Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-08 / 107. szám

1998. május 8., péntek Világkrónika á lilám Az osztrák haditechnikai hivatal szakértőinek jelentéséből kiderül, hogy az Ausztriát több mint öt éve iz­galomban tartó levélbombák, valamint a négy roma férfi éle­tét kioltó felsőőri (oberwarti) csőbomba készítéséhez ugyan­azt a forrasztóónt használták. A Neue Kronen Zeitung oszt­rák bulvárlap csütörtöki cikkében azt állítja, hogy Fmnz Fuchs, a merényletek elkövetésével gyanúsított stájerorszá­gi férfi kihallgatása során egy elektronikus kapcsolóról elis­merte, hogy ő készítette, s ebben a kapcsolóban is ugyanazt a forrasztóónt találták meg a szakértők, mint a gyilkos szer­kezetekben. Koszovóban radikális iszlám és más szélsőséges szervezetek kapcsolódtak be az összecsapások­ba - erősítette meg Robert Gelbard nagykövet, az amerikai elnök délszláv különmegbízottja a Vecernji List című zágrá­bi lapnak adott nyilatkozatában. Gelbard megismételte, hogy az Egyesült Államok teljességgel elutasítja Koszovó függet­lenségét, de minden tőle telhetőt megtesz a válság szerződéses megoldásáért. Emlékeztetett arra, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök az utóbbi időben több olyan lépést is tett, amely a koszovói helyzet radikalizálódását eredményezte. Hozzátette azt is, hogy Belgrád az utóbbi időben lépéseket tett a Milorad Dodik vezette boszniai szerb kormány desta- bilizálására. A Dél-afrikai Köztársaság megtagadta a beutazási vízumot Ahmed Jaszin sejktől, a Hamász alapító­jától - közölték csütörtökön Fokvárosban a sejket meghívó dél-afrikai muzulmán szervezetek. Ahmed Issop, all muzul­mán szervezet által felállított dél-afrikai fogadóbizottság vezetője közölte a Reutersszel, hogy hírforrásaik szerint a vízumkiadást megtagadták, de hivatalos megerősítést még nem kaptak erről. Issop szerint a dél-afrikai muzulmán kö­zösséget nagyon felháborítja az eljárás, mert magánlátoga­tásról lenne szó. A külügyminisztérium szóvivője, Marco Boni azt a tájékoztatást adta a Reutersnak, hogy a sejk ví­zumkérelmét még nem bírálták el. Alija Izetbegovic irodája megerősítette, hogy Belgrád a diplomáciai kapcsolatok azonnali felvételét kez­deményezte a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és Bosznia- Hercegovina Köztársaság között. A bosznia-hercegovinai elnökség elnökének szarajevói irodája szerint Slobodan Milosevic jugoszláv elnök Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökével juttatta el kezdemé­nyezését a bosnyák fővárosba. Milosevic a diplomáciai kap­csolatok felvételén kívül a két ország közötti együttműkö­dés fejlesztését is szorgalmazta. A szarajevói iroda szerint Belgrád ajánlatáról már megkezdődtek a tárgyalások, a köz­véleményt a későbbiekben tájékoztatják az eredményekről. A kezdeményezésről Bosznia-Hercegovina Köztársaság megfelelő állami szerveinek kell dönteniük - írták a nyilat­kozatban. Az orosz-japán békeszerződés előkészítésén dolgozó moszkvai diplomaták Oroszország területi épségé­nek alapelvéből indulnak ki - jelentette ki csütörtökön az orosz elnök szóvivője. Szergej Jasztrzsembszkij azzal össze­függésben nyilatkozott a Majak rádióállomásnak, hogy Moszkvában csütörtökön befejeződött az orosz-japán szakértői tárgyalások újabb fordulója. Orosz külügyi forrá­sok szerint a békeszerződésről folytatott konzultációk nem hoztak „áttörést”, de a tárgyalásoknak ezen a szakaszán nem is várható „szenzáció”. Az amerikai külügyminiszter szerint a jövő hétre összehívott washingtoni közel-keleti csúcs kínál­ja az utolsó esélyt az Oslóban nyélbe ütött rendezési megállapodáscsomag életben tartására, s ha az amerikai fővárosban sem sikerül dűlőre jutni a vitás kérdésekben, ak­kor „valami egész mással kell majd próbálkozni”. Madeleine Albright, aki a londoni Financial Timesnak adott interjút a brit fővárosban