Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-09 / 84. szám
Mezőgazdaság 1998. április 9., csütörtök Papír papír hátán Szabó Zoltán (Új Kelet) A 26-os számú gazdajegyzői körzetben Csehi Kálmán gazdajegyző segíti a termelők mindennapjait. Mintegy másfél évvel ezelőtt vette át a munkát Váráéi Istvántól, a körzet korábbi felelősétől. A gazdák helyzetéről és az időszerű mezőgazdasági munkákról az alábbi összefoglalót adta. A kertekről- Nagyrészt végeztek a metszéssel a kertészek, és a nyesedéket is összegyűjtölték, elégették. A kerteket járva, néhány helyen még láthatók az égnek meredő vízhajtások, remélhetőleg már nem sokáig. Megkezdődtek a gyümölcsösökben a növényvédelmi munkák, az időjárási körülményektől függően, folyamatosan dolgoznak a gazdák. Az utóbbi napokban előforduló szél akadályozza a permetezéseket. Az almagyümölcsös jelenleg a termesztők körében jól ismert egérfüles állapotban van, ennek megfelelően kell beütemezni a növényvédelmi munkákat. Magasak a növényvédelmi költségek, elképzelhető, hogy egyes permetezéseket kihagynak, de a léalmami nőséget mindenki igyekszik megtermelni. Az ú jabban telepített fajtákra, például az Idaredre jobban odafigyelnek, az ilyen almáskertek tulajdonosainak a belföldi igények kielégítése a céljuk, ezért a növényvédelemmel is többet törődnek. A szántóföldekről Óriási jelentősége van a körzetben az őszi kalászos vetéseknek. A fejtrágyázási munkákat szinte mindenki elvégezte. Sajnos 30-40 százalékában elég rossz állapotban vannak a táblák, alacsony a tőállomány. Egyes helyeken csak a kiszántás és a más növénnyel való hasznosítás jelenthet megoldást. A gazdaságok elsősorban a saját takarmány igényeiknek megfelelő nagyságú területen vetnek őszi árpát, zabot. Készülődnek a termelők a napraforgó és a kukorica vetésére, a gépek folyamatosan mozognak. A húsvéti ünnepek után, ha az idő engedi, elkezdődik a vetés. A tavalyi belvízgondok egyik fő oka a belvízelvezető csatornák áldatlan állapota volt, idén sem várható javulás. A térség csatornái az Ecsedi Vízgazdálkodási Társuláshoz tartoznak, de nem tisztítják rendesen, ami egy csapadékos, az előző évhez hasonló időjárás esetén akár katasztrófát is előidézhet. Idén eddig még ilyen téren szerencsénk volt a szárazsággal. Az állattenyésztésről Folyamatosan csökken a szarvasmarha-állomány. Régebben 150-200 tehenet is tartottak egy községben, mára jó, ha ötven van falvan- ként, de Ököritófiilpösön nincs csak vagy tíz. Az egyetlen életerősnek tűnő szövetkezetben, Porcs- almán 200-300 tehenet tartanak, ami nem igazán elegendő az 1997-től működő tejfeldolgozó hatékonyságához. A környékről öszsze- gyűjtött tejjel együtt is csak 15-20 százalékos kapacitással dolgoznak, pedig az általuk gyártott félkész sajtalapanyagokra és a különféle aromákkal ízesített lágysajtokra lenne kereslet. A kistermelők által megtermelt tej minőségével - a folyamatos ellenőrzéseknek köszönhetően — alig van probléma. Tejcsarnok majdnem minden településen van, azoktól a termelőktől, akik rossz minőségű tejet szállítanak, egyszerűen nem veszik át, így minden tehenészetben ügyelnek a minőségre. Az őstermelőkről és a támogatásokról- A körzetemben tavaly mintegy 4250 igazolványt váltottak ki, a gazdák többsége már az erre az évre szóló értékesítési betétlapot is megkérte. A legtöbb termelő az átalányadózási módot választotta. Sokan rosz- szul mérték fel a helyzetüket, és túllépték a 250 ezer forintos határt, nekik az Agrárkamara felkínálta az adózási mód megváltoztatásának lehetőségét, és így az addig gyűjtött számláikat felhasználva áttérhettek a tételes költségelszámolásra. Az ültetvénytelepítési támogatásokkal kapcsolatban sokan érdeklődtek, de igazából nem várható nagy fellendülés, hiszen először minden munkát el kell végezni, és csak utána, a számlák bemutatását köv&tően lehet a támogatás összegét felvenni. Akinek nincs meg az induláshoz szükséges tőkéje, az nem tudja felhasználni az állami segítséget. A piaci bizonytalanságok, az értékesítési nehézségek sem kedveznek az új ültetvények létesítésének. A támogatásokhoz kapcsolódó összes ügyiratot időben elküldjük az APEH-hez, de a termelők a 30 napos határidőn belül nem szokták megkapni a pénzüket. Hatalmas papírhalmon kell a gazdálkodónak átrágnia magát a földhasznosítási támogatások igényléséhez, eltúlzott a bürokrácia, ami szintén nem segíti az egyszerű embereket a támogatások elérésében. A földek megműveléséhez feltétlenül szükséges mező- gazdasági gépek a termelők rendelkezésére állnak, de az állapotuk nem megfelelő, kevés az új gép. Akadnak a községekben olyanok, akik vállalkoznak gépi szolgáltatások elvégzésére, így akinek nincs gépe, az is tud boldogulni. A körzetemben élő gazdák ragaszkodnak a földjeikhez, igyekeznek minél jobban megművelni azokat, bár sok esetben nincs is más megélhetési lehetőségük, kevés a munkahely. Hétről hétre a kiskertekben Wtm Homokvihar után, virágzás előtt Fekete Tibor (Új Kelet) A szombati „sivatagi vihar” a gyümölcsfákban komolyabb károkat nem okozott, legfeljebb az elöregedett, korhadt ágakat tördelte le. A diófáknak még jót is tett, legalább az elszáradt hajtásoktól megszabadította a hajtásrészeket. Az éppen virágzásban lévő sárgabarackosoknak nem használt, de nem is nagyon állott. Annál nagyobb gondot okozott viszont a zöldségeságyások környékén. A sárgarépa, a petrezselyem, a paszternák és más hasonló aprómagvak csak legfeljebb két centiméter mélyről képesek kihajtani. Többre nincs elég tartalékenergiájuk. Ahol a szél feltöltötte az ágyúsokat, ott éles kapával vékonyítsuk le a talajréteget az eredeti vastagságára. Ugyanígy nem előnyös, ha elvitte a szél a földet, mert lehet, hogy vele együtt a vetőmagot is. Itt már nincs mit tenni, pótolni kell a vetést. A fűcsomókhoz hasonlóan a földieper is megfogja a szél- hordta homokot. Addig nem jelent problémát, amíg csak feltölti a termőterületet, de ha túl vastagon terítette be az ágyúst, úgy, hogy már ki sem látszik, akkor szabadítsuk meg a nehéz tehertől az éppen csak a földből kibúvó töveket. Elég csak a gyökér környékét megtisztítanunk. A hagymának nem árt a „töltögetés”, de a támasz nélkül maradt dugvány könnyen eldőlhet. Hordjunk egy kis földel a sorok közé, és enyhén tö- mörítsük a gyenge hajtások köré a talajt. Vannak, akik már megkíséreltek korai burgonyát ültetni. Az eleve töltésbe rakott szaporítógumókról is clhordhatta a szél a földel. Pótolni kell. A évszázad legszárazabb első negyedévén vagyunk túl. A sokéves átlag szerint az éves csapadékmennyiség fele, nem ritkán kéthannada a három téli hónapban hullik le. Most ennek nyomát sem láttuk. A hétvégi eső jót tett a földeknek, de csak a felső talajréteget nedvesítette át. Megyénk nagyobbik felén homokos, laza a termőtalaj, ami nem képes sokáig megtartani az esővizet. Számítanunk kell arra, hogy újabb nagyobb mennyiségű utánpótlás hiányában öntözni kell. Különösen a termő gyümölcsösökben és az új telepítésekben lényeges az öntözés. Nem kell feltétlenül bonyolult és drága eszközökkel öntözni. Legtöbbször az is megteszi, ha csak egyszerűen a sorok közé dobjuk a slag végét, hadd folyjon szabadon a víz a fák gyökereihez. Arra azért ügyeljünk, egy helyen ne legyen túl sokáig a kifolyó rész, mert a sekély gyö- kérzetű meggyfa vagy a málnatövek alól kimossa a földet. Még várjunk a palánta telepítésével, és a piacokon sem lehet még beszerezni életerős szaporítóanyagot. Szélvédett helyen vagy hideg fóliasátrakban azért megpróbálhatjuk, hátha sikerül. Öt-tíz tő még nem jelent nagy kockázatot, és ha sikerül, akkor korán megkóstolhatjuk a saját termésű paprikát vagy paradicsomot. Szerencsére csendes, áztató esőre van kilátásunk a hét végén, legjobb ilyenkor kiszórni a műtrágyát. Tisztán nitrogén tartalmú szereket csak akkor használjunk, ha vegyesen alkalmazzuk a szerves trágyát. Más esetben káliumfoszfor és nitrogén alapú kombinált műtrágyát érdemes elhinteni. A zöldségnövényekre évente két tételben, a gyümölcsösökben három részletben szórjuk ki az éves szükségletet. Most legalább nem bomlik le a szer a napsütés hatására, és a vizes homokon hamar feszívódik a műtrágya. Eső után jól látszanak a talajkártevők járatainak nyomai. Most érdemes a Basudint vagy az Arvalint kiszórni. A leghatásosabb módszer, ha a járatvégeket megnyitjuk, és az ujjunkkal egy csipetnyit jó mélyen beletömünk, majd visszazárjuk. A Basudin gázosodik, és ezzel riasztja el a kártevőt, az Arvalin pedig méreggel átitatott gabonaszemekből áll. Ha ezt megeszi a lóbogár, néhány órán belül felfordul. Nem szabad sokáig késlekedni a védekezéssel, mert az áttelelő egyedek most rakják le petéiket, és néhány héten belül kikelnek az utódok. Egérfüles fejlettségi szintre jutott az alma. A rügypikkelyek kipattantak, és előbújtak a legelső levélkék. Az enyhe és páradús levegő kedvez a gomba- fertőzések elterjedésének. A legnagyobb veszélyt ezekben a napokban a lisztharmat jelenti. Nevét onnan kapta, hogy a szél úgy hordja a gombaspórákat, mintha nullás lisztet szórtak volna a levegőbe. Ne késlekedjünk a permetezéssel, mert a gyenge levelek hamarabb áldozatul esnek a fertőzésnek, mint a kifejlett hajtások. Mostanra kiderült, mely ágrészek nem életképesek. Általában ezeknek az ágaknak a kérge aszott, ráncos. A gyanús rügyek vagy hajtások héját kaparjuk le körömmel, és ha nem mutat életjelet, akkor tőből vágjuk ki. Esztétikai látványnak sem szép, és melegágya a kórokozók továbbfejlődésének. A szilvafélék, az eperfák és némely téli körte későn hajtó fajták, de már ezeknek is megnyílt a riigyvége. Sok kiskerttulajdonos haragszik a kisvakondra, mert túrásaival elcsúfítja a szépen zöldellő pázsitot. Vannak olyan lelketlen emberek, akik csapdát állítanak, vagy lapáttal agyonverik a szerencsétlenjószágokat. Ne tegyük! Rengeteg pajort, lárvát esznek meg, és levegőztetik az altalajt. Ha mindenképpen útban vannak valakinek, akkor inkább riasztópatronnal kergesse el a vakondot, de ne irtsa ki. A vetőmagboltokban kaphatók ezek a szivar alakú készülékek. Egyszerűen meggyújtjuk, és a patront jó mélyen bedugjuk a járatba. A büdös gáz hatására észvesztve menekül a vakond, és más