Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1952-05-01 / 5-6. szám

Egyiknek pusztulnia kell, hogy a másik élhessen ... A nép ösztöne és az önök bölcsesége tudatában van ennek.”io3 Vagy — vagy.. “Közel az idő, amikor vagy érezhető lesz az ame­rikai befolyás az egész világon, vagy fel kell adni azt a poziciót melyre önök mártírjaik véréből származó hatalmas vitalitásukkal felemelkedtek.” »04 “Minden szo­fisztika hiábavaló uraim, nem lehet tévedés. Orosz abszolutizmus és angolszász alkotmányosság nem rivá­lis, hanem antagonisztikus hatalmak. Nem létezhetnek többé együtt. Antagonisták nem foglalhatnak el egyenlő poziciót: az egyik minden újabb megerősödése a má­sik viszonylagos gyengülését jelenti. Vagy az egyiknek, vagy a másiknak engednie kell. Vagy az egyiknek, vagy a másiknak pusztulnia kell, vagy a másik akarata függ­vényévé kell válnia.”!os “Ha a despotizmus kerekedik felül, a republikánizmusnak buknia kell. Ég és pokol között nincs kompromisszum. Abszolutizmus és repub­­likánizmus között nem lehet egyezkedés.” “E hatalmas kontinens, felfedezése után belekerülve az európai civi­lizáció hatókörébe és benépesítve a civilizáció elemei­vel, nem maradhatott Európa függvénye, — ez világos. De ugyanilyen világos számomra, hogy pontosan olyan hiba lenne azt hinni, hogy ez az Amerika, melyet ezer­nyi szociális, morális és anyagi szól köt Európához: a vér, a vallás, a nyelv, a tudomány, a civilizáció és a kereskedelem szála, ez az Amerika elszigetelve marad­hatna politikailag Európától, mint amilyen hiba volt hogy Anglia nem hitte el idejében az amerikai függet­lenség szükségességét. Igen uraim, ez annyira igaz, hogy életem, becsületem tenném rá és mindent, ami kedves a férfi szívnek, hogy vagy kiveszi Amerika az őt meg­illető részt Európa politikai regenerálásában, vagy en­gednie kell az európai politika ártalmas befolyásának. Soha nem volt nagyobb tévedés, mint lenne azt hinni, hogy nem törődve az európai politikai helyzettel Ame­rikát érintetlenül hagyhatja az európai politikai hely­zet.” 106 “Nem maradhat hatás nélkül önökre, hogy béke, vagy háború, civilizáció vagy barbárság, szabadság vagy elnyomás, boldogság vagy nyomor, haladás vagy tespedés van-e Európában, mint ahogy az önök sza­badsága vagy elnyomása, civilizációja vagy barbársága, haladása vagy tespedése természetesen hatással kell legyen az európai kontinensre. Kapcsolat van az em­beriség sorsában, amiből senki a világon nem szakít­hatja ki magát.”">7 “Hatalmas kezüket önök naponta ezerszer nyújtják ki a hullámok felett... Minden nap kézen fogják Európát; hogyan hihetik akkor, hogy ha Európa keze, melyet naponta megszorítanak, pisz­kos marad, önök megmenekülhetnek tőle, hogy saját kezük beszennyeződjék? Minél tisztább az önök keze, annál inkább fog ragadni rá az öreg Európa szennye. 102) U. O. 103) Boston, House of Representatives, 1852. április 28. 104) Boston, Faneuil Hall, 1852. április 29. 105) Salem, 1852. május 6. 106) Concord, 1852. május 11. 107) Baltimore, Maryland Institute, 1851. december 27. 108) Concord, 1852. május 11. 109) Columbus, Reception by the two Houses of Legislature, 1852. február 6. no) New York, European Democracy, 1851. december 10. in) Pittsburgh, Banquet, 1852. január 26. 112) Cincinnati, Farewell, 1852. február 25. 113) St. Louis, 1852. március 12. 114) Staten Island, 1851. december 5. 115) Concord, 1852. május 11. 116) Philadelphia, Evangelical Clergy, 1851. decemger 24. 117) New York, Hartford, Conn, küldöttségéhez, 1851. dec. 12. 118) Cincinnati, Clergy, 1852. február 13. Nincs más mód megmenekülni a beszennyeződéstől, mint segíteni minket európaiakat, hogy tisztára mossuk Ó-Világunk kezét.” “Igen uraim, vagy Amerika fogja regenerálni az Ó-Világot, vagy az Ó-Világ fogja de­­generálni Amerikát.”ioS Elvek harca “Majd minden századnak van egy uralkodó gondo­lata, ami közös irányt ad a népek tevékenységének. Ez az uralkodó gondolat a kor szelleme. Láthatatlan, mé­gis mindenhol jelen levő, mindent átható, legyőzhe­tetlen: kigunyolják, visszaélnek, szembeszállnak vele és mégis mindenható.” “Korunk szelleme a demokrácia. Mindent a népért és mindent a nép á It a 1. Sem­mit a népről a nép nélkül. Ez a demokrácia és ez korunk szellemének uralkodó irányzata.” Ezzel a szellemmel áll szemben a despotizmus elve, mely szu­­verénitásra tör az emberiség felett és a népeket ön­tudatos lét helyett ambíció engedelmes eszközévé akarja süllyeszteni.'09 A következő küzdelemben a demokrá­cia fog szembenállani a despotizmussal. Ez elvek közül az egyiknek győznie kell.no “Elveket csak elvekkel lehet ellensúlyozni: az abszolutizmust köztársasági in­tézményekkel, jogtalan beavatkozást a népek törvényé­vel, despotizmust polgári és vallásszabadsággal.”!!! Azért folyik a küzdelem, hogy melyik elv uralja a vi­lágot. Kimenetelét nemcsak Európában fogják érezni, hanem az Egyesült Államokban is és mindenhol. És kimenetele talán hosszú időre, valószínűleg századokra nem hagy lehetőséget még egy harcra sem királyok­nak, sem népeknek.'12 “Amikor a harc elvekért folyik, a közömbösség öngyilkosság. A közömbösség lehetetlen, mert közömbösség annak az elvnek a sorsa iránt, me­lyen az önök nemzeti léte és egész jövője nyugszik, majdnem egyenlő a despotákkal való szövetséggel. Aki nincs szabadság mellett az a szabadság ellen van. Nincs harmadik választás.”! 13 Passzivitás nem e lég “A szabadság szellemének nemcsak szellemileg, ha­nem cselekedetekkel is ebből az országból kell tovább terjednie. A szellem hatalom tettekre, de még nem tett önmagában. A despotizmust és elnyomást még soha nem győzte le más, mint hősies ellenállás.”! 14 ‘“Két dologgal találkoztam a szabad és hatalmas Egyesült Államokban, amit nem tudok összeegyeztetni. Egyrészt az önök történészei, államférfiad kiváló szónokai úgy jellemzik (az amerikai forradalmat), mint egy oly kort az emberiség történelmében, melynek rendeltetése meg­változtatni az egész világot. Másrészt ez általánosan el­fogadott megfontolással szemben gyakran tapasztaltam, hogy hajlamosak azt hinni, hogy bölcs dolog semmi részt nem venni a külső világ helyzetének rendezésé­ben. E kettő nem egyezik. Ha az a rendeltetése Ame­rikának, amit mindnyájan hisznek, akkor ez a rendel­tetés soha nem tölthető be a passzív néző szerepét ala­kítva és a passzivitással szabadságlevelet adva az ambiciózus cároknak, hogy a világgal rendelkezzenek”! 15 A szabadság nagy győzelmét nem lehet diplomácia utján elérni. Még egyetlen despota, vagy tirannus sem mondott le jószántából a despotizmusról.nö A morális hatalom nagy súly, de az elnyomók materiális ereje soha nem fog meghátrálni az erkölcsi hatalom előtt.i‘7 Az amerikai intézmények morális befolyása meg fogja hódítani a világot. De csak egy esetben: ha a népek visszanyerik függe+lenségüket. Mert amig abszolutiszti­kus hatalmak uralják a világot nincs terület az ame­rikai intézmények morális befolyása számára.! 18 “Ki­váló emberekkel találkoztam, akik annyira bíznak az önök intézményeinek hatóerejében és példájában, hogy 18

Next

/
Thumbnails
Contents