Új Korszak, 1936 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1936-03-10 / 3. szám

4. oldal. új korszak 3. Szám. az osztály társadalma írta : ilku pál krammer Jenő tanárnak a magyar tanító 1936 febr. 15.-i számában megjelent „az osz­tály lélektana“ c. cikke, amelyre feletel is kér a cikkíró, teszi aktuálissá azokat a megfigye­léseket, amiket az osztály társadalmának lé­lektana terén szereztem . azért nevezem így, mert az osztály elsősorban és legdöntőbben : társadalom, leszűkített, naiv, kezdetleges tük­re annak a társadalomnak, amelyből ennek a kis társadalomnak tagjain összetevődnek . az osztály társadalmisága adja az osztály lélek­tanának legjellegzetesebb és Legfontosabb vo­násait . nem tévednénk akkor sem, ha azt mondanánk, hogy az osztály társadalmisága alapja, kerete és tartalma az osztály lélekta­nának . nincsenek még messze tőlem diákéveim, nagyon is élénkéin és sokban kesernyés ízzel éltnek bennem diákéveimnek azok az emlékei, amelyek arra kényszerítettek, hogy osztályom­nak a nagy társadalommal hasonlatos voná­sait felfedezzem . talán ón fedeztem fel akkor ezeket a vonásokat a ilegefesebbeh, mert mint falusi fiú kívül voltam az osztály társadalmán és nem az észrevétlen, leginkább önkéntes el­különítettségem, hanem azok az előnyök és eredmények bántottak, amiket az osztály kis társadalmi és ezek esetenkénti egységfrontja kicsikart és biztosított magának . én ezekben az előnyökben nem igen részesültem, az ered­ményekben s'cm, egynéhány tanárom különös jóvoltából . (érettségi előtt a fiúk az egyik tanártól példáid megtudták, hogy körülbelül milyen kérdéseket fognak kapni . éri nem voltam ott, de a tanár, mert hisz én is benne voltam a névsorban, nekem is megüzente, hogy miből készüljek él különösen . érettsé­gim elölt egész éjszaka ezl az anyagot tanul­tam, hogy jól menjen . az érettségin másnap nyugodt voltam, mert mindenki azt kapta, amit várt — csak én nem . se előttem, de utánam se történtek meglepetések . (de igen ! az én egyik fiammal ezt ketten is megcsinál­ták . szerk.) így és ennyire voltam én benne az Osztály társadalmában) . kétségtelen, hogy diákéveim élményei, amelyek oly erősek vol­tak, hogy könyv alakjában is megíródni kí­vántak, determinálták szempontjaimat, ame­lyek szerint osztályomat mindenkor kezelem. tanítói működésem kezdetétől fogva a leg­felső évfolyamokat tanítom, előző működési helyemen két éven ál a 7.-8. évfolyamokat, míg mostani működési helyemen ugyancsak két éve a 4.-8. évfolyamokat . két működési helyem egymástól merőben különbözik . az előbbi színmagyar, nagy, történelmi múlttal rendelkező falu, ahol nagy skálája van a lako­sok gazdasági nívójának az osztályban voltak szegény napszámos-gyerekek és gazdag embe­rek egyetlen gyermeke . mostani működési helyem etnográfiailag is érdekes pont, a ru­szin és a magyar nyelvterület érintkezik itt, a falu is már kétnyelvű, két iskolája is van és ami a legfontosabb : növendékeim otthoni gaz­dasági viszonyai közt nincs számbajöhető kü­lönbség . ez a szöges ellentét mindkét hely iskolájának oszlályéletében csöppet sem tom­pítva vetül ki . az előbbi helyen a falu társa­dalma, gazdasági nívó szempontjából, több csoportra oszlott fel, az osztályban is félre­ismerhetetlenül meg volt ez a feloszlás . kü­lönösen a leggazdagabb családokhoz tartozó növendékek egv csoportot alkottak, arra tö­rekedtek, hogy egymás mellett ülhessenek, szünetekben is egymással voltak, a játékok­ban nem vegyültek el a többiekkel, sőt még a torna órai kötelező közös játék is kedvük ellen volt . különösen a módosabb lányok szeparálódtak így el, kis klikkjük alapja ki­zárólag a gazdasági determináltság voll . a csoportban voltak jó és közepes, sőt egy hatá­rozottan gyönge képességű lány, az egyetértés a klikk-harmónia azonban tökéletes volt, egy­más ellen szóló panasszal soha nem jöttek hozzám . csoportosulásuk, sőt annak alapja és céljai is öntudatos volt, nemcsak náluk, hanem az osztály minden növendéke előtt . öntudatos volt, mert nem elégedtek meg azzal, togy egy külön klikkbe tömörülve elszepa­rálják magukat az osztály közösségétől, de íatározottan klikk-uralomra törekedtek, és eljesen tisztában is voltak azokkal az eszkö­­ökkel, amelyekkel ezt az uralmat elérhető­ek vélték , ezek a falu különböző részeiből sszegyüitek délutánonként leckét tanulni, kö­­ösen oldották meg feladataikat, a szükséges .kólái szereket legelőbb szerezték be és azt tüntetőleg mutogatták, ruházkodásukban is egymáshoz akartak hasonulni, a többitől ki­válva . organikus klikk volt ez, meg volt ben­nük a többiek fölé növő klikké-formálódás­­nak az a hibás társadalmi hajtólendülete, a­­mely az életben is a nagyobb szeparálódások, hibásait felismert érdekvédelmek kialakulását csinálja meg . az osztály másik és legnagyobb része a szegények csoportja volt . ezek nem csopor­tosullak klikkbe, bár egymásra voltak utalva és segítették is egymást . szervezetlenek vol­tak és bár érezték sorsközösségüket, nem é­­rezték a szükségességét annak, hogy zártan tömörüljenek és mint szervezettség lépjenek fel a gazdagok klikkjének osztályuralmi tö­rekvése elten . (nincs-e így ez — sajnos —, az életben is ?) egyenként és szinte kívülről nézték a klikk tagjainak elért eredményét és nem törekedtek arra, hogy rivalizáljanak . volt közöttük is nagyon jó képességű növen­dék, akinek éredményei a legjobb eredmények közé tartoztak, de az ilyen eredményeit, mini egyéni eredményekéi vette, aminek semmilyen szorosabb kapcsolata és vonatkozása nincs az ő osztály-rétegének életével és törekvéseivel, mivel hogy nincs is. határozottan egységes törekvése . bár szervezetlenek voltak, egyé­nenként is az osztály klikkjével szemben, el­lentét’ tudatuk határozottan meg volt, és éles volt . megtörtént egyszer, hogy a klikkbe tar­tozó egyik növendéknek elfogadtam, mert igaz volt, a készüietlenségét igazoló kifogását . rög­tön utána egy szegény tanulóra került a sor hasonló ok miatt, aki azonban kifogásál nem tudta igazolni . ezért nem is akartam azt el­fogadni . a növendék meg is mondta a véle­ményét (erre én tanítottam meg őket) : „a tanító úr azért hitte el x kifogását, mert ő gazdág“. az ellentét tudatnak váratlan és fő­leg helytelen kirobbanása akkor rám volt a legnagyobb hatással : vizsgálni kezdtem ma­gamat, hogy — határozott és szigorú elveim ellenére is : vádolható vagyok-e ezzel . nem­csak én, hanem az osztály tagjai is hangos magyarázással győzték meg a vádaskodót . de ezzel az ellenem emelt váddal mégis élesen igazolódott az a tudat, amelynek gyökere a gazdasági determináltságban van és amely az élszeparálódást eredményezi . igein, gazdasági nívó szempontjából hete­rogén összetételű falu iskolai osztályának szel­lemisége — heterogén, amely kizárója a ben­sőséges egységes osztályszellemiségnek, a leg­nagyobb tévedés azt hinni, hogy a gazdasági okból eredő osztályszellemiségi szétdarabolt­­ságol mesterségesen mélyítve és tudatosítva eredmények felé vivő erővé alakítjuk át, ha azL rivalizáló ellentétté akarjuk alakítani . a szegény sorsú tanulóra nem hat az, ha azt mondjuk neki : „látod, x (aki a gazdagok klikkjéhez tartozik) rendesen készül, miért nem csinálsz te is így ? mutasd meg, hogy te is meg tudod azt tenni . “ a tanuló belső felelete ez lesz : könnyű neki“. és ezzel el is intézte a rivalizálás rá nézve eső részét . vagy ugyancsak tévedés a szükséges iskolai szerek beszerzéséi a szegényebb sorsú tanu­lóknál azzal gyorsítani, hogy hivatkozunk a­­zokra, akik már beszerezték (és akik jobb mó­dúak) . a kérdés itt is azzal intéződik el, mint az előbbi esetben . althoz, hogy minél nagyobb eredményekei érjünk el, egységes oszlályszellemiség kell, de ha ez külső determináltságnál fogva nem le­het meg, arra kell törekedni, hogy megakadá­lyozzuk a klikk-csoportosulást és azt az erőt, amely klikk-csoportosulás felé tör, aktívabb és hasznosabb eredmények felé irányítsuk . ez a felismerés is irányított, amikor meg­csináltam annak idején sejtrendszeremet, amit ilt már ismertettem . a sejtrendszer lényege abban áll, hogy 5-6 Lagú csoportokra oszt­juk fel a növendékeket és a csoportokban, fiúk, lányok, gyöngébb és íjobb képességűek és — jobb és szegényebb módúak vannak. a sejtet a sejtvezető vezeti, aki minden nap pon­tosan kikérdi az anyagot a sejt tagjaitól, meg­nézi feladataikat, és mindenről naponta jelen­tést tesz . a jelentéseket füzetbe írjuk, így az osztály munkájának minden mozzanatáról névvel megjelölt, dátumozott, írott nyoma ma­rad . minden héten sejtvezető választás van, azok közül, akik egész héten mindenből elké­szültek és nem volt magaviseletük ellen kifo­gás . a sejtrendszerrel mesterségesen törtem szét a klikket, legalább is a klikk iskolai éle­gasparik ignác áll. tanfelügyelő úr portréjához erről az úrról már szóltunk, méltatni vol­­lunk kénytelenek a demokratikus népnevelés érdekében kifejtett munkáját . (lásd : somor­­ja). legutóbb egy fiatal kollégát minősített négyesre, különös de cseppet sem igazoló e­­lőzmények után . most új oldalról ismerjük meg a „csaló­közi hírlap 1936 febr. 9.