Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-21 / 118. szám
Mezőgazdaság 1998. május 21., csütörtök A növényvédelem időszerű munkái Hétről hétre a kiskertekben Az aranyból is lehet sok Munkatársunktól________ Az elmúlt napokban hullott jelentős mennyiségű csapadék kissé lelassította növényeink fejlődését. Már most készülnünk kell az esők elmaradását követően a párás melegre. A csonthéjasoknál nő a moníliafertőzés veszélye, és a rovarkártevőkre is nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Almáskertek A gyümölcskötődést követően kombinált permetezéssel védekezzünk a varasodás, a lisztharmat ellen valamint ha a takácsatkák, az amerikai fehér szövőlepke és a pókhálós almamoly nagymértékű kártételét észleljük. A varasodás asz- kospóráinak kiszóródása még tart, míg a lisztharmat továbbterjedését napjainkban már főleg a konídiumos fertőzés okozza. Lassan az almamoly rajzására is számíthatunk, ellene a permetezést úgy időzítsük, hogy a tojásból kibúvó első hernyókat elpusztítsuk. A gombabetegségektől Score 250 EC-vel 0,02 százalékos töménységben, Bravo 500-zal 0,3 százalékos töménységben, valamint Topsin-Metil 7 0 WP-vel 0,1 százalékos töménységben óvhatjuk meg almafáinkat, a rovarkártevőket Dimilin 25 WP-vel fékezhetjük meg 0,04 százalékos töménységben, valamint Nomolt 15 SC-vel 0,05- 0,07 százalékos töménységben. Amennyiben a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakemberei tűzelhalásos betegség megjelenésére számítanak megfigyelésük alapján, úgy Kasumin 2 L-t használjunk, 100 négyzetméternyi területre 40 grammnyi elegendő 10 liter vízben feloldva. Cseresznye- és meggyültetvények Az ilyen kultúrákban az érési időre nagyon figyeljünk, hiszen egyes fajták már napokon belül érhetnek, feltéve, ha az időjárás melegszik. A cseresznyelégy az egyik legfőbb káro- sítóvá lépett elő, de továbbra sem hanyagolható el a monüia és a kéregmoly elleni védekezés sem. A rovarkártevők rajzása folyamatos, a moralia a sebeken keresztül fertőz. Járványszerű kártételéhez mostani időjárásunk éppen megfelelő. Előfordulhatnak a különféle levélfoltosodást okozó gombabetegségek is. Azokat a fajtákat, amelyek rövid időn belül érni fognak, már csak rövid hatástartamú növényvédő szerekkel permetezzük. A kórokozókat Ronilan 50 WP-vel pusztíthatjuk el, míg ha rovarkártevőket észlelünk, akkor a permedéhez adjunk Zolone 35 EC-t 0,2 százalékos töménységű oldatot készítve, vagy Unifosz 50 EC-t 0,1 százalékos töménységben. Őszibarackosok A legfontosabb feladatunk a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly kártételének a megakadályozása, esetleg a különféle tetvek elleni védekezésre is szükség lehet, hiszen hihetetlenül szaporodóképesek, ezzel veszélyeztetve a hajtásvégeket. A kórokozók közül a klados- póriumos varasodás ellen feltétlenül védekezzünk, amint időjárásunk kissé melegszik, hiszen a párás mérsékelt meleg nagyon kedvez a gomba koní- diumainak fejlődéséhez. Egyúttal a levéllyukacsosodás és a csonthéjasok moníliája ellen is tennünk kell. A lisztharmat- fertőzés komoly gondokat okozhat a folyamatosan lefűződő konídiumaival. Érdemes a Zolone 35 EC 0,2 százalékos töménységű, valamint a Top- sin-Metil 70 WP 0,1 százalékos töménységű kombinációját alkalmazni. Nagyobb ültetvény esetén hatásos különböző csapdákat kihelyezni a fák ágaira, amelyekkel figyelhetjük a molyok rajzásmenetét, így csak különösen indokolt esetben kell beavatkoznunk - folyamatosan pontos képet kapunk