamálja minden nép jogát arra a különálló és egyenrangú helyzetre a földi hatalmak között, mire a természet és a természet Istenének törvényei 67) New York, Corporation Dinner, 1851. december 11. New York, State Militia, 1851 december 16. Brooklyn, Plymouth Church, 1851 december 18. stb. 68) New York, Corporation Dinner, 1851 december 11. 69) Harrisburg, 1852 január 14. 70) Brooklyn, Plymouth Church, 1851 december 18. 71) Cleveland, Melodeum, 1952 február 3. feljogosítja őket. Dicsőséges köztársaságuk politikai léte is ezen alapszik. Pedig két nagy különbség volt e kérdéssel kapcsolatban az Egyesült Államok és Magyarszág helyzetében. Az egyik, hogy az Egyesült Államok e deklaráció előtt nem volt önálló, független állam, Magyarország pedig az volt. Bizonyítja, hogy ezer éven át soha nem vonták kétségbe Magyarország függetlenségét, minden nép elismerte, a Habsburg-dinasztiával kötött szerződések szankcionálták. Sem nem függött Ausztriától, sem része nem volt annak, mint Amerika Angliának. A másik, hogy az Egyesült Államok akkor deklarálta függetlenségét, amikor nagyon kétséges volt, hogy eredményes lesz-e a függetlenségi harc. Magyarország pedig: miután jogos védelemben győztes volt és így bebizonyította, hogy van ereje, hogy független hatalom legyen. Tehát harmadik kérése az, hogy ismerjék el Magyarország függetlenségi nyilatkozatát törvényesnek. Ennek az a jelentősége, hogy ha akár ő, akár más, magyar földre lépve kijelenti, hogy van magyar nemzeti kormány, akkor azt elismerik.67 Ezenkívül anyagi segítséget kér: adományokat és kölcsönt Magyarország ügye számára,68 fegyvervásárlásra, hogy körmeiken kívül legyen mivel harcolni. Ha lett volna mivel felszerelni százezer embert, nem bukott volna el Magyarország.69 Nem harmincöt millió dollárt kér, amennyibe a szabadságharc került, hanem tíz millió elég lenne, öt millió esetleg megtenné.70 Egy, öt és tízdolláros kötvényeket bocsátanak ki aláírásának fakszimiléjével, továbbá ötven és százdollárosakat sajátkezű aláírásával. Magyarországnak nincsen közadóssága, ellenben van tizenöt millió lakosa, több, mint százmillió dollár értékű állami földje, gazdag arany, ezüst, réz, vas, nickel bányái, a világ leggazdagabb sóbányái stb. Tehát könnyen vissza tudná fizetni, ha egyszer szabad. Az ő szegénysége a garancia arra, hogy a pénzt csak a szabadság ügyének céljára használják és szívesen elfogad ellenőrzést is. Kéri, alakítsanak bizottságokat adományok gyűjtésére és a kölcsön-kötvények terjesztésére. 71 WASHINGTON TANÍTÁSAI. Benemavatkozás-közöm bőssé g. Hallotta, hogy legkiválóbb államférfiak szerint irányelvük az, hogy ne avatkozzanak Európa ügyeibe. Nagy tisztelettel van az iránt a vallásos ragaszkodás iránt, amit az alapítók tanaival kapcsolatban mutatnak. De míg ezt megérti, véleménye szerint mi sem lehetne veszélyesebb egy nemzet fejlődésére, mint tévesen alapvetőnek venni azt, ami nem az, lényegesnek, ami mellékes, alkotmányos tannak, ami nem más, mint az adminisztratív politika pillanatnyi szüksége. Tévedés feltételezni, hogy a benemavatkozást külügyi kérdésekkel kapcsolatban Washington mint doktrínát és alkotmányos elvet hagyományozta az Egyesült Államok népére. Először is Washington soha sem ajánlott benemavatkozást a más népek sorsa iránti közömbösség értelmében. Csak semlegességet ajánlott. A két gondolat között nagy eltérés van. A semlegesség két hadviselő hatalom közötti hadiállapotra vonatkozik és ez az eset, amire Washington gondolt, amikor azt ajánlotta, hogy ne lépjenek bonyodalmakkal járó szövetségekre. A semlegesség célszerűség kérdése, nem pedig elvi. Ezzel szemben a benemavatkozás a népek szuverén jogát jelenti, hogy saját ügyeiket intézzék. Ha a népek e szuverén joga nem az emberiség közös törvénye lenne, akkor az Egyesült Államok függetlensége nem lenne jogszerinti, hanem csak esetleges, ami örökre ki lenne téve külföldi konspirációknak és mindenféle erőszaknak. Hol van az Egyesült Államoknak az a polgára, pki ne lázadna fel arra a gondolatra, hogy e 16
