Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-21 / 118. szám
Falujáró 1998. május 21., csütörtök A múlt lapjai A falut 1289-ben említik először. Ekkor a Gut-Keled nemzetség birtoka volt. A helység a Tiszahát legkorábbi nemzetségi birtokán fekszik, feltehetően a XI. században keletkezett. Atya helység a Vámos előnevet árumegállító joga után kapta. Első, név szerint ismert birtokosai Atyai Farkas ágából származtak. A megye életében jelentős szerepet játszó Budi család 1520-ban jutott birtokokhoz a községben. A falu mellett felépült várukat 1557-ben említik először okleveleink, amikor azt Biidi Mihály elhagyja, s Balassi Menyhért és Hagymási Kristóf foglalja el Izabella királyné számára. A Büdiek a várat 1563-ban kapják vissza, de 1564-ben Báthory István ismét elfoglalja az erdélyi fejedelem részére. 1567-ben a tatárok a falut feldúlták, lakosait elhurcolták. 1660-ban a vár már romos állapotban volt. A település lakóinak száma 1851-ben 587, 1870-ben 764, 1900-ban 995 volt. Vámosatya templomát 1341- ben említik először, Szent György nevét viselte, és azonos volt a mai épülettel. A reformáció 1565-ben jutott el ide. Kálmáncsehi Sánta Márton és Radán Balázs prédikátorok buzdítására a lakosság elkergette, a plébánost. Ekkor vették birtokukba a reformátusok az addig katolikus templomot. A reformátusok a középkori sekrestyét lebontották. A harmincéves háború idején sokat szenvedett a falu, temploma üresen, kifosztva állt. A XVn. század közepén indult meg a vidék fejlődése, ekkor került népies, reneszánsz festés a templom falaira. A környékbeli templomokhoz hasonlóan itt is zsindellyel fedett fa harangláb áll, amelyet 1691-ben építettek, szerkezetét tekintve középkori megoldás szerint. A templom az 1766-os átalakításig XIV. századi formáját őrizte: az egyenes záródású, kelet felé néző szentély, a déli és keleti homlokzat apró, lőrésszerű, csúcsíves ablakai, egy gótikus fülke, a déli bejárat, valamint a szentélyboltozat jelezték a középkori építést. Az átalakításkor azonban a középkori nyílásokat felváltották a tágasabb ablakok, 1769-re elkészült a festett kazettás famennyezet is. Ebből az időből való a szószék és a nyugati karzat, míg a keleti századunk elején készült. A vámosatyai templom megyénk egyik legszebb műemléke. Vámosatya egyik büszkesége a múlt év augusztusában átadott modern ravatalozó. A falusiak régi óhaja volt, hogy felépüljön. A szakipari munka egy részét közmunkások végezték el. Az építés lakossági adományozásból kezdődött, és az önkormányzat pénzügyi támogatásával fejeződött be. A ravatalozó építésének összköltsége 5,5 millió forintot tett ki. A társulások éve lesz ■ • ■ 1 1 ‘1 Vámosatya kis beregi település, ahol a népesség száma évről évre csökken. 1998. január 1 -jén 662 lakosa volt a falunak. A polgármester Szász József, a falu szülötte. Itt él a családjával. A felesége óvónő Barabásban, fiuk Nyíregyházán mezőgazdasági főiskolás, lányuk a vásá- rosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákja.- A falut munka- és rendszerető emberek lakják-mondja beszélgetésünk elején a polgármester, aki negyedik éve tölti be tisztét. — Ezek az emberek ipar hiányában mindig a mezőgazdaságból éltek. A rendszerváltást követően a földek az utolsó négyzetméterig magántulajdonba kerültek. A birtoknagyságok 3-5 hektár közöttiek. Néhány gazda 10-30 hektárral rendelkezik. A földek kimérése 1997 végéig megtörtént, az ingatlanbejegyzés folyamatban van. Sajnos, a kárpótlási földek mérése még hiányzik. A múlt évi jégverés és az idei belvíz nagyon sok kárt tett a tavalyi és a várható idei termésben. A magas termelési