Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-12-20 / 12. szám
12. szám. uj korszak 5. oldal. jellem és ennek nevelése iskoláinkban . irta : ilku pál. II. ha az emberek cselekedei ma tényleg az erkölcs által helyesnek felismert elvek szerint történnének, — megtörténhetne-e az, hogy tengerbe dobnak kávét és búzával fütik a vonatot (ezek már tulismert kordokumeátumok, de változatlanul megdöbbentők ahhoz, hogy bizonyítsanak és vádoljanak), — ugyanakkor, amikor kínéban milliószámra halnak meg az emberek éhségben és az egész világon a munkanélküliek milliói tengődnek egvik napról a másik napra ? ha az emberek cselekedei ma tényleg az erkölcs által helyesnek felismert elvek szerint történnének, mint amilyen például ez : ne ölj, — kellene-e örökös háborús félelemben élnünk és lehetne-e ma, 1935-ben háború mint ahogy van ? mit bizonyítanak ezek a tények ? azt. hogy ma a kis és nagy jelentőségű emberi cselekedetek nem az erkölcs áital helyesnek felismert elvek szerint történnek . és ez viszont mit bizonyít ? nem azt bizonyítja, hogy eddig soha nem volt megmondva az embereknek, hogy mi az erkölcs által helyesnek felismert elv, vagyis, hogy mi az igazság és nem azt bizonyítja, hogy eddig egyáltalán hiányzott volna az erkölcsre, az igazságra való nevelés, hanem ezek a tények azt bizonyítják és ezt megfelebbezhetetlen erővel, hogy az eddigi erkölcsi és igazság-nevelés nem hozta meg a maga eredményét, meddőnek, tehát hibásnak bizonyult . viszont ha meddő és hibás valami, ami pedig máskülönben nagyon fontos, akkor azon gyökeresen változtatni kell . nem vagyunk fantaszták és naivak, nagyon jól tudjuk, hogy mindent megmásítani és mindent javítani csak a nevelés eszközével — nem lehet . nagyon jól tudjuk azt is, hogy egyelőre elképzelhetetlen a tanítóságnak és a nevelésnek az a mindent átfogó erkölcsi tekintélye, amely pedig kizárólagos biztosítéka a helyes úton való társadalmi fejlődésnek . nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy mit lehet ma a nevelés utján elérni, de éppen azért, mert tudjuk, hogy valami, aminek az értéke ma a társadalmi helyzet következtében hatványozottan nagy, — elérhető neveléssel : hangsúlyozzuk ki a társadalmi nevelés — hisz erről van szó, amikor jellemnevelésről beszélünk —, mérhetetlen fontosságát • nincs siralmasabb és destruálóbb valami, mint olyan „nevelő“, aki nem hisz a nevelésben, vagy aki egyáltalán nem érzi a nevelés fontosságát és a legkötelezőbb iskolai oktatáson kívül nem tesz semmit a nevelés érdekében . az ilyen »nevelők“ nem nevelők és még oktatóknak is rosszak . valaki most a hallgatók közül ellenvetésként hozhatná fel azt, hogy a jellemnevelés problémái sokkal nagyobbak és messzeágazóbbak, semhogy azt mi magunk megoldhatnánk . ez igaz, viszont okvetlen figyelembe kell vennünk azt, hogy nekünk minden problémát egy konkrét életkeretben, kisebbségi életkeretünkben kell lemérni . a mi világunk elsősorban a kisebbségi magyarság világa és minden probléma, így pedagógiai probléma is elsősorban kisebbségi életkeretünkön belül mérendő le és oldandó meg . senki se mondhatja, hogy a jellemnevelés társadalmi megoldása nem olyan probléma, amelynek nincs jelentősége kisebbségi életünkben, viszont továbbmenve, ennek a problémának megoldása, éppen azért, mert leszűkítettük kisebbségi életkeretünkre, kizárólag tőlünk, kisebbségi magyar tanítóktól, illett ve nevelőktől függ . ha valahol fontos az, hogy egy nép vilégosfejű, kritikailag mérlegelni és cselekedni tudó, egységesen kultúrált aktív erő legyen, akkor egy kisebbség életében különösen szükséges ez, mert egy kisebbség nem hatalmi eszközökkel biztosíthatja fennmaradásét, hanem kizárólag a kultúra, a tudás a szellem fegyvereivel . viszont a tudás, a kultúra, a szellem csak akkor igazi fegyver, ha ezek mögött törhetetlen erkölcsi erő van, amihez az egyén, a nép vagy a népdarab : a jellemesség, az igazság kritikai meglátásának és követni tudósának útján juthat el . ezek teszik különösen indokolttá