megrendezett, áttörés nélkül zárult közel- keleti csúcstalálkozó után, kijelentette: a londoni találko­zón időt adott Benjamin Netanjahunak arra, hogy az izraeli kormányfő „megpróbálja eladni” az amerikai békekezdemé­nyezést saját kormányának. Az Egyesült Államok a londoni értekezleten megerősítette, hogy elképzelése szerint a zsidó államnak az általa ellenőrzött ciszjordániai területek továb­bi 13,1 százalékát kellene kiürítenie. Új püspök Kárpátalján Tudósítónktól Új püspöke van a Kárpát­aljai Református Egyházke­rületnek: Ung, Bereg, Ugo- csa és Máramaros presbiterei Horkai László nagydobronyi lelkipásztort, egyházmegyei esperest tisztelték meg bizal­mukkal a következő ötéves ciklusra. Az egyházkerület új főjegyzője Czirok Béla nagyszőlősi lelkész lett. Az esperesi kinevezésre a közeljövőben kerül sor. A leköszönő Gulácsy La­jos volt püspök, aki elévül­hetetlen érdemeket szerzett Kárpátalja református közös­ségének újjáélesztésében, megköszönte az eddigi támo­gatást. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy a református egy­ház továbbra is meghatározó szerepet fog játszani Kárpát­alja szellemi és hitéletében. Hatmilliárdra pályáznak A Debreceni Orvostudományi Egyetem szellemi kapaci­tására építve Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye egészségügyi intézményei közös pályázatot nyújtanak be a Világbankhoz. Amennyi­ben elfogadják elkészített tervekeiket, huszonötmillió USA-dollárt fordíthatnak az északkelet-magyarországi régió lakosságának gyógyítására. mázzá az egyes betegségek K. I. (Uj Kelet) Dr. Udvardy Miklós pro­fesszor, a négy megyét és a deb­receni Orvostudományi Egye­temet (DOTE) összefogó .Egész­ségért ’98” Északkelet-Ma­gyarországi Regionális Kon­zorcium elnöke elmondta: az összefogás és együttműködés eredménye nemcsak egy min­den bizonnyal sikeres világ­banki pályázat, hanem sokkal több ennél. Elsőként az együtt­gondolkodás és együttes fellé­pés jelentőségét emelte ki a három megye száznegyven szakemberének munkájából. Egészségügyi térképet készí­tettek Északkelet-Magyaror- szágról, felmérték a térségre leginkább jellemző betegsége­ket. A halmozottan hátrányos helyzetben élő megyék lakos­ságára jellemő a depresszió, magas a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, továb­bá sok a magas vérnyomásban, cukor- és daganatos betegség­ben szenvedők száma. Felfi­gyeltek arra, hogy a régióban jóval többen küszködnek men­tálhigiénés problémákkal és szenvedély betegségekkel, mint az ország más területein élők. Az egészségügyi térképből kiindulva készítették el a prog­ram stratégiáját, amely tartal­megelőzését, kezelését, gyó­gyítását és rehabilitációját is. Feladatuk, hogy a betegségek kezelésére a legoptimálisabb utat megtalálják. Udvardy professzor elmondta, a kon­zorciumnak tagja a három megye összes kórháza és alap­ellátást biztosító intézménye, emellett alternatív gyógyá­szatban részt vevő rendelője is, valamint a debreceni egye­tem. Valamennyien egyenran­gú tagként vesznek részt a munkában, noha egyes terü­leteken bizonyára lesznek el­tolódások is. A tervek szerint nagy figyel­met fordítanak majd a képzési rendszer és az információs há­lózat kialakítására. A világbanki alapra több re­gionális pályázat érkezik, az Egészségért Konzorcium prog­ramja azonban egyedülálló, ugyanis itt valóban természe­tes módon szövetkezett térsé­gek fognak össze, megtalálták a módját az együttgondolko­dásnak, s később más források­ra is beadják ajánlataikat. A munkában csaknem százhar­minc szakember vett részt, s valamennyien úgy gondolják, amennyiben nem lesz sikeres a pályázat, akkor is meg kell va­lósítani azokat a terveket, ame­lyeket a pályázatban megfogal­maztak. A konzorcium főtitkára, dr. Buczkó István szerint egyedül­álló az is, hogy a csapat egy közhasznú társaságot is meg­alapított, melynek