-i számában . még régebben egy pap ellen, egy szlovák újságban, cikk jelent meg, amely azt állította, bőgj' az hitető pap okt. 28-án gyászisten­tiszteletet tartott . kiderült, hogy az aláíratta» cikkben gasparik, valamint hamis és stipanic szlovák tanítók a ludasok . két tárgyaláson ál azt hangoztatta gasparik, hogy ő csak „szakvéleményt“ adott, hamis pedig, hogy ő csak stiláris javaslatokat végzett . a szerző­séget stipanic vállalta. a harmadik folytató­lagos tárgyaláson most váratlan dolog tör­tént : stipanec kijelentette, hogy ő a szerzősé­get csak gasparik „felbujtására“ vállalta, ösz­­szes vallomásail visszavonja, mert a szerző — gasparik . el lehet képzelni gasparik urat e­­zek után, aki „vörös ábrázattál, körmeit rág­­„ va, idegesen fészkelődön a vádlottak padján gasparik vállalta is a teljes elégtétel a­­dást, amely egy nyilatkozaton kívül 2.400 kö­jálba kerül . szép . mi nem szólunk semmit gasparik úr eme remek teljesítmény éhez . az ő jelle­messége, erkölcsi nívója kibírta . a zsebe is . mi is kibírjuk . de jó lenne, ha gasparik úr elárulná, hogy összeférhetőnek tartja-e, a sö­tétben bujkálást a jellemességre névelők fe­letti hivatábiokoskodással ? gondolja, hogy a­­zok az érkötési törvényiek, amelyek az igaz­mondásra. a nyíltságra kötelezik a kuttúrem­­berl, a tanítói is (akiket ön klasszifikál), önre nem vonatkozik ? vagy azt hiszi talán, hogy a tanfelügyelő még ezek fölött is áll ? és vé­gül : gondolja, hogy a tanfelügyelő mindent, még jellembe vágó dolgokat is megtehet a­­nélkiil. hogy abból erkölési kár ne származ­zon a demokratikus és miagaislabb erkölcsi nívó felé törekvő népnevelésre ? gondolja, hogy a tanító arria is felhasználható, hogy — kellő előkészítés utóin — a hátát tartsa a tan­­felügyelője dolga miatt'! mi más véleményen vagyunk . tét . a sejtben a szegény tanuló célja ugyanaz, ami a gazdagé, hogy l. i, az ő sejtjük legyen az lejlső, amely mindig pontosan elkészül . azt, hogy ezzel a közvetett eljárással megta­láltam azt a keretet, amelyben az osztály min­den egyes tagja igyekszik képessége legjavát kifejteni, bizonyítja az alábbi eset . egyik ta­nulóm, a falu csordásának a fia, nagyon rossz iskolába járó volt . előző éten, elő­dömnél, alig járt iskolába . az iskolában ren­detlen volt és hanyag . érezte azt az elmara­dottságot, amedy őt az osztály több tagjától elválasztotta és kísérletet sem akart tenni, hogy ezl az elmaradottságot szorgalommal, i gye keze Ítél áthidalja . a helyzet azonban gyö­keresen megváltozott, amikor bevezettük a sejt-rendszert . a fiú a falu egyik legnagyobb gazdájának lányával került egy csoportba . a fiú pontos iskolába járó lett és nagy szor­galommal tanult, amikor pedig a sejt veze­tője lett, őszintén örült és talán bizonyos elégtételt is érzett, amikor a legmódosabb lánynak tanulmányai után érdeklődött — jo­gosan . ismeretei nagyon hiányosak voltak, ami nagy nehézségeket jelentett neki a 8. év­folyam tananj'agának elsajátításánál, de hal­latlan lendülettel, szinte hevesen, akart min­dent pótolni, hogy derekasan megállhassa a helyét a sejtben . év végére pedig a nyelvtant és a helyesírást kivéve, amely végig értelmet­len és érthetetlen maradt a számára, sokban elérte az osztály átlagos színvonalát . mit bizonjít mindez ? azt, hogy olyan osztályban, ahol külső okoknál fogva hiány­zik az egységes osztályszellemiség, a jobb ér­télemben veti osztályszolidarítás, szét kell tör­ni a szeparáltságot és olyan keretet csinálni, amély a maga iskolai rendeltetésével az isko­lai munkában eltünteti a külső társadalmi osztálykülönbség reflexeit . meg kell találni a módját, hogy az osztályunkban a közös munka és eredmény érdekében leromboljuk az osztályt . csakis így közelíthető meg az a szellemiség, amely egy osztályközösség: éle­iének nívóját és a legnagyobb teljesítmény lehetőségét jelenli . (folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents