Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1936-03-10 / 3. szám

6. oldal. új korszak 3. szám. más és más korokban, más és más nem­zeteknél a világ felfogása eddig is különböző volt és bizonyára még sokáig különböző lesz. az állam tehát abban a pillanatban, midőn a jelenlegi erkölcsi felfogást érinthetetlen szentséggé akarná emelni, egyszersmind a jö­vőben kialakuló új erkölcsi felfogás erősza­kos elnyomójává válnék . mikor tehát a „szentéletű“ férfiak nemzetközileg szervezke­dő szövetsége az irodalom és művészet ellen az erkölcs nevében az államliatálmat szeret­né mozgósítani, az erkölcsi, dogmák terén kerülő úton akarja visszaállítani az inkvizíci­ót, melyet ma már a vallási dogmák érdeké­ben többé nem alkalmazhat . a módszer, hogy a cél szentesíti az esz­közöket, nem új . maga ez a harc pedig az erkölcs terén legalább oly régi, mint a ke­reszténység . a görög éts római világnézet sem a meztelenségben, sem az emberiség leg­hatalmasabb ösztönében : a szerelemben er­kölcstelenséget nem látott . csak a keleti val­lások üldözték az erkölcs nevében a meztelen­séget . a mohamedánok lefátyolozták asszo­nyaikat s a keresztény tertullianus egész érte­kezést írt arról, hogy a szüzeket le kell [fátyo­lozni . a keresztény egyház túlzónak tatába e nézetet, de keleti eredetéhez híven : ellensége lett a női meztelenségnek . kétségtelen, hogy az első keresztények között igen sok aszkéta volt, akik igyekeztek magukban a nemi ösz­tönt teljesen elnyomni . emellett jellemző, hogy elméjükben sohasem tudnak tőle meg­szabadulni, foglalkoznak vele, hogy elnyomják s hogy a híveket megóvják a test bűneitől . az egyházatyák némelyikét szinte meg­szállva tartja e törekvés s ezek a gyönyörű­séges borzalom egy nemével tárgyalják a ne­mek érintkezését, minden alkalommal írnak róla és visszatérnek rá . különösen a szüzes­ség gyakorol rájuk valami misztikus ingerlő hatást . mindamellett jóhiszeműek, mert nincs tudatuk róla, hogy az önmegtartóztatás ürü­gye alatt tulajdonképpen azt az öszlönt elé­gítik ki, melyet magukban elnyomni igyekez­nek . az egyháznak az önmegtartóztatásról táp­lált eszméje szembe került az egész görög és római világfelfogással, melyet ép úgy tűzzel­­vassal pusztított, mint az eretnekséget . a ké­sőbbi korokban, midőn a világi hatalma ré­vén dogmáit úgyis uralomra juttathatta, né­ha-néha türelmesebb lett az irodalmi erkölcs­telenséggel szemben, sőt az obszoenítás (al­jasság, illetlenség, trágárság) egyszer-másszor bizonyos mértékig elnézővé teszi . amikor szinLe korlátlan hatalma tudatában semmitől sem kellett félnie, nyugodtan tűrte, fel sem vette például szerzetesei és apácái ellen azl a kíméletlen támadást, amilyen a decameron szerzője részéről érte őket . napjainkban már nem áll az egyház ren­delkezésére a világi hatalom, kerülő úton, az erkölcs nevében igyekszik lehál az államhatal­mai felhasználni . az erkölcsi kongregációk örökölték az egyházaktól a pogány világ gyű­löletét, mert az, amit üldözőbe vesznek, a gö­rög és római világnézet folytatása : a termé­szettudományi felfogás . a harc lobogóján a­­zonban a tiszta erkölcs jelszavai pompáznak és -ezek annyira megtévesztik a jóhijszemű tudatlanokat, hogy míg az egyik fronton az állam és egyház szétválasztása mellett van­nak, másrészről lelkesedéssel követik azokat a „szentéletű“ férfiakat, akik keresztes hábo­rút hridetnek az irodalom és művsézet sza­badsága -ellen . ez a nagy buzgalom még ért­hető volna oly államokban, mely a