Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-11-10 / 11. szám
11. szám. új korszak 5. oldal. tanítóképzés a szovjetunióban a tanulók és a tanítók száma az első ötéves terv idején , az iskola az isk. év a tanulók a tanítók 1 tanítóra neme száma száma iut 1. fokú 1926/27. 8,000.000 200.000 40 1932/33. 16,000.000 450.000 35 II. fokú 1926/27. 2 500.000 100.000 25 1932/33. 4 500.000 180.000 25 az első ötéves terv célja volt : 275.000 tanítót az I. fokú és 100.000 tanítót a 11. fokú iskolák számára kiképezni, azaz a 20,500.000 tanuló tanítására 630.000 tanítóra volt szükség . a második ötéves terv szerint a tanulók száma 27.000 000 lesz a tanítóké 1,000.000. a tanítóképző intézetnek két fajtája van : 1. a 3 éves pedagógiai technikum, amelyből az ovodák és az I. fokú iskola tanítói kerülnek ki . 2. a 4 éves pedagógiai fakultás a 11. fokú iskola tanítói részére . a pedatechnikumnak két típusa van : 1. ipari, a 7 éves üzemi iskolák tanítói részére és 2. mezőgazdasági, a földművesiskolák tanítói számára . mindkét típus ismét három szakra oszlik : 1. kezdő, 2. politechnikai és 3. politikaira . minden szak ismét 3 ciklusra oszlik : a) szociális-gazdasági, b) politechnikai és c) pedagógiai körre . a) a szociális gazdasági ciklus tantárgyai : az osztályharc története ; a kommunista internacionálé és a kom. párt története ; politikai gazdaságtan és a szovjefgazdaságlan alapelemei ; bevezetés a dialektikus materializmusba ; gazd. földrajz ; az orosz nyelv és irodalom ; egy idegen nyelv ; a szovjetépítés és a szovjetjog alapelvei . b) a politechnikai ciklus tantárgyai : matematika ; fizika ; ábrázoló geometria ; az ipari és mezőgazdaság alapelemei ; vegytan ; fizikai földrajz ; biológia (botanika és zoologia) ; az evolúció elmélete ; üzemi prakszis ; katonai kiképzés . c) a pedagógiai ciklus tantárgyai : pedagógia ; a politikai nevelés tanterve : könyvtárszervezés a szovjetunióban ; a könyvek elrendezésének módszere ; könyvtártechnika ; könyvtárrendezés a gyermek részvételével ; könyvterjesztés metodikája ; a könyvtáros együttmunkálkodása az olvasók karakterisztikus csoportjával ; bibliográfia ; mozi és rádió ; plakátok és más propagandadolgok szerkesztése ; testnevelés ; pedagógiai prakszis : pedologia és isk. egészségtan ; a munka metodikája ; közművelődési munka szervezése egy bizonvos csoportban, a falvakon és intézmények keretén belül ; marxista, leninista nevelés ; vallásellenes nevelés ; a tömegmunka módszerei . a pedagógiai fakultás hét szakra vszlik : 1. szocialis-gazdaságtani, 2. politikaigazdeságtani. 3. történelmi, 4. közgazdaságtantörténeti, 5. fizikai és matefizikai, 6. chémiai és 7. irodalmi szakra . ezenkívül 10—10 napi prakszist kell felmutatni az iskola műhelyében és egy gyárüzemben . a tanítóság továbbképzéséről az u. n. esti tanfolyamok gondoskodnak . mivel a tanulók száma rohamosan emelkedett, a tanítóképzők nem tudtak elég tanítót munkába állítani . ezért a nehézségek ill. a tanítóhiány leküzdésére pedagógiai ♦anfolyamot (6 hónap) szerveztek . ez azonban csak átmeneti jellegű intézkedés volt . az 1928/29. isk. évben a pedtechnikumokon 65.000, a ped. fakultásokon 18,000, a ped. kurzusokon 45.000 hallgató végzett. az 1932/33. isk évben a pedtechnikumoknak 150.000, a pedfakultásoknak 50.000, a pedkurzusoknak 125.000 hallgatója volt . a tanítóképzőkhöz tartozik még : a kommunista nevelés akadémiája . ennek 9 szaka van : 1. szervezők részére ; 2. indusztriálpedagódiai szak (a pedtechnikum első [ipari] típusának tanítói részére) ; 3- agrárpedagógiai szak (a pedtechnikum második típusának tanítói részére) 4. iskolai szak (a pedtechnikum pedagógiai és pedologiai szakos tanítói részére) ; 5. kezdő (a pedtechnikum első szakának tanítói részére) ; 6. politikai-művelődési szak (a tömegmunka, a kultúrparkok, a klubok vezetői számára) ; 7. közgazdasági szak (a politikai gazdaságtan és szovjetgazdaságtan tanítói részére); 8. történelmi és 9. a történelmi és dialektikus materializmus szaka . a kommunista nevelés akadémiájába csakis 3 éves párttagokat vesznek fel . a kommunista nevelés akadémiája a mai filozófiai fakultásunknak felel meg . a felvételnél azon munkások élveznek elsőbbséget, akik 2 éves vezetőmunkát tudnak felmutatni és középiskolai (vagy munkásfakultás) végzettségük van . Az 1932/33. isk. évben az akadémia hallgatóinak 70%-a munkáscsaládból származott . az akadémia hallgatói a pedtechnikumokon végzett gyakorlatukért fizetést kapnak . a nőtlenek havi 85, a nősek 105—175 rubelt . a hallgatók ötös csoportokban kollektive dolgoznak . az előadó csupán a laboratóriumi munkához szükséges utasításokat adja meg . ezenkívül moszkvában három pedagógiai tudományos intézet van . és pedig : a metodikai intézet, a pedagógiai intézet és a nemzetköziségek központi kísérleti pedagógiai intézete . az utóbbi intézet munkája 5 ágra foszlik : 1. pedagógia-történelmi ; 2. metodikai ; 3. a népnevelés terveinek elkészítése és annak megszervezése ; 4. az idegen nyelvek tanulásának metodikája és 5. a nemzetiségek tankönyveinek kiadása . a második ötéves terv likvidálja a pedagógiai kurzusokat, emelni fogja a tanítóság továbbképzési lehetőségét, a II. fokú iskola részére a politechnikai munkában jártas instruktorokat fog kiképezni . a szovjetunió mérföldes léptekkel halad a művelődés útján . egy évszázadokon ót leigázott, analfabéta tömegből öntudatos, művelt, épitőmunkásokat nevel, akik az új szocialista társadalmi rend alapjait rakják le. (skola a lid. vzdélání v sssr.) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ militarizálják az iskolát. olyan hírek járnak, kogy az elemi és középiskolákban is meg akarják honosítani azt a katonaszellemet, melynek bevezetője: katona s lövészeti gyakorlatok. mi ezt a kérdést nagyon fontosnak tartjuk, nyilvánosságra hozzuk, hogy lehetőleg akadályozzuk ennek a természetellenes követelésnek propagálását . t. i. arról van szó, hogy a katonai kiképzés egyik funkcióját mennél nagyobb mértékben részint az iskola, részint a társadalom (cserkészet) vállalja magára . már pedig e lúlkövetelést még a katonai kiképzés szempontjából sem lehet igazolni . az iskola és a társadalmi akció szempontjából pedig egyenesen ellenezni kell. a katonai kiképzés és nevelés reformgondolatét ugyanis az összes katonai szakírók kivétel nélkül a morális tényezők fokozásában keresik . nagyon meggyőző érvekkel bizonyítják, hogy a hadseregek fölszerelésére és kiképzésére fordított óriási összegek tetemes része még háború esetében is teljesen hiábavaló, meddő áldozat, mert úgy a a tiszteknek, mint az altiszteknek és a legénységnek értelmi és különösen morális diszpozíciói mellett azokat sohasem lehet kellően kihasználni . minden reformprogramm megegyezik abban és a katonai kiképzés gyakorlati iránya is azon a csapáson jár, hogy a legsürgősebb teendő a legénység intelligenciájának, a szolidaritás érzetének, az egyéni öntudatnak, a személyes bátorságnak, az odaadó hűségnek és önfeláldozásnak mennél hathatósabb fölfokozása . moltke az iskolai zászlóaljak tervezetével eléje járult német tornatanítóknak ezt mondotta : neveljenek önök nekünk ép, erős, egészséges és értelmes fiatal embereket, mi majd csinálunk belőlük jó katonákat .“ ezt a figyelmeztetést sohasem volna szabad figyelmen kívül hagyni I a fejlődésben levő ifjúság testnevelésének föladata minden fokozaton, úgy az iskolában, mint a sportegyesületekben, csakis a harmonikus testképzés lehet . ezért alkalmazzuk már a fiziológia tudományos megállapítása szerint a német- és svéd-tornát, az atlétika minden fajtáját és a játékokat • e téren a nevelés minden fokozatán főbenjáró nagy bűn minden egyoldalúság . már pedig a céllövés a legegyoldalúbb fogásoknak és mozdulatoknak gépies begyakorlását és gyors, lehetőleg reflexes végrehajtását kívánja . céllövés közben csak egyes izomcsoportok működnek és ezek is mindig ugyanazokat a mozgásokat végzik . s az egyoldalúság enyhítésére hiába hivatkoznak arra, hogy a szabadban való mozgás és más egyéb kapcsolatosan végezhető funkciók kiegészítik a céllövés hiányait, mert hiszen e járulékos kö rülmények sokkal hathatósabban érvényesülnek a testnevelésnek minden más rendszerében . röviden szólva, a testnevelés szubjektív célja : a harmonikus testképzés és a lövésztanfolyamok objektív feladata, t. i. egy specializált mozdulat-csoport gépies begyakorlása, homlokegyenest és oly módon ellenkezik egymással, hogy amig a harmonikus testképzés elősegíti a céllövés későbbi elsajátítását, addig a céllövés egyoldalúsága megakadályozza a testnevelés harmóniáját • a legélesebb kritikát azonban az iskolai nevelés érdekében kell gyakorolnunk a lövésztanfolyamokkal s általában a katonai gyakorlatok bevezetésével szemben . hosszú elméleti harcok után még nem minden vonalon diadalmasan, de már igen nagy területeken jelentkeznek iskoláinkban a tudományoknak és az életnek realitásai . az üres skolasztika, a spekulatív antropomorfizmus egyre veszítik talajukat és helyükre lépnek a természettudományi kutatásoknak és az emberi művelődés dokumentumainak bátor szemléletei és termékeny elméletei • ezzel a reális és produktív szellemmel kerül most szembe a katonai szellem . képzeljük el egy iskola nyugodt, harmonikus elméleti munkássága közepébe a csillogó egyenruhákban megjelenő tiszteknek és altiszteknek feltűnő kis csoportját, a kardokat, a puskákat, az idegenszerű formalitásokat stb., aztán a lövöldözést és mindazt, amit ezekhez a csapongó képzelet odakapcsol . van-e tanító, de van-e egyáltalán gondolkodó ember, aki azt hiheti, hogy mindez kedvezően hat az iskola tanulmányi munkásságára ? avagy ez a katonai szeljem, a maga kisérő árnyékaival együtt, ugyan alkalmas-e a földműmes és iparos ifjúság fantáziájának foglalkoztatására, érdeklődéseinek irányítására ? egészen másképpen áll azonban a dolog az iskolák közszelíemére nézve . azokba az iskolákba, amelyekben a testületek céltudatos és harmonikus működése kifejlesztette a szolidaritásnak nagy és nemes érzelmét: ezekbe aligha vonul be a katonát szellem . ahol ellenben a testület közönye, belső ellentétei avagy az iskola külső körülményei csak éppen a materiális és rendtartási kereteket teremtették meg : ott a céllövő tanfolyamokkal együtt bevonul majd a kaszárnyái fegyelem a maga külsőségeivel s tanítók és egyetemeket végzett tanárok a káplárok finomított stílusában érintkeznek tanítványaikkal . és milyen kitűnő újabb ellentétek állanak elő a katonai szellem iskoláinkban ! eddig ilyenek történtek : a természetrajznak, a fizikának tanítói és tanárai a hitoktatók tanításainak ellenkezőjét hirdetik . az egy hazának gyermekei, az egyforma testvérek, hetenként néhányszor szétválnak az iskolában, hogy más-más teremben tanulják vallásukat. most pedig majd meg fog történni az is, hogy talán éppen az iskola hivatalos békenapján az ifjúság célba fog lőni az öldöklésre legalkalmasabb hadipuskával s közben elméleti fejtegetéseket hall arról, hogy az ellenséget a köldöke táján célozza meg, mert így legbiztosabban ölheti meg . a valóság az, hogy e kérdésben á kaszárnya meddő romantikája és a polgári élet termékeny realitásai állanak egymással szemben, amely ellentét súlyát még az iskolák pedagógiai érdekei fokozzák . eddig a papok zavarták az iskolák kultúrmunkáját, most nyakunkra akarják hozni még a katonákat is . klerikalizmus és militarizmus már az iskolákén . ez nem az emberi ideál 1 zny.
