Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1935-12-20 / 12. szám

12. szám. uj korszak 5. oldal. jellem és ennek nevelése iskoláinkban . irta : ilku pál. II. ha az emberek cselekedei ma tényleg az er­kölcs által helyesnek felismert elvek szerint tör­ténnének, — megtörténhetne-e az, hogy ten­gerbe dobnak kávét és búzával fütik a vonatot (ezek már tulismert kordokumeátumok, de változatlanul megdöbbentők ahhoz, hogy bi­zonyítsanak és vádoljanak), — ugyanakkor, amikor kínéban milliószámra halnak meg az emberek éhségben és az egész világon a munkanélküliek milliói tengődnek egvik nap­ról a másik napra ? ha az emberek csele­kedei ma tényleg az erkölcs által helyesnek felismert elvek szerint történnének, mint ami­lyen például ez : ne ölj, — kellene-e örökös háborús félelemben élnünk és lehetne-e ma, 1935-ben háború mint ahogy van ? mit bi­zonyítanak ezek a tények ? azt. hogy ma a kis és nagy jelentőségű emberi cselekedetek nem az erkölcs áital helyesnek felismert el­vek szerint történnek . és ez viszont mit bi­zonyít ? nem azt bizonyítja, hogy eddig soha nem volt megmondva az embereknek, hogy mi az erkölcs által helyesnek felismert elv, vagyis, hogy mi az igazság és nem azt bi­zonyítja, hogy eddig egyáltalán hiányzott vol­na az erkölcsre, az igazságra való nevelés, hanem ezek a tények azt bizonyítják és ezt megfelebbezhetetlen erővel, hogy az eddigi erkölcsi és igazság-nevelés nem hozta meg a maga eredményét, meddőnek, tehát hibás­nak bizonyult . viszont ha meddő és hibás valami, ami pedig máskülönben nagyon fon­tos, akkor azon gyökeresen változtatni kell . nem vagyunk fantaszták és naivak, na­gyon jól tudjuk, hogy mindent megmásítani és mindent javítani csak a nevelés eszközé­vel — nem lehet . nagyon jól tudjuk azt is, hogy egyelőre elképzelhetetlen a tanítóságnak és a nevelésnek az a mindent átfogó erköl­csi tekintélye, amely pedig kizárólagos bizto­sítéka a helyes úton való társadalmi fejlő­désnek . nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy mit lehet ma a nevelés utján elérni, de éppen azért, mert tudjuk, hogy valami, ami­nek az értéke ma a társadalmi helyzet kö­vetkeztében hatványozottan nagy, — elérhető neveléssel : hangsúlyozzuk ki a társadalmi nevelés — hisz erről van szó, amikor jellem­nevelésről beszélünk —, mérhetetlen fontos­ságát • nincs siralmasabb és destruálóbb valami, mint olyan „nevelő“, aki nem hisz a nevelésben, vagy aki egyáltalán nem érzi a nevelés fontosságát és a legkötelezőbb is­kolai oktatáson kívül nem tesz semmit a ne­velés érdekében . az ilyen »nevelők“ nem nevelők és még oktatóknak is rosszak . valaki most a hallgatók közül ellenve­tésként hozhatná fel azt, hogy a jellemneve­lés problémái sokkal nagyobbak és messze­­ágazóbbak, semhogy azt mi magunk meg­oldhatnánk . ez igaz, viszont okvetlen figye­lembe kell vennünk azt, hogy nekünk min­den problémát egy konkrét életkeretben, ki­sebbségi életkeretünkben kell lemérni . a mi világunk elsősorban a kisebbségi magyarság világa és minden probléma, így pedagógiai probléma is elsősorban kisebbségi életkere­tünkön belül mérendő le és oldandó meg . senki se mondhatja, hogy a jellemnevelés társadalmi megoldása nem olyan probléma, amelynek nincs jelentősége kisebbségi éle­tünkben, viszont továbbmenve, ennek a prob­lémának megoldása, éppen azért, mert le­szűkítettük kisebbségi életkeretünkre, kizáró­lag tőlünk, kisebbségi magyar tanítóktól, illett ve nevelőktől függ . ha valahol fontos az, hogy egy nép vilégosfejű, kritikailag mérlegelni és cseleked­ni tudó, egységesen kultúrált aktív erő legyen, akkor egy kisebbség életében különösen szükséges ez, mert egy kisebbség nem ha­talmi eszközökkel biztosíthatja fennmaradá­sét, hanem kizárólag a kultúra, a tudás a szellem fegyvereivel . viszont a tudás, a kul­túra, a szellem csak akkor igazi fegyver, ha ezek mögött törhetetlen erkölcsi erő van, a­­mihez az egyén, a nép vagy a népdarab : a jellemesség, az igazság kritikai meglátásá­nak és követni tudósának útján juthat el . ezek teszik különösen indokolttá