Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-30 / 101. szám
Nyírszőlős ÉA Nyírtura Sóstóhegy f Nyirpazony i NYÍREGYHÁZA Túra Ring május l-jén Lázasan készülődnek a nyírturaiak a Túra Ringre. Az elmúlt évekhez hasonlóan, május 1-jén újra indul a ralikrossz-versenysorozat. A versenypályát már felújították, elkészültek a talajcserével. A rajtnál meghosszabbították az aszfaltozott területet, a versenyzők és a nézők biztonsága érdekében acél védőkorlátokat helyeztek el. A Tura Ringen az idén nevezési díj nélkül versenyezhetnek. Ebben az esztendőben még kétszer, augusztus 20-án és október 23-án lesz raliverseny a Nyíregyházától néhány kilométerre fekvő településen. Megfogják a munka végét 1998. április 30., csütörtök A falu átszeli Európát Az elmúlt évben alapították a Tura-Com Közhasznú Társaságot. Korábban az ön- kormányzat irányította a kommunális szolgáltatásokat, azonban egy idő után kinőtte a polgármesteri hivatal kereteit, s a szükség úgy hozta, hogy kénytelenek voltak létrehozni egy kht.-t. A vállalkozó önkormányzat visszatért az eredeti profilhoz, de felügyeli a Tura-Com tevékenységét. Vállalnak szennyvízszippantást, szemétszállítást, és üzemeltetik a tejcsarnokol. A kht.-nél dolgozó hat közhasznú munkás mindenféle munkát elvállal. Ha kell, traktort vezetnek vagy teher- autót, kombájnolnak, és szakmunkát igénylő feladatokat is ellátnak. Bodnár Alfréd, a társaság vezetője szerint sokat számít, hogy emberei akarnak dolgozni. Megfogják a munka végét, és azt tesznek, amit éppen kérnek tőlük. A társaság öt traktorrral, három teherautóval és jó néhány mezőgazdasági géppel rendelkezik, így a falu lakosainak mezőgazdasági szolgáltatásokat is végeznek. Tavaly tizenkétmillió forintos árbevételük volt, ezt visszaforgatták a kht.-ba, és további gépeket vásároltak. A libabokori ivóvízhálózat is a Tura-Com dolgozóinak munkájával készül el. Nyírtura szeretné megőrizni Libabokor sajátos „tanyás” jellegét, ugyanakkor a teljes infrastruktúra kialakítására törekednek. A tervek között szerepel, hogy egyfajta turisztikai központot alakítanak ki ezen a helyen. A társaság profiljának bővítésére is van elképzelés, a helyi kábeltévé rendszerének létrehozásával ugyanis a hálózat működtetését is a kht.-ra bízzák. Gyökerekből Szőlőgyökerekből készít szobrokat Demeter Sándor nyugdíjas szobafestő. Szokatlan kedvtelése egészen véletlenül alakult ki. míg a kollégái ebédeltek, dohányoztak vagy cigarettáztak, addig ő sétálgatott, és körülnézett a környéken. Egy napon szőlőgyökereket talált, hajlítgat- ta, alakítgatta, míg beleképzelt egy fonnát. Miután elkészült, diópácba rakta, és lelakkozta a kis szobrot. Már negyven-negyvenöt ilyen kis alkotása van Sándor bácsinak, az előszoba vitrines szekrényében sorakoznak. Hat eve nyugdíjas, korábban Nyíregyházán élt, de nyugalomra, békességre vágyott, így a gyerekeivel közösen vásárolt egy kis lakást Nyírturán. Az idejét rejtvényfejtéssel, fabrikálással tölti. Deszkából kis néger pincér alakokat vág ki és fest le, vagy éppen versek faragásával tölti az időt. Szereti a szépirodalmat, s olvasmányemlékeit, élményeit önti versformába. Ezerhétszáz kötetes könyvtára van, élete a művészei, az irodalom. Néharajzolgal, fes- teget, azt mondja, ezzel üli el az időt. Korábban a Dalárda tagja volt évtizedeken át. Mindig is szerényen élt, visszafogott, jámbor ember. Kereste az élet szépségeit, a békét és a nyugalmat. Kora gyermekkorától dolgozott, már kilencévesen iparos édesapjának segített. Büszke arra, hogy hat gyereket nevelt, tizennyolc unokája és két dédunokája van. Az mondja, rájuk hagyja legnagyobb értékeit, a könyveit. A nyírturai polgármester amolyan „pörgős” ember, tele dinamizmussal, lendülettel. Mintha egy erős motor hajtaná, ami soha nem akar leállni. Bagoly Zoltán „bevándorló”, nem született nyírturai, ennek ellenére él-hal a lelepülésért. Felesége idevalósi, így könnyen elfogadták az itt élő emberek. Nyolcadik éve polgármester, korábban a Volán Dózsa technikai vezetője volt, majd a Zöldértnél dolgozott. Végzettsége szerint közlekedésmérnök. Nem véletlen, hogy rajong az