Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-14 / 112. szám

iOÜÜ& Mezőgazdaság 1998. május 14., csütörtök A növényvédelem időszerű munkái Munkatársunktól Az elmúlt napok jelentős fel- melegedése nagymértékben felgyorsította a kártevők fej­lődését, éppen ezért növény- védelmünk tervezésénél erre fordítsunk fokozott figyelmet. Nem győzzük elég gyakran hangsúlyozni, hogy virágzás­kor csak a méhekre teljesen veszélytelen készítményeket használjunk, és azokat is csak a méhek napi röptének befe­jeződését követően. Nemrégi­ben arról értesültünk, hogy néhány felelőtlen kertész a ki­járó méheket lepermetezte, nagy kárt okozva ezzel a mé­hesek tulajdonosának. Nem tudjuk, hogy ezt csak az em­beri butaság, vagy a rossz-szán- dékúság idézte elő, azt min­denesetre tudniuk kell kerté­szeinknek, hogy a méhészek akár bírósághoz is fordulhat­nak kártérítési igényükkel. Almatermésűek Sziromhullást követően a lisztharmatot tekinthetjük a legfontosabb leküzdendő fel­adatnak. Elsődleges fertőzése most a kis gyümölcskezdemé­nyeket veszélyezteti, megtá­madva héjukat, míg másodla­gos fertőzése továbbra is a lombleveleket teheti tönkre. A varasodás aszkospórái folya­matosan szóródnak, és szintén a gyümölcskezdeményt fer­tőzik. Ha a korábbi növényvé­delmi munkákat elhanyagol­tuk, akkor már látható a leve­leken első tavaszi tünete, a zöldesfekete színű folt. A poloskaszagú almada­rázs nőstényei már virágzás idején lerakták tojásaikat, a lombosfa-fehérmoly még raj­zik, de a nőstények nagy ré­sze szintén elhelyezte tojása­it. Ellenük kitinszintézis-gát- lóval permetezhetünk. Az említett kórokozók, kártevők ellen szerves gombaölő szer, lisztharmat elleni készítmény és rovarölő szer kombináció­jával védekezhetünk. Alkal­mazható készítmény a Score 250 EC 0,02 százalékos tö­ménységben, a Rubigan Plus 0,1 százalékos töménység­ben a gombabetegségek el­len, a rovarkártevőket a Bi 58 EC-vel pusztíthatjuk el, 0,1 százalékos töménység­ben használva. Az utóbb em­lített készítmény a levéltet- vek és a takácsatkák ellen is hatásos, de alkalmazhatunk speciális vegyszereket is, például a takácsatkák ellen a Neoron 500 EC-t 0,02 szá­zalékos töménységben, míg a különféle molyok ellen a kitinszintézis-gátló készít­mények nagyon hatásosak, ilyen a Dimilin 25 WP 0,05 százalékos töménységben. Csonthéjasok Oszibarackfáinkat a tafrinás levélfodrosodás, a klasztero- spóriumos levéllyukacsoso- dás, a megakladospóriumos varasodás, továbbá az ősziba- rack-lisztharmat és számos egyéb kártevő ellen kell meg­védenünk. Tafrina ellen őszi­barackfáinkat Score 250 EC- vel 0,02 százalékos tömény­ségben, Bravo 500-zal 0,03 százalékos töménységben védhetjük meg. Lisztharmat- fertőzés észlelése esetén Chinoin-Fundasol 50 WP- vel permetezzünk 0,07-0,1 százalékosra hígított oldatot készítve. A levéltetvek irtá­sára a Zolon 35 EC-t és a Sumithion 50 EC-t alkal­mazhatjuk, mindkét készít­ményből elegendő 0,2 száza­lékos töménységű permetle- vet készítenünk. Ebben az időszakban már el kell kezde­nünk a keleti gyümölcsmoly elleni védekezést, erre a célra használjunk Fendona 10 EC-t 0,02 százalékos töménység­ben, vagy az Unitron 40 EC-t 0,2 százalékos töménység­ben, mindkét készítmény a barackmoly kártétele ellen is hatásos. Piros gyümölcsfa-ta- kácsatka kártételét észlelve csak akkor védekezzünk, ha elég súlyosnak látjuk a terü­let fertőzöttségét. Jó atkaölő szer a Pol-Akaritox, amelyből a permedéhez 0,15-0,2 száza­léknyit keverjünk. A kajszi­fáknál is az őszibaracknál említett kórokozókkal, kárte­vőkkel találkozhatunk, és ugyanazokat a készítménye­ket használhatjuk az ellenük való védekezéshez. Vegyszerrel ne! Cseresznye- és meggyfáink­nál a védekezést úgy alakít­suk, hogy a moníliafertőzést megakadályozzuk. Egyes faj­ták már olyan rövid időn be­lül szedhető állapotban lesz­nek, hogy vegyszeres védeke­zést nem alkalmazhatunk. Annyit tehetünk, hogy a fer­tőzési gócokat jelentő, földre hullott beteg gyümölcsöket összeszedjük és megsemmi­sítjük. Érdemes a fákon lévő, szemmel láthatóan fertőzött gyümölcsöket is eltávolíta- nunk. Azoknál a fajtáknál, amelyek csak június második felében érnek, még rövid, mintegy 10 napos hatástarta- mú készítményeket használ­junk. Előfordulhatnak külön­féle foltosodásokat okozó gombabetegségek is, továbbá találkozhatunk aknázómo­lyokkal és levéltetvekkel. A moníliafertőzés további terje­dését Rondán 50 WP-vel aka­dályozhatjuk meg, 0,1-0,15 százalékos töménységben ada­golva. Ennek a készítménynek az élelmezésügyi várakozási ideje 14 nap. Jó készítmény a Rovral is, amelyet a Ronilan- hoz hasonló mennyiségben oldhatunk fel a permetlében, ennek élelmezésügyi várako­zási ideje csonthéjasoknál 10 nap. Szilvafáinkat a polisztigmás levélfoltosság és a levéllyuka- csosodás kórokozója károsít­hatja, de nefeledkezzünk el a szilvamolyok irtásáról sem. Vegyszeres védekezésre a Neopolt 1 százalékos tömény­ségben, vagy az Orthocid 50 WP-t 0,2 százalékos tömény­ségben használhatjuk. A kárte­vőket a Zolone 35 EC-vel (0,2 százalékos töménységben), vagy az Unifosz 50 ÉC-vel (0,1 százalékos töménységben) pusztíthatjuk el. Szamóca Továbbra is a szürkepenész fertőzésének megakadályozá­sa a fő feladatunk, amelyet leg­inkább Rondán 50 WP-vel és a Rovrallal érhetünk el (mind­két szert 0,1 százalékos tö­ménységűre hígítsuk). A szer kiválasztásának egyik legfon­tosabb szempontja a közelgő betakarítás, hiszen a korai faj­ták gyümölcsét május végén elkezdhetjük szedni. Ebben az időszakban vegyszereket már egyáltalán ne használjunk, in­kább kézzel távolítsuk el a fertőzött bogyókat. Málna A bokrokat leginkább a szür­kerothadás és a különféle vesszőfoltosságok károsíthat­ják. Vegyszeres védekezésre használjunk Chino in Funda- sol 50 WP-t 0,1 százalékos, vagy Ortho-Phaltan-t 0,3 szá­zalékos töménységben. Hétről hétre kiskerte Hét végi hidegfront fagyok nélkül Fekete Tibor (Új Kelet) Ami késik nem múlik, de a május közepi hidegfront most nem hozott fagyokat. A mete­orológusok előrejelzése szerint legfeljebb plusz három fokig süllyed a hőmérők higanyszá-- la. Várhatóan négy-öt napig tart majd a lehűlés, amely csak a melegre érzékeny növény- kultúrákat veti vissza. A papri­ka levelének sárgulása nem fel­tétlenül vízhiányt jelent, a hi­deg idő is okozója lehet a szín- változásnak. Jelentős mennyi­ségű csapadék is érkezik a hi­degfronttal, ami a homokosabb területeken már hiányzik is. Felső-Szabolcsban még van­nak belvizes területek, oda nem kellene egy csepp eső sem, de a palántázáshoz jól jön a csapadék. Aprómagvas zöldségféléink­nek már ki kellett bújni a földből. Ha eddig nem látszik a sárgarépa vagy a petrezse­lyem sora, akkor