prosti­túciót nem tűri meg . de igazán nevetséges, hogy a törvény megtiltsa az erkölcstelen dol­gok ábrázolását é: megengedje annak elkö­vetését . ennek kapcsán beszélhetnénk arról is, hogy egyáltalán van-e az irodalomnak és művészetnek nagyobb hatása éppen arra az úgynevezett „erkölcstelenségre“, mely a leg­hatalmasabb emberi ösztönből, a fajfenntar­tás ösztönéből táplálkozik . egy olasz kamarai tag, annak idején, azt a kérdést vetette föl, hogy csak a szokásos fügefalevél-e az, ami megmenteni leányaink és asszonyaink ártatlan­ságát, azokét, akik sok esetben leckéket ad­hatnának nekünk a fiziológiából . de nézzük, mi lenne a következménye, *) folytatása a januári számban ily címen meg­jelent tanulmánynak . könyvtár 6000 kötetet tartalmaz, amelyet ez év folyamán 1000 kötettel bővílenek ki . az épület többi helyisége tanteremül szolgál, ter­mészetesen szintén a tanítók részére . fiatal tanítók ! gondoskodjatok róla, hogy az iskola ablakai előtt lévő fák — mégha mi­lyen szépek is —, ne sötétítsenek az osztály­ba . ki kel 1 vágatni . természetesen, hogy ott, ahol a fák nem sötétítenek : minél többet kell ültetni . gondoljatok a tiszta levegőre, gondoljatok a szépségre ! gondoljatok a me­llekre, az ójtásra 1 figyeljétek a fonológiai je­lentéseket, vagy magatok is végezzélek, ezzel nagyon nagy és azonnal praktikus tanácsot tudtok adni a liozzáLok forduló falusi embe­reknek ! még valamit : azok, akik fiatalabb igazgatók, ne várják be a tanfelügyelői kör­levelek előírásait : előzzék meg mindenben és meglátjátok : gyerekjáték lesz a tanítás lépésről-lépésre haladjatok és munkátokat el­­végzitek . egy körülnézés és máris látjátok, hogy milyen az iskola előtti rész, milyenek a folyosók, milyen az illemhely, rendben van-e a tetőzet, a falak szépek-e ? nemcsak kint, de bent is ! nem mindegy, hogy csak fehér­re meszeltetünk, vagy friss színeket alkalma­zunk, hogy a gyermek is örüljön a világos, színes iskolában : ne sajnáljatok semmit . mindent adjatok a gyermekeknek . magatok zsebére megy : nem baj ! erkölcsi tőkét kap­tok érte . ne mosolyogjatok, ez komoly vala­mi . amikor látjátok, hogy egyik könyv rosz­­szabb, mint a másik, úgy-e, hogy hogyan kínlódtok. így van ez a körülöttetek lévő apró dolgokkal is ! 1936. szerkesztői üzenetek névtelen levelező . ön azt írja, hogy mikulaninec és fülöp szorgalmi időben járták husznay tanfelügyelő részére aláírásokat gyűjteni (melyben h. részére biza­lom. elismerés, dicséret, ellenem pedig Ítélet volt), hogy nemcsak ők mulasztottak, de másokat is megza­vartak munkájukban és hogy mindezt husznay tani. tudtával, sőt kezdeményezésére csinálták ... ez rága­lom ! ha nem, akkor legyen önnek annyi erkölcsi bá­torsága, hogy nyíltan neve aláírásával írja meg ezeket . az az állítás is, hogy ha nem írják alá a bizalmi nyi­latkozatot, husznayt elhelyezik beregszészból s helyette cseh tanfelügyelő jön . . . így, névtelenül állítva : rága­lom . ha ez is igaz : bátran kiállhat, biztos lehet nem önt fogjak elitélni I a simon böske ügy, teljesen privát, személyi ügy, ezzel, még ha igaz volna is —, csak az esetben foglalkoznánk a nyilvánosság előtt, ha kö­vetkezményeiben közbotrányt okozó volna . (ilyen eset­ben feleség nem kényszeríthető tanúvallomásra!) hogy fü­­löpöt utolérte a nemezis azzal, hogy ebben az aláírást hajszoló útjában autójával elütött egy szegény asszonyt a gyermekével s az asszony két hétig feküdt a kór­házban és a füle még most is zúg s kis gyermeke sérvet kapott, ez