költség és az alacsony felvásárlási ár is nehezíti a gazdák dolgát. A költségvetés nem nyújt fedezetet a kötelező feladatok ellátására. Az idei költségvetésnél a bevétel 39,6 millió, a kiadás viszont 57,64 forint, így a működési hiány több mint 18 millió forint. Az önkormányzat csak az alapvető közszolgálati feladatokat látja el. Ez az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika és a település üzemeltetése. A kistelepülések eleve hátrányos helyzetben vannak, mivel nincsenek saját anyagi források, ezért nem tudnak állami pénzekre pályázni. Ennek ellenére nem állt meg a fejlődés Vámosatyában az utóbbi négy évben.- Képviselő-testületünk elsődleges célja a pénzügyi egyensúly megteremtése volt, amit 1996 decemberében sikerült elérnünk, azaz visszafizettük a hiteleket és a kamatokat - folytatja a polgármester. - Ezért mind képviselőtársaimnak, mind a falu lakosságának köszönettel tartozom. Az önkormányzat fejlesztési tervei között szerepel az élet- körülmények javítása. Nem épült még ki teljesen az úthálózat. A Május 1. utca kiépítéséhez és burkolásához, ami 11 millió forintos beruházás, sikerült 6,3 millió forintot pályázati úton elnyerniük. Tervezik továbbá a Szabadság utca mindkét oldalán a csapadékelvezető csatorna kialakítását, ami szintén jelentős mértékű beruházás, meghaladja a 24 millió forintot. A kiviteli tervek és a pályázatok elkészültek. A csatorna építését két ütemben akarják elvégezni. A magánosításnál az önkormányzatnak csak a gázvagyon értékesítéséből jutott valamennyi bevétel, ebből fizették vissza a hitelt és tartalékolták a beruházásokhoz szükséges önerős összeget. Felújításra szorulnak a középületek. Az 1957 óta működő óvoda épületét komolyabban nem tatarozták még, ezért a képviselő-testület, kihasználva a pályázati lehetőségeket, ez évben tervezi az épület és a vele szemben levő iskola teljes felújítását. A költségek meghaladják az ötmillió forintot. Bár ma már csak 15 óvodás jár ide, az épületet később más jellegű közcélokra is fel lehet használni. Pályázatot nyújtottak be az egészségügyi alapellátásjavítására is. Az egészségházban rendbe hozták a betegvárót, szeretnének venni EKG- gépet, újjáélesztő-táskát és a mindennapos orvosi vizsgálathoz szükséges műszereket. Az alapellátás körébe tartozik a fogorvosi szűrővizsgálat. Vásároltak egy fogorvosi széket. Május végétől heti két órában kezdi meg a szűrést a fogorvos. A kezelésre szoruló betegeket az önkormányzat költségén a kisbusz szállítja majd Tisza- szalkára. A fogorvosi rendelést és a fogtechnikusi munkát a Beregszászról korábban Tisza- kerecsenybe települt Szahar- csukházaspát,Leonyidés Taty- jana fogja ellátni, akik nemrég kapták meg a magyar állampolgárságot. A háziorvosi szolgálatot tavaly novembertől vállalkozásban folytatja heti kétórás rendelésen a barabási dr. Lajos Sándor. Kiépített a faluban a telefon- és gázvezeték, valamint az ivó- vízhálózat. Ezzel szemben még nem sikerült megvalósítani a környezetvédelemmel kapcsolatos infrastrukturális beruházásokat. Mind a szemételszállítást, mind a szennyvízelvezetést térségi társulásban kívánják megoldani. A szennyvíz- beruházásra például hat település társult. 1998 tehát - mint azt a polgármester úr megfogalmazta - a társulások éve lesz. Gelénessel oktatási társulásuk van, mivel a 7-8. osztályos gyerekeket naponta szállítják oda egy kisbusszal. A fogyó gyermeklétszám miatt a vámosatyai iskola, ahova 48 tanuló jár, ettől a tanévtől kezdve csak hatosztályos, s ott is összevontak az osztályok. Tervezik ugyancsak Gelénessel egy köz- igazgatási társulás, nevezetesen közös körjegyzőség létrehozását is kihelyezett állandó ügyfélszolgálattal. Elenyésző a faluban a mező- gazdasági vállalkozók száma. Nincs olyan vállalkozó, aki munkahelyet teremtett volna. Megoldatlan a foglalkoztatás. A munkaképes lakosság munka nélkül van, ami többek között az önkormányzat gondjait is növeli. Magas az idős korú emberek száma, őket is támogatni kell házigondozás keretében.