Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1936-04-10 / 4. szám

2. oldal. új korszak 4. szám. a iskola műhelyéből ha a képviseli ők nem hoznának jó törvényt, olyant, amely a nép javára szolgál, akkor az új választáskor azt mondja a nép : ti nem jól dolgoztatok, lilékét nem hízunk meg ezen- J.ű'1,' most másokat választunk, akik jobb törvényeket hoznak, akik jobban tudják, hogy mi­lyen törvény kell a népnek . így válik élő valósággá az a szó : népuralom, demokrácia, de így van ez nemcsak a legnagyobb közösségben a hazában, hanem a kisebb részekben is . így van az egyes országrészekben, így van a járásokban és így van a legkisebb köz­ségben is . mindenütt a nép választott képviselői döntenek arról, hogy mi történjék a nép érdekében . vagyis mindenütt az történik, amit maga a nép akar . történhetne ez másképpen is ? — bizony történhetne, kedves gyermekeim . pl. van olyan ország, ahol nem a nép, hanem a király uralkodik . egy ember, aki akármilyen tökéletlennek született is. király lesz, ha a király fiának született s az történik az országban, mert a király az egész országot a magáénak tartja, amit ő akar . az ilyen uralmat mi önkényuralomnak nevez­zük . az ilyen uralom nem népuralom, nem demokrácia ! mert a nép igazi szabadsága az, hogy maga kormányozza magát az általa választott képviselői útján . ez a nép igazi szabadsága . az a nép, amely így élhet, az sok és szép dolgokat alkothat, gyarapíthatja a haza javait és megalapozhatja a saját boldogságát . ellenben a szabadságától megfosz­tott nép lassan sorvad s nem fejlődhetik . fejlődés alatt pedig azt kell érteni, hogy min­den nemzedék tökéletesebb lesz az előbbinél. a gyermekek, akik majd felnőnek jobbak, tisztább szívűek, emberszere többek, munkaszerelőbbek és műveltebbek lesznek elődeiknél. a 11. rész kikérdezése . mit értünk a haza javai alatt ? mindazt, amit az emberi ész sok ezer éven át alkotott . mi a legfőbb tényező ezeknek a javaknak a megalkotásában ? az emberi munka . — milyen másféle munka van még ? — az állatok, a gépek segítő mun­kája s természeti erők : víz és szél munkája . - miért az emberi munka a legfontosabb ? — mi az ember legbecsesebb kincse ? — mi még olyan drága kincsünk, mint az egészsé­günk,? — mije a szabadság életünknek ? —- éltetője, mini a napfény a növénynek . mi a szabadság ellentéte ? — mit értünk demokrácia, népuralom alatt ? — mit értünk fejlődés alatt ? 3. rész . még valami tanulságosat kell elmondanom . azt már tudjátok, hogy a sza­badság drága becses kincsünk . a kincset pedig meg kell becsülnünk . a szabadságot ezenfelül szeretnünk és tisztelnünk is kell . most pedig arra feleljetek, meg tudja-e min­denki becsülni a kincset ? nem . bizony nem, mert aki a gyémántot is üvegnek nézi. aki az aranyat is olyannak ismeri csak, mint a közönséges követ, melybe útón-útfélen bele­botlunk, az nem tudja megbecsülni azt . mi szükséges hát ahhoz, hogy mindent az ő értéke szerint megbecsülhessünk ? tudás,műveltség . ki tudja hát az emberiség legbe­csesebb kincsét, a szabadságot igazán megbecsülni f a művelt ember . azt mondottuk, hogy a Szabadságot szeretnünk és tisztelnünk kell . először állapítsuk meg azt, hogy ho­gyan bizonyíthatjuk be a szabadság iránt tartozó szeretetünket . ? — a szabadság iránt tartozó Szeretetünket azzal bizonyíthatjuk be, hogy szorgalmasam tanulunk, hogy művelt emberek tehessünk, mert a szabadságot csak a művelt ember tudja igazán megbecsülni . elmondok nektek egy történetei . az észak amerikai egyesült államokban ezelőtt 70 évvel még rabszolgaság volt. a földbirtokosok az ő földjeikéi rabszolgákkal műveltették . ügy­nökök útján összefogdostaüák afrikéban a fekete bőrű embereket . megfosztották őkel a szabadságuktól, rabságba vetették, összeláncolva hajóra rakták s mint a barmokat elszállították amerikába . ott eladták, mint nálunk az állatokat szokás és aki megvette, a birtokán dolgoztatta őkel . úgy bántak velük egészen, mint az állatokkal bánunk . sől még rosszabbul, mert az okos gazda az állatát jól tartja, hogy