Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-26 / 122. szám

Gazdaság 1998. május 26., kedd Heti tözsdeinfó Új Kelet-információ A Budapesti Értéktőzs­de vezető' részvényeinek árfolyamát összegező BUX-index az előző hét végi 8139,63 pontos ér­tékéről 172,55 pontos esés után 7967,08 ponton állapodott meg pénte­ken, és így értéke 2,12 százalékkal csökkent má­jus 15. és 22. között. A megszokottnál némi­képp magasabb, 154,5 milliárd forintos forgal­mat bonyolítottak le a héten a brókerek a tőzs­dén. Az előző hetekhez hasonlóan most is a MÓL, a Matáv és a TVK rész­vényeivel kereskedtek a legtöbbet, sorrendben 53,0,39,3 és 17,4 milliárd forintos értékben. A likvid részvények kö­zül egyedül a hetet 7.200 forinton záró Graboplast papírja emelkedett 6,2 százalékkal, ami valószí­nűleg összefüggésben áll a vállalat által bejelen­tett 100 ezer darabos sa­ját részvény vásárlási akcióval. A legtöbbet ezen a héten a 2900 forinton záró Rá­ba, a 19 605 forinton zá­ró Rirchter és a 16.650 fo­rinton záró Démász veszí­tett értékéből, sorrendben 6,5, 4,8, illetve 4,6 száza­lékot. A legstabilabb az 1270 forinton záró Matáv és a hetet 5770 forintos áron befejező MÓL volt, amely­nek árfolyama „csak” 0,8 és 0,9 százalékkal csök­kent. Részvények megnevezése 05.15. 05.22. Vált. %-ban BorsodChem 7.030 6.800-230-3,27 EGIS 8.825 8.655-170-1.93 Graboplast 6.780 7.200 420 6.19 Matáv 1.280 1.270-10-0.78 MÓL 5.825 5.770-55-0.94 OTP 10.460 10.150-310-2.96 Richter Gedeon 20.600 19.605-995-4.83 TVK 4.375 4.240-135-3.09 Forrás: Wellington Bróker Rt. - 4400 Nyíregyhá­za, Szabadság tér 10. A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szén-monoxid 24 órás átiagkoncentrációja 1998,05.18-1998.05, 24. között 5000 4500­4000. 3500. 3000. 2500 2000 1500 1000 500 0 24 órás levegőminőségi határérték szén-monoxid (ixg/m3) 397 420 385 513 455 548 548 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért nitrogén-dioxid 24 órás átlagkoncentrációja 1998.01.05-1998.01.11. között hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap Borkedvelő likőrmester Munkatársunktól A szesziparban nem dolgozhat, aki szereti az italt - vallja Hegedűs Ferenc, a Varda Drink Rt. likőr- mestere. A nyugdíjas tanácsadót sokan irigylik munkaköréért, noha ő jobban kedveli a borokat, mint a röviditalokat. Több mint negyven évvel ezelőtt költözött a fővárosból Kisvárdára, nagyon fiatal volt még, amikor rá­bízták a Kisvárdai Szeszfinomító vezetését. Akkoriban hetven­nyolcvan ember dolgozott az üzemben, szeszfinomítással, szeszíztelenítéssel foglalkoztak, emellett denaturált szeszt készí­tettek. Néhány esztendővel ké­sőbb a fejlesztés eredményeként már munkatársa volt a gyárnak. A következő években több alka­lommal is elnyerték a Kiváló Vál­lalat címet, akkoriban a termékek hetven százalékát külföldi export­ra készítették Feri bácsi 1986-ban lett nyug­díjas, de azóta is minden napját a Várda Drinknél kezdi. Hét óra előtt már a laborban van, felada­ta, hogy ellenőrizze az italok minőségét és receptúrájának betartását. A gyógynövényeket is ő adagolja a Várda Keserűbe. Mind az üzemben, mind a vá­rosban nagy népszerűségnek ör­vend. Tagja a Szeszipari Kuta­tóintézet jellegminta bizottsá­gának, ahol szín, íz és illat sze­rint pontozzák és minősítik az italokat. Az italkóstolásnak is sajátos fogásai vannak, melyet be kell tartani. Egy kevesés italt a nyelvre venni, a szájban meg­forgatni, hogy minden ízlelő­bimbót érjen. Óriási jelentősége van az illatnak és a színnek is. Feri bácsi szerint a