a károsító jelenlétéről. Ha a szükség úgy hozza, akkor az Insegart alkalmazhatjuk 0,04 százalékos töménységben. Le- véltetű-fertőzést észlelve csak ott permetezzünk ellene vadászó permetezéssel, ahol muszáj, alkalmazható készítmény a Pirimor DP 0,1 százalékos töménységben. Szilvások Az Unifosz 50 EC 0,1 százalékos töménységű, vagy a Zolone 35 EC 0,2 százalékos töménységű rovarölő szereket és az Orthocid 50 WP gombaölő szert kombinálva permetezzünk. így védekezünk a polos- kaszagú szilvadarázs, a különféle atkák, a tetvek, a poliszüg- más levélfoltosság és a levéllyukacsosodás ellen. Napjainkban már semmi esetre se permetezzünk réztartalmú készítményekkel, mert azok a levelek perzselődését okozzák. Szamóca A késői fajták virágzását követően meg kell ismételnünk a szürkerothadás elleni permetezést. Erre a célra használhatjuk a Ronilan 50 WP-t 0,1 százalékos töménységben, vagy a Rovral-t szintén 0,1 százalékos töménységben, de jó készítmény a Topsin-Metil 70 WP is a már korábban említett töménységben alkalmazva. Azokon a területeken, ahol korai érésű fajtákat termesztünk, vegyszert már ne használjunk. Itt az egyeüen megoldás az, ha a fertőzött gyümölcsöket eltávolítjuk, és megsemmisítjük. Az esetlegesen földre hullott bogyókat is gyűjtsük össze, mert azok is komoly fertőzési gócpontok lehetnek. Málna Virágzáskor és közvetlenül utána amálnaültetvényckben is a szürkerothadás elhatalmasodását kell megakadályoznunk. Erre a célra a szamócánál említett készítmények tökéletesen alkalmasak. Ügyeljünk arra, hogy csak olyan vegyszereket használjunk, amelyek améhek- re teljesen veszélytelenek, és azokat is a szorgos kis munkások napi röptének a befejeződését követően alkalmazzuk. Ribiszke A kis ribiszkén levéltetűvel, a kaliforniai pajzstetűvel, valamint a mikoszferellás és a pszeudopezizás levélfoltossággal kell megküzdenünk atermés biztonsága érdekében. A vegyszeres védekezéshez az Orthocid 50 WP 0,2 százalékos és a Zolone 35 EC 0,2 százalékos kombinációját használhatjuk. Köszméte A bogyó fejlettségi állapotától és a szüret idejétől függően már ne használjunk vegyszereket, kártevőket észlelve pusztítsuk el azokat, ezzel is csökkentve ártó hatásukat. Fekete Tibor (Új Kelet) A májusi eső aranyat ér, na de ennyi...? A két napig tartó szakadatlan eső annyira átáztatta a talajt, hogy még gyalogosan is nehéz rajta járni, nemhogy gépekkel. Nehéz helyzetben vannak ilyenkor a kiskerttulajdonosok. A vizes növényekre nem érdemes permetezni, mert a csapadékkal együtt lepereg a hatóanyag is. Permetezni pedig sürgősen kell! A tafrinás levél- fodrosodás és a moníliafertőzés veszélye még nem múlt el, és a gnomónisa is most kezdi kifejteni áldásosnak éppen nem mondható tevékenységét. A megyét járva sajnos nagyon sok helyütt látni összezsugorodott levelű szilvafákat, megpirosodott lombozatú őszibarackosokat és a lisztharmattól kife- héredett almáskerteket. A felsorolt gombafertőzések legnagyobb átka, hogy a szomszédos, amúgy rendben tartott portákon is állandó fertőzési utánpótlást jelent. A művelési kötelezettség törvénye nemcsak annyit jelent, hogy fel kell szántani és gyom- talanítani kell a talajt, hanem az időszerű növényvédelmi munkálatokat is el kell végezni. A területek illetékes önkormányzatai felszólíthatják a kerttulajdonosokat a növényvédelemre, és annak elmaradása esetén kényszerpermetezést is végrehajthatnak, aminek költségét végül behajtják a telek gazdáján. Eddig csak a legveszélyesebb