Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
Kossuth Lajos bevonulása 1851. december 6-án New IJorkba. Keltünk a magyar szabadsághőst a Broadway ünneplő tömege körében ábrázolja. Az úttest felett keresztbe kifeszített, zászlókkal övezett üdvözlő képen a felírás: ..Hungary is not lost!“ {Magyarország nincs elveszve!) zik a magyar szabadságharcról, kivonatokat közöl Kossuth angliai beszédeiből és megállapításokat tartalmaz az európai republikánizmus és abszolutizmus antagonisztikus elveiről. — A H. C. Peek and Theo. Bliss nevű philadelphiai könyvkiadó arról számol be, hogy néhány napon belül megjelenik a „Kossuth and the Hungarian War“ című, kb. 300 oldalas, jó papíron, tinóm nyomással előállított könyv, mely magábafoglalja a magyarok szabadságküzdelmének teljes történetét, továbbá hat hiteles portrét és illusztrációkat tartalmaz. — A Stringer and Townsend könyvkiadó „A sketch of the Life of Kossuth“-ot hirdeti beszédeivel, az Egyesült Államok népéhez intézett szózatával, a magyar függetlenségi nyilatkozattal, továbbá Kossuth és családja képével. — A G. P. Putman cég több könyvet is ajánl. Klapka: „Memoirs of the War of Independence in Hungary“ Kossuth képével; Col. Prágay: „Hungarian struggles for freedom“ térképpel és Böldényi francianyelvű művét illusztrációkkal „La Hongrie ancienne et moderne“ címen. — Col. John L. Dorrance felolvasást hirdet a magyar szabadságharcról a Clinton-Hall-ban, melyen Berzencsey ezredes és több magyar is résztvesz. Kossuthék megérkezése előtt néhány nappal Fillmore elnök a 32-ik kongresszus első ülésszakának megnyitásával kapcsolatos üzenetében jelenti Kossuth kiszabadulását és közeli megérkezését, majd így folytatja: „Ez országot jogosan tekintik azok biztos menedékének, kiket a politikai események Európában otthonukból száműztek és ajánljuk a Kongresszusnak, hogy mérlegelje Kossuth kormányzó és társai fogadtatásának módját.“') Végre megérkezik a Humboldt Staten Islandra, ahol az Unióhoz tartozó államok számát jelképező 31 ágyúlövés fogadja. Hajnal felé tér nyugovóra, azt remélve, hogy kipihenheti a viharos és hosszú tengeri út törődéseit, azonban már reggel félhétkor ágyúzás veri fel s elkezdődik az ünneplés, melynek ettől kezdve úgyszólván egész amerikai tartózkodása alatt sem vége, sem hossza. Hiába tiltakozik, hiába szeretne pihenni, az ünneplés este is folytatódik s végül kimerültén dől ágyba.6 7) 6) Message of the President of the United States, Congressional Globe, 32nd Congress 1st session, Appendix, 2 oldal. 7) Francis and Theresa Pulszky: White, red, black. London, 1853, I. kötet 51-63 o. Másnap, december 6 -án van a newyorki bevonulás, mire New-York városi tanácsa már szeptember óta készül. Reggel kilenckor indult érte a Vanderbilt nevű hajóval a küldöttség Staten Islandra. A szigeten rövid üdvözlés után menetben viszik a Vanderbiltre, ahol közeledtükre a „Hail to the Chief“-et játsza a zenekar. Tizenegy tájban indul a Vanderbilt Kossuth-tal fedélzetén Manhattan felé az öblöt teljesen ellepő, zászlódíszbe öltözött hajók s csónakok közt harangzúgás, ágyúdörgés, zenekarok indulói s a hajókon és a parton szorongó tömeg véget nem érő hurrázása közepette. Megérkezésekor leírhatatlan tömeg várja. A házak ablakai, erkélyei feketéllenek az emberektől, még a háztetőkre is jut belőlük, a fák ágain pedig gyerekek csüngnek. Üdvözlések hangzanak el, válaszol, majd a floridai és mexikói háborúban is résztvett híres Black Warrior nevű lóra űl, hogy megszemlélje a tiszteletére kivonult katonaságot. A szemle után hatlovas nyitott hintóba száll s a Broadway elejéről megindul a hatalmas díszfelvonulás, melyhez hasonlót New-York népe még nem látott. A menetben ott található a polgármester, a városi tanács tagjai, New-York állam kormányzója, helyettes kormányzója, állami és szövetségi szenátorok, képviselők, követek stb. Előtte és utána katonai alakulatok s ezek nyomában a különböző testületek küldöttei. A felvonulás végén a városházával szemben készült díszemelvényről a másfél órán át vonuló csapatok tisztelgését fogadja. Este van, mire befejeződik a fogadás, s Kossuthot a sötétség segítségével valósággal úgy szöktetik meg a tömeg szűnni nem akaró ünneplése elől, hogy végre szállására mehessen. 11-én van a városi vacsora Kossuth tiszteletére az Irving-House-ban. Itt mondja el első nagy beszédét s adja elő kéréseit. 15-én a sajtó bankettjén, 16-án a newyorki polgárőrség fogadásán, 17-én a demokrata komité előtt, 18 -án a brooklyni Plymouth Church-ben, 19-én az ügyvédek vacsoráján, 21-én a newyorki hölgyekhez beszél. — Közben szinte pillanatnyi nyugalma sincs, állandóan panaszkodik, hogy beszédeire nem tud készülni, egyik küldöttség a másik után keresi fel: a sajtó, Virginia állam és különböző városok polgárai, az ügyvédek, a papság, a különböző testületek stb.8) 8) A New York-i fogadásra vonatkozólag 1. Pulszky i. m. I. k. 64-75 o. és a fogadóbizottság 756 oldalas említett jelentését. 6
