Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-25 / 97. szám
Krónika 1998. április 25., szombat Hatósági bejárás Ibrany térségében tartottak nemregiben hatósági bejárást a szakemberek: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamarától Csongrádi Zoltán, a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság II. Számú Szakasz- mérnökségétől Juhász Levente vett részt a szemlén, az Ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezetet az elnök, Köbli E/n/Vképviselte. Határjárásuk során részletesen áttekintették az elmúlt évtizedekben megvalósított belvízvédelmi rendszer műszaki állapotát, és megfogalmazták a tennivalókat. Szabó Zoltán (Új Kelet) Megállapították: a földben lévő és mozdíthatatlan létesítmények egy-kél kivételtől eltekintve még mindig jó állapotban vannak, de ami mozdítható, az már eltűnt, vagy a vandálok megrongálták. Nagy károkat okoznak a színesfémgyűjtők, akik az ajtókat leszerelik, a rézvezetékeket, kapcsolótáblákat ellopják, használhatatlanná teszik. A térségben megközelítően 200 hektár őszi és tavaszi kalászost ért kár, és ha időjárásunkban nem áll be jelentős változás, akkor további 500 hektáros terület terméskilátása csökkenhet számottevően. Két ütemben mintegy 2755 hektár meliorációját valósították meg egykor, amelyből 1700 még mindig 70 százalékos szinten működőképes, ezen a részen gravitációs elven építették ki a csatornahálózatot. Az újabb létesítményekhez már átemelőszivattyúk, transzformátortelepek tartoznak, amelyek közül sokat tönkretettek. A vízrendezést követően az addig megművelhető területek tovább gyarapodtak, összesen mintegy 3200 hektár mezőgazdasági hasznosítására volt lehetőség. Az utóbbi évek csapadékszegé- nyebb időjárása sok új föld- tulajdonost a gyepterületek szántóföldi művelésbe vonására késztetett, de ez nem igazán szerencsés, hiszen ha már kicsit több csapadékot kapnak a területek, mint az aszályos években, művelésre alkalmatlanná válnak.- Termelőink még nem ismerték fel, hogy az ő érdekük a csatornák karbantartása- fogalmazta meg Csongrádi Zoltán gazdajegyző -, pedig nekik kellene megtalálni azt a formát, amivel hatásosan működhetne a már kiépített rendszer. Például ha valakinek a földterületén van egy átemelőszivattyú, az önmagában nem vállalhatja annak működtetését, mert rajta kívül még nagyon sokakat érint, de ez a rendszernek csak egy kis része, ami a többi üzemeltetése nélkül nem sok eredménnyel járhat. Egy közös elhatározással létrehozott társulás viszont már cselekvőképes lenne, persze nem olyan, amely az egész felső-szabolcsi résszel foglalkozik, hiszen a korábbi években sok súrlódást okozott az, hogy azokért a területekért is fizetniük kellett a társulási hozzájárulást, ahol még véletlenül sem fordult elő belvíz, és ezért csatornák sem épültek. A gazdajegyző véleménye szerint törvényi szabályozásnak kellene olyan irányba hatnia, hogy mindenki magára nézve kötelezőnek érezze a csatornák karbantartását. Ettől az évtől kezdődően állami kárenyhítésben már csak azok reménykedhetnek, akik befizették a 200 forintos hozzájárulást a vízműtársulatnak, vagy ahol nincs, ott a vízügyi igazgatóságnak. Ebben a körzetben az induláshoz szükséges feltételek meglennének, a korábbi vízműtársulás vagyonának egy része még megvan, csak a mezőgazdasági termelésből élő földtulajdonosoknak, földhasználóknak kellene belátniuk a változtatás szükségességét. Azok a területek, amelyek a komplex vízrendezés következtében váltak művelésre alkalmassá, még most is jók, de félő, hogy a víz előbb-utóbb visszafoglalja azokat. „Mi adtuk a köztársasági államformát és a forintot az országnak” Csütörtök este Porcsalmán, a művelődési házban csak azért nem lógtak a csilláron, mert fénycsővilágítás van a teremben. Tekintettel a nagy érdeklődésre, kinyitották az udvari ajtókat is, és akik nem fértek el odabent, azok az udvaron hallgatták a kisgazdapárt elnökének kampánybeszédét. Dr. Torgyán József kétnapos megyei kampányútját példátlan biztonsági intézkedések kísérték. Az ismert robbantási kísérletek miatt rendelték el az elnök fokozott személyi védelmét. A terembe lépőket egyenként megmotozták, a táskák tartalmát átnézték, szétszedték a fotósok