Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-13 / 111. szám
Tizenegy másik nemzet mellett Magyarország is csatlakozott az Európai Uniónak ahhoz az állásfoglalásához, amelyben az EU átmenetileg befagyasztotta az országaiban jegyzett jugoszláv pénzalapokat és betéteket. Az uniós szankcióhoz Csehországon kívül valamennyi tagjelölt állam, valamint Izland és Norvégia is csatlakozott. Az EU külügyminiszterei még márciusban hoztak döntést az alapok befagyasztásáról a koszovói válság miatt. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter hétfőn telefonon felhívta Jasszer Arafatot, a Palesztin Autonómia elnökét, hogy tájékoztassa a békefolyamat újraindítása érdekében Izraellel folyamatban lévő kapcsolattartásról -jelentette az AFP egy palesztin illetékesre hivatkozva. A telefonbeszélgetés tartalmáról az illetékes nem adott részletes tájékoztatást. A tervek szerint Albright külügyminiszter asszony szerdán találkozik Washingtonban Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel. Mintegy 80 amerikai tüntetett hétfő este Bagdadban az Irakot sújtó nemzetközi gazdasági büntető- intézkedések ellen. A menet élén Ramsey Clark volt amerikai igazságügyi miniszter haladt. A tüntetők a lengyel nagy- követség épülete elé vonultak, amelynek egyik részlege látja el az amerikai érdekképviseletet. Az amerikaiak igazságtalannak és népirtónak bélyegezték meg az embargót. Clark — aki a hatvanas években, Lyndon B. Johnson elnök idején volt igazságügyi miniszter - pénteken érkezett Irakba népes amerikai küldöttséggel és 4 millió dollár értékű humanitárius segéllyel. Az India által felrobbantott három atomtöltet a Richter-skála szerinti 5-ös erősségű földrengést váltott ki, ami arra utal, hogy a töltetek erőssége az 1945-ben Hirosimára ledobott amerikai atombombáéval ért fel - közölték kedden ausztrál tudósok. Az ausztrál geológiai intézet vezetője szerint az indiai nukleáris töltetek 5 és 20 kilotonna közötti hatóerővel rendelkeztek. A műszerek egy rengést észleltek, ami arra utal, hogy vagy egyidejűleg robbantották a tölteteket, vagy egy nagyobb és két lényegesen kisebb töltetet robbantottak fel. iljabb volt usztasa tisztségviselő felelősségre vonását kérte Zágrábtól a Simon Wiesenthal nácivadász központ izraeli irodája. Keddi zágrábi sajtójelentések szerint Efraim Zurojf, az iroda vezetője levélben kérte az izraeli látogatáson tartózkodó Mate Granic horvát külügyminisztertől, hogy Zágráb indítson eljárást Ivó Rojnica volt dub- rovniki usztasa területi parancsnok ellen, és kérje Buenos Airestől az 1947-ben Argentínába menekült férfi elfogását és kiadását. Zuroff szerint a 83. életévében járó Rojnicát a Dubrovnik környéki zsidók, szerbek és romák, a polgári lakosság elleni háborús bűnök miatt kell felelősségre vonni. Világkrónika Szikrázik a csárdás rieAaroriHHHft ÍHcnnyr íMem Abopa* EemmeHtei KacJjeApa yxpaiHCbKOi i pycHHCbKoi 4>L\OAorií Bessenyei György Tanárképző Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék ICKPM HAPAAUiy MaAspcbsa noesia IJepeKAOB Iboh TIempoBU,iü A CSÁRDÁS SZIKRÁI Magyar versek Fordította Petróczi Iván HipeAbra3a, 1998 Nyíregyháza, 1998 Dalmay Árpád (Új Kelet) A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke megalakulása óta nemes küldetésként vállalta a magyar-ukrán irodalmi és kulturális kapcsolatok ápolását, a ruszin nyelv újjáéledésének segítését. Számos kiadványuk szolgálja ezt a célt. Nemrég az Iszkri csardasu (A csárdás szikrái) című ukrán nyelvű kötet jelent meg a tanszék gondozásában. A könyv Iván Petrád ruszin és ukrán költő és műfordító versfordításait tartalmazza. A kötet megjelenését a tanszéken kívül az Illyés Köz- alapítvány, az MTA Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei testületé, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Nyíregyháza önkormányzata, Nagy Lajos Imre nyíregyházi képzőművész és Tahajdi Csaba politikus támogatta. Mint ahogy a kötetet szerkesztő és a verseket válogató dr. Udvari István tanszék- vezető, egyetemi tanár, az MTA doktora előszavában írja, ez a könyv egy szerelem, Iván Petróci magyar kultúra és költészet iránti szereteté- nek gyümölcse. Petróci, aki ma a magyar líra egyik legismertebb, legavatottabb