már nincs mi­ben bízni, inkább próbálkoz­zunk másodvetéssel. Még ide­jében vethetünk uborkát, cse­megekukoricát, patisszont vagy főzőtököt. Ezek a nö­vényfélék még a nyári aszályos időszak előtt kifejlődnek, és szedésre érettek lesznek. Uborkánál érdemes leg­alább két fajtát vetni. A für­tös fajták jó konzervuborkák, míg a kígyóuborkának neve­zett hosszúkás, kordonra fel­futtatható típusokból mag nélküli uborkasaláta készít­hető. Akiknek nem áll mód­jukban a szárazabb időszak­ban naponta öntözni az ubor­kaültetvényüket, azoknak ér­demesebb félárnyékos helyre vetni a magvakat. Igaz, később fejlődik ki a növény, de nem sül fel olyan könnyen. Az uborka érzékeny a gomba- fertőzésekre. Hajtásszáradás nemcsak a csapadékhiány, de a peronoszpóra-fertőzés ered­ménye is lehet. A többi kabak- termésű is érzékeny a liszthar­matra és a peronoszpórára, de ma már vannak ezeknek a fertőzéseknek jobban ellenál­ló fajtaváltozataik is. Lassan véget ér a földieper virágzása, és a várható eső­zések miatt megnő a szürke­rothadás esélye. Ne várjuk meg a betegség megjelenését, hanem már most kezdjük meg a védekezést. A földiepernek sekély bojtosgyökérzete van, és hamar kiéli maga alól a föl­det. Általában három-négy évente át kell ültetni és még év közben is gondoskodni kell a tápanyag-utánpótlásról. A műtrágyát ne szórjuk köz­vetlenül a tövek közé, mert ezeknek a szereknek nagy a vízfelvevő képessége, és a levélzetből is képes elvonni a nedvességet. Inkább hor­dókban oldjuk fel a szert, és öntözzük ki a talajra a műtrá­gyát. Amint beitta a folyadé­kot a föld, utána még tiszta vízzel csapassuk le a levele­ket, hogy még maradványa sem legyen a műtrágyának. A táblák gyomlálásával óvato­san bánjunk, mert a dudva ki­húzásával megsérthetjük a gyenge gyökérzetet. Mindig eső után, vagy alapos öntö­zést követően gyomtalanít- sunk. Ha nem kívánjuk szapo­rítani az anyanövényt, akkor már most is levághatjuk a nö­vekedésnek indult bajuszokat, hajtáskezdeményeket. Ha nem muszáj, ne most ka­páljuk meg a málnát. A föld alatti gyökérhajtások nagyob­bik része csak most éri el a ta­laj felső szintjét, és a kapával könnyen kipusztíthatjuk a jövő évi termést hozó hajtá­sokat. Azokon a helyeken, ahol tíz centiméternél mélyeb­ben száraz a föld, már öntözni kell. Legjobb elárasztani a te­rületet, és érdemes lépcsősen végigfolyatni a vizet, hogy jobban beihassa a föld. Lassan megerősödik a málna lombo­zata, érdemes ellenőriznünk a támrendszer állapotát, mert az első széllökés kifordítja he­lyükből a töveket. A gyümölcsfáknál befe­jeződött a virágzás időszaka, és a gyümölcskötésnél tarta­nak a fák. Ez a növényvéde­lem csúcsidőszaka. Két be­tegséget érdemes külön is ki­emelnünk. Jelentős a meggy­fákat károsító moníliafertőzés megyénkben, illetve az őszi­barackfákat sújtó tafrinás le­vélfodrosodás terjedt el nagy mértékben. Ezek ellen ne ha­logassuk a védekezést, mert nemcsak saját kertünket ve­szélyeztetjük vele, hanem a szomszéd portákra is könnyen átjuthat a fertőzés. Dísznövényeink közül a ró­zsákat támadta meg leginkább a levéltetű. Azon kívül, hogy el­csúfítja a kerti díszeket, még gaz­danövénye is lehet a kultúrák elfertőződésének. A nyári hajtás­válogatásnak még nincs itt az ideje, de szükség szerint a túl sűrűre hagyott növényeket meg­ritkíthatjuk. A kerti permetezés végén hagyjunk egy kevés szert a rózsatöveknek is, mert azok is ugyanúgy igénylik a gondosko­dást, mint más növények. A pázsitot továbbra is öntöz­ni és nyírni kell. Ügyeljünk arra, hogy a levágott fű ne ma­radjon sokáig a gyepen, mert az eső a szálak közé mossa az elszáradt füvet, illetve a cso­mókba gyűjtött széna alatt né­hány nap alatt kisárgul a pá­zsit. A kerítések tövében és a bokrok környékén nagyon ne­héz géppel vágni a füvet. Ott se hagyjuk azonban megerő­södni a szálakat, mert később nehezebb lesz lenyírni, és felmagvadzik a növény. Halljuk, de nem érezzük Szabó Zoltán (Új Kelet) Egyre-másra érkeznek a hí­rek arról, hogy a sertéshús fel- vásárlási ára milyen alacsony, sajnos a húsboltokban, cse­megékben vásárolva ezt nem vesszük észre. Pénztárcánk­ból ugyanúgy folyik a pénz, mint korábban, pedig állító­lag a feldolgozók éppen azért emelték meg termékeik árát, mert hazánk sertésállományá­nak csökkenéséből eredően csak igen magas áron tudták beszerezni az alapanyagokat. Talán a vidéken élő emberek azok, akik még nem kénysze­rültek húsfogyasztásuk mér­séklésére, mivel a saját szük­ségletüket minden esetben igyekeznek megtermelni. A nagyvárosokban élő, alacsonyabb jövedelmű „kisemberek” már régen le­szoktak a drága húsfélék vá­sárlásáról. Esetenként csak a pultnál ácsingóznak egy- egy régi, bő ebédre emlé­kezve, majd amikor megszó­lítja őket az eladó - Tessék, mit adhatok? -, csak annyit motyognak: Köszönöm, csak nézelődöm. Napjainkban a Földműve­lésügyi Minisztérium által közzé tett tájékoztatóból az derült ki, hogy a nagyüzemi körülmények között nevelt sertések vágásérett állapot­ban 230-280 forintot érnek az élősúly egy kilogramm­jára vetítve, míg ugyanolyan súlyú, háztáji körülmények között nevelt vágóállatokért csak 210-260 forintot hajlan­dók fizetni a feldolgozók. Sok esetben a felvásárlók még ennél is nyomottabb árat kínálnak. Úgy látszik, mintha a feldolgozók és a felvásárlók között lenne va­lamilyen titkos egyezség, amelyben meghatározták a felvásárlási árakat. Az ala­csony takarmányárak mellett is, a leadott állatokért kapott fizetség csak arra elegendő, hogy a kistermelők költsé­gei éppen megtérüljenek, de semmi esetre sem teszik lehetővé a bővített újraterme­lést, ami a fejlődés alapja le­hetne. A továbbnevelésre al­kalmas kismalacok viszony­lag magas, 500-550 forintos kilogrammonkénti áron vi­hetők haza a sertésólakba. Nem tudjuk, milyen össze­függések lehetnek a háttér­ben, de kistermelőink szán­dékos bizonytalanságban tartása senkinek sem lehet az érdeke. Annál is inkább, mi­vel agrárkormányzatunk az elmúlt évben eltervezettek­nek megfelelően kiemelten támogatja az állattenyésztés fejlesztését. DÖNTSÖN A TAPASZTALAT ÉS A MEGBÍZHATÓSÁG MELLETT! CSAPADÉKOS IDŐBEN SE BÍZZON SEMMIT A VÉLETLENRE! TOPSIN-M70 WP gombaölő szer • minden kultúrában használható felszívódó készítmény • gabonában fuzáriózis és lisztharmat ellen gazdaságosan alkalmazható • kertészeti kultúrákban varasodás, lisztharmat, monüia, botritisz, levélfoltosság sth ellen is hatékony • MÁJUSBAN AKCIÓS ÁRON SZEREZHETŐ BE, KÉRJEN TÁJÉKOZTATÁST KERESKEDŐ PARTNERÉTŐL SZAKMAI FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON A SUMMIT-AGRO KFT. SZAKEMBEREIHEZ. Információ: Somogyi Tamás területi képviselő. Telefon: 06-30/510-392

Next

/
Thumbnails
Contents