igaz, erről személyesen győződtem meg, de miköze van itt a nemezisnek s ha mégis ak­kor miért éppen a fülöpön kezdte, akiről ön is azt állítja, hogy „felsőbb parancsra“ cselekedett ? én nem hiszek a nemezisben 1 akkor hinnék, ha ön vádjaival nyíltan kiállana I próbálja meg I szigorú kritikus. a harcos költő típusa nem új ke­­etű, nem a szocialista világnézet szülte . a középkor legkimagaslóbb ilyen költője volt dante, aki megvetette az olyan fajtájú embereket, akik se melegek, se hide­gek, akik nem szeretnek és nem gyűlölnek . dante „ko­médiájában“ a politikai gyűlölet különös művészi for­mában nyilvánul meg . dante az ő polilikai ellensége­it és hazájájának florenciának ellenségeit a pokol tor­nácára üllette és különböző (nem közönséges) szenve­déseket talált ki számukra . pl. miklós pápának külö­nösen keserű és szégyenteljes fájdalmat eszelt ki: fej­jel lefelé, függőleges helyzetben tüzes zsírba helyezte . ma az írok legnagyobb része az uralkodó osztály ízlé­sének kiszolgálója . lelkiismeret és felelőségérzet, az ember méltatlan szenvedésének világgá kiáltása ; csak kevesekben van meg . nekünk azokat kell propagál­nunk, akik az ember fölszabadításáért és megtisztulá­sáért egész lélekel küzdenek . csallóközi . mi a gazdasági, politikai és társadal­mi fölszabadításért küzdünk s minden téren propagál­juk a demokratikus kultúrának az ügyeit . seitz bálának . mond meg a bátyádnak, hogy rosz­­szul támadnak . mi bennünk csak úgy tehetnek kárt, ha megcáfolják írásainkat . azt kellene bebizonyítani, hogy hazudunk vagy legalább is tévedünk . ezt pró­bálják meg és azután álljanak ki nyíltan és ne bujkál­janak. mint a gyáva kutyák . csak ez a fegyver fog rajtunk . az nem bűn, hogy mi mindent bátran, a maga nevén nevezünk meg . határozottan éj félreérthe­tetlenül írjuk meg, hogy ez az Igazság, az meg hazugság . a publicisztikának ez a nyilvános igazlátás az egyetlen kötelessége és egyetlen érdeme . hót hogyan gondolják azok az ön­telt emberek, hogy nem a tettes, hanem a krónikás mocskolja be magát ? hát anonymus volt a hibás, mert megírta az árpádok vérengzéseit ? globális módszer . okvetlenül fogunk írni róla, az csak természetes, hogy mindennek, ami jobbat, töké­letesebbet jelent : pártolói vagyunk . hubai kér. szoc. titkár berehovon . ön előszeretettel osz­togatja politikai ellenfeleinek az „emigráns“ jelzőt . bármennyire tudom is, hogy ez a mai világban sem megbélyegző, sőt . . . mégis — mivel az ön szándéka igen világos - , föl kell világosítanom, hogy én nem vagyok emigráns, idevaló születésű és állampolgár va­gyok . hogy a forradalomban részt vettem, azt nem­csak soha nem titkoltam, de büszke is vagyok erre . egyelőre ennyit . ujságbélyeg használatát |a kosicei postaigazgatóság 10.623-ÍV.-34 sz. alatt engedélyezte. feladó postahivatal berehovo. ü kiadásért felelős; czjabán samu. nyomja: a „merkur“-nyomd|a berehovo, asztélyi u. 1. az erkölcs legendája és az erkölcstelen irodalom*) ha valóra válna a „szentéletű“ férfiak óhaja és nemzetközileg üldöznék majd az erkölcste­len irodalmat . évtizedekkel ezelőtt angliában balsac meséinek, németországban boccaccio fordításának forgalomba hozataláért Ítélték el a kiadót . annak idején tiltakoztak egyesek zol-a hamvainak a pantheonba való átvitele ellen, mert zola szerintük pornográf író volt . mi lenne akkor, ha az erkölcs őreinek kíván­sága szerint az egyik országban eltiltott mű­vet minden államban el lehetne koboztatni ? ne áltassuk magunkat ! lehetetlen, hogy talál­kozzanak bíróságok Olaszországban boccac­­cionak, angliában shekspearenek, franciaör­­szágban balsacnak, maupassantnak vagy Zolá­nak -elkoboz tatására . szóval egyetlen ország­ban sem üldöznék a maguk nevesebb íróit — a jelentéktelenebb íróktól eltekintve —, min­denütt csupán a külföldi szerzők művei ke­rülnének bajba . nem kevésbé fogós kérdés továbbá, hogy mi lesz a pogánykori írókkal, akik sajnos, még nem részesülhettek „valláserkölcsi“ ne­velésben V aristophanesről nem is szólva, pet­­ronius, ciceró, sőt : tacitus (kihinné ? !) for­dításának kiadása is veszedelmes volna . hogy csak az utóbbiról szóljunk, súlyos következ­ményűvé válhatik az agrippina haláláról szó­ló leírás hű fordítása is . lehet, hogy e rész hűséges fordítása előtt szemet hánynak eré­nyeseink, mondván, hogy az anyagyilkosság rettenetes látványa a trágárságról elvonja a figyelmet . mindenesetre különös, hogy ily szörnyű bűn leírását szabad olvasni a közön­ségnek megbotránkozás nélkül, míg egy kissé szabados epigramma vagy egy kétes szemér­­mességű képnek a közönség elé bocsátása tilos . igazán szomorú „kicsinyek“ a luzatti kicsinyei és jobb volna v-eiük felnőtt koruk­ban nem találkoznunk, ha ők kevésbé bot­­ránkoznak meg egy szörnyeteg kegyetlen gaz­ságán, ki megöleti anyját s közben gyönyör­ködik aimak meztelenségében — mint egy asszonynak kissé d-eoolletált kópén . avagy az erkölcscsőszök szerint kívánatos, hogy if­­jaink elméjét inkább az anyagyilkosság, sem­mint egy nővél való ölelkezés eszméjét fog­lalkoztassa ? hírek a múlt számban megírt „széthullá«“cikk­hez még hozzá tehetjük a következőket : ed­dig csak vegetált a magyar tanító ügy, tán még tovább is így fog vegetálni . azonban el keli jönnie az időnek, amikor sorsszerű döb­benet fog megállítani, mert a magyar kultú­ra ügye egyre szegényebb lesz . akkor késő lesz a felszámolás . így is hibás a magyar,ta­nítóság egy része, nagyobb része . miéri ? mert összekeverte a dolgokat és azt hitte, hogy a lanítókérdós megoldható közönnyel, megoldható pártpolitikai hovátartozandóság­­gal : tévedett, nem volt meg a lehetősége egy nagyvonalú szellemi erjedésnek . hiány­zott a lelki frissesség az eszmékkel szemben. harcolni kellett volna az állásokért, az ekzisz­­tenciáért, de harcolni kellett volna a szellem létezésért is . sokszor nem segít más, mint odavágni az asztalra . most is ezt kell ten­ni . oda kell vágni ! nem elég ócska falusi népszínmű ! nem elég a bornírt ivászat, hogy­hál ez a kedélyesség ! sok a buta közöny ! 1930-ot írmik, folyton fejlődnünk kell és mit látunk ? igeneim kell a pacsuli dolgoknak, mosolyogni, mert másképpen fegyelmi fe­nyeget ! mi ez ‘? ki kell kiáltani, fel kell ü­­v ölteni, hogy az ilyen rothasztó dolgok soha sem szerepeltek az ellenzéki és az aktivista újságok hasábjain ! sohasem volt róla szó a politikusok gyűlésein, sem a közélet fóru­main . ostoba és felelőtlen megállapítások hangzanak el a ,-néptanítókról“, de mikor ugyanaz a politikus tanár kikerül a falusi, vagy kisvárosi miliőbe akkor ő is tovább csinálja a bomlasztást! szlovenszkói — ru­­szinszkói haladó magyar tanító ügy : üvölts ! a moszkvai tanítók háza . 1935. decem- I bér 12.^én nyitották meg moszkvában a taní­tók házát, amely 10.000 moszkvai elemi és középiskolai tanító tulajdona . a tanítókháza kulturális célt szolgál. itt töltik szabad idejü­ket a főváros tanítói . a nagyterem 500 em­bert, a kisterem 300 embert fogad be . a

Next

/
Thumbnails
Contents