és legtermékenyebb ukrán nyelvű megszó- laltatója, ebben a kötetben 44 költőnk 226 versét, továbbá 56 népdalunkat teszi le az olvasó asztalára. A bemutatott költők között szerepel Petrőczi Kata Szidónia, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, számos kortárs lírikusunk, valamint 15 kárpátaljai alkotó. A kötet versfordításainak nagy előnye a szöveg- és ritmushűség. Különösen bravúros teljesítmény Kölcsey Himnuszának, Kosztolányi Ilonájának, Radnóti hexametereinek megszólaltatása ukrán nyelven. Maga a könyv valóban olyan, mint egy színpompás, szikrázó csárdás. A Nagy Lajos Imre nyíregyházi művész és főiskolai tanár tervezte borító is arra ösztönzi az ukrán olvasót, hogy vegye kezébe ezt a külalakjában, tartalmában egyaránt nagyszerű kiadványt. Főiskolánk a könyv kiadásával újabb elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar költészet gyöngyszemeinek népszerűsítésében. A magyarországi választások külföldi visszhangja MTI_______ __________ Sp anyol és angol lapok Az ABC című konzervatív napilap keddi számában az országgyűlési választások első fordulójának eredményeit taglalva összehasonlítja a Munkáspárt és a MIÉP szerepét is. A katolikus és monarchis- ta irányzatú újság úgy látja, hogy a „kommunista ortodoxia egyelőre kevésbé divatos, mint a Csurka Ist- ván-féle veszélyes ultranacionalizmus”. Az újság Csurka Istvánt „dühödt antikommunistának”, az „MDF széthullása egyik előmozdítójának” írja le. Olyan politikusként jellemzi, aki „egyre radikálisabbá vált”, „az 1914-es Nagy-Magyarország nosztalgiáját táplálja”, „Euró- pa-ellenes”, „Le Pen francia újfasiszta barátja” és némely tüntetések miatt ugyanezt a jelzőt érdemelte ki”. A The Daily Telegraph szerint a magyar politikai színkép radikális változását hozta magával a parlamenti választások első fordulója, amely után - a kommunizmus összeomlása óta először - a szélsőjobb is bejutott a törvényhozás falai mögé. A legnagyobb brit konzervatív napilap, amely kedden adott hírt először a magyarországi választásokról, a Csurka István vezette MIÉP-et olyan „külföldiellenes és antiszemita alapállású pártnak” nevezi, amelyet a francia Nemzeti Fronthoz szokás hasonlítani. A tekintélyes brit lap rövid beszámolója szerint most kétheti harc kezdődik a pártok között a második forduló voksaiért, de a szélsőjobb máris komoly győzelmet könyvelhet el. Szlovákia A szlovák-magyar viszony kedvezőbb alakulásának két feltétele van: az egyik Horn Gyula győzelme, a másik Vladimír Meciar bukása - írja keddi kommentárjában a Prá- ca. A nagy példányszámú szakszervezeti lap kifejti azt az elméletét, hogy „ha a Fi- desz-Magyar Polgári Párt kormányra kerül, és szlovák részről a Meciar-féle HZDS lesz a partnere, akkor számítani lehet a feszültség aránytalan, akár veszélyes méreteket öltő fokozódására”. Felvetődik azonban az a kérdés is - folytatja —, vajon miért nem élt Szlovákia a magyar szocialisták előzékenységével, azokéval, akik minden lehetséges eszközzel arra törekedtek, hogy a középeurópai térségben kialakuljon a megértés légköre? Mindenesetre Szlovákiában nemcsak a jobboldali, de a baloldali ellenzék is tudomásul vehetné: „a Szlovák Köztársaságnak állami érdeke, hogy Magyarországon a jelenlegi kormány továbbra is tartani tudja magát,, - így a Práca. Ez a szlovák érdek annak ellenére is fennáll, hogy néhány szlovák szempontból fontos kérdésben, így a dunai vízlépcső alsó duzzasztóművének felépítésére vonatkozóan Horn Gyula nem élvezheti a hazai közvélemény támogatását. „A Csurka István vezette szélsőjobboldali MIÉP sikere jelzi: a magyar politikai színtér radikalizáló- dik. Márpedig ez a közép-európai térség szilárdsága szempontjából igen kellemetlen jelzés lehet” - írja. Két hét múlva bárhogyan végződjék is a magyarországi választások második fordulója, akkor is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Közép- Európa sorsa kétismeretlenes egyenlet. Az első megfejtését majd a májusi magyarországi választások adják, a második megfejtésére őszig, a szlovákiai választásokig kell várni. „A magyar-szlovák viszony jobbításának kulcsát azonban ténylegesen Horn győzelme és Meciar veresége adja” - olvasható a szlovák szak- szervezeti napilapban. Ausztria A Der Standard című napilap keddi kommentárja szerint a magyar választók a hét végén amiatti sértődöttségüket jutatták kifejezésre alacsony részvételükkel, hogy Magyarországon annyira félgőzzel folyt a választási harc. A független liberális lap cikkírója szerint az eredményből kiderül, hogy Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke csak akkor kaphatja meg a „polgári” többséget, ha „koalícióra lép a demagóg Torgyán Józseffel és a neki alávetett kisgazdapárttal”. Az újság úgy látja, hogy Orbán még igyekszik elkerülni a koalícióba való beleegyezést, mivel a második fordulóban ez gyengítheti az esélyeit, de ha bal- szerencséje van, akkor még arra is szüksége lehet, hogy a Der Standard által antiszemitának nevezett Csurka csendesen megtűrje őt. „Orbán azt akarja elhitetni a külvilággal, hogy képes integrálni Magyarország modern konzervatív-liberális erőit, de valójában ez kisebbségi program... Orbán töretlen akarattal törekszik a hatalom megszerzésére, ha azonban elvállalja egy magyar jobboldali tömb vezetését, akkor éppen úgy kudarcot vallhat, mint titkos példaképe, Antall József ’- így a cikkíró, aki szerint a nagy formátomú néhai miniszterelnök életművét két személyiség tette tönkre, s ők ma is fenyegethetik Orbán ambícióit. Ez a két személy Torgyán József és Csurka István. A Kurier című bulvárlap keddi elemzésében úgy véli, hogy az ellenzék csak akkor nyerheti meg a választásokat, ha a Fidesz-Magyar Polgári Párt összefog az FKGP-vel és esetleg még a lapban szélsőjobboldaliként jellemzett MIÉP-pel is. „Mindketten keményebb irányvonalat követelnek azokkal a szomszédos országokkal szemben, amelyekben magyar kisebbségek élnek, és aggódó hangot ütnek meg Magyarország európai uniós integrációja kapcsán a moszkvai helyett most- úgymond - brüsszeli „függőség” miatt. A szélsőségesek kormányzati részvétele a Nyugatot is riasztaná, csökkentené a Magyarországba vetett bizalmat, és lefékezné a beruházási kedvet. Az új szövetségek megkötése körüli harcokban mindez kockán forog” - olvasható a lapban. MTI ___________________ Te ljes bizalmat szavazva az új orosz vezetésnek Samuel Berger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó hétfőn olyan bátor, kedvező kimenetelű lépésnek nevezte az előző moszkvai kormány menesztését, amely a ,,reformpolitika mellett talán leginkább elkötelezett csapat létrejöttét eredményezte az oroszországi demokrácia hét évében,,. A magas rangú illetékes sajtókonferencián ismertette Bili Clinton európai programját, amelynek keretében az elnök részt vesz a Nyolcak Csoportjának (G8) birminghami csúcsértekezletén, és az esemény alkalmából tárgyal orosz kollégájával, Borisz Jelcinnel is. Találkozójuk az első széles körű eszmecsere lesz a hét fejlett államot és Oroszországot tömörítő csoport tavaly megrendezett denveri tanácskozása óta, amelynek alkalmából ugyancsak szakítottak időt a kétoldalú megbeszélésre. Az utóbbi időkben azonban több probléma is megterhelte az amerikai-orosz viszonyt, köztük a NATO-bővííés 3 moszkvai fogadtatása, az iráni-orosz nukleáris és rakétatechnológiai együttműködés, az iraki és a koszovói konfliktus eltérő hangsúlyú kezelése. A vitát kiváltó kérdések bizonyosan szóba kerülnek a vasárnapra beütemezett tárgyalásokon. Samuel Berger dicsérte az orosz elnök márciusi döntését és az új kormányfelállítását, aláhúzva, hogy szemmel láthatóan Borisz Jelcin kézben tartja az ügyeket, és hatékonyan irányítja a kabinet munkáját. Rendkívül bátorítanak találta az új kormány összetételét: megítélése szerint a csapat fiatal, pragmatikus szemléletű szakértőkből áll, akik ugyanakkor felkészültek és értenek a dolgukhoz. Utalva az orosz gazdasági átalakulás roppant nehézségeire és hatalmas feladataira, a nemzetbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok töretlenül támogatni kívánja az oroszországi reformfolyamatot. Jelzése szerint az angliai G8-as csúcstalálkozón részt vevő amerikai küldöttség egyik legfontosabb célkitűzése az lesz, hogy az eszmecserék során összpontosított nyomást gyakoroljon Japánra a gazdaságélénkítő intézkedések erősítése érdekében. Az elnök különtalálko- zót tervez a japán kormányfővel is.
