Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-25 / 121. szám

Kultúra 1998. május 25., hétfő Művészetek szerelmese Akit homlokon csókol a múzsa, az megfelelő ihletet kap a versíráshoz - legalábbis ez a helyzet a költők háza táján. De mi történik akkor, ha a múzsák közül egy­szerre több is meglátogatja az ember gyermekét, ha a világ rezdüléseire oly figyelmes lélek egyszerre több művészeti ággal is kapcsolatba kerül? Valószínűleg a múzsák megegyeznek egymás között, ki mikor követ­kezzék, így egyes kivételes egyéniségek a művésze­tek több válfajával is tartós szerelembe eshetnek. B. E. (Új Kelet) _________ Sz ékesfehérvári otthona aj­taján kopogunk be Dittrichné Makkal Klárához, akit messzi­ről, a szabolcsi Nagyhalászról vetett odáig a jó sors, vagy a Teremtő. Az idősebbek még emlékezhetnek, gyakran lehe­tett hallani a rádió műsorában a bekonferálást: Makkai Klári énekel. Rádiófelvételek egész sora örökítette meg tiszta csen­gésű hangját. Aztán élete tá­voli vidékekre sodorta, hogy sok küzdelem, helytállás, fo­lyamatos tanulás és bizonyí­tás után most a dunántúli vá­rosban leljen békét, nyugal­mat, harmóniát. Öt lány nevelkedett a nagy­halászi családban, s bár Klári­ka szeretett volna továbbta­nulni, munkába kellett állnia, hogy keressen. Abbahagyta ta­nulmányait a nyíregyházi Leánykálvineum elvégzése után, hiába vágyott olyannyi- ‘ ra a pedagógusi pályára. Le­mondani azonban nem tudott, amit akart, véghez vitte, s ha kerülő úton is, de megszerezte Sárospatakon a tanítói, Kecs­keméten az óvónői diplomát, úgy, hogy a családja Miskolc- hoz kötötte és már megvolt a fia. Persze a tanulásból nem lehet megélni, előbb különbö­ző tanfolyamokon a könyve­lés tudományát sajátította el, segédkönyvelői beosztásból a főkönyvelőségig vitte. Vala­mi azonban még mindezeken felül sarkallta, többet, egyre többet elérni, megmutatni, mire képes. Vizsgát tett, és 1957— 58-ban megkapta az előadó- művészi engedélyt. Népdal­énekesként a miskolci Avas Táncegyüttessel, vagy népi zenekarokkal lépett fel, olykor önmagát zongorán kísérte. Be­járta Lengyelországot, Angli­át, a környező országokat. Nap­pal dolgozott, vitte magával a fellépőruhát, este énekelt, más­nap kezdődött újra az egész. Ez sem volt elég, Klári újabb szakvizsgát tett, és megkapta a bizonyítványt: idegenveze­tő lett. Ma is a kedves tevé­kenységei közé tartozik a cso­portok kalauzolása, legyen szó a Parlamentről, a Duna-kanyar­ról, a Balaton északi vagy déli partjáról, a Velencei tó környé­kéről, Tác-Gorsiumról, Fehér­várról. Ez utóbbi különösen szép élményekkel ajándékoz­za meg a látogatót, de alkal­manként az idegenvezetőt is, hiszen a koronázó város, amely ma talán a legdinamikusabban fejlődő településünk, páratlan látnivalókat kínál a letűnt szá­zadokból. Állítása szerint írni-olvasni még nem tudott, amikor fejben már rakosgatta egymás mellé az összeillőnek vélt szavakat. Akkor még nem tudta, hogy azok bizony a rímek, s hogy egykoron mennyi vajúdást és boldogságot jelentenek majd életre hívó alkotójuknak. A Vihar és csend című verses­könyv igen kedvező fogadta­tásra lelt azok körében, akik fo­gékonyak az érzelmek meleg tónusaira, a művészet maradan- dóságára, a tisztaságra. Készül újabb kötet megjelentetésére is, azaz csak készülne, mivel olyan világot élünk, amikor a szpon­zorok más egyébtől nem érnek rá a múzsákra figyelni. Körülnézünk a lakásban: a falakat szinte beborítják a ké­pei, csendéletek, elkapott han­gulatok, tempera, akvarell, olaj, a megörökített pillanatok varázsa veszi körül. Mindnek megvan a maga története, egy emlék, egy tűnő pillanat, vissza-visszatérő vágy a szép­ség megragadására és felmu­tatására. Vonzalmat mindig is érzett a képzőművészetek iránt, de tartós alkotómunka­ként ez már csak nagymama­korban adatott meg számára. Jó néhány gyűjteményes tár­laton szerepelt, újabban egyre több egyéni kiállításra hívják meg. Nem képzeli magát fes­tőművésznek, a realitás talaján állva úgy ítéli meg, tevékeny­sége alapján a