és tévések felszereléseit, hogy egyetlen gyanús tárgy se juthasson a védett személy közelébe. Fekete Tibor (Új Kelet) A pártelnök rögtön egy ígérettel kezdte szónoklatát. Ha a kisgazdapárt nyeri a májusi választásokat, akkor a földijeinek nevezett jelenlévőknek is jut mindabból a jóból, ami most csak a kevés kiváltságos bankszámláját gyarapítja. Hivatkozva a Közgazdaságtudományi Egyetemen megtartott, pártelnökök közötti szerdai vitafórumra, a kisgazdák első embere egyértelműen sikeresnek nevezte és kedvező fogadtatásúnak minősítette érvelését. Ezután felszólította a szavazópolgárokat, hogy: „kössenek útilaput Horn Gyula talpa alá. Ha ez sikerül, akkor én személyesen adom át mindazt a jól megérdemelt kfedvezményl, amit a kormány a 65 éven felülieknek juttat. Legelőször egy ingyen repülőjegyet adnék oda, amely Rosztovba szólna. Hadd élvezze a szovjet paradicsom minden áldását.” Ez utóbbi megjegyzését nagy derültség fogadta a teremben. Visszatérve az ígéretekhez, a kisgazdaelnök esetleges beiktatása másnapján felszedetné az autópályák fizetőkapuit. Az M3-asra tervezett díjak bevezetésével ezt a vidéket nemcsak a fejlődéstől, de az élettől is elzárnák. Ezt nem lehet megengedni. Különösen akkor nem, amikor már a mátészalkai feketevonaton sem tudnak utazni az emberek, mert nem tudják megvenni a retúrjegyet - érvelt a pártelnök. A kormánytagokat nem érdekli, hogyan nyomorodnak el az emberek a végeken, ők maguknak „a jól végzett munka jutalmául” megszavaztak fejenként kétmillió forint jutalmat. Nem engedhetjük az állami pazarlást, és tisztességtelennek tartjuk, hogy egy ilyen balul sikerült négy év után még jutalmat is kapjanak a tárcák vezetői, akik dilettáns és tehetségtelen módon irányították az országot... - ez szintén nagy tetszést aratott a jelenlévők között. A pazarlás jó példájaként említette, hogy közel kilencmil- liárd forintot szánnak egy olyan telefonlehallgató rendszer kiépítésére, amivel a mobiltelefonos beszélgetések sem maradnak titokban a nemzetbiztonsági szolgálat emberei előtt. Torgyán József ehelyett inkább börtönéveket helyezett kilátásba a kormánytagoknak, és azt indítványozta, ott hallgassák le egymást és ne a magyar népet. Mint mondta, békében és nyugalomban szeretnénk élni, ahol nem kell minduntalan attól félnünk, ki és mikor avatkozik be a magánéletünkbe. Csúcsminisztériumot hozna létre a kisgazdapárt a vidéki Magyarország fejlesztésére. A jelenlegi tárcák szerinti felosztás hátránya, hogy gyakran átfedés van a Területfejlesztési és a Földművelésügyi Minisztérium pályázati rendszere között. Van, hogy ugyanarra a célra két helyről is lehet pénzt szerezni, míg máskor kioltják egymást a pályázatok. Csak a csúcsminisztériumon belüli főosztálynál tudja elképzelni a kisgazdapárt a területfejlesztést, a környezetvédelmet és a vízügyet is. Az FM ágazatai közül szintén ehhez az újonnan létrejövő tárcához tartozna az élelmiszer-, a feldolgozóipar, a bioenergiai és minden olyan speciális terület, amellyel zömmel vidéken foglalkoznak. Ha a támogatási rendszerek egy kézben futnának össze, akkor a címzett és céltámogatások odaítélése is átláthatóbbá válna, és nehezebb lenne megtalálni a szabályozók közötti kiskapukat. A vidékfejlesztés fő stratégiai vonulatának a mezőgazdaság versenyképesebbé tételét nevezte a pártelnök. Emellett gondolni kell azokra is, akik lehetőség híján nem tudnak növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkozni. Ezeknek az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került embereknek megfelelő és főleg megfizethető hitellehetőségeket kell adni. A külföldiek termőföldhöz jutásának lehetőségéről a kisgazdapárt álláspontja ismert. Az európai uniós csatlakozásunkig csak magyar állampolgárok tulajdonában lehetnek a termőföldterületek, utána pedig a csatlakozási tárgyalások függvényében lehetne módosítani a törvényeken, de akkor is a hazai tulajdonszerzést kellene előtérbe helyezni. Még nem tudni, hány ezer hold föld került már eddig is zsebszerződésekkel külföldiek kezére, de tény, hogy Angliában már most közel tíz társaság toborozza a befektetőket a magyar föld megvételére. Óriási a tét. Nem csak arról van szó, hogy a magyar termőföld