kertjében keres menedéket, de hasznot is ott hajt majd. Ha még nem gereblyéztük volna össze a pázsit téli takaróját, akkor ne késlekedjünk vele. Az eső a fűtövek közé veri a száraz szálakat, és alatta csak elsárgul a gyep. Ha vizesen szedjük össze az elhalt füvet, takarmányozásra nem jó, de komposztálni sem lehet. A vakondtúrások földjét ne hordjuk el a pázsitról, mert később csak egy nagy üreg lesz a helyén, hanem tapossuk vissza a földbe, és inkább vessünk rá újra fűmagot. A dísznövényeink is ugyanúgy igénylik a törődést, mint a kultúrnövények. Az elszáradt, sérült, törött ágakat vágjuk le, a beteg részeket távolítsuk el, és az örökzöldek kivételével most még alakíthatunk a lombozaton is. Az évelő hagymás virágoknak vastag levélzetük van, kevésbé érzékenyek a gomba- fertőzésre, de a rózsát ugyanúgy metszeni és permetezni kell, mint a gyümölcsfákat. A zöld dugványozással szaporított rózsaszárakat megemelésükig érdemes egy befőttes üveggel letakarni. Kevesebb párát veszítenek, ugyanakkor elég fényt kapnak. Komposztálás F. T. (Új Kelet) _______ So k szerves anyag, növényi rész, alma-, krumplihéj, kávézacc termelődik egy háztartásban, ami előbb-utóbb a szemetesedényekbe kerül, pedig kiváló szerves trágya készíthető belőle. Kertünk egy félreeső zugában állítsunk fel komposztálót. Nem kell hozzá más, csak egy-két négyzetméteres felület, amit kerítésdrót- tal veszünk körbe. Lehet deszkával vagy hullámpalával is lekerítenünk, de ebben nem levegőzik eléggé a szerves anyag. A kerítést célszerű oldalról is megtámasztani, különben ahogy idővel megtelik a tárolónk, kinyomja a falát, és egy szélvihar kiborítja az egészet. A trágyadombba minden szerves anyagot belerakhatunk. Ne tegyünk azonban bele nem bomló műanyagokat, permet- szermaradványt és diófalevelet. Ez utóbbi olyan csersavakat tartalmaz, amelyek kis mennyiségben lassítják, nagyobb tételben-pedig megakadályozzák a humuszkép- ződést. A levágott füvet nyersen nem célszerű a komposztálóba tenni, mert befülled. Képes annyira felmelegedni, hogy nem állja a kezünk. A nagy forróságban nem elbomlik, hanem megég a hasznos szerves anyag, és még a korábbi humuszrétegnek is árthat. Ha mindenképpen ide akarjuk eltárolni a zöld füvet, akkor tíz centiméteres rétegenként öt centinyi földdel takarjuk be. Ez gyorsítja az érés folyamatát, és megakadályozza a be- égést. Nemcsak a füvet, de más szerves anyagot is érdemes legalább arasznyi rétegenként letakarni. Most vizes a föld, de nyáron célszerű mindig nedvesen tartani a „rot- hasztót”. A szerves anyag lebomlásához víz kell, és az anaerob baktériumok így tudják jobban kifejteni hatásukat. A falevél, a krumpli egy év alatt le- bomlik, de a kukoricacsutka, a paprikaszár elporladásához két év kell. Metszésből származó faágakat nem érdemes komposztálni, mert legalább öt év kell ahhoz, hogy humusz- szá érjen. Óhatatlan, hogy a kom- posztálóból ne kerüljön a közvetlen környezetébe a hatóanyagból. Ezt sem kell veszni hagyni. Tavasszal innen szedjünk magházföldet a palánták alá, és az innen gyűjtött föld kiválóan megfelel a balkonládákba. A humusszá érett korhadt szerves anyagot kettő az egyhez vagy három az egyhez arányban keverjük homokkal, és ebbe vessük a palántamagokat. Utólagos talajjavításra is jó ahumusz. Rotálás előtt szórjuk ki a komposztáló tartalmát, és még mielőtt kiszáradna, dolgozzuk be a talajba.