feladata, hogy motorja, hajtóereje legyen a szerveződésnek, és elvégez­ze a pontos adminisztrációt. Dr. Zilahi József, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Köz­gyűlés elnöke sajnálatosnak tartja, hogy az előzetes felmé­rések szerint 2025-re hazánk elveszti lakosságának tíz szá­zalékát. Jóval kevesebb gyerek születik, mint korábban, ugyan­akkor magasabb a halálozás. Véleménye szerint ezen változ­tatni kell, amihez természete­sen nemcsak az egészségügyi mutatók megváltoztatása, ha­nem a gazdasági és szociális szféra fejlesztése is szükséges. Hangsúlyozta: azok a gondok, amelyek az együttes tevékeny­ség során felmerültek, a pályá­zat sikertelen értékelése esetén is megoldásra várnak. Az együttgondolkodás je­lentőségét emelte ki dr. Vadász Mária, a konzorcium alelnöke, hiszen korábban nem volt sem lehetőség, sem szükség arra, hogy a három régió egyeztesse elképzeléseit, és képes legyen lemondani saját érdekeiről a közösség és az együttes fellépés érdekében. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből negyven szak­ember vett részt a pályázat elké­szítésében, s úgy vélik, minden­képpen jó döntés volt a konzor­ciumban való részvétel. Új Csernobil fenyeget? Csernobil évfordulójával kapcsolatban az ukrán lapok egyre nyíltabban foglalkoztak a katasztrófával. Ugyan­akkor felhívják a figyelmet arra, hogy újabb veszély fe­nyegeti az emberiséget, ezúttal a tengerek felől. iák és angolok kimustrált hajók­D. A. (Uj Kelet) Még 1997 őszén nemzetközi ökológiai ellenőrzést tartottak a Balti-tengeren. A szakértők megállapították, hogy Lysekil svéd kikötő közelében, Göte­borgtól északra a tengerfenék iszapjában a megengedettnek több százszorosa a mérgező anyagok koncentrátuma. Ezek a mérgező anyagok a második világháború után kerültek a ten­ger mélyére. A háborúban győz­tes szövetségesek 302 ezer ton­na mérgező vegyi anyagot zsák­mányoltak Németországtól. A veszélyes trófea „megsemmisí­téséről” úgy gondoskodtak, hogy a tengerbe süllyesztették. A szovjetek a könnyebb, s mint időközben kiderült, a viszony­lag biztonságosabb megoldást választották: egyszerűen tenger­be dobálták a vegyi anyagok­kal telt tartályokat. Az amerika­ra rakták a hordókat, s a hajókat elsüllyesztették a Skagerrak- és a Kattegat-szorosban. Ráadásul olyan sietve végezték ezt a munkát, hogy nem jegyeztek be a térképre minden ilyen ve- gyifegyver-temetőt. A mérgező vegyszerek várják a tenger mé­lyén, hogy eljöjjön az „idejük”. A szovjet hajókról tengerbe szórt tartályokat belepte a hor­dalék, de ez nem akadályozza meg a rozsdásodást, amely évente 0,1 milliméter körüli. Az amerikaiak és angolok által hullámsírba küldött tartályok a hajókon egymásra voltak rak­va több rétegben, s a felsők nyomására az alul fekvőkből bármikor kiszabadulhatnak a mérgező vegyszerek. A számí­tások szerint a katasztrófa 2002 és 2005 között várható. Mi lesz, ha kijutnak a mélyből a vegyi fegyverek? Akkor a Balti- és az Északi-tengeren azonnal be kell szüntetni a ha­lászatot, be kell zárni a tenger­parti strandokat és üdülőket. Mivel nincs zárt ökológiai rendszer, a víz körforgása révén az atmoszférába kerülő mér­gező anyagok Földünk más tér­ségeire is eljutnak. Ettől kezd­ve már csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni. A tenger mélyén rejtőző vegyi anyagok rendkívül erős mutagén hatá­súak, kiszabadulva, génkataszt­rófát indíthatnak el, ami magát az emberiséget fenyegeti. Hasonló veszélyek leselked­nek ránk a Fekete- és az Azovi- tenger felől. Ott a víz rádió- aktivitása sokszorosa a megen­gedettnek, rendkívül nagy a mérgező anyagok koncentrátu­ma, amit valószínűleg a vegy­szereket tartalmazó tartályok szétmállása okoz. Külön ve­szélyt jelentenek a két tenger­ben az első és a második világ­háború során lerakott úszó ak­nák, amelyek közül még min­dig mintegy hétezer sodródik