Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

Nyíregyháza 1998. április 1., szerda Cigányok a környezetükért K. Z. (Új Kelet) ________ Ed dig 84 segédmunkás­sal, 17 betanított munkás­sal, 11 szakmunkással, hat termelésirányítóval és há­rom szellemi foglalkozá­súval, 90 százalékukban cigány kisebbségi munka­nélkülivel kötöttek mun­kaszerződést a Piac- és Vagyonkezelő Kft. vezetői. A korábbi tervek száz fő alkalmazásáról szóltak, de a kft. illetékesei félnek a lemorzsolódásoktól, így a korábbi elképzeléseknél több szerződést kötöttek meg. Az ügy előzménye az volt, hogy a nyíregyházi önkormányzat a Közmunka Tanácsnál közel 80 millió forintot nyert pályázaton. Ezt a pénzt a Huszár-telep lakókörnyezete, az életfel­tételek javítására fordítják. A munkaprogram április 1- jén kezdődik, és hat hóna­pig ad átmenetileg munkát az állástalanoknak, akik így visszakerülnek a munka­erőpiaci ellátórendszerbe. A fizetések beosztástól és végzettségtől függően 24 és 60 ezer forint között mo­zognak. A munkások feladata a Huszár-telepen a vízmérő órák felszerelésének folyta­tása, egy lakótömb teljes felújítása. További pályáza­ti pénzek függvényében egy közösségi ház kialakí­tását is tervezik, amelyben fórumokat tartanának, de a körzet oktatási és kulturális fellegvára is lehet. Szuper-invázió Bürget Lajos jegyzete A bevásárlóközpontra magyarított szupermarke­tek invázója elérte Nyír­egyházát is. Sorra épülnek az áruházak, nagyáruhá­zak, ilyen és olyan diszkon­tok. Igaz, a meglévők egy része is kihasználatlan, de éljen az optimizmus, majd csak lesz valahogy. Ám le­gyen, épüljenek, hiszen a piac majd eldönti, kelle- nek-e vagy sem. Nyüzsögnek itt a magyar befektetők és a külföldiek, az egyik terve grandiózusabb, mint a má­siké. Hurrá! - mondhatjuk, éljen a vevő, akit elkényez­tetnek a lehetőségekkel. Igaz, ma talán nincs olyan vásárlóerő, amely ki tudná aknázni a kínálkozó lehe­tőséget, de sebaj: éljen a jövő, akkor talán lesz pénz a vásárláshoz is. Persze lehet, hogy ezek­kel a szupermarketekkel és áruházakkal olyan elképze­lés is van: a szomszéd or­szágok vevői majd ide szok­nak. Mint ahogy most is kocsiszámra viszik a zsírt, olajat, lisztet, húst, felvá­gottat, vaníliacukrot, hús­véti nyulat, vélhető, hogy majd ezekben is a nagy ve­vők között lesznek. Nem el­képzelhetetlen. de mi van akkor, ha a szomszédos or­szágokban ts elkezdik épí­teni a bevásárlóközponto­kat? Mert előbb-utóbb ott is alakul a helyzet, nem biz­tos, hogy Nyíregyháza lesz a legvonzóbb. Marad az apellálás a környező településekre. Igen ám, de ott is épülnek az áruházak és a diszkon­tok. Vagyis nem olyan biz­tos, hogy a ma nagy opti­mistáinak igazuk lesz. Mert például egy kisebb áruház­nyi üzlethelyiség a takarék­palotában évek óta jófor­mán üres, akkor nem biztos, hogy ésszerű ez a mostani nagy felhajtás. Pedig a nyíregyházi belváros las­san áruházvárossá válik, és tegyük hozzá azt is, nem is olyan vonzó valamivé. Lé­nyegében gyenge butikok sora is ott sokasodik a né­hány valóban jó üzlet mel­lett, különlegességre számí­tani alig lehet, vannak ki­adó szintek, üzletek annak igazolására, hogy a dolog nem olyan vonzó. Talán egészségesebb lett volna az első menetben megnézni azt, hogy a régiek közül melyik­ből lehetne igazán elegáns, nagyvárosi boltot, szaküz­letet kialakítani, hogyan lehetne a sétálóutca és kör­nyéke kereskedelmi képét olyanná formálni, ami mél­tó lenne a belvároshoz. Mindez a kisvállalkozáso­kat is segíthette volna. Valami gigantomániától hajtva mi csak nagy dol­gokban tudunk gondolkod­ni. Hogy a külföldi befek­tető mire költ, az az ő dol­ga. Hogy a városon kívül a zöld mezőre mit épít, az az ő kockázata vagy nagy üz­lete. Változatlanul kérdés marad azonban, miért érde­ke Nyíregyházának, hogy telepakolják nagyobb és kissé kisebb áruházakkal és bevásárlóközpontokkal? Képzeljük el a jövő közle­kedési gondjait, a már most sem dicsteli parkolási hely­zet romlását, a fegyelmezet­len áruszállítások miatti forgalmi akadályokat. Még akkor sem indokolt ez a túlbuzgalom, ha növekvő idegenforgalomra számí­tunk, mert aligha valószí­nű, hogy a nyugati turista itt fog vásárolni. Nyíregyháza lakossága majdcsak állandónak mond­ható. A 120 ezer fő az évek során sem fog rohamosan megszaporodni. Vajon vég- zett-e valaki felmérést azzal kapcsolatban, hogy reá- lis-e a sok áruház és be­vásárlóközpont építése? Tud-e valaki mondani olyan előrejelzést, amiből az de­rül ki: jelentős lesz az el­látás javulása? Tanulmá- nyozta-e valaki azt, hogy a kis üzletek, kis vállalkozá­sok milyen mértékben men­nek majd tönkre a nagyok belépése után? Mert ha mindezt láthatná a polgár, akkor talán meg is értené az igent, vagy pontosab­ban meg tudná fogalmaz­ni a nemet. Egyelőre értet­lenül állunk az ilyen roha­mos fejlesztések előtt, és marad a kérdés: a sok szu­pertől vajh' minden szu- perebb lesz? Mikrohitel segíti a vállalkozókat Munkatársunktól _________ A nyíregyházi képviselő- testület legutóbbi ülésén dön­tött arról, hogy a Nyíregyházi Vállalkozókért Vállalkozás­élénkítő Alapítvány Informáci­ós és Tanácsadó Iroda törzs­tőkéjét ez évben megemeli, 1999-ben pedig a helyi ipar­űzési adó egy részét is valami­lyen formában megkapja. Az alapítvány kuratóriumának el­nökét, Lendvai Istvánt kértük meg a szervezet munkájának értékelésére. Megállapította: az alapít­vány korábbi 10 millió forin­tos alaptőkéje 4 millióra csök­kent, így a szervezet kényszer- pályára került, helyzete kriti­kus, munkatársai pedig évente kétezer vállalkozónak adnak szakmai tanácsokat. Az alapít­vány munkatársaihoz forduló ügyfelek közel harmada a hitellehetőségek után érdek­lődik, 30 százaléka jogi és más szaktanácsot kér, 10-10 száza­léka a környező országok ha­tályos jogszabályaira kíváncsi, és pályázatok, üzleti tervek el­készítéséhez kér segítséget. Az ötéves alapítvány a PRIMOM Vállalkozói Központtal közö­sen információs és tanácsadó irodát működtet, amelynek il­letékességi területe a megye negyedét fedi le. A szolgálta­tások ingyenesek. Az iroda szakemberei az el­múlt évben 84 mikrohitel pá­lyázatában működtek közre, és juttatták el a PRIMOM illeté­keseihez, akik öszesen 80 mil­lió forintot adtak a pályázók­nak. Az alapítvány többek kö­zött ezzel is segítette a túlnyo­mórészt nyíregyházi új vállal­kozások beindítását és a már | működők megerősítését. Lend- £ vai István elmondta: ez évben c a mikrohitel a 100 millió fo­O ő rintos nagyságrendet is megha- | ladja. A kuratórium elnöke arra “■ hivatkozva kérte a közgyűlés anyagi támogatását, hogy az alapítvány segítségével éven­te közel száz vállalkozó kezdi el vagy teszi rentábilissá vál­lalkozását, így növekszik azok száma, akik az iparűzési adó­val gazdagítják Nyíregyháza kasszáját. Diákhetek a Sipkayban Kiállítás és konditerem K. Z. (Új Kelet) _________ Ne m mindennapi módon használja ki a nyíregyházi körzeti polgári védelmi parancsnokság az objek­tumai adta lehetőségeket. A Városháza alatti pincé­ben, a szervezet bázisán tegnap délelőtt Felber- mann Endre alpolgármes­ter tornatermet, Tasnádi János alezredes kiállítást nyitott meg. A konditeremben a pol­gármesteri hivatal dolgo­zói és családtagjaik fris­sülhetnek fel, „kínozhat­ják magukat” a különbö­ző gépeken az ülőmunka befejeztével. A terem előtti folyosó vitrinéiben az érdeklő­dők a hivatali munka­időben megtekinthetik a polgári védelem múltját bemutató kiállítást, a tes­tület mai feladatait és esz­közeit. Babus Andrea (Új Kelet) Kéthetes rendezvénysorozat­tal teszik színesebbé az iskolai diákéletet a Sipkay Barna Szak- középiskola és Szakiskolában. Az elmúlt héten az iskolában ta­nulható nyelvek megszeretteté­se, mélyebb megismerése volt a cél. A szakestek, bemutatók, vetélkedők, dramatizált játékok jelezték, hogy az iskola tanulói számára az orosz, az angol és a német nemcsak egy kötelezően elsajátítandó nyelv. A máso­dik héten állásbörze, fórum, sportvetélkedő és divat-show szolgálja a diákok tájékozó­dását, szórakozását. A divat- bemutatónak igazi tétje is van, hiszen ott szerepelnek a Sip­kay új egyenruhájára kiírt pá­lyázat legjobb alkotásai. Ezután az intézmény tanulói szavaznak arról, hogy milyen új formaruhában láthatjuk majd érettségi idején Nyíregyháza ut­cáin a sipkays lányokat, fiúkat. A két hét fő rendezvénye a diák­nap, mely az elmaradhatatlan hu­szonnégy órás kosárlabda-mér­kőzéssel kezdődik. Április 4-én a diákönkormányzat programok sokaságával váija a diákokat és a tanárokat. Az iskola névadójá­val kapcsolatos vetélkedőn az elsősök, a non-stop versengés vidám feladataival a felsőbb éve­sek mérik össze tudásukat és ügyességüket. A humorfesztivál diákszereplőit követően egy igazi profi, Nagy Bandó András szórakoztatja az érdeklődőket. A komolyabb témák iránt érdeklődők a NATO-ról és az Európai Unióról beszélgethet­nek a meghívott vendégekkel. A Füstmentes iskola-akció je­gyében plakátokat készítenek, s olyan tanárokkal beszélgetnek a diákok, akiknek sikerült le­szokniuk a dohányzásról. Az udvaron gulyásfőzésben és pincérfutásban versenyezhet­nek az erre vállalkozók. A délelőtt folyamán több kate­góriában keresik az iskola legjeit. A választható progra­mok mellett felkereshető a jós­da, tanácsokkal szolgál a pszi­chológus, látogatható az Inter- net-kávéház és a csereberepiac. Az egészségügy kiválói Új Kelet-információ A megyeszékhely köz­gyűlése korábban Nyíregy­háza Kiváló Egészségügyi Dolgozója elnevezéssel alapított kitüntetést. Az el­ismerést egyik évben a vá­rosi alapellátás, a másikban a megyei kórház egy orvos és egy nem orvos munkatár­sa kapja a testület határo­zata értelmében. Ez évben a kitüntetést a kórház dol­gozói kapják. Személyükre javaslatot bármely termé­szetes és jogi személy tehet. Az önkonnányzat vezetői kérik, hogy a város lakói vé­leményüket április 30-áig ju­tassák el a közgyűlés egész­ségügyi, szociálpolitikai és lakásügyi bizottsága címére (Nyíregyháza, polgármesteri hivatal, Kossuth tér 1.) A ja­vaslatnak tartalmazni kell a kitüntetésre méltó személy nevét és az elismerni kívánt tevékenységet. Jótékonysági bált rendeztek az elmúlt hét végén a Vecsey Általános Iskola tanárai és diákjai Csökkentik a vízveszteséget K. Z. (Új Kelet) A vízszolgáltatók alap­vető feladata, hogy a fo­gyasztókhoz megfelelő nyomáson előírt minőségi vizet juttason el, és gon­doskodjon a folyamatos és zavartalan vízellátásról. Sajnos azonban különböző okok miatt kevesebb víz jut el a fogyasztókhoz, mint amennyit a rendszerbe táp­lálnak. A Nyírségvíz Rt. hálózati és értékesítési vízveszteségeiről, az azok csökkentése érdekében tett intézkedésekről a rész­vénytársaság műszaki vezetőjének helyettese, Gyebrószky László tájékoz­tatta lapunkat. A szakember elmondta: az ivóvízhálózati veszte­ségnek a hálózatban a kü­lönféle meghibásodások miatt haszontalanul elfo­lyó vízmennyiséget neve­zik. Nyíregyházán a vízel­látó rendszer vezetékeinek hosszúsága jelenleg össze­sen 726 kilométer. A me­gyeszékhelyen a Nyírség­víz Rt. által üzemeltetett rendszerbe az elmúlt évben 8 millió 174 ezer köbméter vizet juttattak, és 7 millió 18 ezer köbmétert értéke­sítettek. A veszteség a két szám különbözete. A szak- irodalom szerint a hálóza­ti veszteséget leggyakrab­ban a korrózió, a csatla­kozások, csőkötések mi­nősége, a vezeték anyaga, a szigetelések állapota okozza. A nyíregyházi vízhálózat vezetékeinek zömét 20-25 éve építet­ték, már tömegesen jelent­keznek az elavultság je­lei. Az üzemeltetési ta­pasztalatok alapján a ge­rincvezetékeknél és a be­kötővezetékeknél áttér­tek új, korszerű csövek és tolózárak használatára. Az rt. vezetői a rekonst­rukciós munkálatok mel­lett figyelmet fordítanak arra is, hogy a hálózat öblí­tésekor csökkentsék a fel­használt vízmennyiséget, ennek érdekében egy taka­rékos rendszert dolgoztak ki. A hálózatveszteségek feltárására, a rejtett hibák felkutatására mérőcsopor­tot alakítottak ki az rt.-nél. A veszteségek zömét kite­vő rejtett szivárgások, el- folyások felderítésében a vízelemzés és az akuszti­kus lehallgatás elvén ala­puló módszert alkalmaz­zák. A gazdasági vizsgá­latok azt mutatják, hogy a mérőcsoport az elmúlt két évben rentábilisan működött. Lendvai István Gyebrószky László

Next

/
Thumbnails
Contents