Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-12-20 / 12. szám
4. oldal. új korszak 12. szám. a gyilkos imperializmus és az egyház . máté iXXVI. rész 52. vers : „akkor jímonda [annak jézus : tedd el a te szablyádat helyére : mert valakik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniek egyre tart az olasz imperiálizmus provokálta olasz—abesszín háború az egész világ asszisztálása mellett . figyelnek az emberek, bár túlestünk már az első csodálkozáson : hogyan lehet mindez ? jól tudtuk, hogy az az erkölcsiség, amely ma hivatalosan a műveli, a „civilizált“ emberek erkölcsisége és amit keresztény valláserkölcsiségnek neveznek, nem tudja megakadályozni a legerkölcstelenebb bűnt : a rabló célokért készülő öldöklést, bár ennek az öldöklésnek minden inszcenálója a valláserkölcsiség tűzfészkében (ez a leglalálóbb szó) nevelődött, hisz — tudvalevőleg sehol a világon nincs annyi templom és egyházi szervezet, mint Olaszországban I tudtuk ezt, de mégis megdöbbentünk, amikor a valláserkölcsiség legilletékesebb helyéről várt megbélyegző elítélés helyett egy főpap részéről a gyilkolás egyházi szempontokból is tökéletes igazolását hallottuk . megdöbbentünk, mert vakító fénnyel leplezte le magát és minden idők imperiálizmusához való viszonyát a vallás és a valláserkölcs, — de nem lepődtünk meg és vártuk a legilletékesebb nyílt színvallását . gondoltunk arra, hogy amilyen »taktikából“ a gyilkolás elítélésével késik, éppen olyan „taktikából“ mellette sem fog színt vallani , tévedtünk, mert amint a híradás mondja, a pápa megengedte, hogy a templomok és kápolnák arany és ezüst tárgyait felajánlják a „haza oltárán" . ennek az engedélynek megadásával minden kétséget kizáróan színt vallott a legilletékesebb vallási, tehát valláserkölcsi faktor . ez a „nemes“ és mérhetetlenül jellemző gesztus a szankciók hatását csökkenteni akaró „nemzeti ellenállást“ akarja határozottabbá tenni . a valláserkölcs ölelő karjaiban hányódó európa nagyrészt hatalmi és valamicskét erkölcsi okokból is a szankciók eszközével akarja az öldöklés mielőbbi befelyezésére kényszeríteni a falánk imperializmust . azonban a vatikán ezekben a „szorongatott órákban" a gyilkolás mellé áll és a templomok legintimebb, szentségesnek mondott, tárgyainak felajánlásával akarja biztosítani az öldöklés anyagi alapját . a tények tehát a maguk mérhetetlen súlyukkal így sorakoznak egymás mellett : az olasz imperializmus tisztán rabló céllal ráveti magát egy népre» a világ megszorításokat alkalmazva, a támadó ellen akarja elérni árháború mielőbbi befelyezését, ám a vatikán az egyházi szentséges tárgyak önkéntes felajánlásával a gyilkolás továbbfolytatásának anyagi alapját akarja biztosítani . mi pedig megállunk, bámészkodunk az elvekre, a hitre, az igazságra, az erkölcsre és ezek dogmáira . hol vagyunk 1 ám a csodálkozás naiv dolog, ludni kell, hogy a valláserkölcsi alapokon épült és funkcionáló európában vagyunk, az úr 1935. évében . valláserkölcs ? igen, akármilyen naiv vagy cinikus vagy, el kell hinned, hogy ez a valláserkölcs (— mert nem lehet egy vallásnak két erkölcse I), képezi még ma is nevelésünk alapját . nálunk is, szlovenszkón pláne és kárpáialján . csodálkozol ? ne csodálkozz, hanem merj tisztán látni és következtetni a dolgokból . úgy fogd fel, hogy ezeknek a „valláserkölcsi“ tényeknek egyetlen igaz hivatásuk van : leleplezni önmagukat és segíteni a felszabaduló tisztánlátást az emberekben . ez igaz és szép cél . csupán az kár, hogy lassgn valósul meg és egyesek részéről sok csalódásba és leginkább : rengeteg embervérbe kerül . ám a születés mindig kínnal jár . . . # a rimaszombati gikszer . ismeretes, hogy a gömöri magyar főiskolások rimaszombatban ankétet rendeztek, amelynek során igen érdekes viták hangzottak el . bennünket ez a konferencia annál is inkább érdekelt, mert a kérdés merész és okos kritikái után úgy véltük, hogy a már régen felfedezett útirány most újból követőkre talál . csalódtunk . a pártatlannak hitt felszólalások ,ritmusába a gyanúsítás hamis frázisa lopta be magát . rólunk beszéltek s lapunkról az új korszakról . — „sajnos a tanítóság sem egységes . az új korszak c. lap körül szervezkedik a kormánypárti és marxista tanítóság. a lap hangja ízléstelen— nem tartjuk fontosnak, hogy |az előadó sz. i. úrral polémiába bocsátkozzunk, mert vagy ismeri valaki az új korszak irányvonalát és akkor nem állilhat ilyen zöldeket, vagy nem ismeri, ám akkor ne rimaszombaton álljon elő az illető hasonló otrombaságokkal, hanem mucsajon«. de miért fáj az valakinek, hogy az új korszak köré csoportosult tanítóság megfontolt tapasztalata alapján — a közös padagógiai és érdekvédelmi szempontokat figyelembe véve —, e köztársaság demokratikus ideológiájára helyezkedik ? már megint a nemzetárúlás vétkét akarják ránk sütni ? bűn íaz, ha valaki marxista ? és ez már kormánytámogatás ? vájjon tisztában van-e az igen tisztelt sz. i. úr a marxizmussal ? ha igen, akkor illene tudnia azt is, hogy köztásaságunk kormánya nem marxista kormány ! ! tehát mi vagy marxisták vagyunk, vagy korn anypártiak . mi is magyarok vagyunk, de azt az utat, melyre generációs törvényszerűséggel még csak most akar lépni a gömöri főiskolás fiatalság, mi már csendes tanítói munkával hét-nyolc esztendeje egyengetjük, mi rimaszombattól okosabb és alaposabb tényregisztrálást vártunk volna . ma még nem tudjuk, kinek volt érdeke, hogy az új korszakot ilyen kétballábas kritikával rágalmazza, de az érzésünk, hogy az egész megnyilatkozás hízelgés ak|ar lenni . a magyarkodásnak ezt a formáját szlovenszkón már jól ismerjük . bűn és hibatakarás ez ! abból, hogy a tanítóság nem egységes, sőt mi hozzátehetjük — elégedetlen is azzal a vonalvezetéssel, melyet az ált. egyesület részéről tapasztal, —, még nem lehet és nem is szabad elhamarkodott következtetést kierőszakolni . az új korszak nem akarja és nem is fogja az ált. egyesületet megbontani . erre semmi szükség, de viszont kritikáját sem leplezi azzal a mindent eltakaró frázissal, hogy — jó magyar egyesület . rintaiszombaton u. i. velünk szemben igy dicsértek meg a sz. á. m. t. e-t.) nem tudjuk, mióta erény magyarnak lenni ? talán azóta, hogy a hivatalos kisebbségi politikánk csávába került ? ízléstelen az új korszak hangj a ? ! ha ez igaz leime, akkor is csak okozat lenne. a felekezeti tanítósággal sem bánik a klérus valami ízlésesen . tudják-e ezt rimaszombatban ? a felekezeti tanítóság helyzete és középkori függősége súlyos valóság, melynek Visszhangja nem ér el ugyan a diákmenzák problematikájáig, de gyökerében sokkal veszélyesebb és megalázóbb . nem mi vagyunk Ízléstelenek . a gömöri ifjúság rimaszombfatban „egyenes utón“ szeretett volna járni, homlokukra tűzve a hal|adás csillagjegyét, de ugyanakkor azokról mondják, hogy Ízléstelenek, akik bátor őszinteséggel a kultúrát ,010 szlovenszkói magyar felekezeti iskolák reakciós rendszerét állítják az emberi szellem felszabadításáért munkálkodó közvélemény lelkiismerete elé és minden üldözéssel dacolva nyíltan harcolnak ezen reakciós sötétség ellen . a kérdés tisztázásához ajánljuk a kát. tanügyek és az új korszak ez évi számait . majd ha az exkonununikációk, a lillotl könyvek és lapok jegyzéke megszűnik!, s ha a haladó tanítóság munkáját nem fogják a hecckáplánok fegyelmi útra terelni, igen akkor mi is modorosabbak leszünk, de addig ne beszéljünk ízlésről ! (d—i) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ attak az úi korszak kisbetűi ellen . az ungváron megjelenő „keleti újság“ egyik legutóbbi számában „szerkesztő úr, panaszom van“ címmel egy bizonyos k. b. jelzésű úr kirohan az új korszak kisbetűi ellen, nem lévén egyéb dolga . de ezt a kirohanást azzal a nem leplezett szándékkal tette, hogy a lap szellemiségére rázza öklét . a cikkel nem érdemes foglalkozni, bár nemcsak buta írás, de valótlanságokat is tartalmaz, és a rosszakarata annyira nincs palástolva, hogy az szinte kicsap a cikkből . ilyen „megállapítások“ vannak a cikkben . : „a kisgyermek különösen szereti a nagy betűket, mert képnek, rajznak látja . előbb is megtanulja, mint a kisbetűt .“ nos, ilyen zöldséget csak olyan ember írhat, aki nemhogy nem ismeri a legelemibb pedagógiai dolgokat, de saját iskolás korát is szerencsésen elfelejtette . viszont ez a szerencsés feledékenység nem jogosít föl az „érvelésre .“ de, hogy a cikkíró mennyire nemcsak rosszindulatú, de felületes is, azt cikkének legutolsó mondata bizonyítja : „ . . . inkább azon ütközünk meg, hogy amikor milliók és milliók folytatnak élet-halál harcot az idők megnehezedett járásával, egypár boldog ember elég merész azzal dicsekedni, hogy nekik nincs más gondjuk és bajuk, csak hogy vesszen a nagybetű .“ aki csak egyetlen számát is tárgyilagos szándékkal olvasta el az új korszaknak, tudja, hogy nekünk igenis van más gondunk és bajunk, tudja, hogy programunk mindenben a haladás és demokratikus iskola érdekében indított munka és harc szolgálatában áll . aki az új korszak akármelyik számából nem érzi ki a programot, az analfabéta, aki ne cikkírással és kritizálással töltse ki szabad idejét, hanem tanuljon meg értelmesen olvasni . de különösen érdekes, hogy a cikkíró, amikor panaszkodni akar, akkor nem talál más okot a panaszkodásra, mint az új korszak kisbetűit, ugyanakkor, amikor milliók küzdenek az idők megnehezedett járásával... az egész cikk tendenciáját azonban a következő mondat leplezi le : „a nagy betűk különben, akiknek az új korszak felmondott, azonnal és sokai előnyösebben el tudtak helyezkedni és már vissza se mennének régi alkalmazásukba, ahol bizony nem egyszer olyan szerep volt rájuk bízva, amire csak muszájból, ízlésük és jobb '.érzésük elhallgattatásával vállalkoztak.“ a cikkíró ezek szerint mégis csak kiérez az új korszakból annyit, amennyit szellemi nívója kiérezni enged, de ugyancsak szellemi nívója következtében ezt a valamit is a „jó ízlés“ „esztétikai“ bárdjával akarja agyonütni . ez az igyekvés nem új nekünk . nem vitázunk azokkal, akik etikai programokat esztétikailag akarnak elintézni . azonban különösnek tartjuk, hogy a cikkíró bujkálva szólja el magát, a kisbetűk ellen rohan ki s a lap tendenciájára teszi a legsúlyosabb megjegyzést . megértjük, ha egy reakciós szépléleknek fájnak célkitűzéseink és egy-egy morgós harapásban feljajdul, de miért kell a „jó ízlés“ lovagjának szerepében tenni ? nem lehetne-e nyíltan, egyenesen megmondani ? nem gondolja, hogy ez a bujkálás nem irható a „jó ízlés“ számlájára ? kedves beregszászi k. b. úr ön k. b. furcsán viselkedett és mindenesetre új adatot nyújtott a széplelkek természetrajzához.