és fontossá a jellemnevelés társadalmi szempontból való megoldását kisebbségünk keretein belül . tisztázzuk először azt, hogy milyen a beregszászi gimnázium fekete negyedéve a beregszászi gimnázium negyedévi tanul­mányi eredményéről sokat írtak a lapok . az eredmény szenzációsan gyenge . nyomában megindult a meditáció: hi a hibás, mi az oka a feltűnően nagy hanyatlásnak ? mert a hanyatlás kiáltó az egész vonalon . a kitün­tetettek száma csökkent, a bukottak száma majdnem 25 százalékra emelkedett s az in­tők megsokszorozódtak . az újságok különböző szempontból Íté­lik meg ezt a szomorú eseményt . olvastam olyan véleményt, amely ebben a tényben a magyarság szellemi tőkéjének dekadenciáját látja, másik az ifjúság könnyelműségét, har­madik meg a túlzsúfoltságot állítja bűnbakul . akik közelebbről ismerik a helyzetet, nem hagyták ki a ruszin internátust sem, amely a tantermek egy részét lefoglalva, akadálya, nagy akadálya a magyar tanulók normális előhaladásának . mindezekhez járul még az is, hogy sokan a vidékről járnak be napon­ta : gyalog, kocsin és vonaton . . . akiknek energiáját az utazással járó fáradtság és iz­galom fokozatosan felőrli . ezeket állapították meg az újságok . e megállapítások közül az ifjúságra vo­natkozó az a megállapítás, hogy elvesztették elánjukat, lezüllöttek: nem helytálló . nem szabad a föltűnően rossz eredmény miatt pálcát törni az ifjúság fölött, sőt egyenesen bűn azt a hitet kelteni, hogy a rossz ered­mény az ifjúság nemtörődömségének, köny­­nyelműségénk egyenes és igazságos követ­kezménye 1 elemezzük tárgyilagosan ezt az ifjúsá­got pszichológiai alapon értelmi szempont­ból 1 ez az ifjúság a gimnáziumba az elemi iskola legkitűnőbb részéből regrutálódik . ámde az elemi iskolai kitűnő bizonyítvány még nem elég 1 még fölvételit is kell tenniük a jelentkezőknek . tehát: ha az elemi isko­lában kapott kitűnő bizonyítvány nem lett volna megbízható fokmérője a jelentkezők tudásának, a fölvételi elvégzi a szelekciót . ez a gimnáziumi anyag nem hiúságból ment továbbtanulni, hanem a belső láng, a tudás szomja vezette őket oda és ezt a lángot ál­landóan táplálják a szülők, akiknek egyetlen reménységük a gyermek, akire büszkék sze­retnének lenni s támaszt szeretnének maguk­nak biztosítani bennük öreg korukra . ezek a gyermekek mindenre el vannak készülve, szívósan igyekeznek mindenben megfelelni, nagy az önbizalmuk, szorgalmasak és visel­kedésükben is alkalmazkodók s ha olyikban mór dicséretreméltóan kifejlett önérzet is volt (amit az elemi iskola vagy a szülei ház ne­velt belé) hamar megalkuvóvá lesz, csendes, néma. mindent szó nélkül eltűrő, mert arról hamar meggyőződött, hogy az önérzet nagy akadály az előmenetelben . ezek az ifjak — elenyésző kis százalék kivételével —, az elinduláskor magukkal hozott elánjukból sem­mit sem veszítettek . sőt, az új helyzet, a nehéz problémák, melyeket a gimnáziumi é­­let tudalosítotf bennük: erősítette, nevelte azt . ezeket a gyermekeket (már akik a vidékről járnak be) az utazás nem vetette vissza, e­­zek nem züllöttek le s nem is fognak lezül­­leni (egy-két rendkívüli eset lehetőségétől el­tekintve), mert ezekben egészséges ambíció dolgozik . ... ha ezeknek mégis nagy százaléka elbukik, annak okát másban kell keresnünk . igaz, hogy a fölvételin keresztül megy minden évben egy bizonyos százalék, akik ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ember kell ma erkölcsi és jellembeli szem­pontokból . olyan emberekre van társagalmilag szük­ségünk, akik minden körülmények közt a saját fejükkel gondolkoznak, mert így a be­csapás és félrevezetés veszélye a legnagyobb mértékben ki van küszöbölve . olyan embe­rek kellenek, akik nemcsak kritikai szemmel a saját maguk által is felismert igazságot teszik cselekedeteik alapjává, hanem le me­rik vonni a konzekvenciát és a felismert igaz­ság érdekében mernek kiállani és merik vál­lalni a felismert igazságért járó munkát és harcot, — vagyis akik nemcsak felismernek és látnak, de ezek érdekében cselekedni is tudnak és mernek . ilyen emberek