autós sportért, 1979-ben megyei bajnok volt, indult az országos versenyeken is. Polgármesterként szereteti volna valami újat, rendkívülit alkotni a községben, ami miatt felfigyelnek a város melletti, kissé eldugott falura. Rali- krosszpályát építtetett, s megalapították a Túra Ring Szabadidő Sport Egyesületet, amely saját forrásból eltartja magát. Több vállalkozó szellemű ember résztulajdona van benne. Bagoly Zoltánnak meggyőződése, hogy van jövője Nyírturának, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az utóbbi néhány évben többen „kiköltöznek” a városból. Előbb csak nyugdíjasok jöttek, mostanában viszont egyre több fiatal választotta lakhelyül Nyírturát. Az infrastruktúra csaknem teljes, a gáz- és telefonhálózatot egyszerre fektették le. A közeljövőben a szennyvízhálózat kialakítását tervezik, ezzel egy időben a helyi kábeltévé-hálózatot is szeretnék megalkotni. A források megszerzése érdekében több alapra is pályáznak, a terveket beadták a céltámogatásra, a környezetvédelmi, továbbá a területfejlesztési és vízügyi alapra is. A szennyvízhálózatot Nyírbogdánnyal közösen fogják elkészíteni. Nyírtura modern európai településsé fejlődik. Az iskola tagja az Internet-hálózatnak. Az itt élőknek fontos, hogy a 4-es főúton közlekedők szépnek, takarosnak, rendezettnek lássák a községet. Tudatos helységrendezésre törekednek. Meggyőződésük, hogy Nyírtura akkor él, ha a környezete is él, éppen ezért tagjai tizenöt településsel együtt az Első Nyírségi Fejlesztési Társaságnak. A polgármester szerint, ha a megyeszéhelyen történik valami, az a nyír- turaiaknak is jó. Egy-egy nagyobb nyíregyházi cégnél dolgozik néhány falubeli munkavállaló is, ezért a környező kistelepüléseknek támogatni kell a közeli várost, és fordítva. Bagoly Zoltán azt sajnálja, hogy a munkahelyteremtés terén eddig nem sikerült előrelépni, azonban úgy tűnik, ez sem lehetetlen, ugyanis a Surex kft. bodzafeldolgozó telepet kíván létesíteni a településen. Remélik, ezzel negyven-ötven embernek újra lehet munkája, állása Nyírturán. Békét hozott a tüzes vas A község a Nyírtura nevet csak 1898-ban kapta. Korábban a fellelhető források szerint Túra, Túrra, néha Váralj néven fordul elő. Egyes források szerint a Túra helységnév a turu szláv szóból származik, amelynek jelentése bölény. Más kutatók viszont - például dr. Nyárádi Mihály, - a község határában meglévő ősi kis földvárra, földtúrásra utalónak tartja a Túr, Túrás, Tűr nevet. Kevés az olyan eredeti forrásanyag, amelyben Túrát konkrétan említik. Egy 1222-es okiratban szerepel először az a váradi tüzespróba-lajstrom, melyben egy falubeli emberről, Bensa Domokosról van szó, aki perbe keveredett egy István nevű úrral, annak szökevény szolgája miatt. Ebben az ügyben rendelik el a tüzesvas-próbát, melytől az ügyfelek annyira megijednek, hogy visszalépnek a vádaskodástól, és megegyeznek. A magyarlakta területek bizonyításakor az országos felmérés szerint 1773-ban már volt református papja. A község egyik legszebb, művészeti szempontból legértékesebb épülete a gótikus református templom. A torony aljában, a belső toronyfalban gazdagon faragott, XV. századi pálcaműves gyámköves ajtó található, rajta évszám: 1488. Az egészségügyi komplexumra büszkék a nyírturaiak. Egy épületben dolgozik a védőnő, a háziorvos, a fogorvos, a gyermekfogszakorvos és a nőgyógyász. Az alapellátás teljes skálája megtalálható a rendelőben. Sajnos a közelmúltban betörtek a fogorvosi rendelőbe, s az ott található orvosi eszközöket elvitték, noha senki sem gondolta volna, hogy vannak tolvajok, akik egészségügyi műszerekre specializálódtak. A drága, jó minőségű orvosi műszereket a tervek szerint támogatásból hamarosan pótolni tudják. Talán nincs még egy település a megyében, ahol lóval járnák a határt a mezőőrök. Nagy János és Nagy József naphosszat a földeken sétálnak lovaikkal, őrzik az emberek veteményeit, ületetvényeit. Néha a faluban is megfordulnak, lapunk munkatársa is így kaphatta őket lencsevégre. Az oldalt Kozma Ibolya írta, a fotókat Lázár Zsolt készítette. Falujáró U' LL-L-i I.,. iiiiMi «mmm**. ww Bagoly Zoltán
