Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1935-06-10 / 6. szám

2. oldal. új korszak 6. szám. az iskolák és a demokrácia a magyar iskolák megalázott sorsa . az igazgató hatásköre egy demokratikus köztársaságban a de­mokrácia szellemének minden intézményben, az intézmény vezetőinek eljárásában, az egy­­mássel való érintkezésben a legteljesebben érvényesülni kell . az új korszak köré cso­portosult magyar tanítóság érzékenyen vigyáz arra, hogy ez a szellem valóban mindenütt polgárjogot nyerjen s minden olyant, ami a demokrácia szellemének megcsúfolását jelen­ti, nyilvánosságra hozunk, mert az a szilárd meggyőződésünk, hogy köztársaságunk erős­sége ennek szellemnek a megvalósulásával egy vonalba esik . őszintén rá kell mutatnunk azokra az anomáliákra, amelyek homlokegyenest ellen­keznek a demokrácia szellemével, sőt sok­szor a múltat is fölülmúló szégyenteljes des­­potizmus, basáskodás tör ki a múltban meg­fertőzött lelkekből . mi tisztában vagyunk az­zal, hogy a ma élő emberek már nem lesz­nek soha tökéletesen hívei a demokráciának, hiszen olyan légkörben nőttek föl, amelyben a vak tekintély imádata program, sőt köteles­ség volt . fölfelé gerinctelen megalázkodás, lefelé zsarnoki erőszak, embertelenség jelle­mezte ezt a korszakot . ennek vagyunk mi neveltjei, amely alól, sajnos csak kevesen tudtuk magunkat fölszabadítani, sőt csak a­­zok, akik régen is küzdöttönk a rabszolga­ság minden fajtája ellen . a mi fiatal köztársaságunk ettől a sú­lyos lelki defektustól máig sem tudott meg­szabadulni, mert az öregek nem változtak meg, a fiatalokat pedig az öregek nevelik s nyíltan vagy titokban, de mindenütt a belé­jük gyökeresedett gerinctelenségre szoktatták azokat, akiknek ma fiatal lelkesedésükkel a demokrácia szellemét intézményesen való­sággá kellene váltani . semmi sem lehet nagyobb erőssége a demokráciának az iskolánál, amely szelle­mében, minden megnyilvánulásban a demo­kráciát szolgálja . hogy az iskolák ennek a nagyon fontos hivatásuknak megfelelhesse­nek ahhoz elsősorban az szükséges, hogy „1-3 tanítós iskolában az igazgatói te­endőket az egyes tanítók évenként fölváltva végzik . többtanítós iskolában az igazgatót évről-évre a tanítótestület választja . ugyan­az a tanító egymásután legfeljebb kétszer választható meg . a tanfelügyelőt a népművelődésügyi mi­niszter a tanítóság által titkos szavazás út­ján javaslatba hozott három jelölt közül ne­vezi ki . a választás minden három évben megismétlődik s ugyanaz a tanító egymásu­tán legfeljebb kétszer választható meg .“ az iskolák demokratikus szelleme első sorban az így keresztülvitt igazgatásban nyil­vánul meg . egyedül ez az intézményes biz­­tnsítéka annak, hogy a basáskodásra, zsar­­nokoskodásra hajlamos emberek romboló munkát ne végezhessenek a demokrácia szel lerne ellen . nem is lehet kifogást emelni ez ellen . ha a köztársaság legfőbb méltóságá­ra, az elnökre, nem megalázó a meg-megü­­juló választás, nem lehet megalázó a tanító­ságra sem ! a magyar iskolák megalázott sorsa. a demokrácia szelleméből folyik az is, hogy magyar tannyelvű iskolánál magyar a­­nyanyelvű tanítók tanítsanak s a magyar is­kolák igazgatása saját tagjai által történjék . kell-e ezt bővebben indokolni? nem megalá­­zó-e a magvar tanítóságra, amely semmivel sem alábbvolo más nyelvű kollégáinál, hogy alárendelt szerepre van kárhoztatva ? hang­súlyoznunk kell, hogy ez elvi és kulturális kérdés . itt, podkarpatszka ruszban sűrűn vannak helyek, ahol az egy községben levő magyar és ruszin iskolák igazgatá­sa a ruszin iskola igazgatójára van bíz­va, de nincs egyetlen egy sem. ahol a ruszin iskola volna magyar iskola igaz­gatása alatt, ami azt bizonyítja, hogy ez a beosztás nem véletlen s nem is pedagógiai érdekből van így . ez igazságtalan megkü­lönböztetés, osztályozás, ahol — teljesen ér­tül) jelentést tesz az esetről a tanfelügyelő ségnél és elégtételt kér és fölteszi a kérdé­seket : szabad-e akárkinek köszönés nélkül be­lépni az iskolába ? szabad-e az igazgatónak a gyermekek jelenlétében durva hangon beszélni kollégá­jával és annak „parancsolni“ ? van-e joga az igazgatónak a jóváha­gyott órarendel szemben, minden indok s az osztálytanító beleegyezése nélkül dönteni, „parancsolni“ pap barátja előnyére? van-e joga az igazgatónak hivatalos mőködése közben, kollégájával szemben ezt a szót használni: „parancsolom I“ ? lehet-e ezt az önkényeskedő hangot összeegyeztetni a republika dmokratikus szel­lemével? úgy-e, mindenki azt várná, hogy most jön az osztó igazság, hogy a tanfelügyelő kihallgat s érdeme szerint megdorgálja az illető igazgatót s kioktatja a pragmatikában előírt hivatalos érintkezésnek s a kari méltó­ságnak megkívánlató követelményeiről és el­rendeli, hogy ugyanott, ahol a sértés történt, tehát a gyermekek előtt, bocsánatot kér s megsértett kollégájától . mert hát, akinek van bátorsága sértegetni, annak kell, hogy legyen bátorsága a sértést jóvá is tenni . hát nem a nevelésnek egyik legfőbb eszköze : a pél­daadás írja ezt elő ? nem ez történt . a tanfelügyelő úr, aki nemrég egy pedagógiai gyűlésen ko­­menszky szelleméről beszélt, másként oldotta meg ezt a csúnya esetet . azt írta, hogy az igazgató saját hatáskörében illetékes volt a jóváhagyott órarendet megváltoztatni . a fel­tett kérdésekre azt írja, hogy nem felel s meg­állapítja, hogy a pragmatika nemcsak az igaz­gatónak, de a tanítónak is előírja a köteles­ségeket . tisztelt tanfelügyelő úri az ilyen súlyossér­tést nem szabad megtorlás nélkül hagyni, mert az ilyen iskolát csinál. fölmérhetetlenül és kiszámíthatatlanul nagy demoralizáló hatása van az ilyen megtorlás nélkül hagyott ese­teknek és valahogy az az íze is megvan, hopv móp ahhan is van mepkülnnhöztpféo

Next

/
Thumbnails
Contents