nagymérté­kű italozás jellembeli tulajdonság, nem függ attól, hogy hol és mi­lyen beosztásban dolgozik az illető, ha hajlik a mámorra, akkor semmi sem befolyásolja abban, hogy folyton abban éljen. Nem tartja szerencsésnek, ha az itallal szemben nem tud magának paran­csolni az ember. A mai napig azt vallja, szerencsés, hogy a sokféle ital ellenére soha nem volt kitéve kísértésnek. Számára mindig az volt a legfontosabb, hogy ember maradjon. Igazgatóságának ide­jén, amikor naponta több vendég is érkezett hozzá, ugyanazzal a po­hár pálinkával koccintott reggel is, mint este. Az alkohol élvezeti cikk, búfe­lejtésre és mulatozásra egyaránt használják. Meggyőződése, hogy kultúráltan is lehet italt fogyasz­tani. Noha inkább a borokat ked­veli, de nemes italnak tartja a Várda Keserűt és a Kávélikőrt cége italai közül. Feri bácsi szereti a munkáját, azt mondja, ha most lenne fiatal, ak­kor is ezt a munkát választaná. Hiszen csodálatos dolog, hogy vízből, szeszből és különböző anyagokból pompás ital ké­szíthető, melytől - mértékkel fo­gyasztva - vidámabbak lehetnek az emberek, de Feri bácsi óva int a mértéktelen fogyasztástól. Miért nem működik? Szabó Zoltán (Új Kelet) Nemrégiben a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Ag­rárkamara elnökségi ülésén többen kifogásolták a me­zőgazdasági bizottságok működését. Vannak me­gyénkben olyan mezőgaz­dasági bizottságok is, ame­lyek feladatuknak kifogás­talanul eleget tesznek, de nem ez a jellemző. Általá­nos az érdektelenség, nem látják be az emberek, hogy miért van erre a szervezetre szükség, pedig elvileg min­den tanácskozásukon (a rendeletek szerint évente négy alkalommal kell ülé­sezniük) a körzetért felelős gazdajegyzőnek jelen kell lennie, és az ott elhangzot­takról tájékoztatnia kell az agrárkamarát. A bizottsá­gok fő feladata a problémák felvetése lenne, nem pedig az, amit a legtöbben várná­nak, azaz az értékesítési ne­hézségek megoldása. Azo­kon a településeken, ahol legalább 10 kamarai tag van, az agrárkamara kezde­ményezésére létre kell hoz­ni a mezőgazdasági bizott­ságokat. Megyénk agrárka­marájánál a közelmúltban lezajlott egy ellenőrzés a Földművelésügyi Minisz­térium részéről, melynek során a legfőbb hiányossá­got abban látták, hogy sok esetben nem tartották meg a négy kötelező ülést. Ép­pen ezért Bíró Miklós, a SZ.- SZ.-B. Megyei Agrárkama­ra alelnöke javaslatként azt fogalmazta meg, hogy a mezőgazdasági bizottsá­gok üléseiket szükség sze­rint, de évente legalább két alkalommal tartsák. Az el­nökség egyetértésével ezt a későbbiekben a Magyar Agrárkamara elé terjesztik. Fogalomszótár Területfejlesztési kollégium Az elmúlt évben összességében 300 milliárd forintot fordított az állam területfejlesztésre - hangoztatta Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisz­térium államtitkára a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara területfejlesztési kollégiumának legutóbbi ülésén. Új Kelet-információ Az elkövetkező időszak fon­tos feladata lesz, hogy a terü­letfejlesztési tanácsok pénz­ügyi lehetőségei megerősöd­jenek, mert itt fogalmazód­nak meg a helyi fejlesztési igények, és döntenek a ter­vekről - jelentette ki Szili Katalin. - A megyei területfej- Icsztési tanácsok alkalmassá váltak a pénzeszközök fogadá­sára - vélekedett Higi Gyula, a kollégium elnöke. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a gyakorlatban a regionális fej­lesztési tanácsok működését akadályozza a megyék között meglévő érdekellentét. A kamara képviselői jelezték, hogy a területfejlesztésre fordí­tott összeg felhasználásába na­gyobb beleszólást szeretnének kapni, és nemcsak a megyékhez eljuttatott decentralizált terület- fejlesztési forrás felosztásában, hanem a különböző tárcáktól származó hasonló célú pénzesz­közök odaítélésénél is jelen kí­vánnak lenni. Az ülésen többen is hangoz­tatták, hogy méltánytalanul ke­vés pénz felett rendelkeznek a megyei, illetve a regionális terü­letfejlesztési tanácsok. A kama­ra területfejlesztési kollégiumá­nak megítélése szerint a terület- fejlesztésre vonatkozó döntések meghozatalában nincs kellő súllyal képviselve a reálszféra. A döntések meghozatalában a te­rületfejlesztési törvény vétójo­got ad a KTM képviselőjének, a kamarák szerint ezzel a lehető­séggel csak akkor szabadna élni, ha törvénysértésről van szó. Az MKIK területfejlesztési kol­légiuma elfogadta ez évi munka­tervét. Ebben többek között sze­repel, hogy a kollégium szemi­náriumokat szervez, ahol lehető­ség lesz az EU strukturális és ko­héziós alapjainak rendszerét, el­járási rendjét, a pénzekhez való hozzáférést, a pályázatokon való részvétel módját megismerni. A kollégium úgynevezett európai uniós fogalomszótárt ad ki azzal a céllal, hogy a magyar és az uni­ós kifejezéseket azonos módon, azonos tartalommal értelmezzék. Közhasznúan A nemzetközi gazdasági kapcsolatok építésében és az ehhez kapcsolódó szakképzés és oktatás terü­letén van közös teendője az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnak és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara magyar nemzeti bizottságá­nak - jelentette kis Gilyán György, az IKIM államtit­kára a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (angol rö­vidítése: ICC) magyar nemzeti bizottságának csü? törtöki közgyűlésén Budapesten. Új Kelet-információ A párizsi székhelyű Nemzet­közi Kereskedelmi Kamara (ICC) 1919-ben jött létre azzal a céllal, hogy segítse a világkeres­kedelem minél szabadabbá té­telét, és ajánlásával, állásfogla­lásával járuljon hozzá az üzleti élet fejlődéséhez. Az ICC-nek 130 országból több mint ezer vállalat, egyesület, kamara tag­ja, köztük 1996-tól a magyar nemzeti bizottságon keresztül magyar kamarák, szakmai szer­vezetek, vállalatok is tagjai a nemzetközi szervezetnek. Az ICC magyar nemzeti bizottsá­gának jelenleg 52 tagja van. A közgyűlésen elfogadták az idei programot, amelyben szerepel az ICC 2000-ben Bu­dapesten rendezendő üzleti vi­lágkongresszus szervezésére való felkészülés. Szili Márta, az ICC magyar nemzeti bizott­ságának főtitkára elmondta, hogy az idén az eddigi tárgya­lások alapján 2000-ben októ­ber tájékán lehetne megtarta­ni az üzleti kongresszust. A magyar nemzeti bizottság az idén olyan kiadványok meg­jelentetését is tervezi, amely se­gíti a vállalatokat a nemzetkö­zi kereskedelemben való eliga­zodásban. Ilyen lesz például az eladási mintaszerződés megje­lentetése. A tervek szerint a kül­kereskedelemhez szükséges alapinformációkból előadás- sorozatot szervez az ICC ma­gyar nemzeti bizottsága. A közgyűlés úgy döntött, hogy az egyesületként mű­ködő ICC magyar nemzeti bizottság közhasznú szerve­zetté alakul át. A plénum tudomásul vette, hogy az ICC magyar nemzeti bizottsága elnöki posztról egyéb elfoglaltsága miatt leköszönő Tolnay Lajos helyett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Henger Károlyt, az MKIK el­nökségi tagját, a Veszprém Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­ra elnökét delegálja. A lekö­szönt Tolnay Lajost tiszteletbeli elnöknek választották meg.

Next

/
Thumbnails
Contents