Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-06-10 / 6. szám
2. oldal. új korszak 6. szám. az iskolák és a demokrácia a magyar iskolák megalázott sorsa . az igazgató hatásköre egy demokratikus köztársaságban a demokrácia szellemének minden intézményben, az intézmény vezetőinek eljárásában, az egymássel való érintkezésben a legteljesebben érvényesülni kell . az új korszak köré csoportosult magyar tanítóság érzékenyen vigyáz arra, hogy ez a szellem valóban mindenütt polgárjogot nyerjen s minden olyant, ami a demokrácia szellemének megcsúfolását jelenti, nyilvánosságra hozunk, mert az a szilárd meggyőződésünk, hogy köztársaságunk erőssége ennek szellemnek a megvalósulásával egy vonalba esik . őszintén rá kell mutatnunk azokra az anomáliákra, amelyek homlokegyenest ellenkeznek a demokrácia szellemével, sőt sokszor a múltat is fölülmúló szégyenteljes despotizmus, basáskodás tör ki a múltban megfertőzött lelkekből . mi tisztában vagyunk azzal, hogy a ma élő emberek már nem lesznek soha tökéletesen hívei a demokráciának, hiszen olyan légkörben nőttek föl, amelyben a vak tekintély imádata program, sőt kötelesség volt . fölfelé gerinctelen megalázkodás, lefelé zsarnoki erőszak, embertelenség jellemezte ezt a korszakot . ennek vagyunk mi neveltjei, amely alól, sajnos csak kevesen tudtuk magunkat fölszabadítani, sőt csak azok, akik régen is küzdöttönk a rabszolgaság minden fajtája ellen . a mi fiatal köztársaságunk ettől a súlyos lelki defektustól máig sem tudott megszabadulni, mert az öregek nem változtak meg, a fiatalokat pedig az öregek nevelik s nyíltan vagy titokban, de mindenütt a beléjük gyökeresedett gerinctelenségre szoktatták azokat, akiknek ma fiatal lelkesedésükkel a demokrácia szellemét intézményesen valósággá kellene váltani . semmi sem lehet nagyobb erőssége a demokráciának az iskolánál, amely szellemében, minden megnyilvánulásban a demokráciát szolgálja . hogy az iskolák ennek a nagyon fontos hivatásuknak megfelelhessenek ahhoz elsősorban az szükséges, hogy „1-3 tanítós iskolában az igazgatói teendőket az egyes tanítók évenként fölváltva végzik . többtanítós iskolában az igazgatót évről-évre a tanítótestület választja . ugyanaz a tanító egymásután legfeljebb kétszer választható meg . a tanfelügyelőt a népművelődésügyi miniszter a tanítóság által titkos szavazás útján javaslatba hozott három jelölt közül nevezi ki . a választás minden három évben megismétlődik s ugyanaz a tanító egymásután legfeljebb kétszer választható meg .“ az iskolák demokratikus szelleme első sorban az így keresztülvitt igazgatásban nyilvánul meg . egyedül ez az intézményes biztnsítéka annak, hogy a basáskodásra, zsarnokoskodásra hajlamos emberek romboló munkát ne végezhessenek a demokrácia szel lerne ellen . nem is lehet kifogást emelni ez ellen . ha a köztársaság legfőbb méltóságára, az elnökre, nem megalázó a meg-megüjuló választás, nem lehet megalázó a tanítóságra sem ! a magyar iskolák megalázott sorsa. a demokrácia szelleméből folyik az is, hogy magyar tannyelvű iskolánál magyar anyanyelvű tanítók tanítsanak s a magyar iskolák igazgatása saját tagjai által történjék . kell-e ezt bővebben indokolni? nem megalázó-e a magvar tanítóságra, amely semmivel sem alábbvolo más nyelvű kollégáinál, hogy alárendelt szerepre van kárhoztatva ? hangsúlyoznunk kell, hogy ez elvi és kulturális kérdés . itt, podkarpatszka ruszban sűrűn vannak helyek, ahol az egy községben levő magyar és ruszin iskolák igazgatása a ruszin iskola igazgatójára van bízva, de nincs egyetlen egy sem. ahol a ruszin iskola volna magyar iskola igazgatása alatt, ami azt bizonyítja, hogy ez a beosztás nem véletlen s nem is pedagógiai érdekből van így . ez igazságtalan megkülönböztetés, osztályozás, ahol — teljesen értül) jelentést tesz az esetről a tanfelügyelő ségnél és elégtételt kér és fölteszi a kérdéseket : szabad-e akárkinek köszönés nélkül belépni az iskolába ? szabad-e az igazgatónak a gyermekek jelenlétében durva hangon beszélni kollégájával és annak „parancsolni“ ? van-e joga az igazgatónak a jóváhagyott órarendel szemben, minden indok s az osztálytanító beleegyezése nélkül dönteni, „parancsolni“ pap barátja előnyére? van-e joga az igazgatónak hivatalos mőködése közben, kollégájával szemben ezt a szót használni: „parancsolom I“ ? lehet-e ezt az önkényeskedő hangot összeegyeztetni a republika dmokratikus szellemével? úgy-e, mindenki azt várná, hogy most jön az osztó igazság, hogy a tanfelügyelő kihallgat s érdeme szerint megdorgálja az illető igazgatót s kioktatja a pragmatikában előírt hivatalos érintkezésnek s a kari méltóságnak megkívánlató követelményeiről és elrendeli, hogy ugyanott, ahol a sértés történt, tehát a gyermekek előtt, bocsánatot kér s megsértett kollégájától . mert hát, akinek van bátorsága sértegetni, annak kell, hogy legyen bátorsága a sértést jóvá is tenni . hát nem a nevelésnek egyik legfőbb eszköze : a példaadás írja ezt elő ? nem ez történt . a tanfelügyelő úr, aki nemrég egy pedagógiai gyűlésen komenszky szelleméről beszélt, másként oldotta meg ezt a csúnya esetet . azt írta, hogy az igazgató saját hatáskörében illetékes volt a jóváhagyott órarendet megváltoztatni . a feltett kérdésekre azt írja, hogy nem felel s megállapítja, hogy a pragmatika nemcsak az igazgatónak, de a tanítónak is előírja a kötelességeket . tisztelt tanfelügyelő úri az ilyen súlyossértést nem szabad megtorlás nélkül hagyni, mert az ilyen iskolát csinál. fölmérhetetlenül és kiszámíthatatlanul nagy demoralizáló hatása van az ilyen megtorlás nélkül hagyott eseteknek és valahogy az az íze is megvan, hopv móp ahhan is van mepkülnnhöztpféo