pedagógus kép­zőművészek közé tartozik. Vendégkönyvek bejegyzé­sei között lapozunk, azt bön­gészve, hogyan fogadja a nagy- közönség a bemutatkozásait. „Festészet és költészet, zene és ének ugyanabból a szívből fa­kad, és ez nagyon nemes és követésre méltó.” „A szere- tetről beszéltél, s a szeretetről szól a kiállításod.” „Akit ily csodás alkotásra igéznek a ter­mészet virágai, tiszta szívű, boldog ember lehet.” Ez utóbbi meggyőződéssel tanúsítható: Makkai Klára tisz­ta szívű, boldog ember, s a ren­delkezésére álló eszközökkel azt igyekszik elérni, hogy mások is azok legyenek. Tiszta szívből Népdalköreinket, népzenei együtteseinket bemutató sorozatunkban olvasóink olyan énekes és hangsze­res előadók tevékenységé­vel ismerkedhetnek meg, akik szabad idejük nagy ré­szét a népzene kincseinek őrzésére fordítják, hagyomá­nyaink ápolásának szente­lik. Tiszta szívből énekelnek és muzsikálnak a maguk örömére, mások gyönyörű­ségére, átmentve a követke­ző generációknak a magyar kultúra ősi örökségét. Baraksó Erzsébet (Új Kelet) Arra kértük Jászai Béláné népdalkörvezetőt, matematika- kémia-könyvtár szakos tanárt, mutassa be a Komorói Asszony­kórust.- Miként kezdődött a közös énelkés?- Szervezésemben és Komo- lay Sándorné tanárnő szakmai irányításával 1981-ben alakult meg az asszonykórus. A tanár­nő nemsokára elköltözött a fa­luból, de akkor már Danes La­jos nyugalmazott főiskolai ta­nár patronálta a csoportot. Összeállított egy népdálcsok- rot Ajaki nótázás címmel a mi népdalkörünknek, majd azt még hat népdalcsokor követte, melyeket az általa gyűjtött cso­dálatos, kevésbé ismert népda­lokból válogatott. A dalokat magnóra énekelte, mi hallás után megtanultuk. Személyé­ben olyan embert ismertünk meg, aki valóban szívügyének tekintette a népzenei mozgal­mat. Rajtunk kívül több cso­port munkáját is segítette. Biz­tatott bennünket, hogy énekel­jünk, könnyebb lesz elviselni a gondokat, nehézségeket. Va­lóban könnyebb volt! A tanár úr halála óta éltéit években is töretlenül folytattuk, ismerke­dünk a népzenei dialektusok gazdag hangzóanyagaival.- Hogyan készülnek a fellé­pésekre?- Hetente egyszer próbálunk, alkalmanként egy-egy órát. Ti­zenöten vagyunk, ebből hatan alapító tagok. A csoport külön­leges adottsága, hogy nagyon hamar megtanuljuk a népdalo­kat, s azután már csak a finomí­tásra van szükség és sok-sok gyaskorlásra. Mire kész a mű­sor, már a lélegzetet is egyszer­re vesszük. Itt jegyezném meg, milyen sokat jelentett számom­ra szakmai téren, hogy az elmúlt nyáron részt vettem a Magyar Művelődési Intézet Szigligeten szervezett országos népzenei táborában, az ott szerzett tapasz­talatokat a fellépésekre készül­ve jól tudom hasznosítani.- Melyek voltak a legjelen­tősebb fellépések?- Immár 16 esztendeje min­den évben részt vettünk Nyír- bélteken, majd Tarpán a megyei népzenei bemutatókon. Rádió- felvétel készült szereplésünkkel a Magyar Rádió Népdalkörök pódiuma című műsorában, amely­nek a gálaestjén is részt vehet­tünk. Ott voltunk minden jegy­zett országos szemlén, a pávakö­rök találkozóján, a Vass Lajos Népzenei Verseny elődöntőjén és döntőjén, kétszer a Nemzetközi Dalostalálkozón Bogácson, a Borsodi Fonón Miskolcon, a Pa­lócgálán Egerben. Kétszer sze­repeltünk Budapesten a KÓTA által szervezett, Népzene a mú­zeumban elnevezésű rendez­vénysorozaton. Felléptünk a Magyar Mezőgazdasági Múze­umban és a Néprajzi Múzeum­ban is. Külföldi vendégszerep­lésünk is volt 1987-ben a Szov­jetunióban. Szívesen, saját gyö­nyörűségünkre is énekelünk, de még nagyobb izgalommal, lel­kesedéssel készülünk egy-egy nagyobb bemutatóra, verseny­re. Igyekszünk minden felkérés­nek eleget tenni, ennek csak az anyagiak szabhatnak határt.- Mit tartanak a legfonto­sabb eredményeiknek?- Öt alkalommal kaptunk or­szágos arany minősítést, a leg­utolsót tavaly, amikor nekünk ítélték Tarpa önkormányzatának különdíját is. Az í. Vass Lajos Népzenei Verseny országos dön­tőjében a II. helyezett csapatok között szerepeltünk. Megkaptuk annak idején A szocialista kul­túráért kitüntetést. Az Ifjúsági Népdalkor három éve bronz, ta­valy ezüst minősítést szerzett.- Kiktől kapnak segítséget impozáns sikereik eléréséhez?- Ezekre a bemutatókra, ver­senyekre csak úgy tudunk elmen­ni, hogy a helyi önkormányzat támogatja tevékenységünket. Köszönettel tartozunkBoroj Ist­ván polgármester úrnak és a kép­viselő-testület tagjainak, hogy működésünk feltételeiről gon­doskodnak, így 1996-97-ben fellépőruhát és -cipőt vásárol­hattunk. Egy-egy távolabbi szereplés útiköltségéhez támo­gatást nyújtott a helyi Búza­kalász Mgtsz, a VBMP 26 Kft. Komoró, a papi önkor­mányzat, továbbá ruhaköl­csönzéssel az ajaki Általános Művelődési Központ is segít­ségünkre volt. A csoport összetartozását minden évben közös kirándulással, színház- látogatással is erősítjük, aho­vá a férjek elkísérnek ben­nünket.- Végezetül hallhatnánk valamit az utánpótlásról? —Nálunk apróbán jelen van a legfiatalabb nemzedék is: ha a férjek nincsenek otthon, az anyukák magukkal hozzák ! a gyerekeket. Megvan az utánpótlás, noha az említett tanárnő távozása óta sincs az iskolánkban ének-zene sza­kos tanár. Két tanító kolléga­nőm ének-zene seciál-kollé- giumot végzett, az ismeretlen dalok megtanításában ők a segítőim. Ebben a tanévben három gyermekcsoport műkö­dik: a harmadik, az ötödik és a hetedik-nyolcadik osztály­ban tanuló gyerekek veszik át és ápolják tovább a nép­zene kincsestárának hatal­mas örökségét. Magyaro(c)k A Groove House nevű formáció 1997 áprilisában „star­tolt”. Az akkor még háromtagú zenekar célja az volt, hogy divatos, dallamos house zenével jelenjen meg (nem csak) a hazai piacon. Az időközben kéttagúvá „sová- nyodott” együttes elkészítette bemutatkozó anyagát, melyet több nagysikerű fellépés kísért (Starlight Party Petőfi Csarnok, Duna Plaza, Szülinapi Buli stb.) A ta­gok - Bogár Miklós és Kárpáti Zsolt - 1988-ban kezd­tek el zenével foglalkozni. Megalapították az RBC-t (Rap Boys Company), majd egy esztendővel később a C-Consern-t. Mindkét formáció főként utcai témákat választó rapzenét játszott. Új Kelet-információ 1994-ben stílust és újra ne­vet váltottak: a Junky zenéhez a Fantas-TX nevet párosítot­ták. így ment ez 1997 áprili­sáig, innentől kezdődik a Groove House története. 1998 januárjában megalapították a D. S. E. lábéit azzal a nem tit­kolt szándékkal, hogy fiatal house-előadók menedzselé­sével, illetve új felvételeik megjelenítésével foglalkoz­zanak. Terveik megvalósí­tásában a Hungaroton kiadó nyújt segítséget: létrehozták a „House bomba” című váloga­táslemezt, mely időről időre lehetőséget kíván biztosítani már ismert vagy még teljesen ismeretlen house-eladók új felvételeinek megjelenítésére. A Groove House Absolute power című felvétele (is) hall­ható a frissen megjelent House bomba vol. 1. válogatáson! *** A hazai zenei élet eddigi utolsó „nagy ősrobbanása”, a legendás Hungária feloszlása döntő szerepet játszott az utódzenekarok - R-GO és Dolly Roll - létrejöttében. A tagok tehetségét, zenei kvali­tását mi sem bizonyítja fénye­sebben, mint az a tény, hogy mindkét csapat hatalmas siker­rel folytatta önálló pályafutá­sát. Idén mindkét társaság visszatér: május 30-án a Dolly Roll, június 5-én pedig az R- GO lép a „nagyérdemű” elé. Ebből az alkalomból kerül az üzletekbe Dollyék Eldoradoll és Vakáció-ó-ó című anyaga CD-n és kazettán, valamint a Szikora és Companytól a nagy­sikerű Szeretlek is+nem is, va­lamint a bemutatkozó, 1982- es R-GO-album. Szikoráék an­nak idején egyik pillanatról a másikra új színt, teljesen új arculatot alakítottak ki - olyan jellegzetes és megha­tározó stílusjegyekkel, me­lyek megjelenítésükig telje­sen ismeretlenek voltak a hazai popzenében. Szerze­ményeik és felvételeik mind a mai napig utánozhatatla­nok és egyedi színfoltot je­lentenek! Mivel a két koncertre jól fogynak a jegyek, aki bizto­sítani szeretné a helyét bár­melyik (vagy mindkét) bulin, most vegye meg a belépőt! A Komorói Asszonykórus Makkai Klára

Next

/
Thumbnails
Contents