Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-01 / 77. szám
Nyíregyháza 1998. április 1., szerda Cigányok a környezetükért K. Z. (Új Kelet) ________ Ed dig 84 segédmunkással, 17 betanított munkással, 11 szakmunkással, hat termelésirányítóval és három szellemi foglalkozásúval, 90 százalékukban cigány kisebbségi munkanélkülivel kötöttek munkaszerződést a Piac- és Vagyonkezelő Kft. vezetői. A korábbi tervek száz fő alkalmazásáról szóltak, de a kft. illetékesei félnek a lemorzsolódásoktól, így a korábbi elképzeléseknél több szerződést kötöttek meg. Az ügy előzménye az volt, hogy a nyíregyházi önkormányzat a Közmunka Tanácsnál közel 80 millió forintot nyert pályázaton. Ezt a pénzt a Huszár-telep lakókörnyezete, az életfeltételek javítására fordítják. A munkaprogram április 1- jén kezdődik, és hat hónapig ad átmenetileg munkát az állástalanoknak, akik így visszakerülnek a munkaerőpiaci ellátórendszerbe. A fizetések beosztástól és végzettségtől függően 24 és 60 ezer forint között mozognak. A munkások feladata a Huszár-telepen a vízmérő órák felszerelésének folytatása, egy lakótömb teljes felújítása. További pályázati pénzek függvényében egy közösségi ház kialakítását is tervezik, amelyben fórumokat tartanának, de a körzet oktatási és kulturális fellegvára is lehet. Szuper-invázió Bürget Lajos jegyzete A bevásárlóközpontra magyarított szupermarketek invázója elérte Nyíregyházát is. Sorra épülnek az áruházak, nagyáruházak, ilyen és olyan diszkontok. Igaz, a meglévők egy része is kihasználatlan, de éljen az optimizmus, majd csak lesz valahogy. Ám legyen, épüljenek, hiszen a piac majd eldönti, kelle- nek-e vagy sem. Nyüzsögnek itt a magyar befektetők és a külföldiek, az egyik terve grandiózusabb, mint a másiké. Hurrá! - mondhatjuk, éljen a vevő, akit elkényeztetnek a lehetőségekkel. Igaz, ma talán nincs olyan vásárlóerő, amely ki tudná aknázni a kínálkozó lehetőséget, de sebaj: éljen a jövő, akkor talán lesz pénz a vásárláshoz is. Persze lehet, hogy ezekkel a szupermarketekkel és áruházakkal olyan elképzelés is van: a szomszéd országok vevői majd ide szoknak. Mint ahogy most is kocsiszámra viszik a zsírt, olajat, lisztet, húst, felvágottat, vaníliacukrot, húsvéti nyulat, vélhető, hogy majd ezekben is a nagy vevők között lesznek. Nem elképzelhetetlen. de mi van akkor, ha a szomszédos országokban ts elkezdik építeni a bevásárlóközpontokat? Mert előbb-utóbb ott is alakul a helyzet, nem biztos, hogy Nyíregyháza lesz a legvonzóbb. Marad az apellálás a környező településekre. Igen ám, de ott is épülnek az áruházak és a diszkontok. Vagyis nem olyan biztos, hogy a ma nagy optimistáinak igazuk lesz. Mert például egy kisebb áruháznyi üzlethelyiség a takarékpalotában évek óta jóformán üres, akkor nem biztos, hogy ésszerű ez a mostani nagy felhajtás. Pedig a nyíregyházi belváros lassan áruházvárossá válik, és tegyük hozzá azt is, nem is olyan vonzó valamivé. Lényegében gyenge butikok sora is ott sokasodik a néhány valóban jó üzlet mellett, különlegességre számítani alig lehet, vannak kiadó szintek, üzletek annak igazolására, hogy a dolog nem olyan vonzó. Talán egészségesebb lett volna az első menetben megnézni azt, hogy a régiek közül melyikből lehetne igazán elegáns, nagyvárosi boltot, szaküzletet kialakítani, hogyan lehetne a sétálóutca és környéke kereskedelmi képét olyanná formálni, ami méltó lenne a belvároshoz. Mindez a kisvállalkozásokat is segíthette volna. Valami gigantomániától hajtva mi csak nagy dolgokban tudunk gondolkodni. Hogy a külföldi befektető mire költ, az az ő dolga. Hogy a városon kívül a zöld mezőre mit épít, az az ő kockázata vagy nagy üzlete. Változatlanul kérdés marad azonban, miért érdeke Nyíregyházának, hogy telepakolják nagyobb és kissé kisebb áruházakkal és bevásárlóközpontokkal? Képzeljük el a jövő közlekedési gondjait, a már most sem dicsteli parkolási helyzet romlását, a fegyelmezetlen áruszállítások miatti forgalmi akadályokat. Még akkor sem indokolt ez a túlbuzgalom, ha növekvő idegenforgalomra számítunk, mert aligha valószínű, hogy a nyugati turista itt fog vásárolni. Nyíregyháza lakossága majdcsak állandónak mondható. A 120 ezer fő az évek során sem fog rohamosan megszaporodni. Vajon vég- zett-e valaki felmérést azzal kapcsolatban, hogy reá- lis-e a sok áruház és bevásárlóközpont építése? Tud-e valaki mondani olyan előrejelzést, amiből az derül ki: jelentős lesz az ellátás javulása? Tanulmá- nyozta-e valaki azt, hogy a kis üzletek, kis vállalkozások milyen mértékben mennek majd tönkre a nagyok belépése után? Mert ha mindezt láthatná a polgár, akkor talán meg is értené az igent, vagy pontosabban meg tudná fogalmazni a nemet. Egyelőre értetlenül állunk az ilyen rohamos fejlesztések előtt, és marad a kérdés: a sok szupertől vajh' minden szu- perebb lesz? Mikrohitel segíti a vállalkozókat Munkatársunktól _________ A nyíregyházi képviselő- testület legutóbbi ülésén döntött arról, hogy a Nyíregyházi Vállalkozókért Vállalkozásélénkítő Alapítvány Információs és Tanácsadó Iroda törzstőkéjét ez évben megemeli, 1999-ben pedig a helyi iparűzési adó egy részét is valamilyen formában megkapja. Az alapítvány kuratóriumának elnökét, Lendvai Istvánt kértük meg a szervezet munkájának értékelésére. Megállapította: az alapítvány korábbi 10 millió forintos alaptőkéje 4 millióra csökkent, így a szervezet kényszer- pályára került, helyzete kritikus, munkatársai pedig évente kétezer vállalkozónak adnak szakmai tanácsokat. Az alapítvány munkatársaihoz forduló ügyfelek közel harmada a hitellehetőségek után érdeklődik, 30 százaléka jogi és más szaktanácsot kér, 10-10 százaléka a környező országok hatályos jogszabályaira kíváncsi, és pályázatok, üzleti tervek elkészítéséhez kér segítséget. Az ötéves alapítvány a PRIMOM Vállalkozói Központtal közösen információs és tanácsadó irodát működtet, amelynek illetékességi területe a megye negyedét fedi le. A szolgáltatások ingyenesek. Az iroda szakemberei az elmúlt évben 84 mikrohitel pályázatában működtek közre, és juttatták el a PRIMOM illetékeseihez, akik öszesen 80 millió forintot adtak a pályázóknak. Az alapítvány többek között ezzel is segítette a túlnyomórészt nyíregyházi új vállalkozások beindítását és a már | működők megerősítését. Lend- £ vai István elmondta: ez évben c a mikrohitel a 100 millió foO ő rintos nagyságrendet is megha- | ladja. A kuratórium elnöke arra “■ hivatkozva kérte a közgyűlés anyagi támogatását, hogy az alapítvány segítségével évente közel száz vállalkozó kezdi el vagy teszi rentábilissá vállalkozását, így növekszik azok száma, akik az iparűzési adóval gazdagítják Nyíregyháza kasszáját. Diákhetek a Sipkayban Kiállítás és konditerem K. Z. (Új Kelet) _________ Ne m mindennapi módon használja ki a nyíregyházi körzeti polgári védelmi parancsnokság az objektumai adta lehetőségeket. A Városháza alatti pincében, a szervezet bázisán tegnap délelőtt Felber- mann Endre alpolgármester tornatermet, Tasnádi János alezredes kiállítást nyitott meg. A konditeremben a polgármesteri hivatal dolgozói és családtagjaik frissülhetnek fel, „kínozhatják magukat” a különböző gépeken az ülőmunka befejeztével. A terem előtti folyosó vitrinéiben az érdeklődők a hivatali munkaidőben megtekinthetik a polgári védelem múltját bemutató kiállítást, a testület mai feladatait és eszközeit. Babus Andrea (Új Kelet) Kéthetes rendezvénysorozattal teszik színesebbé az iskolai diákéletet a Sipkay Barna Szak- középiskola és Szakiskolában. Az elmúlt héten az iskolában tanulható nyelvek megszerettetése, mélyebb megismerése volt a cél. A szakestek, bemutatók, vetélkedők, dramatizált játékok jelezték, hogy az iskola tanulói számára az orosz, az angol és a német nemcsak egy kötelezően elsajátítandó nyelv. A második héten állásbörze, fórum, sportvetélkedő és divat-show szolgálja a diákok tájékozódását, szórakozását. A divat- bemutatónak igazi tétje is van, hiszen ott szerepelnek a Sipkay új egyenruhájára kiírt pályázat legjobb alkotásai. Ezután az intézmény tanulói szavaznak arról, hogy milyen új formaruhában láthatjuk majd érettségi idején Nyíregyháza utcáin a sipkays lányokat, fiúkat. A két hét fő rendezvénye a diáknap, mely az elmaradhatatlan huszonnégy órás kosárlabda-mérkőzéssel kezdődik. Április 4-én a diákönkormányzat programok sokaságával váija a diákokat és a tanárokat. Az iskola névadójával kapcsolatos vetélkedőn az elsősök, a non-stop versengés vidám feladataival a felsőbb évesek mérik össze tudásukat és ügyességüket. A humorfesztivál diákszereplőit követően egy igazi profi, Nagy Bandó András szórakoztatja az érdeklődőket. A komolyabb témák iránt érdeklődők a NATO-ról és az Európai Unióról beszélgethetnek a meghívott vendégekkel. A Füstmentes iskola-akció jegyében plakátokat készítenek, s olyan tanárokkal beszélgetnek a diákok, akiknek sikerült leszokniuk a dohányzásról. Az udvaron gulyásfőzésben és pincérfutásban versenyezhetnek az erre vállalkozók. A délelőtt folyamán több kategóriában keresik az iskola legjeit. A választható programok mellett felkereshető a jósda, tanácsokkal szolgál a pszichológus, látogatható az Inter- net-kávéház és a csereberepiac. Az egészségügy kiválói Új Kelet-információ A megyeszékhely közgyűlése korábban Nyíregyháza Kiváló Egészségügyi Dolgozója elnevezéssel alapított kitüntetést. Az elismerést egyik évben a városi alapellátás, a másikban a megyei kórház egy orvos és egy nem orvos munkatársa kapja a testület határozata értelmében. Ez évben a kitüntetést a kórház dolgozói kapják. Személyükre javaslatot bármely természetes és jogi személy tehet. Az önkonnányzat vezetői kérik, hogy a város lakói véleményüket április 30-áig jutassák el a közgyűlés egészségügyi, szociálpolitikai és lakásügyi bizottsága címére (Nyíregyháza, polgármesteri hivatal, Kossuth tér 1.) A javaslatnak tartalmazni kell a kitüntetésre méltó személy nevét és az elismerni kívánt tevékenységet. Jótékonysági bált rendeztek az elmúlt hét végén a Vecsey Általános Iskola tanárai és diákjai Csökkentik a vízveszteséget K. Z. (Új Kelet) A vízszolgáltatók alapvető feladata, hogy a fogyasztókhoz megfelelő nyomáson előírt minőségi vizet juttason el, és gondoskodjon a folyamatos és zavartalan vízellátásról. Sajnos azonban különböző okok miatt kevesebb víz jut el a fogyasztókhoz, mint amennyit a rendszerbe táplálnak. A Nyírségvíz Rt. hálózati és értékesítési vízveszteségeiről, az azok csökkentése érdekében tett intézkedésekről a részvénytársaság műszaki vezetőjének helyettese, Gyebrószky László tájékoztatta lapunkat. A szakember elmondta: az ivóvízhálózati veszteségnek a hálózatban a különféle meghibásodások miatt haszontalanul elfolyó vízmennyiséget nevezik. Nyíregyházán a vízellátó rendszer vezetékeinek hosszúsága jelenleg összesen 726 kilométer. A megyeszékhelyen a Nyírségvíz Rt. által üzemeltetett rendszerbe az elmúlt évben 8 millió 174 ezer köbméter vizet juttattak, és 7 millió 18 ezer köbmétert értékesítettek. A veszteség a két szám különbözete. A szak- irodalom szerint a hálózati veszteséget leggyakrabban a korrózió, a csatlakozások, csőkötések minősége, a vezeték anyaga, a szigetelések állapota okozza. A nyíregyházi vízhálózat vezetékeinek zömét 20-25 éve építették, már tömegesen jelentkeznek az elavultság jelei. Az üzemeltetési tapasztalatok alapján a gerincvezetékeknél és a bekötővezetékeknél áttértek új, korszerű csövek és tolózárak használatára. Az rt. vezetői a rekonstrukciós munkálatok mellett figyelmet fordítanak arra is, hogy a hálózat öblítésekor csökkentsék a felhasznált vízmennyiséget, ennek érdekében egy takarékos rendszert dolgoztak ki. A hálózatveszteségek feltárására, a rejtett hibák felkutatására mérőcsoportot alakítottak ki az rt.-nél. A veszteségek zömét kitevő rejtett szivárgások, el- folyások felderítésében a vízelemzés és az akusztikus lehallgatás elvén alapuló módszert alkalmazzák. A gazdasági vizsgálatok azt mutatják, hogy a mérőcsoport az elmúlt két évben rentábilisan működött. Lendvai István Gyebrószky László