- Sajnos, fogyó, elöregedő település Vámosatya, mert nagyobb a halálozási szám a születésinél - halljuk Szász Józseftől.-Körülbelül 130 tizennégy éven aluli gyerek van csak a faluban. A gyermekes családoknak rendszeresen folyósítunk gyermeknevelési támogatást: 105 fő részesül ilyen segélyben. A földből ma már megélni nem lehet, de a gyümölcsösök jelentős bevételhez juttatják a gazdákat. Néhány idősebb család állattartással is foglalkozik. A jószágállomány ugyan évről évre csökken, bár még mindig 40-50 állat van a csordában. A nyugdíj és más szociális támogatások mellett ez jelenti a faluban a fő bevételi forrást. Öten- hatan járnak be innen Vásá- rosnaményba dolgozni, főleg a ruhagyárba és a vasipari üzembe. Tiszakerecsenyben egy fővárosi vállalkozó varrodát nyitott, oda is járnak majd át vámosatyaiak dolgozni. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a csatornák karbantartására és a medrek tisztítására 12, az erdőgazdaság pedig 8 személyt foglalkoztat évente hat hónapig. Ezenkívül a közútkezelő közhasznú társaságnál a faluból ketten vannak állandó munkaviszonyban, a közhasznú munkában pedig hárman dolgoznak. A láda kincse Egy népmondát említ Vámosatyával kapcsolatban Lehoczky Tivadar Be- reg vármegyéről írt monográfiájában. Büdi Mihály beregi főispán 1539-ben lett a falu birtokosa. A felesége Oláh Anna, Oláh Miklós érsek Mátyás nevű testvérének a lánya volt, akivel tömérdek kincset kapott hozományul. A kincset az Oláh család állítólag Corvin Jánostól, Mátyás király fiától örökölte. E drágaságokból építtette fel Büdi az atyai és a sze- rednyei várat. A kincset egy fekete ládában őrizték a vámosatyai várban. A szóhagyomány szerint egy alkalommal Lónyay László birtokos - a közelgő erdélyi hadakban bízva - nagy pusztítást végzett a Ferdi- nánd-párti Büdi Mihály erdejében. A főispán erre megüzente Lónyaynak, hogy maradjon békében, mert ha megrúgja a fekete ládát, abból nyomban húszezer vitéz ugrik ki, akikkel szétveri Lónyay csapatát. A múlt század végén még élt a faluban ez a közmondás: „Annyi pénze van, hogy a fekete ládába se férne.” Vajon ismerik-e ezt a történetet a faluban? A gazdajegyző A faluban Fodorné Joó Ibolya látja el a gazdajegyzői teendőket. Nyolc község tartozik hozzá. Az a feladata, hogy tájékoztassa az embereket a mezőgazdasággal kapcsolatos támogatásokról. Mint elmondta, rengeteg a gondja, mert ez eléggé kieső térség, ezért nehezen jutnak itt az emberek információhoz. Nagyon sok az ügyfele a fogadóórákon, olykor nem is jut elég ideje arra, hogy külön-külön foglalkozzék az emberekkel. A múlt évtől kezdve az ő feladata az őstermelői igazolványok kiadása is. Ezzel kapcsolatban most az egyik legfontosabb teendője az adózási rend ismertetése az őstermelőkkel. Megkezdődött a földhasznosítási támogatás igénylése, az idei betétlapok cseréje az őstermelői igazolványokban. A gazdajegyzőnek kell tájékoztatnia az embereket a pályázati rendszerekről, az ültetvénytelepítések, gépvásárlások, beruházások támogatásáról is. Bokros teendői közé tartozik továbbá a piackutatás, a termékértékesítési lehetőségek felderítése, a növényvédelmi tanácsadás, a gyomirtó szerek beszerzésével kapcsolatos útmutatás. Az oldalt írta: üalmay Árpád Fotók: Bozsó Katalin