so­kai tudjon dolgozni, nem terheli túl és kíméletesen bánik vele .n regény néger rabszol­gák teljesen ki voltak szolgáltatva szívtelen gazdáiknak . fegyveres őrök vigyáztak rájuk, akik üthették, verhették, akár agyon is kínozhatták . lincoln ábrahám, az egy. áll. akkori elnöke felszabadította ezeket a rabszolgákat . ámde. a rabszolgatartó gazdák nem akarlak ebbe belenyugodni és fegyverei állottak ellen polgárháború lőrt ki, mely majdnem 5 évig lartolt . amikor a rabszolgaságból felszabad! Lőtt rabszolgáktól megkérdezték, hogy mi a kíváságuk, eleinte a meglepetéstől nem tudtak szóhoz jutni, azután azt mondták : „tanítsa­tok meg bennünket olvasni !“ úgy-e, megértitek, micsoda mély tanulság rejlik ebben az egyszerű kívánságban ? a szegény elnyomott, baromi sorsban tengődő rabszolgák érezték, hogy legelsősorban ludásra van szükségük, ha szabadok akarnak lenni . de a rabszolgatar­tók is tudták ám, hogy a tudás milyen hatalmas eszköze a szabadságnak ! éppen azért a déli államokban olyan törvényt hoztak, mely halálbüntetést szabott arra, aki néger rabszolgát írni-olvasni megtanít . ezt a történetet jól szívetekbe véssétek ! ámde a szabadságot, nemcsak szeretnünk, hanem tisztelnünk is kell. a szabadság iránt tartozó tiszteletünket legjobban azzal bizonyíthatjuk, hogy a magunk szabadságát minden­kivel szemben megvédelmezzük és mást az ő szabadságában meg nem háborítunk . e­­zeken fölül még arra is törekednünk kell, hogy mindenki így értelmezze s így szeresse és tisztelje a szabadságot . a 3. rész kikérdezése, milyen kincsünk a szabadság ? ki Lúd ja a kincset megbecsülni? mivel tartozunk a szabadság iránt ? mivel bizonyíthatjuk be a szabadság iránt tartozó szeretetünket ? hát a tiszteletünket ? ezenkívül mire kell még törekednünk ? mi volt a felszabadított rabszolgák első kívánsága ? IV. összekapcsolás, (asszociáció.) az asszociációt már jórészt elvégeztük az új ismeret átadásakor, ahol rámutattunk a rokon és ismert dolgokra s hasoulítg,altunk . itt most már egész röviden végezzük a kapcsolatot.) mi a legnagyobb kincsünk ? mi olyan drága kin­csünk még, mint az egészségünk ? mi által jutóit el az ember a műveltség mai magas fokára ? mit értünk az emberi javak alatt ? mi a legfontosabb tényező az emberi javak előállításában ? csak az embernek drága kincse a’ szabadság ? mi az élet ? az élet küzdelmében mi a leghatalmasabb fegyver ? V. összefoglalás . (rendezés, szisztéma .) miről tanultunk ma ? mije a népnek a sza­badság ? hogyan kell megbecsülnüinki a szabadságot ? a szabadság iránt tartozó szerete­tünket kogyan mutatjuk ki ? miben nyilvánul meg a szabadság iránt tartozó tiszteletünk ? stb . (annyi kérdést teszünk fel, amennyil a gyermekek megerőltetés nélkül tehetünk, hogy az új ismeretanyag a már meglevő ismeretek között megfelelő elhelyezést nyerjen .) VI. alkalmazás . (funkció .) befejezzük ezt a tanulmányukat . ne felejtsétek el soha, amit most tanultunk . éljen kis szívetekben sziklaszilárdan és kiírthatatlanul a szabadság szeretete és tisztelete . mindig arra gondoljatok, hogyha mindenki ebben a tiszta értelme­zésben élne a szabadsággal s lenne annak harcos katonája, akkor mindnyájan békében élhetnénk, nem félne egyik nemzet a másiktól, nem kellene minden országban a nép munká­jának legnagyobb részét a háborús kiadásokra fordítani, hanem minden gondolatunkat, min­den cselekvőképességünket az emberi boldogság megalapozására fordíthatnánk . megszűn­ne a gyűlölködés, csak szeretet honolna a szívekben . kipusztulnának a bűnök, csak jó­ság és igazság lakozna a földön . Eltűnne a nyomor, nem lenne éhező, rongyos ember, mindenki liszta életet élhetne . hinnetek kell ebben, hogy ez az idő be fog következni . be kell ennek az időnek következnie, mert akarjuk, mert nagyon sokan akarjuk . és amit nagyon sokan akarnak, az előbb-ulóbb megvalósul . ha mindnyájan akarni fogjuk, hogy mindenki tisztán értse a szabadságot és úgy is éljen vele, akkor el fog következni az az idő, amikor csakugyan mindenki szabad és boldog lesz . ehhez ti is hozzájárulhattok az­zal, hogy nemcsak megtartjátok, amit most lanui tatok, hanem másokai is mégtanítl ok *rre. kisebbségi notesz vezeti : ilku pál . tavaszi parlament . a sürgés kisebbségi ételünkben egyre tart . ankétoznak, diéláznak. új folyóiratok jelennek meg . be kell vallani, hogy ezekből az igyekvésckből sokat elenged­­tünk volna — hívei lévén megalkuvás nélkül a szociális haladásnak és lelkiismeretnek, kü­lönösen elengedtük volna azt a félreismerhe­­letlenül reakciós megmozdulást, amely a fia­talok ..