Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-07-01 / 7-8. szám
CSERENYEY GÉZA Európa lakossága a háború után Gregory (Gregorz) Frumkin: “Population changes in Europe since 1939” című munkája a londoni Allen & Unwin cég kiadásában 1951. végén hagyta el a sajtót. A szerző, aki a két háború között a Népszövetség kiadásában évenként megjelenő évkönyv szerkesztésével tette nevét ismertté szakkörökben, legújabb munkájában a háború következtében Európa lakosságában bekövetkezett változásokról számol be. Sajnos megközelíthetőleg is megbízható adatszolgáltatást csak Európa nyugati részéről kapunk, hiszen a Szovjet térhódítás, illetve a vasfüggöny legördülése egyben a megbízható statisztika halálát is jelentette. így a keleteurópai országoknál sokszor inkább becslésre, mint pontos adatgyűjtésre vagyunk utalva. Viszont a szerző a legszigorúbb tárgyilagosságot követve minden alkalommal rámutat az igénybevett kútfőkre, az alkalmazott statisztikai módszerekre, a különböző hibaforrásokra úgy, hogy művét nyugodtan fogadhatjuk el az adott körülmények között az aránylag legmegbízhatóbb kimutatásnak a háború következtében emberéletben esett kárról. Az adatok mindenütt csak a halálozásokra vonatkoznak és a sebesültek külön nincsenek feltüntetve. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy milyen mérhetetlen emberi szenvedés húzódik meg a felsorolt rideg számoszlopok mögött. Európában a Szovjetunió nélkül is több, mint 15 millió emberélet esett áldozatául a második világháborúnak, és ha az Oroszországot ért veszteséget is tekintetbe vesszük, akkor ez a szám valahol 25 és 30 millió között mozog. Legmegdöbbentőbben hat mindez ha meggondoljuk, hogy a veszteségnek csak valamivel több, mint Yi- a esik a katonai veszteséglistákra a többi pedig elsősorban a védtelen polgári lakosság ellen elkövetett tömegmészárlások, valamint a koncentrációs táborok halálos áldozatainak millióiból került ki. Mindez szomorúan illusztrálja azt az egyébként jól ismert tényt, hogy amíg az első világháború több mint 9 milliónyi áldozata majdnem kizárólag a hadrakelt seregek soraiból került ki és a polgári lakosságot alig érte veszteség, annak bizonyságául, hogy ezt a háborút katonák vívták egymás ellen, — addig a második világháború során az elvakult fanatizmustól vezetett modern diktatúrák elsősorban a védtelen polgári lakosság körében szedték millió számra áldozataikat. Igen érdekes, hogy a súlyos háborús veszteségek ellenére is, Oroszország leszámításával Európa lakossága 1938. és 1947. között 9 millióval nőtt, és a következőképen alakult 1938- ban ______________________ 375 millió 1939- ben (a háború kitörése előtt)___ 380 millió 1947. végén ______________________ 384 millió 1949. végén ___________________ 390 millió 1950. végén ______________________ 393 millió Az országonkénti részletezés az alábbi képet adja százalékos változás a háború előtti helyzethez viszonyítva az 1947-es határokon belül. 1938 1947 Belgium 8.400.000 8.500.000-1- 1% Luxemburg 300.000 300.000 0% Franciaország 41.700.000 41.700.000 0% Hollandia 8.700.000 9.700.000 +11% Nagybritannia 47.800.000 49.700.000 + 4% Olaszország 42.500.000 45.500.000 + 7% Ausztria _ 6.600.000 7.000.000 + 5% Németország 59.800.000 68.700.000 + 15% Lengyelország ___ 32.300.000 23.700.000 —27% Csehszlovákia ___ 14.600.000 12.300.000 —16% Magyarország 9.200.000 9.200.000 0% (1948-as adat) Románia _____ ___ 15.800.000 15.800.000 0% Jugoszlávia 15.200.000 15.700.000 + 3% Bulgária- _ 6.600.100 7.100.000 + 8% Görögország 7.400.000 7.700.000? + 4% Dánia ________ ____ 3.800.000 4.200.000 + 12% Norvégia 2.900.000 3.200.000 + 8% Finnország __ ___ 3.300.000 3.900.000 + 19% Svédország __ ___ 6.300.000 6.900.000 + 9% Írország 2.900.000 3.000.000 + 3% Portugália 7.600.000 8.200.000 + 9% Spanyolország ___ 25.500.000 27.000.000 + 5% Svájc 4.200.000 4.600.000 + 10% Összesen _____ ___375.000.000 384.000.000 Az egyes államokat ért veszteséget vizsgálva a szerző mindenütt különbséget tesz a katonai, valamint polgári veszteség között. Ez utóbbinál három fő kategóriát különböztet meg. Elsősorban a polgári lakosságot ért közvetlen háborús veszteséget, ami hadműveletek, bombázások, esetleg éhínség folytán következett be. A második kategóriába a politikai üldözés áldozatait sorolja, ide tartoznak főképen a náci tömegmészárlások, valamint a koncentrációs táborok áldozatainak milliói. A harmadik kategóriába pedig a faji üldözés áldozatait tünteti fel, ahol a zsidóságot ért súlyos veszteségeket sorolja fel. Egyes államokban, így pld. Jugoszláviában és Görögországban az adatszolgáltatás hibái következtében nem sikerült kideríteni, hogy a polgári összveszteségből mekkora a hadműveletek következtében elhaltak száma és hányán estek áldozatául a politikai üldözésnek. Oroszország leszámításával, Európa második világháborús embervesztesége összesen __ __ 15.117.000 fő ebből katonai veszteség elsősorban politikai üldözés, kisebb részben hadműveletek következtében a polgári lakosságot ért veszteség _______________________________ 4.922.000 fő a faji üldözés következtében a zsidóságot ért veszteség ____________________________ 4.371.000 fő. Tovább elemezve ezeket az adatokat azt látjuk, hogy a németek által a háború folyamán megszállva tartott Európa háborús vesztesége (ugyancsak Oroszország leszámításával) összesen 9,982.000 fő, ebből a katonai veszteség 1.356.000 fő, politikai üldözés áldozatainak száma 4.254.000 fő, a faji üldözés áldozatainak száma 4.372.000 fő. 14