fertőzésekre, mint az amerikai szövőlepke és a tűzelhalás betegségeinél alkalmazták ezt a megoldást, de természetesen más esetekben is jogukban áll hatósági eszközöket igénybe venni. Időszerű munkák A gyümölcsfák növényvédelmén túl most a szőlők ápolása a legsürgősebb feladat. Keresni kell annak a módját, mikor áll el annyira a szél és nem esik az eső, hogy marad két-három óra a vegyszerek felszívódására. A meteorológusok előrejelzései szerint csütörtökön talán van remény egy kis javulásra, de pénteken már újabb hidegfront éri el a Kárpát-medencét, és egészen a jövő hét elejéig áprilisi időjárásra számíthatunk. Addig is lehet már a szőlőt kötözni. Ügyeljünk arra, hogy ne szorítsuk közvetlenül a tám- rendszerhez a gyenge hajtásokat, számoljunk a további növekedéssel. Kössünk egy kis hurkot a zöld növényi részre, és így rögzítsük a kifeszített dróthoz, vagy oszlophoz. A karós művelésiéi szőlőültetvényekben levegősre húzzuk össze a hajtásokat. A sűrűre kötözött növények érzékenyebbek lesznek a gombafertőzésekre, és a lombozat belsejében nem érik be időben a fürt. Kacsolni most még nem kell, de gondoljunk erre is, és ne túl magasan kössük le a szálakat. A lu- gasos művelésnél csak egyenkét rögzítsük a hajtásokat, így jut elég napfény minden egyes vesszőnek. A szőlőiskolába telepített vesszőkről nem kell lehúzni a földkupacokat. Ha elég erőteljesen növekednek a hajtások, akkor a puha homokon könnyen átbújnak, és idővel kijutnak a napfényre. Öntözni most egy jó darabig nem kell, de a tartós esőzés elmoshatta az iskola öntözőárkát. Idővel szedjük ki újra a földet, hogy a nyári kánikulai időszakban legyen hova elárasztani a talajt. Másodvetés Mostanra már minden elvetett magnak ki kellett bújni a földből. Pótolhatjuk a foghíjakat, vagy másodvetésként még mindig lehet uborkát, salátát, retket, vagy csemegekukoricát vetni. A már kikelt kukoricát kapálni még nem érdemes, de egyelni lehet. Vigyázzunk arra, hogy a túl közel kibújt szemek közül a legerősebben növekedőt hagyjuk meg, és csak óvatosan húz- zúk ki a földből. Ne rángassuk és cibáljuk, mert ezzel a megmaradó növény gyökérzetét megsérthetjük. A gyomlálásra ideálisak a fel-' tételek. Az átázott földből most könnyen kihúzhatjuk a gyomnövényeket anélkül, hogy a töve beleszakadna. Vannak azonban olyan egyszikű gyo- moj, amelyeketOnem egyszerű kiirtani. Az aranka, vagy a tarack mélyen gyökerezik, és több évig megtartja csíraképességét. Villával forgassuk át a talajt legalább két ásó mélységben és ge- reblyével szedjük össze, majd száradás után égessük el a növényi maradványokat. Háromnégy hét múlva várhatóan meg kell ismételni a műveletet, de ha elég gondosan dolgoztunk, akkor kétszeri viliázással már el lehet tüntetni ezeket az agresszív gyomokat. Néhol már virágzik a borsó, és várhatóan egy hónapon belül leszedhetjük az első termést is. Most a gombafertőzéseken túl a talajkártevők végezhetik a legnagyobb pusztítást. Különösen a lótetű huncut jószág, mert ha rálel a sorra, képes végigfalni az egészet. Eső után jól kitűnik a rágcsálók új járatrendszere. Bontsuk meg a lyukakat, és szórjunk bele mérget. Vannak olyan szerek, amelyek kifejezetten nedves földben fejtik ki mérgező hatásukat, amire most igazán adott a nedvesség. Ha kiszórtuk a szert, temessük vissza a járatokat, legalább másnap reggelre kiderül, mi az eredménye a munkánknak. Ne bántsuk a vakondot! A nedves földben a vakondok is több levegőző nyílást fúrnak. Részben menekülési útvonal