újjáértékelő“ kritikájával indult és szűnt meg . most tavaszi parlament címmel csinál felmérő munkát a magyar kisebbségi társaság, amelynek minden bizonnyal irányt jelölő ereje is lesz . nem áltatjuk magunkat, nagyon jól tudjuk, hogy azt a probléma ten­gert, amely a kisebbség kultúrális és gazda­sági életét nyomorítja véglegesen meg­oldani nem ankótokkal lehet, tudjuk, hogy a megoldási lehetőség egészen más irány­ban keresendő . de vannak problémák, ami­kel ha nem is véglegesen megoldani, de csök­kenteni lehel . ezekben áll az ankétozások je­lentősége . ha tudja csökkenteni a problémák élességét, vau jogosultságuk, máskülönben nincs . ilyen szempontból mérjük a tavaszi parlament munkáját . nem várunk tőle sors­fordító eredményeket, de ha eléri, hogy itt a tisztultabb belátás, demokratikusabb eszközök előtt nyílik meg nagyobb tér — jó munkát végzett . éppen eléggé züllött és reakciós kul­­lúrális és szellemi életünk, hogy egy demokra­­likus célkitűzésű munka megtalálja a maga elvégezni valóját . ez haladást jelentene, ha nem is mérfö(ldes lépéssel, de mégis haladást és közeledést a megoldás felé . ezt várjuk a tavaszi parlamenttől . jelentős még a cseh forrásból kiindult kezdeményezés, hogy a cseh, szlovák, magyar ifjak találkozzanak és tárgyalják meg a közös problémákat, alkalom lesz arra, hogy a cseh­szlovák ifjak megismerjék ezeket a problé­mákat — amik csak — kisebbségi prob­lémák és amiken — nagyon könnyen lehetne segíteni, ha következe lesek vagyunk a demok­ráciában . alkalmuk nyílik a problémák megismerésére és ezt fel is kell használni együtt dolgozás csak azonos kérdésekben le­het, el kell tűntetni azokat a problémákat, amik — szétválaszthatják az együttdolgozni akarókat . ..magyar nap“ címmel új politikai napilap indult moravská ostravában . a lap szocialista kritikával nyújtja a világpolitikai eseményekét és ugyanilyen szempontból akarja kezelni a kisebbség ügyeit is . nem lehet eléggé kihang­súlyozni, hogy mennyire szükség volt egy ilyen célkitűzésű napilapra . rádiók, újságok a jövőbe vágó világeseményeket a saját be­vallott vagy leplezett irányuknak megfelelően annyira elferdítve közvetítik, hogy az érdek­lődő nem láthatja tisztán a holnap alakulásá­nak erőit . nagyon kellett egy lap, amely szocialista, tehát az egyetlen helyes szemszög­ből nézi az eseményeket, ilyen szempontból vonja le a» kritikát . ha a lap megmarad és megmarad célkitűzése mellett is, akkor sok­ban hozzájárulhat a homály és a kétkedések eloszlatásához és ezzel szorosan a helyes szemlélet kialakításához . márpedig napilap­nak nem lehet nagyobb és —- szebb célja . és ha a kisebbségi életben is megalkuvás nél­küli kritikával lát hozzá a bozót égetéséhez, a gyom irtásához, akkor teljesen betölti azt a szerepet, amit itt nálunk egy lapnak be kell töltenie . — mert — sajnos, van bozótunk és gyomunk olt is, ahol nem is várjuk, ahol — kétszeresen árt . az irtás munkája éppen a­­zért nagyon fontos . ott kell kezdeni, ahol a legsürgősebb, ahol a „haladás“ cégtáblájával találkozunk, de a cégtábla alatt a legzüllesz­­tőbb anyagiság, szellemi terror, tehát valójá­ban a legvadabb reakció tenyészik . ezek ár­tanak a legtöbbet, ezektől kell megszabadítani mielőbb a kisebbség: kullúrális életét, még akkor is, ha a javító kezébe vak dühhel, mér­ges nyállal már bele a „megtámadott“, mint azl — sajnos —, legutóbb is példa igazolta . rendezd előfizetésedet! addig meg nem jelen­hetünk, amig mindenki be nem fizette hátrálékát .

Next

/
Thumbnails
Contents