a hullámok között. Egyre több az m + 99 áldozata MTI Folyamatosan emelkedik a campaniai völgyekbe zúdult sárlavina áldozatainak száma: az olasz rádió csütörtök regge­li közlése szerint eddig 45 holt­testet ástak ki a sár alól, 97 sze­mélyt pedig eltűntnek nyilvá­nítottak. Az otthonukat elve­szített emberek száma megkö­zelíti a kétezret. A csendesedő esőnek köszönhetően újabb iszapáradat nem fenyeget, s az időjárás javulása segíti a menté­si munkálatokat is. A veszélyez­tetett helyekről már biztonságo­sabb vidékekre szállították az embereket, most az esetleges túlélők után kutatnak. Az olasz kormány csütörtö­kön természeti csapás-sújtotta területnek nyilvánította a Ná- polytól keletre elterülő térsé­get. Az anyagi károk nagysá­gáról még becslések sincsenek, a kormány első intézkedés­ként 50 milliárd lírát különí­tett el a legsürgősebb kiadá­sokra. Az első számú olasz állami méltóságokat külföl­dön érte a tragédia híre. Romano Prodi olasz kor­mányfő az Egyesült Álla­mokból biztosította együtt­érzéséről és részvétéről az ál­dozatok hozzátartozóit, s ígért minden lehetséges se­gítséget a bajba jutottaknak. Választási vélemények A Neue Zürcher Zeitung című napilap csütörtökön tudósítójától választás előt­ti jelentést közöl azokról a tapasztalatairól, amelyeket Orbán Viktornak, a Fidesz- Magyar Polgári Párt elnö­kének esztergomi kam­pánygyűlésén és Szent- Iványi István SZDSZ-frak- cióvezetőnek a kelet-ma­gyarországi kampányren­dezvényein szerzett. Ma két erős tábor áll egymás­sal szemben, a szocialisták és a jobboldali liberális fi­atal demokraták. A Fidesz ereje abban rejlik, hogy ké­pes egyesíteni a szétforgá- csolódott ellenzéket, és fo­kozatosan egy polgári gyűj­tőpárt jelleget felvenni. A párt mára az 1994 óta kor­mányzó szocialisták legve­szélyesebb ellenfelévé nőtte ki magát - így a sváj­ci tudósító. A választási kampányban megmutatko­zik - írja - , hogy milyen nagy életszínvonalbeli kü­lönbség van az ország nyu­gati és keleti fele között. A Frankfurter Rundschau című német lap csütörtöki számában a szocialisták és a Fidesz-MPP egy-egy vá­lasztási gyűléséről közöl részleteket, s a pártok esé­lyeit elemzi a magyar vá­lasztási kampányról szóló beszámolójában. Az újság a magyarországi gazdasá­gi és belpolitikai helyzetet ismertető terjedelmes írá­sában a Sony gödöllői gyá­rának példáján bemutatja, hogy a külföldi befektetők elégedettek a gazdasági helyzet alakulásával. Rész­leteket idéz Horn Gyula mi­niszterelnöknek egy vá­lasztási gyűlésen tett ki­jelentéseiből, s hozzáteszi, hogy a szocialista párti vezető most könnyebben válaszolhat a hallgatóság kérdéseire, mert a szigorú takarékossági programnak kezdenek beérni a gyümöl­csei. Ismerteti, hogy a szo­cialista-szabaddemokrata kormány által bevezett „szükségszerű szörnyűsé­gek” milyen terheket rót­tak a lakosságra, majd ada-, tokkal alátámasztva részle­tesen beszámol arról, hogy ennek milyen eredményei születtek. A Mladá Fronta Dnes című cseh napilap értelme­zésében a magyar szocia­listák és a Fidesz-Magyar Polgári Párt vezette ellen­zék vitájának lényege ab­ban rejlik, hogy a csatlako­zási, tárgyalások során mi­lyen mértékben kell a nem­zeti sajátosságokat érvé­nyesíteni. A jobboldali és máskülönben erősen Nyu­gat felé tájékozódó Fidesz paradox módon azt veti sze­mére a szocialistáknak, hogy nagyon engedéke­nyek Brüsszellel szemben. A kormányzat az utóbbi években mindent aláren­delt a Európai Unióhoz való csatlakozás érdekei­nek, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ellenben hangoz­tatja, hogy a Fidesz jobban fogja védeni a magyar ér­dekeket. A liberális újság - a Fidesz szélsőséges tár­saként jellemezve Torgyán Józsefet - azt írja, hogy a kisgazdák szintén meg akarják védeni a választó­kat a Nyugattal szemben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents