Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-09 / 84. szám
1998. április 9., csütörtök Az április végére tervezett trieszti magyar-olasz-szlovén kormányfői találkozó előkészítése lesz az egyik téma a három ország külügyi államtitkárainak április 14-ei, budapesti megbeszélésén - hangzott el a szerdai külügyi szóvivői tájékoztatón. Horváth Gábor elmondta, hogy a magyar, az olasz és a szlovén honvédelmi miniszter várhatóan a közeli hetekben - az MTI értesülései szerint Udinében - írja alá a tervezett közös katonai alakulat felállítására vonatkozó kormányközi megállapodást. A Külügyminisztérium a magyar-román kapcsolatok további erősödését, az euroatlanti integrációs törekvések folytatását várja a megalakuló új bukaresti kormánytól - hangzott el a szerdai külügyi tájékoztatón. Horváth Gábor szerint örvendetes, hogy az RMDSZ változatlanul két miniszteri posztot mondhat magáénak, s Tokay György maradt a kisebbségügyi tárca élén. Nem ellentétes a schengeni előírásokkal a tervezett kétoldalú megállapodás, amely engedélyezi, hogy személyi igazolvánnyal utazhassanak a magyar állampolgárok Horvátországba s a horvát állampolgárok Magyarországra - közölte szerdán Horváth Gábor külügyi szóvivő. Hangsúlyozta: Magyarország számára elsődleges szempont, hogy az egyezmény ne sértse az Európai Unió elvárásait és követelményeit. Az EU-tag Olaszország már kötött hasonló megállapodást Horvátországgal, s az - a tapasztalatok szerint - semmiféle idegenrendészeti problémát nem okozott számára. A magyar kormánynak és az egész magyarságnak elemi érdeke, hogy Szlovákiában erősödjön a demokrácia, és olyan folyamatok kezdődjenek, amelyek nem eltávolítják, hanem közelítik Szlovákiát az egyesülő Európához. Ebben fontos az ottani magyar pártok részvétele, amelyek biztosíthatják, hogy a határon túli magyarok is az egységes Európa tagjai lehessenek - hangsúlyozta Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke szerdai sajtótájékoztatón, miután pártja budapesti székházában megbeszélést folytatott a szlovákiai Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt vezető képviselőivel. A magyar NATO-integráció sikere politikai és katonai értelemben egyaránt biztosítani fogja, hogy a szövetség ajtaja nyitva maradjon a térség más országai számára is - mondta szerdán Alexander Vershbow amerikai NATO-nágykövet az MTI-nek, miután megbeszélést folytatott Somogyi Ferenccel, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetőjével. Újra indul a Delta MTI ______ Mi ntegy három évnyi kihagyás után e hét végétől ismét jelentkezik a Magyar Televízió képernyőjén a Delta. A csaknem 35 évvel ezelőtt indult tudományos műsort mostantól Delta 2000 címmel, új műsorvezetőkkel láthatják a nézők vasárnaponként, délelőtt fél 10-től. A mintegy három évvel ezelőtt megszűnt Delta adásait 32 éven keresztül sugározta a televízió. A megújult 30 perces ismeretterjesztő magazint a 99 adást megért Tudományos Híradó alkotógárdája készíti. Felkérésükre K udlik Júlia, a Delta egykori műsorvezetője nemet mondott, így a nézőket két fiatal, Szent- péteri Eszter és Simon András vezeti be a tudomány rejtelmeibe. Montskó Éva, a műsor egyik szerkesztője szerdán az MTI-nek elmondta: a Delta hagyományaihoz híven nagy figyelmet fordítanak arra, hogy minél sokoldalúbban mutassák be a tudomány és a technika érdekességeit. A korábbinál nagyobb súllyal számolnak be a magyar tudományos élet eredményeiről, megismertetve a nézőkkel számos hazai kutató és tudós tevékenységét. Tájékoztatása szerint minden adásban vendégül látnak a stúdióban egy-egy szakembert, akivel a műsorvezetők az adott hét legaktuálisabb tudományos híréről, illetve annak hátteréről beszélgetnek. A témák kapcsán a nézők is jelezhetik majd észrevételeiket a műsor üzenetrögzítővel működő telefonszámán. Az első adásban - a világ tudományos-technikai újdonságai mellett - a nézők összeállítást láthatnak például egy, a speciális térdsérülések kezelésében jelentős, egyesek megítélése szerint világhír előtt álló magyar orvosi eljárásról. A Delta 2000 műsorait Montskó Éva és Bán László szerkeszti, rendezői ifj. Kollányi Ágoston, Seres Tamás és Ecsedy Márton. At. első adást csütörtökön rögzítik az MTV V. Stúdiójában, az Óbudai Zsinagóga épületében. Hazai krónika A csatlakozás környezetvédelmi ára MTI Az Európai Unióval folytatandó alkuk során dől majd el, mennyibe kerül hazánk környezetvédelmi felzárkózása - hangsúlyozta Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára a tárcánál szerdán rendezett sajtótájékoztatón. Az EU által becsült 3 ezer milliárd forintos költséggel kapcsolatban az államtitkár elmondta: nem érdemes számháborút folytatni. A Nemzeti Környezetvédelmi Porgram 2002-ig határozza meg a fő feladatokat, ennek alapvető forrása, hogy a feltehetően 4-5 százalékkal gyarapodó GDP- ből a jelenlegi 1-1,1 százalék helyett az időszak végére már évi 2 százalékot fordíthatunk közvetlen környezetvédelmi fejlesztésekre. A becsült összeg 800 milliárd forint. Ennek döntő részét a szennyvízelvezetésre, -tisztításra, a levegő minőségének javítására, a korszerű hulladékelhelyezésre kell költeni. A Magyar Tudományos Akadémia hosszabb távú, 10 évre szóló becslést készített. Ezek szerint a szennyvízelvezetésre, -tisztításra, az ivóvízbázis-védelemre 3-3,5 milliárd ECU-t, az energiaiparra 1 milliárd ECU-t, a hulladékgazdálkodás korszerűsítésére 1,8-2,3 milliárd ECU-t kellene fordítani. Ez összeségében 6-6,8 milliárd ECU-t tesz ki. Titkosszolgálati találkozó MTI ____________ Au sztria és Magyarország titkosszolgálatai között kiváló az együttműködés, melynek középpontjában a terrorizmus, a határokon átívelő szervezett bűnözés, a fegyverkereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelem áll. Ezt Kari Schlögl osztrák belügyminiszter — akinek irányítása alatt állnak az ausztriai titkosszolgálatok is - és Nikolits István, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter egybehangzóan jelentette ki szerdai budapesti megbeszélésüket követő sajtótájékoztatójukon. Elhangzott: találkozójukon megállapodtak abban, hogy e különösen érzékeny területeken fokozzák az információcserét, és ha szükséges, közös cselekvésre is sort kerítenek az érintett szervek. A külföldi vendég egy kérdésre válaszolva elmondta: semmiféle elvi előfeltétele nincs annak, hogy mikor érik el a magyar titkosszolgálatok az úgynevezett európai uniós érettséget. Megfogalmazása szerint az egyetlen feltétel az, hogy szoros és zökkenőmentes legyen az együttműködés az Európai Unió országainak illetékes szervei és a magyar titkosszolgálatok között. Karl Schlögl ugyanakkor jelezte, hogy Magyarország az európai uniós tagsággal nem csak jogokat szerez majd, hanem kötelezettségeket is vállal, így például az Európai Unió külső határának a védelmét. Kifejtette: ha Magyarország korábban lesz teljes jogú tagja az Európai Uniónak, mint a szomszédos országok, akkor feladata, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását az EU tagországaiba. A A. A b V Nejlonország Kézy Béla (Új Kelet) Egyszerűen kétségbeejtő, ahogy ez az ország kinéz. Kivételesen nem gazdaságilag gondolom, hiszen ott akár bizakodó is lehetnék, bár jobb szeretem az óvatos optimizmust. Ezúttal arra a hihetetlen mennyiségű műanyag, meg papírzsákra, -zacskóra gondolok, amely belepi az út menti fasorokat, árkokat. Bárhova megyek az országban, Zalába, Hevesbe, Borsodba vagy az Alföldre, mindenütt nejlonzacskók száguldoznak az utakon a szélben, s áfák sarjadó levelei között kék, piros, lila, zöld és ki tudja milyen színű csomagolóanyagok lobognak, mintha egy koszlottfarsangra „díszesedtek” volna ki az út menti fák és bokrok, de még a szántóföldek is. Talán még megérteném, ha csak a kínai KGST-piacok környékén, netán a nyíregyházi Tüzér utca tájékán bóklásznának a zacsekok. De hát a legváratlanabb helyeken, a legszebb természeti környezetbe rondítanak bele szerte az országban. Tudom én, hogy a tőlünk is elmaradottabb környezeti kultúrájú országokból jókora pénzeket hagynak nálunk bevásárlóturisták. A csomagolóanyagoknak jelentős részét ők potyogtatják szerte az utak mentén. Valószínűleg azonban a nagyobb mennyiség hazai produktum. Magamfajta vén újságírók ki tudja hányán és hányán írták már le efféle sirámaikat. Am a helyzet csak rosszabb lett. Emlékszem oly időkre is, amikor néhány lelkes hazánkfia átrándult osztrákhonba, eltakarítani a jó magyarok által szertehagyott Gorenje- és videós dobozokat. Nekünk ilyen szomszéd kezdeményezéstől aligha kell tartani. Magunknak kellene hát felvállalni, azoknak is persze, akik azt mondják, hogy azzal a kis szeméttel, amit ők titkon, vagy nyíltan az átmentén kiborítanak már se több, se kevesebb. Hát bizony több. De hál' istennek itt a jó idő, s ha jön még egy kis eső is, gyorsabban nő a gaz, eltakarja majd - egy időre - a mocskot. Kórházi ágyakat mentesíthet az otthon ápolás Fekete Tibor (Új Kelet) Az emlékezetes „kórházi szervezeti rekonstrukció” meghirdetésekor ismerkedett meg az ország az ágyszám- csökkentés fogalmával. Ez megyénket nem nagyon érintette, mert itt az országos átlag alatti az ezer lakosra jutó kórházi helyek száma. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell takarékoskodni a hellyel és a költségekkel. Az ágyak fenntartása sokba kerül, és sajnos gyakran olyan betegek foglalják cl, akik nem igényelnének állandó orvosi felügyeletet, vagy csak szociális problémájuk, utógondozásuk miatt kell bent maradniuk. Nem ritkán ez a két ok együtt lép fel. Mindkét gondra megoldást jelenthet az otthoni szakápolás rendszere. Mint azt dr. Szegedi János főorvostól, a téma jó ismerőjétől megtudtuk, ezt a fajta utógondozás néhány éve már hazánkban is létezik, de nem alkalmazzák eléggé széles körben. Az egész megyében alig több mint húsz vállalkozás jött létre erre a szolgáltatásra. Egy példa: agyvérzés után általában lassú a rehabilitáció. Hosszú hónapok kitartó munkájának eredményeként lehet csak elérni, hogy újra megtanuljon járni vagy beszélni a beteg. Az ehhez szükséges gyógytornát és foglalkoztatást nyugodtan lehet naponta a beteg lakásán elvégezni. Ráadásul többnyire idős korban kapnak agyvérzést az emberek, és az öregek már jobban érzik magukat a megszokott környezetben, a saját ágyukban. Ha az ápolás költségeit nézzük, az csak töredék a kórházi ágyak fenntartásának összegéhez viszonyítva. A megye szociális helyzete talán a legrosszabb az országban. Sok krónikus betegnek kellene megosztozni a kevés ágyon. Ha több hely lenne a szociális otthonokban, és többen vállalnák az otthoni szakápolást, akkor kevesebb olyan kórházi ágyra lenne igény, amelyen krónikus betegek fekszenek. Természetesen az otthoni szakápolásra vállalkozó ápolónők ugyanolyan felké- szültségűek, mint a kórháziak. Éppen a társasvállalkozás az egyik oka annak, hogy jelenleg megyénkben csak a városokban, vagy azok közvetlen környezetében alakult ki ez az utógondozási forma. Úgy tűnik, hogy nagyobb távolságokra már nem olyan kifizetődő kimenni. A Területi Egészségbiztosítási Bizottság tagjai a közeljövőben nemcsak az otthoni szakápolás színvonalát fogják vizsgálni, hanem azt is áttekintik, hogyan lehetne vonzóbbá tenni a falusi betegápolást is. A Tőorvos úr tájékoztatott arról, hogy gazdaságossági számításokat is végeznek, aminek következtében talán nem lesz majd különbség falu és város között ezen a területen sem. Szintén pénzügyi kérdés, hogy látszólag a szakorvos ellenérdekelt az otthoni szakápolással szemben, hiszen neki az a kifizetődő, ha egy kevésbé komplikált beteg minél tovább fekszik az osztályán. Ez azonban csak első megközelítésben van így. A közös érdek azt diktálja, hogy mindenki olyan szintű ellátást kapjon, amilyet állapota megkövetel. Az ettől költségesebb betegellátás már a mi zsebünkre is megy, hiszen abból a bizonyos közös tb-nagykalap- ból finanszírozzák ezt is. Ha a betegellátás összköltsége csak néhány százalékkal csökkenthető lenne ezen a módon, már az is milliárdok- ban mérhető.