ez nekik a talajvízbetörés ellen, részben pedig ezen keresztüljutnak lélegzethez a kis állatok. Sajnos nagyon sokan haragszanak, amikor a veteményes ágyást, vagy a simára nyírt pázsitot csúfítják el a kis jószágok. Vannak, akik nem átallják méreggel kipusztítani, vagy kerti szerszámmal agyonverni a szerencsétleneket. Az esztelen öldöklés helyett inkább riasztópatronnal kergessük el a vakondokat, ha már semmiképpen nem tudjuk elviselni jelenlétüket. Nem árt tudni, hogy egy vakond hat hét alatt a tömegével megegyező nagyságrendű talajkártevőt eszik meg, és ezzel növényeinket védi. Az énekes madarak is képesek hasonló teljesítményre, szerencsére őket nem szokták bántani, és most már telente mind gyakrabban látni kihelyezett madáretetőket is. Ésszerű támogatás? Munkatársunktól A Földművelési Minisztérium látva a hatalmas belvízgondokat, gyors intézkedésre szánta el magát. Döntésének értelmében támogatja mindazokat, akik olyan földterületekkel rendelkeznek, amelyen a területileg illetékes vízügyi igazgatóság belvízvédelmi készültséget rendelt el, és vízelöntés is történt. További feltétel az, hogy a május 5-14. közötti időszakra legalább két hektáron összefüggő vízborítást regisztráljanak, valamint megfelelnek az FM ide vonatkozó rendeletében előírtaknak, azaz a terület tulajdonosa rendelkezzen valamilyen növénybiztosítással, továbbá fizesse be a vízgazdálkodási társulati tagdíjat, illetve ahol nincs társulat, ott a szakaszmérnökségnek fizessen. Az Észak-Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökségenként elkészítette azoknak a területeknek a jegyzékét, ahol belvízvédelmi készültséget rendeltek el. Vállalniakell azt is a termelőnek, hogy a károsodott területet újra hasznosítja, illetve gyommentesen tartja. A kéthéktáros vízborítási kitétel többféleképpen értelmezhető. Egyrészt vehetjük úgy is, hogy annak jár a támogatás, akinek a földjéből két hektárt elöntött a víz, másrészt ha egy kéthéktáros belvízfolt van a határban és abba négy embernek lóg be a táblája, akkor mind a négyüknek jár a támogatás. A támogatási előleg mértéke hektáronként 10 ezer forint lehet, ami nem jelenti azt, hogy ennyit fog a termelő kapni. Az FM-hivataloknak június 2-áig összesíteni kell a kárigényeket és a károsodott területeket, majd ez alapján osztják el az erre a célra elkülönített pénzkeretet, és aszerint ha csak 8 ezer, vagy 6 ezer forint jár, akkor még vissza is kell majd fizetni belőle. Május 21-éig kell a gazdajegyzőknek a kártérítési igényeket igazolniuk úgy, hogy az ahhoz szükséges rendeletértelmezéseket csak 18-án, illetve 19-én kapták kézhez. Elképzelhető, mekkora tumultussal találják most szembe magukat. Ilyen rövid határidő alatt következetes ellenőrzéssel nem lehet ezt a munkát elvégezni. Nagyot „kaszálhatnak” a biztosítótársaságok, hiszen sok egyszerű gazdálkodó a kártérítés reményében igyekszik biztosítást kötni. Végezzünk egy kis számítást! Hektáronként a biztosítás díja 1200-1500 forint, a kötelező kamarai tagság 3000 forint, a vízműtársulások általában 250 forintot kémek hektáronként (Kisvárda térségében 300 forint), míg a vízügyi igazgatósághoz mintegy 1200 forintot kell a termelőnek befizetnie. Ez összesen nagyából 4500-5500 forint. Ezzel szemben a maximálisan elnyerhető támogatás 10 ezer forint, de ha több az igény, mint a keret, akkor csökken. Arról már ne is beszéljünk, hogy a gyommentesen tartás, vagy az esetleges újrahasznosítás mennyi költséggel jár a termelőnek.
