Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-04 / 103. szám

1998. május 4., hétfő AI Gore amerikai alelnök rövid látogatásra vasárnap délelőtt Egyiptomba érkezett, hogy a közel-keleti béke esélyeiről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyaljon vendéglátói­val. A kairói repülőtéren viszonylag alacsony szinten fogadták: az egyiptomi gazdasági miniszter várta. Gore négy órát késett a prog­ramhoz képest, mert útjának előző állomásán, Jeruzsálemben még egy - előre nem tervezett - tárgyalása volt az izraeli miniszterel­nökkel. Erről a találkozóról érdemi tájékoztatást nem adtak. Folytatódtak a többnyire békés diák­tüntetések Indonéziában, válaszul Suharto elnöknek arra a be­szédére, amelyben az államfő elutasította az azonnali politikai változásokra vonazkozó követeléseket. Suharto a kormány tag­jai és a katonai vezetők előtt mondott beszédében hangsúlyoz­ta: az alkotmány értelmében reformokra csak 2003, vagyis az ő államfői megbízatásának lejárta után nyílik mód. Jakartában, Jogjakartában és több más városban folytatódtak a „Reformo­kat most, nem pedig 2003-ban!” - jelszóval tartott diákmeg­mozdulások. Jakartában összetűztek a könnygázt használó rendőrök a tüntető diákokkal, másutt azonban békésen zajlot­tak az egyetemi negyedeken belüli megmozdulások. A csecsen hatóságok vasárnap nagy erőkkel folytatták Borisz Jelcin orosz elnök csecsenföldi küldöttjének, Valentyin Vlaszovnak a keresését, akit pénteken raboltak el isme­retlen fegyveresek Ingusfóldön, néhány kilométerre a csecsen ha­tártól. Az eddig elrabolt legmagasabb rangú orosz politikus hollétéről és sorsáról egyelőre nincs hír. Asilan Maszhadov cse­csen elnök szombat esti tévébeszédében minden csecsent felszólí­tott, hogy segítsen Vlaszov megtalálásában és kiszabadításában. A csecsen ügyekkel foglalkozó Ivan Rihkin orosz miniszterel­nök-helyettes úgy tudja, hogy Maszhadov még 100 ezer dollárt is felajánlott annak, aki információkkal szolgál az emberrab­lókról. Ribkin szombaton kijelentette, hogy Moszkva nem haj­landó váltságdíjat fizetni, amennyiben a túszejtők azt kérnek. A jövő hét közepén adja ki Argentína Hor­vátországnak a háborús bűnökkel vádolt Dinko Sakic egykori usztasa haláltábor-parancsnokot - adták hírül a vasárnapi zág­rábi napilapok Vidor Ramosra, a diszkrimináció, az idegen- gyűlölet és a rasszizmus elleni küzdelem irányítására létreho­zott Buenos Aires-i kormányiroda (INADI) vezetőjére hivatkoz­va. Ramos elmondta, hogy a két ország rendőrségének egyezte­tése alapján Sakic a legkorábban jövő szerdán hagyhatja el Ar­gentínát. Ramos bejelentette, hogy az argentin kormány a Sakic- ügy kipattanása után úgy döntött: külön irodát létesít a náci háborús bűnösök felkutatására. A spanyol csendőrség vasárnap felszámol­ta az ETA baszk terrorszervezet egyik rohamosztagát a baszk­földi Guipuzcoa tartományban. A madridi belügyminisztérium szűkszavú közleménye mindössze annyit közölt az akcióról, hogy Saint-Sébastianban hajtották végre, és a csendőrség letar­tóztatta a csoport négy tagját. A spanyol biztonsági erők már hónapok óta kutatnak az ETA Saint-Sébastian környékén tevékenykedő „Guipuzcoa rohamosztaga” után, amely a ható­ságok szerint számos véres merényletet követett el a térségben. Rendőrségi források szerint a vasárnapra virradórá felszámolt csoport az ETA utolsó működő kommandója volt. Ártatlanul csukták le? MTI _________________ Hé t hónapja ül vádemelés nélkül rács mögött Magyar- országon egy brit üzletember, akinek „fogalma sincs arról, hogy mit követett el” - írta az Independent on Sunday című liberális vasárnapi brit lap. A beszámoló szerint Jo­seph Ray ne rt egy hajnali raj­taütés alkalmával tartóztat­ták le. A brit lap szerint Raynert a magyar törvények alapján akár egy évig is fog­ságban tarthatják hivatalos vádemelés nélkül. Joseph Rayner egy ugyan­csak Magyarországon élő brit barátja a londoni lapnak el­mondta: a hatóságok mind­eddig semmiféle konkrét ma­gyarázattal nem szolgáltak, s az ismételt érdeklődésre csak az a válasz, hogy „valamilyen gyanú” merült fel Rayner el­len, de hogy pontosan mi, ar­ról „csaknem hetente más közlés hangzik el”. Az is­merős szerint „a hasonló ese­tek általában áfa vagy vám meg nem fizetésével függnek össze” Magyarországon. Az Independent on Sunday szerint Joseph Rayner, aki nyolc éve él Budapesten, ám­elosztó hálózatot tart fenn, mint­egy 200 alkalmazottal. Tavaly nyáron a vámhatóság Rayner együttműködésével vizsgálatot kezdeményezett a cégnél, majd októberben, „egy hajnali raz­ziaszerű akcióban” elvitték a brit üzletembert, aki előzőleg útlevelét is átadta a hatóságok­nak - idézte Rayner környeze­tének bszámolóját a vezető brit vasárnapi lap. A fogva tartott brit ismerősei szerint az üzlet­embert „többszörös gyilkosok közé rakták”. Felesége, aki ter­hes volt Rayner letartóztatása idején, azóta megszülte harma­dik gyermeküket. Az Independent on Sunday szerint Robin Cook brit kül­ügyminiszter személyes köz­benjárása kellett ahhoz, hogy Raynernek engedélyezzenek napi egy órányi testgyakorlást, a londoni külügyminisztérium azonban - jóllehet saját közlé­se szerint mindent megtesz a család megsegítésére - kinyil­vánította, hogy nincs módja be­avatkozni a magyar igazság­szolgáltatás menetébe. Útjára Indult az EMU Világkrónika Az Európai Unió állam- és kormányfői vasárnap úgy döntöttek, hogy 1999. január elsején, tizenegy állam rész­vételével útjára indulhat a Gazdasági és Pénzügyi Unió XEMU). A közös pénzzel működő uniót Ausztria, Belgi­um, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lu­xemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spa­nyolország alapítja meg. MTV ____________________ A kormányfők több mint tíz­órás vita után nyolc évre a hol­land Wim Duisenberget nevez­ték ki az EMU pénzügyi poli­tikáját irányító Európai Köz­ponti Bank elnökévé. Arról is határoztak, hogy Duisenberget a francia Jean-Claude Trichet váltja majd fel az elnöki szék­ben. Elfogadtak egy nyilatko­zatot, amelynek értelmében a jövőben nemzetek közötti ro­tációs alapon nevezik ki a bank igazgatótanácsának tagjait. Egypttal négy évre a francia Christian Noyer-t nevezték ki alelnöknek, míg a finn Sirkka Hämäläinen, a spanyol Euge­nio Domingo Solans és az olasz Tommaso Padoa-Schioppa öt­éves, a német Otmar Issing nyolcéves megbízhatást kapott az igazgatótanácsban. A találkozó után a soros EU- elnökséget képviselő Tony Blair brit miniszterelnök, Jac­ques Sanier, az Európai Bizott­ság elnöke és Jósé María Gil- Robles Gil-Delgado, az Euró­pai Parlament elnöke egyaránt az értekezlet történelmi jelen­tőségét méltatták. Blair és Santer hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy a bank­elnökről olyan döntés szüle­tett, amely a legteljesebb mér­tékben megfelel az EU maast- richti szerződésében foglal­taknak. Mindketten leszögez­ték, hogy az elnökség és a bi­zottság nem fogadott volna el olyan kompromisszumot, amely nem áll összhangban az egyez­mény előírásaival. Ez a ve­szély egyébként amiatt állt fenn, mert Jacques Chirac fran­cia elnök szerette volna, ha írásban kap garanciát arra: Duisenberg négy év után meg­válik posztjától. Chirac mindenesetre a talál­kozó utáni sajtóértekezletén elégedettnek mondta magát, amiért országának négy évig alelnöke, azután pedig elnöke lesz az EMU legbefolyásosabb szervének. Azért azonban nem vállalt garanciát, hogy Duisen­berg utódja sem kívánja kitöl­teni az előírt nyolcéves megbí­zatást. Nem vonta viszont két­ségbe, hogy a holland szakem­ber tartja a szavát, és 2002-ben visszalép az elnökségtől. Ez utóbbira Duisenbergnek az állam- és kormányfők, il­letve a pénzügyminiszterek előtt szóbeli nyilatkozatot kellett tennie. Chirac mellett Blair is azt hangoztatta: nem olyan embernek ismeri a hol­land bankárt, aki megszegi szavát. Kitudódott az is: mind Duisenberg, mind Trichet el­vetette azt a felvetést, hogy írásba foglalják a mandátum­megosztást. Elégedettségét fejezte ki a döntéssel Helmut Kohl német kancellár is. Chirac emellett azt is hangoztatta, hogy a bankel­nök kérdése nem francia-né­met, hanem francia-holland vita volt. Kijelentette: ez nem azt jelenti, hogy romlottak vol­na a Párizs és Hága közötti kap­csolatok. Chirac gyakorlatilag az egyetlen akadálya volt annak, hogy az egyezmény létrejöj­jön. Duisenberget ugyanis a ta­lálkozó kezdetétől tizennégy EU-tagállam támogatta, csu­pán a francia küldöttség ra­gaszkodott saját jelöltjéhez. Ezzel együtt a vita a német küldöttségen belül okozott fe­szültséget, mivel egy ponton Kohl kancellár már elfogadta a kompromisszumot, míg Theo Waigel pénzügyminiszter és Hans Tietmeyer jegybankel­nök megvétózta azt. A kulcsszereplők az eurót a stabilitás zálogának nevezték, és biztosra vették, hogy hoz­zájárul az Európai Unió egy­ségének fokozódásához, nem­zetközi súlyának növekedésé­hez és az EMU-tagok gazda­sági virágzásához. Tömeges őrizetbe vétel Berlinben Több mint 300 fiatalt vett őrizetbe a német rendőrség szombatra virradóra Berlinben, a szélsőbaloldaliak évek óta ismétlődő, május elsejei randalírozása után. A rend­őrök vízágyúk, könnyfakasztó gránátok bevetésével tud­tak csak véget vetni a rombolásnak és a boltok foszto­gatásának. MH ___________ A német fővárosban szélső- baloldali csoportok 12 év óta minden május elsején megrende­zik, „a forradalmi felvonulást”, amely eddig minden alkalommal a tüntetők és a rendfenntartók összécsapásaiba torkolott. 1990 előtt Nyugat-Berlin Kreuzberg kerülete volt az immár hagyo­mányossá vált szélsőséges meg­mozdulások helyszíne, majd a német egyesülés után a szélső- baloldali és alternatív csopor­tok, szervezetek kedvelt környé­kére, Kelet-Berlin Prenzlauer Berg kerületébe tevődtek ál a megmozdulások. Az idén a mintegy hatezer fő részvételével rendezett „forra­dalmi felvonulás” erős rendőri biztosítás mellett még békésen zajlott. A menet feloszlatása után az esti órákban azonban egyre szaporodtak a rendbon­tások. A szélsőségesek álarcos csoportjai, az úgynevezett au­tonómok több helyütt bariká­dokat emeltek, majd azokat fel­gyújtották, és számos szemetes konténert, valamint egy útépítő gépet is lángba borítottak. Bár a helyi boltosok és Vendég­lősök többsége az elmúlt évek tapasztalatai alapján eleve zár­va tartott, sőt bedeszkázta üz­letének kirakatait, a szélsősé­gesek számos üzlethelyiség ab­lakait bezúzták. Súlyosan meg­rongálták egy takarékpénztár bejáratát is. Behatoltak egy szá­mítógép-üzletbe, amit teljesen kifosztottak. A további rend­bontásokat megakadályozni igyekvő rendőröket kövekkel és palackokkal dobálták meg. Hosszú órákon át tartottak a szélsőségesek és a rendőrség összecsapásai, amelyeknek a következtében 12 embert kel­lett kórházba szállítani. Gránáttal az elnöki palotára MTI Több gránát csapódott be a tá- dzsik fővárosban, Dusanbéban, az elnöki palota közelében szom­baton helyi idő szerint dél körül. Az AFP jelentése szerint a gráná­tok robbanása sem halálos, sem sebesült áldozatot nem követelt. Az elnöki palotára kilőtt grá­nátok egyike a pakisztáni nagy- követség előtt robbant, és káro­kat okozott a szerencsére éppen üres épület homlokzatában. A város környékén a kormány­erők továbbra is „tisztogató had­műveletet” folytatnak az ellenzé­ki iszlám fegyveresek ellen, aki­ket pénteken kiszorítottak Du- sanbe keleti pereméről. Az össze­csapásokban 20 kormánykatona vesztette életét. A francia hírügynökség helyszí­ni jelentése szerint a város utcái szinte teljesen néptelenek. Nagyon kevesen merészkedtek szombat délelőtt az utcára, a boltok több­sége zárva maradt, és a tömegköz­lekedés is szünetel. A harci zaj - a nehézfegyverek dübörgése- a vá­ros központjában is hallatszik. Tádzsikisztánban megállapo­dás született a konnány és az isz- lám ellenzék képviselői között a főváros keleti peremvidékén há­rom napja tartó összecsapások be­szüntetéséről - jelentette be Mú­lná din Kabirov, az ellenzéket vezető Szaid Abdullah Nuri ta­nácsadója. Az egyezség a konnány, az el­lenzék, valamint a nemzeti meg­békélési bizottság képviselőinek rendkívüli, dusanbei ülésén szü­letett, amelyet Emomali Rah- monov államfő és Hodzs-Akbar Turadzsonzode, az iszlám ellenzék második számú vezetőjének talál­kozója követett. Az ellenzék köz­lése szerint a Dusanbe környékén folyó harcokban szombaton 5 isz­lám fegyveres vesztette életét, és öten megsérültek. A kormányerők szombati veszteségei nem ismer­tek. Az RTR orosz televízió dusan­bei kormányforrásokra hivatko­zó beszámolója szerint a csütör­töki és pénteki összecsapásokban legkevesebb 20 katona halt meg, és több mint 80 megsebesült. Az adatokat a dusenbei védelmi mi­nisztérium egyelőre nem erősítet­te meg, amely korábban két kor­mánykatona haláláról és nyolc megsebesüléséről számolt be. A szombati rendkívüli tanács-, kozáson az ellenzék a kormány­erők kivonását követelte az összecsapások övezetéből, ame­lyet - az iszlám ellenzék javas­lata szerint - az ENSZ felügye­lete alá helyeznének. Roncsparádé és flanc Bürget Lajos jegyzete Több napon át róttam au­tóval a szatmári és a beregi utakat, amelyek változatla­nul rosszak, mi több, egyre rosszabbak és kanyargósak, adódóan a természeti viszo­nyokból. Van az ilyen uta­zásban szépség is, hiszen a táj, a zöldellő vetés, a sok ta­karos porta, az ezernyi nyíló virág csupa csoda. Csak ak­kor boml el az ember, ha a közlekedést nézi. Minden tíz autóból nyolc külföldi, főleg ukrán, de akad köztük román is. Mondhatná valaki erre, hogy íme, a határon túli ma­gyarok milyen szép számmal jönnek hozzánk, ide, haza, az anyaországba. Lehet erről lí- raian elmélkedni. De minek? Hiszen nem ez a valóság. Ezek a kocsik seftesek, és nem véletlen, hogy a határ­őrök egyre-másra tartanak közúti ellenőrzéseket. Ezek a kocsik többnyire aligautók, amolyan roncs­derbire való csotrogányok. Tudom, szegény Ukrajna, szegény polgár, szerény autó. De ezek a benzinesek, a cigareltások, a csempészek, akik naponta többször is for­dulnak. A legtöbb megtalál­ható a naményi, a nyíregy­házi, a szálkái piacon, elad­ják azt, ami bennük van, az­tán usgyi haza. A másik ré­teg a Mercis és a BMW-s. Ezek is két csoportra oszla­nak. A roncsszerűekre és a csodakocsikra. Ez utóbbiak­ban sem szegény határon túl i rokonaink érkezek. Ezek ám az igaz maffiakocsik. Egy beregszászi mesélte, ilyen kocsija csak annak lehet, aki­nek a szervezet megengedi. Egy cukrász véletlenül vett egy ilyet, nem volt hajlandó fizetni a birtoklásáért, a ko­csit felgyújtották. Vagyis azok a csodakocsik nem ép­pen az egykori kolhoztagok napi járművei. Jó, jönnek, jönni is fognak, bár valami kontroll kellene. Ahogy az osztrákok elő tud­ják írni, hogy bizonyos mű­szaki feltétel kell a határátlé­péshez, üyet itt is lehetne al­kalmazni. Aztán, ha már itt vannak, akkor viszont szá­guldanak, robognak. Ahogy sikerül. Nekik se KRESZ, se tábla, se másik jármű nem számít semmit. Előznek a ka­nyarban, 100-zal rohannak a falvakban, erőszakosak, este helyzetjelzővel közleked­nek, nappal semmivel. És bi­zony ezen a szatmári és bere­gi vidéken nincs annyi rend­őr, hogy rendszeresek legye­nek a közúti ellenőrzések. A példa persze ragadós. Ha nekik szabad, akkor nekünk is - vélik az arra élők. Pedig se nekik, se másnak nem le­het ilyen durván sérteni a köz­lekedés írott szabályait, az ezekhez kapcsolódó udvari­assági szokásokat Hakelfám legyen kemény a szigor. Egyetlen európai országban sem kíméletesek a külföldi autóssal, azt az tudja a legjob­ban, aki márkában vagy schil- lingben már lepengette a bün­tetést. Egyszer itt is el sell kez­deni a rendcsinálást. Mert le­het nagy a barátság, ez azon­ban senkit nem ment fel a tör­vények alól. Se egy roncs La­dában, se egy fehér Audiban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents