Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-07 / 82. szám
Gazdaság 1998. április 7., kedd Napi tőzsdeinfó Új Kelet-információ A péntekinél jóval alacsonyabb árakon kereskedtek a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán hétfőn. A BUX 125 pontot veszített értékéből, s 8755 ponton zárta a napot. A vezető értékpapírok közül a MOL-részvények ára több mint 200 forinttal esett vissza, 6765 forintot értek záráskor. A TVK-papírok is 100 forintot veszítettek értékükből, záróárúk 4500 forint lett. A Matáv árfolyama 1411 forintról 1378 forintra esett vissza. Mindezek mellett tovább gyengült az OTP árfolyama is, 10 530 forintra csökkent az ára. A kárpótlási jegyek látványosabb mélyrepülése tovább folytatódott, s 930 forintot értek záráskor, 15 forinttal kevesebbet, mint az elmúlt hét végén. Értékpapír-piaci hírek Noha az elmúlt heti részvénypiaci szárnyalás sok befektetőnek okozott jelentősebb árfolyamnyereséget, a heti nyitás rácáfolt a mérsékeltebb előrejelzésekre. A tőzsdepiaci szakértők vegyes ítéletet mondanak a következő egy hónapban várható tendenciákról. A pesszimista elemzések piaci hullámzásokat, erőteljesebb visszaeséseket jeleznek előre. Mondván: a hazai tőkepiacon árbefolyásoló hatással bíró nyugati és észak-amerikai befektetési alapok brókerei a válsztások befejezéséig a védvonalaik mögé húzódnak, vagy a rosszabb variáció szerint a papír- eladásokkal kivonulnak a piacról. A mérsékeltebb meglátások szerint befagynak az árfolyamok, minimális mozgással fűszerezve. Mindkét elemzői szemlélet azonban abban megegyezik, hogy a parlamenti választásokat követő mérlegelések után jelentősebb változás várható az értékpapírpiacon. Környezetvédelmi alap Új Kelet-információ A tiszavasvári önkormányzat rendeletét alkotott Önkormányzati Környezetvédelmi Alap létrehozásáról és felhasználásának szabályairól, melynek célja az önkormányzat Helyi jelentőségű környezetvédelmi feladatai végrehajtásának hatékony elősegítése. Az önkormányzathoz befolyó környezetvédelmi bírság és egyéb bevételek a helyi jelentőségű környezetvédelem ellátására fordítható pénzügyi forrásokat pótló, illetve kiegészítő alap. A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szén-monoxid 24 órás átlagkoncentrációja 1998.3.30.—1998.4. 5. között 5000 - - 4500 - - 4000-- 3500 3000 - - 2500 - - 2000 - - 1500 — 1000 500 0 24 órás levegőminőségi határérték szén-monoxid (|ig/m3) hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért nitrogén-dioxid 24 órás átlagkoncentrációja 1998. 3.30.—1998. 4.5. között nitrogén-dioxid Qig/m3) 24 órás levegőminőségi 82,0 83,4 határérték hétfő kedd szerda csütörtök péntek nodal vasárnap További csökkenés várható Szabó Zoltán (Új Kelet) A fehérgyarmati térség gazdajegyzője, Körösi Lajos tájékoztatta lapunkat arról, hogyan állnak az időszakos mezőgazdasági munkákkal a körzetébe tartozó települések termelői. Elkezdődtek a munkák A gyümölcsfák metszési munkáival szinte kivétel nélkül végeztek a gazdálkodók, a nyesedékek összeszedésével már 80 százalékban elkészültek. A lemosó permetezéseket a kertészek egyharmada már befejezte. Általában a szükséges növényvédő szereket és műtrágyákat mindenki megvásárolta, de az utóbbi hetek viharosan szeles időjárása miatt nem lehetett permetezni. Az ültetvények nagyjából egyötöd részén a tápanyag-visszapótlást is elvégezték a gyümölcstermesztők. Elkezdődött az ültetvények talajművelése, és a termelők 8-10 százaléka már el is végezte. A többiek még azért nem mozgolódnak igazán, mért mindig megvárják azt, hogy a fák alja erősen bezöldüljön. így lényegesen kevesebbszer kell a kerteket végigjárni a tárcsával, csökkenek a művelési kífltségek. Nagyon rossz képet mutatnak az őszi kalászosok. A vetéseknek csak a 15 százaléka minősíthető jónak, 35 százaléka közepes, a fele rossz. A jó állapotúakban a fej trágyázás! munkákat is elvégezték. A nem megfelelő képet mutató őszi kalászosok tulajdonosainak csak az javasolható, hogy szántsák ki a gyenge táblákat, és vessenek valamilyen más növényt. Az árpa- és a zabvetéssel már minden termelő végzett, aki úgy gondolta, hogy szüksége van ezekre a növényekre. A zöldségnövények közül a paradicsom és az uborka termesztése fejlődőben van a különböző integrátor szervezeteknek köszönhetően, akik finanszírozzák a termelést, ha a gazda úgy gondolja, akár a palántát is odaadják nekik, és a költségeket a majdani termés árából vonják le. Az állattenyésztésről Felszámolták az utolsó szövetkezeti tulajdonban lévő állattartó telepet is. Nagyüzemi sertéstenyésztésbe az RKON Kft. kezdett: nemrégiben felvásárolta a FEHÚS Kft. sertéstelepét, ahová most viszik az állatokat, terveik szerint 700 kocás lesz az állományuk. A közelmúltban az időszakos növekedést követően újra csökken a sertéshús felvásárlási ára, ez sajnos a termelési kedv lanyhulásához vezethet a közeljövőben. A szarvasmarhaszám lassan, de folyamatosan csökken. A megtermelt tejet a Szabolcs- Tej Rt. vásárolja fel. Nem elégedettek a termelők a felvásárlási árakkal. A kisgazdaságok nem képesek a szabványok követelményeinek megfelelő minőségű tej előállítására. Körösi Lajos úgy véli, maguk közölt kellene először rendet tenni, s azokat, akik nem megfelelő minőségű tejet termelnek, egyszerűen ki kellene zárni a felvásárlási láncolatból, hogy a többiek minősítését ne rontsák. Az őstermelőkről és a támogatásokról Tavaly Fehérgyarmat térségében 3984 termelő váltott ki őstermelői igazolványt. Az értékesítési betétlapokat 60 százalékuk már meg is újította. Az ideális az lenne, ha ezt már mindenki megtette volna a gazdálkodók közül, hiszen az ebben az évben eddig felmerült költségek elszámolásával gondok lehetnek. Idén 140-en csatlakoztak az őstermelők népes táborához. Ültetvénytelepítési támogatásokra elég kevesen nyújtottak be pályázatot, főleg 3-5 hektáros területű gyümölcsösök telepítéséhez igényeltek állami segítséget. A gépvásárlási támogatások igénylésénél igen aktívak voltak a termelők. Idén a legtöbben műtrágyaszórót szeretnének vásárolni. Nagyon hiányzik a szervezettség. A gazdajegyző megfogalmazása szerint lassan már annyi műtrágyaszóró lesz, hogy akár --egész Ükrajnát -végigszórhatnánk. Ugyancsak a szervezettség hiánya mutatkozik meg a betakarítógépeknél. Ha ennyi kombájn lett volna a rendszer- váltás előtt, akkor az idénymunkákat feleannyi idő alatt is el lehetett volna végezni. Sok esetben nincs reális esély a gépek árának megtérülésére. Vethetjük a spárgatököt Szabó Zoltán (Új Kelet) A kobakos zöldségnövények közül a legkevésbé igényes a spárgatök. Termesztéséről Amerika felfedezését követően emlékeznek meg először. Hazánkban szinte mindenhol termesztik a kiskertekben, hatalmas fogyasztható terméstömeget ad, amit állati takarmányozásra is felhasználhatunk. Főnövényként igen ritkán termesztik, jellemzően a földterület elő- vagy utóhasznosítására alkalmazzák. i Jól elágazódó főgyökérrend- szere van, ami a talajt sűrűn behálózza. Viszonylagos igénytelensége többek között ennek is köszönhető. Egylaki virágait a rovarok porozzák. Hőigénye nagy, de az uborkához és a dinnyéhez viszonyítva alacsonyabb hőmérséklet is elegendő számára. A talajok közül nem válogat, de különösen kedveli a könnyen télmelegedő, laza szerkezetű homoktalajokat. Ha termesztéséhez ilyen terület áll rendelkezésünkre, akkor elegendő a szántási O (/) o CD o o munkákat tavasszal elvegezni. Tápanyagigénye nagy, főleg fejlődésének első harmadában. Ezt fészektrágyázással elégíthetjük ki. A korai termesztés kivételével állandó helyére, fészekbe vetjük, legjobb, ha április közepéig várunk ezzel a munkával. Palántáját csak gyepkockával együtt mozgassuk, amit fagytól védett helyeken már április végén kiültethetünk, de ahol fagy veszélye lényeget, ott várjuk meg a május eleji, kései fagyok elmúltát. Tenyészterületigénye nagy, érdemes 1-1,5 méter sortávolságot és 0,8-1,2 méteres tőtávolságot alkalmaznunk, ami fejlődésének kezdeti szakaszában a gépi növényápolási munkákat is lehetővé teszi. Vetőmagját a palántadőlés és a kladóspóriumos méz- gás varasodás kórokozói ellen célszerű csávázni. Erre a célra a TMTD vagy a kaptán hatóanyagú készítmények alkalmasak. A magokat legalább 5 percig rázzuk a csávázószerben. A jó védettség kialakításához a TMTD-ből öt gramm elegendő minden kilogramm vetőmaghoz. Költségek A vetó'magboltokban a spárgátok magjából 10 grammért 46 forintot kérnek, míg a nagyobb, 100 grammos csomagolású változatokért 350 forintot kell fizetnünk. A csávázásiul/, használható növényvédő' szerekből a TMTD a legolcsóbb, 700-800 forintért lehet a legkissebb kiszerelésű változatát megvásárolni. Fajták' A spárgatök termesztésére alkalmas fajtáknak több típusa ismert. A nagyobb kertészetekben általában az úgynevezett guggonülő változataival foglalkoznak. Az engedélyezett fajták közül valamennyi magyar nemesítésű. Leggyakrabban az Indútlan fehér fajtát használják, amelyet állami szinten 1951-ben ismertek el. Levelei nagyok, többnyire márványozottak, 40-60 centiméter hosszúságú száron hozza a termését, ami zöldesfehér színű, és érésében csontszínűre változik. Enyhén bordás hengeres alakú töktermése a ko- csánya felé keskenyedik. Húsa vastag és fehér színű, héja vékony. Termésének átlagsúlya a betakarítás idejétől függően egy és három kilogramm között változik. Az Alhát 1986-ban ismerték el államilag, az indátlan fehérből nemesítették. A humuszban gazdag talajokat kedveli, sok vizet kíván. Akár másodvetésű növényként is termeszthető. A Vecsési indás 1982-ben elismert fajtánk. Indája több méter hoszúra is megnő, és a talajon elfekszik. A növény fejlődéséhez hasonlóan a termése is lassan nő. Kedvező vízellátású területeken egész évben folyamatosan terem. Tejtermékgondok Munkatársunktól A joghurt- és kefírgyártók nem ügyelnek eléggé a tisztaságra és az előállítás körülményeire. Az ellenőrzött termékek negyedében talált kifogásolnivalót a Fogyasztó- védelmi Felügyelőség. A vizsgálat eredménye szerint ízetlenek a kefirek, túlsavanyított a joghurt. A termékek műanyag pohárban, alumíniumfólia borítással, tetszetős formában kerülnek piacra. A gyártók ügyelnek az élelmiszertörvényben leírt kötelező jelölések betartására is. A mérések bizonyítják, hogy a cégek nem spórolnak, a gyártás során tényleg a feltüntetett mennyiség keiül a poharakba. A gond inkább a tartalommal van, hiszen a teszt során két termelő terméke is nem megfelelő minősítést kapott. A kefirek és joghurtok esetében kiemelt ninőségi jellemző a savanyú ízt biztosító savfok. Lényegében ez dönti el, hogy a termék milyen ízű. Értéke tág határok között mozog, a megvizsgált ötvenhat savanyú iejíészít- mény közül a szabványban vagy a gyártmánylapon előírt savfokértéknél egyetlen esel- ben találtak a felső határértéknél magasabb savfokot, vagyis az elvárhatónál savanyúbb terméket. Mérték a termék hasznos- anyag-tartalmából a zsír- és zsírmentes szárazanyagtartalmat. A zsírtartalomérték megfelelt a várakozásoknak, de előfordult, hogy a feltüntetett 1,4 százalék helyett 3,5 százalékos zsírtartalmat mutatott az egyik cég joghurtja. Ezzel ugyan nem károsították meg a vásárlót, de mindenképpen félrevezető az információ. Az érzékszervi vizsgálatnál a termék színét, állományát, szagát és ízét vizsgálják. A két utóbbi tényezői a hozzáadott mikrobatenyészet és az alvasztás körülményei határozzák meg. A kefirek tesztelésénél kiderült,* hogy jellegtelen, az aludtej- hez hasonló a termékek íze, ennek feltehetően az az oka, hogy a savanyítóból hiányzik a kefírgomba szűrlete, vagy a többszöri átoltás során a savanyító már elvesztette erejét. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség laboratóriumában azt is megállapították, hogy a termékek külső megjelenésre általában megkapják a maximális pontszámot, volt azonban olyan eset, hogy ki- sebb-nagyobb savkicsapódást tapasztaltak, ez vélhetően a rossz tárolásból adódott. Sok üzletben ugyanis a helykihasználás vagy a jobb láthatóság érdekében fekve tárolják a poharakat. Nem elhanyagolhatók a gyártás során alkalmazott higiéniai és technológiai betartások sem. A mikrobiológiai labor vizsgálata szerint az ellenőrzött kefirek huszonhárom százaléka, illetve a joghurtok tíz százaléka nem felelt meg az élelmezésügyi előírásoknak. A kifogásolt termékeknél az esetleg hasmenést okozó coliform magasabb volt a kelleténél. Ez a nem megfelelő higiénés körülményekre utal.