és fontossá a jellemnevelés társadalmi szempontból való megoldását kisebbségünk keretein belül . tisztázzuk először azt, hogy milyen a beregszászi gimnázium fekete negyedéve a beregszászi gimnázium negyedévi tanulmányi eredményéről sokat írtak a lapok . az eredmény szenzációsan gyenge . nyomában megindult a meditáció: hi a hibás, mi az oka a feltűnően nagy hanyatlásnak ? mert a hanyatlás kiáltó az egész vonalon . a kitüntetettek száma csökkent, a bukottak száma majdnem 25 százalékra emelkedett s az intők megsokszorozódtak . az újságok különböző szempontból Ítélik meg ezt a szomorú eseményt . olvastam olyan véleményt, amely ebben a tényben a magyarság szellemi tőkéjének dekadenciáját látja, másik az ifjúság könnyelműségét, harmadik meg a túlzsúfoltságot állítja bűnbakul . akik közelebbről ismerik a helyzetet, nem hagyták ki a ruszin internátust sem, amely a tantermek egy részét lefoglalva, akadálya, nagy akadálya a magyar tanulók normális előhaladásának . mindezekhez járul még az is, hogy sokan a vidékről járnak be naponta : gyalog, kocsin és vonaton . . . akiknek energiáját az utazással járó fáradtság és izgalom fokozatosan felőrli . ezeket állapították meg az újságok . e megállapítások közül az ifjúságra vonatkozó az a megállapítás, hogy elvesztették elánjukat, lezüllöttek: nem helytálló . nem szabad a föltűnően rossz eredmény miatt pálcát törni az ifjúság fölött, sőt egyenesen bűn azt a hitet kelteni, hogy a rossz eredmény az ifjúság nemtörődömségének, könynyelműségénk egyenes és igazságos következménye 1 elemezzük tárgyilagosan ezt az ifjúságot pszichológiai alapon értelmi szempontból 1 ez az ifjúság a gimnáziumba az elemi iskola legkitűnőbb részéből regrutálódik . ámde az elemi iskolai kitűnő bizonyítvány még nem elég 1 még fölvételit is kell tenniük a jelentkezőknek . tehát: ha az elemi iskolában kapott kitűnő bizonyítvány nem lett volna megbízható fokmérője a jelentkezők tudásának, a fölvételi elvégzi a szelekciót . ez a gimnáziumi anyag nem hiúságból ment továbbtanulni, hanem a belső láng, a tudás szomja vezette őket oda és ezt a lángot állandóan táplálják a szülők, akiknek egyetlen reménységük a gyermek, akire büszkék szeretnének lenni s támaszt szeretnének maguknak biztosítani bennük öreg korukra . ezek a gyermekek mindenre el vannak készülve, szívósan igyekeznek mindenben megfelelni, nagy az önbizalmuk, szorgalmasak és viselkedésükben is alkalmazkodók s ha olyikban mór dicséretreméltóan kifejlett önérzet is volt (amit az elemi iskola vagy a szülei ház nevelt belé) hamar megalkuvóvá lesz, csendes, néma. mindent szó nélkül eltűrő, mert arról hamar meggyőződött, hogy az önérzet nagy akadály az előmenetelben . ezek az ifjak — elenyésző kis százalék kivételével —, az elinduláskor magukkal hozott elánjukból semmit sem veszítettek . sőt, az új helyzet, a nehéz problémák, melyeket a gimnáziumi élet tudalosítotf bennük: erősítette, nevelte azt . ezeket a gyermekeket (már akik a vidékről járnak be) az utazás nem vetette vissza, ezek nem züllöttek le s nem is fognak lezülleni (egy-két rendkívüli eset lehetőségétől eltekintve), mert ezekben egészséges ambíció dolgozik . ... ha ezeknek mégis nagy százaléka elbukik, annak okát másban kell keresnünk . igaz, hogy a fölvételin keresztül megy minden évben egy bizonyos százalék, akik ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ember kell ma erkölcsi és jellembeli szempontokból . olyan emberekre van társagalmilag szükségünk, akik minden körülmények közt a saját fejükkel gondolkoznak, mert így a becsapás és félrevezetés veszélye a legnagyobb mértékben ki van küszöbölve . olyan emberek kellenek, akik nemcsak kritikai szemmel a saját maguk által is felismert igazságot teszik cselekedeteik alapjává, hanem le merik vonni a konzekvenciát és a felismert igazság érdekében mernek kiállani és merik vállalni a felismert igazságért járó munkát és harcot, — vagyis akik nemcsak felismernek és látnak, de ezek érdekében cselekedni is tudnak és mernek . ilyen emberek kellenek ma . (folytatjuk .) nem tudásukkal, hanem előkelő összeköttetéseik segítségével estek ót a szitán . ámde ezek a későbbiek folyamán is megtartják helyzeti előnyüket, ezek végig szerencsések maradnak (hogy a megbízható szerencse mit és mily sokat jelent, azt nem szükséges magyarázni), ezek soha sincsenek a bukottak között . ha tehát az elismerten jó anyagból ily nagy százalék elbukik, annak okát másutt kell keresni . a hiba elsősorban a középiskolai nevelési rendszerben van, ez az igazi, a legkomolyabb és legelszomorítóbb ok . ez után következik az, ha igaz, amit az ifjúság tehetetlen megadással hangoztat, hogy akárhogyan igyekeznek is, egy bizonyos százaléknak meg kell bukni mór az alsóbb osztályokban, mert máskülönben a felsőbb osztályok nagyon is túlzsúfoltak lennének s parallel osztályokat ott nem engedélyeznek . ebben a szomorú ügyben több levelét kaptunk és sok tanulóval beszélgettünk . az egyik levélben ez áll (de mindenik megismétli ezt és a beszélgetések folyamán is ugyanezt hallottuk): «... jött egy pár új tanár és tanárnő s köztünk az a hit van elterjedve róluk, hogy annál jobb minősítést kapnak, mentői többet elbuktatnak . ezek úgy bánnak velünk, mintha nem is volnánk emberek . o . már kezd megjavulni, eddig ez is elevenen ette a diákokat (most hogy a színészek itt vannak, nem pózol úgy, fél « konkurenciától) most volt az első konferencia s az eredmény az, hogy az osztály 50 százaléka bukott meg a IV. b osztályban, a két IV. osztály tanulóinak a száma közel jár a 100-hoz . az új tanárok nagyon szigorúak . de nem baj, tűrni tűrünk . ha kikerülünk, majd megköszönjük a hozzánk való jóságukat . most az a céljuk, hogy minél-többet buktassanak meg . ki véd meg minket ? ez ellen a szándék ellen mi nem védekezhetünk sikeresen . “ az egész ügyre legközelebb még visszatérünk . x az új korszak sajtópere: dr. szerényt kontra czabán . az új korszak 1934. évi 1. Számában rövid hírben emlékeztünk meg a pozsonyi magyar tanítóképzőnél történt változásról . - a köztársaságbeli magyar sajtó sokat foglalkozott akkor azokkal a dolgokkal, a melyek ezt a személyi változást szükségessé tették . szerényi ferdinánd dr. működésével kapcsolatban súlyos vádak hangzottak eí . egy hetilapból' (a kassán megjelent „az igazságából) az új korszak is átvett egy rövid idézetet. szerényi egyetlen lapot sem porolt, de az új korszak ellen mégis pórt indított . nem kért helyesbítést (aminek szívesen adtunk volna helyet), hanem egyenesen pörölt. ez ügyben október 12.-én volt a tárgyalás a beregszászi bíróság előtt . , a tárgyaláson a nyilvánosság kizárásával ismertették a dr. szerény) ferdinánd ügyében fölvett jegyzőkönyvet. majd nyílt tárgyaláson hirdették ki az ilélelel, amely szerint a bíróság ezabán samut fölmentette a vád és következményei alól nagyon sok mondani valónk (vo!na elbben az ügyben, de addig, amíg végérvényesen befejezve nincs (most föllebbezés alatt áll) hallgatunk . aimyit mégis ez alkalommal is hangsúlyozunk, hogy !mi ebben az ügyben is, csak a közérdeket szolgáltuk .. mert hitvány, jellemtelen fráternek tartjuk azt, aki a közérdek tisztaságáért folyó elvi harchantúl lép azon a határon, amely a személyt a közérdekkel összekapcsolja (az nem személyeskedés, amikor a közélet szereplőit név szerint is megnevezzük, ha közéleti működését kritizáljuk ! ). újból leszögezzük azt a hitvallásunkat, hogy a közélet embere ki van téve a nyilvános kritikának . ha a kritika igazságtalan, meg kell cáfolni . ha a tárgyilagosság határán túl a megbírált férfiú egyéni tisztességébe is belevág : a bíróság elé keli állítani a bírálót, hadd csukják be, hja hazudott és rágalmazott . lxa pedig a megbírált egyén becsületébe vágó vádak igazaknak bizonyulnák, akkor azt az egy ént el kell takarítani a közélet porondjáról ! de nyelvet öltögetni, testi fogyatékosságokat gúnyolni, átkozödni és fenyegetőzni, az ilyenek hatástalanok és aljasságuk nyilvánvaló ! az igazság nem szorul ilyen érvekre ! 1
