Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-27 / 98. szám
Megyei krónika 1998. április 27., hétfő Az ország egyetért: kell az erős SZDSZ, hogy tartsuk a jó irányt A választópolgárok többsége* szerint: • Az SZDSZ-nek nélkülözhetetlen szerepe van abban, hogy megteremtődtek a tartós gazdasági növekedés feltételei. • Az SZDSZ-nek fontos szerepe volt abban, hogy Magyarország külföldi megítélése javult, és az ország hamarosan a NATO és az EU tagja lehet. • Ha az SZDSZ a következő négy évben is benne lesz a kormányban, Magyarország hamarabb válik modern, európai országgá. • Egy egy párti, MSZP-kormány nem tenne jót az ország kiegyensúlyozott fejlődésének. * a véleményt alkotók százalékában (Medián, 1998 márciusi Ha Ön is azt akarja, hogy az ország továbbra is jó irányban haladjon, szavazzon az SZDSZ-re és az SZDSZ jelölt jére! Pulyabál Babus Andrea (Új Kelet) A hét végén rendezték meg a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központban a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Gyermek Néptáncegyüttesek Fesztiválját, ismertebb nevén a „Pulyabált”. A találkozót a megyei önkormányzati hivatal, a Váci Mihály Művelődési Központ és Gyermekcentrum, Bistey Attila, az Igrice vezetője és Kácsor István, a Margaréta Gyermekcsoport vezetője szervezte. A kétnapos rendezvényen összesen huszonkilenc együttes — többségében általános iskolások, középiskolások és néhány óvodás csoport - lépett fel. A nyíregyházi csoportok szombaton, a körzeti táncosok pedig vasárnap szerepeltek. A fesztivál elsősorban bemutató jellegű, a megyei csoportoknak szinte az egyetlen szereplési lehetőség, s lehetőleg mindenki ide hozza a legjobb koreográfiákat. Az együttesek egységes pénzjutalomban részesültek, ezenfelül tárgyjutalmakkal ismerték el a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tánccsoportokat, koreográfiákat. A háromtagú zsűri -dr. Ratkó Lujza, Maródi Attila, Strack Orsolya - a bemutatók után szakmai tanácsokkal látta el az együttesek vezetőit, ezalatt a gyerekek táncházban mulathattak. A fesztivált fergeteges gálaműsor zárta, melyen három ifjúsági tánccsoport — a nagykállóiak, az Igrice és a Szabolcs fiataljai - ropták. Fafaragó apa és fia 6 o URégi vágya teljesül ez évben Máriapócs és Nyírgyulaj lakóinak, a tervek szerint 1998 végéig elkészül a két települést összekötő, valamivel több mint három kilométer hosszú, négy méter, padkával együtt hét méter széles út. A szakasz 1500 méteres első szakaszát adta át április 25-én, szombaton ünnepélyesen Szalai Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium biztosa és dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke, akik az összefogások fontosságát és eredményességét hangsúlyozták. Az utat megáldotta dr. Mosolygó Marcel görög katolikus esperes és Pásztor Károly pápai prelátus. Az összekötő út első szakasza 36 millió forintba került, az érintettek az összeg 60 százalékát pályázaton nyerték Az életben nincs másik Kozma Ibolya (Új Kelet) K. Z. (Új Kelet) _______________ Má jus 15-éig tekinthető meg Máriapócson, a polgár- mesteri hivatal galériájában Pesti Jenő és fia fafaragók kiállítása. A tárlatot április 25-én, szombaton Palóczy Lajosné, a város polgármestere köszöntője után dr. Dám László nyitotta meg, aki elmondta, hogy 100 évvel ezelőtt a háztartási eszközök berendezéseinek 80 százaléka készült fából. Az érdeklődők a 9 órától 16 óráig nyitva tartó negyvendarabos kiállításon egyebek mellett sulykolót, mángorlót, tányérokat és egy bölcsőt is megtekinthetnek. A két kocsordi művész, apa N «3 —I 6 o Li_ Közel 160 diák és 25 pedagógus töltötte együtt a hétvégét Nyírbátorban, ahol Végvári Játékok Kollégiumi Találkozóját tartották. A rendezvényen a házigazda Báthory István Gimnázium és Kollégiuma diákjai mellett vásárosnaményi, csengeri és fehérgyarmati tanulók vettek részt. A találkozó pénteken este kulturális bemutatóval kezdődött, amelyen a kollégiumok diákjai színes műsorral szórakoztatták a vendégeket. Szombaton több sportágban és játékos ügyességi versenyeken mérték össze a fiatalok tudásukat. A pontszámok alapján az első helyezettnek járó kupát a vendéglátó Báthory István Gimnázium és Kollégiuma nyerte el Az életben nincs mindenből másik - mondja Eötvös Gábor világhírű zenebohóc, akitől a rossz ember hiába veszi el hangszerét, bő lebernyege alatt mindig akad egy újabb zeneszerszám. A produkció népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a bohóctréfa visszatérő mondatocskája - „Van mááásik!” - amolyan népi szólássá lett Magyarországon, de bizonyára még sok „mááásik” országban is. Az emberek mindig szeretik azokat, akikkel a hatalom nem tud kibabrálni. Eötvös Gábor produkciója pedig éppen erről szól. Ugyanakkor a házasságról másképp gondolkodik a porond nagy öregje. Ragaszkodik feleségéhez, és azt vallja soha, soha nem volt másik... A hetvenhét éves, Jászai-díjas művész felesége azonban ötvennyolc éves házasság után sem hajlandó hinni férjének. A Picard és az Eötvös család két fiatal gyermeke 1939-ben találkozott a Felvidéken. Mindketten többgenerációs cirkuszdinasztia sarjai voltak. Picard Mária és Eötvös Gábor megismerkedésük után egy évvel összeházasodtak.- Soha nem gondoltuk, hogy a négy unokánk nem ezt a hivatást választja - mondja az Eötvös házaspár. - Egyedül csak Chily maradt a pályán, de ő éppolyan fanatista, mint mi vagyunk.- Ötéves koromban léptem először porondra - mondja Eötvös Gábor. - A szüleim artisták voltak, egyik számukban engem dobáltak föl és kaptak el. Egy ideig univerzális artista voltam, de mindig is nevettetni szerettem volna. Apám előbb nem engedte, azt mondta, ez túlságosan komoly műfaj. Tizennégy éves voltam, amikor egy bohóccsoport dolgozott nálunk, s egyikük nem tudott megjelenni az előadáson. Osztottak rám is egy parányi, „inas” szerepet, és én ettől nagyon boldog voltam. Nem indult könnyen a pályám, de szerencsémre már gyermekkoromtól taníttattak zenére, így a hangszeres tudásomat hasznosítani tudtam a számaimban. Az esküvő után a feleségemet is igyekeztem rávenni, hogy lépjen fel velem, de előbb azt mondta: én bohóc- kodjak veled a színpadon? Aztán mégiscsak elfogadta az ajánlatomat.- Kegyetlen szakma ez, tele buktatókkal - mormolja, miközben kevéske fehér haját gyengén fújja a szél. - Mégis szeretem. Tavasszal, amikor már erősebb fénye van a napnak, mi útra kelünk. Szorgalom és szeretet kell ahhoz, hogy ezt az ember vállalni tudja. Ezt nem lehet megtanulni, erre születni kell. Pontosabban beleszületni.- Mi nem vagyunk normálisak - mondja Marika néni -, azt gondoltuk, ha nyugdíjasok leszünk, akkor pihenünk. Annak rendje és módja szerint, amint nyugdíjba mentünk, kiköltöztünk a balatoni nyaralónkba. Az én párom két hét múlva már nem érezte jól magát. Azt mondta, a pihenés a henyélés, ezt ő nem bírja. így aztán mentünk a cirkusz után, s azóta is úgy dolgozunk, mint fiatal korunkban. Három évvel ezelőtt még én is felléptem. Aztán úgy határoztam, hogy az unokám sokkal szebb és fiatalabb, mint én, a közönség szívesebben nézi, ezért leköszöntem. A helyünket át kell adni az újabb generációnak. Meg aztán a szememet szemüveg nélkül nem tudom kifesteni, ha pápaszem van rajtam, nem férek a szemhéjamhoz, smink nélkül pedig nem léphetek fel. Eötvös Chily már a fellépésre készül lakosztályában. Haja rendezett, hatalmas műszem- pillákat visel. Hajnali fáradtsága már elillant, csak a fellépés előtti izgalmat érzi. Reggel hat órára értek Nyíregyházára. A fiatal lány a hatalmas teherautók egyikét vezette, erre is van jogosítványa. Mire felverték sátraikat és rendet raktak maguk körül, délre járt az idő. Délután valamennyi művész visszavonul, testileg-lelkileg a műsorra koncentrálnak. A bokszoló kenguru is pihen, a barna medve lomhán sétál ketrecében, a majmokat nem zavarja a hirtelen jött meleg, csintalanul viháncolnak. A sátor mögött néhány kihúzott kötélen frissen mosott ruha szárad, egy lány csíkos köntösben szárítja, fésüli hosszú haját. A ünnep csak este kezdődik, addig ők is a hétköznapok egyszerű, de talán a „civilekénél” nehezebb világát élik. Lakókocsijuk előtt kerti székeken ücsörög az Eötvös házaspár. A művész kávét tölt magának.- Majd én megkavarom, te tudom, kikutyulod - suttogja a felesége. Csendes egyetértésben élnek több évtizede. Vándorló életükben csak a szerelmük örök. Szerelem, melyet a cirkusz iránt éreznek. Egyetlen biztos dolog az életükben, hogy minden este fellépnek. Tavasztól késő őszig este hat órától tízig a porondon szórakoztatják a közönséget. A sátor lehet Püspökladányban, Kaposvárott vagy Nyíregyházán, a cirkusz örök. és fia alapanyagul nyár-, tölgy-, bükk- és alamafát használt fel. I Eötvös Gábor