kellenek ma . (folytatjuk .) nem tudásukkal, hanem előkelő összekötte­téseik segítségével estek ót a szitán . ámde ezek a későbbiek folyamán is megtartják helyzeti előnyüket, ezek végig szerencsések maradnak (hogy a megbízható szerencse mit és mily sokat jelent, azt nem szükséges ma­gyarázni), ezek soha sincsenek a bukottak között . ha tehát az elismerten jó anyagból ily nagy százalék elbukik, annak okát másutt kell keresni . a hiba elsősorban a középis­kolai nevelési rendszerben van, ez az igazi, a legkomolyabb és legelszomorítóbb ok . ez után következik az, ha igaz, amit az ifjúság tehetetlen megadással hangoztat, hogy akár­hogyan igyekeznek is, egy bizonyos száza­léknak meg kell bukni mór az alsóbb osztá­lyokban, mert máskülönben a felsőbb osztá­lyok nagyon is túlzsúfoltak lennének s pa­rallel osztályokat ott nem engedélyeznek . ebben a szomorú ügyben több levelét kaptunk és sok tanulóval beszélgettünk . az egyik levélben ez áll (de mindenik megis­métli ezt és a beszélgetések folyamán is u­­gyanezt hallottuk): «... jött egy pár új ta­nár és tanárnő s köztünk az a hit van el­terjedve róluk, hogy annál jobb minősítést kapnak, mentői többet elbuktatnak . ezek úgy bánnak velünk, mintha nem is volnánk em­berek . o . már kezd megjavulni, eddig ez is elevenen ette a diákokat (most hogy a színészek itt vannak, nem pózol úgy, fél « konkurenciától) most volt az első konferen­cia s az eredmény az, hogy az osztály 50 százaléka bukott meg a IV. b osztályban, a két IV. osztály tanulóinak a száma közel jár a 100-hoz . az új tanárok nagyon szigorúak . de nem baj, tűrni tűrünk . ha kikerülünk, majd megköszönjük a hozzánk való jóságu­kat . most az a céljuk, hogy minél-többet buktassanak meg . ki véd meg minket ? ez ellen a szándék ellen mi nem védekezhetünk sikeresen . “ az egész ügyre legközelebb még vissza­térünk . x az új korszak sajtópere: dr. szerényt kontra czabán . az új korszak 1934. évi 1. Számában rövid hírben emlékeztünk meg a pozsonyi magyar tanítóképzőnél történt vál­tozásról . - a köztársaságbeli magyar sajtó so­kat foglalkozott akkor azokkal a dolgokkal, a melyek ezt a személyi változást szükségessé tették . szerényi ferdinánd dr. működésével kapcsolatban súlyos vádak hangzottak eí . egy hetilapból' (a kassán megjelent „az igaz­ságából) az új korszak is átvett egy rövid idé­zetet. szerényi egyetlen lapot sem porolt, de az új korszak ellen mégis pórt indított . nem kért helyesbítést (aminek szívesen ad­tunk volna helyet), hanem egyenesen pörölt. ez ügyben október 12.-én volt a tárgyalás a beregszászi bíróság előtt . , a tárgyaláson a nyilvánosság kizárásával ismertették a dr. szerény) ferdinánd ü­­gyében fölvett jegyzőkönyvet. majd nyílt tárgyaláson hirdették ki az ilélelel, amely szerint a bíróság ezabán samut föl­mentette a vád és következményei alól nagyon sok mondani valónk (vo!na elbben az ügyben, de addig, amíg végérvényesen be­fejezve nincs (most föllebbezés alatt áll) hallgatunk . aimyit mégis ez alkalommal is hangsúlyozunk, hogy !mi ebben az ügyben is, csak a közérdeket szolgáltuk .. mert hit­vány, jellemtelen fráternek tartjuk azt, aki a közérdek tisztaságáért folyó elvi harchantúl lép azon a határon, amely a személyt a köz­érdekkel összekapcsolja (az nem személyes­kedés, amikor a közélet szereplőit név szerint is megnevezzük, ha közéleti működését kri­tizáljuk ! ). újból leszögezzük azt a hitvallá­sunkat, hogy a közélet embere ki van téve a nyilvános kritikának . ha a kritika igazság­talan, meg kell cáfolni . ha a tárgyilagosság határán túl a megbírált férfiú egyéni tisztes­ségébe is belevág : a bíróság elé keli állítani a bírálót, hadd csukják be, hja hazudott és rá­galmazott . lxa pedig a megbírált egyén be­csületébe vágó vádak igazaknak bizonyulnák, akkor azt az egy ént el kell takarítani a köz­élet porondjáról ! de nyelvet öltögetni, testi fogyatékosságokat gúnyolni, átkozödni és fe­nyegetőzni, az ilyenek hatástalanok és aljas­ságuk nyilvánvaló ! az igazság nem szorul ilyen érvekre ! 1

Next

/
Thumbnails
Contents