jelenlegi becsült értéke 28 ezer milliárd forint, hanem a jövőnk kerülhet veszélybe, ha még magunk alól is eladjuk a földet. A Polgári Törvénykönyv ma is érvényes passzusa szerint a törvénybe ütköző szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni. Ha ez igaz, márpedig igaz, akkor azok az osztrák és más külföldi gazdák, akik spekulatív szándékkal, de törvénytelen úton jutottak a Dunántúlon földhöz, bánhatják és sirathatják pénzüket. A folytatásban dr. Torgyán József utalt a nyolc évvel ezelőtti választás kudarcára. Mint mondta, akkor egyes köröknek az állt érdekében, hogy ellene irányítsák a köz- £ hangulatot. Azzal is megvádolták a pártelnököt, hogy az egyébként nem létező több százezer holdas családi vagyont akarta visszaszerezni. Akkor bevált ez a taktika, de a kisgazdák első embere bízik abban, hogy most józa- nabbul fognak mérlegelni az emberek, és nem ülnek fel alaptalan híreszteléseknek. A jelölőfórum végére úgy tűnt, a pártelnöknek sikerült arról meggyőznie a jelenlévőket, az egyetlen helyes döntés, ha az FKGP-re szavaznak. A nagyobb nyomaték kedvéért a szónok az 1946-os nagy kisgazdagyőzelemre utalt. Akkor ők alakíthattak kormányt, és két év alatt sikerült talpra állítani a romokban heverő országot. Hitet öntöttek az emberek leikébe, hogy az átélt borzalmak után is van szép jövő. Akkor megfékezték a fekete- gazdaságot, stabilizálták az ország pénzügyi helyzetét. Mint mondta: „Mi adtuk a köztársasági elnököt és a forintot az országnak. Gazdasági eredményeinkkel elkápráztattuk a világot, mert még a mérsékelt gazdaságkutatók is azt jósolták, hogy az ezredvégre sem áll talpra Magyarország. Ehelyett két éven belül újraindult a termelés, született egy hiteles fizetőeszköz, és a közigazgatásban, valamint az állam- apparátusban is rendet tudtunk teremteni. Most is ilyen kihívás vár a Független Kisgazdapártra.” A polgármester kezdeményezése Mint arról már szerdai számunkban beszámoltunk, Nyírteleken tartották a Vitézi Rend által alapított II. világháborús emlékérem első átadási ünnepségét megyénkben. Több oka is van annak, hogy ez a nagyközség adott otthont a rendezvénysorozat nyitányának: itt lakik vitéz Géczy István székkapitány, akinek nagy érdemei vannak az emlékérem létrehozásában, továbbá Ratkos /W/bá/yszemélyében olyan polgármestere van Nyírteleknek, aki szívügyének tartja a gondoskodást a háború poklát megjárt egykori honvédekről. Támogatta a Hősök Temetője létrehozását, legutóbb pedig azt javasolta a képviselő-testületnek, hogy vállalják át a nagyközségben élő harminc idős férfi emlékérmének elkészítési költségeit, így az egykori hadfiak ajándékba kapták a szép kitüntetést. Az ünnepség után alkalmunk volt arra, hogy röviden szót váltsunk. Dalmay Árpád (Új Kelet)- Polgármester úr, mi indította Önt arra, hogy elsőként a megyében a Vitézi Rend mellé álljon, és kezdeményezze az emlékérmek előállítási költségeinek átvállalását?- Mindenekelőtt az öregek iránti tisztelet. Nagyon sokat hallottam tőlük a háborús évekről, a keleti front ütközeteiről, az embertelen körülmények közötti helytállásról, szenvedéseikről, későbbi meghurcoltatásukról. Úgy éreztem, valamilyen formában meg kell emlékezni ezekről a dolgokról. Nem azért, hogy esetleg sebeket tépjünk fel, hanem szeretnénk valamilyen erkölcsi elismerést adni azoknak, akik a frontról hazatérve továbbra is a községben éltek, itt dolgoztak, s ina már köztiszteletben álló idős polgárai Nyírteleknek. Nálunk mindenki szereti az öregeket. Azt hiszem, kevés község dicsekedhet azzal, hogy öregek otthonát működtet, ami nem kötelező. Nálunk negyven fős ilyen bentlakásos intézmény van. Szükségük van ezeknek az embereknek arra, hogy beszélgessenek egymással, felidézzék katonaélményeiket, s érezzék; megbecsüljük őket, gondoskodunk róluk.- Milyen pénzből tudták fedezni a költségeket, ami a harminc személy esetében hatvanezer forint?- Van egy bizonyos polgár- mesteri keretem, nem nagy összeg, háromszázezer forint évente, ebből csíptük le a pénzt. Valami ilyesmire szeretném én ezt a keretet fordítani. Megvásároltuk az emlékérmeket, s nem pénzt, hanem ezeket adtuk oda az öregeknek, így akartuk erkölcsi elismerésben részesíteni őket.- Minden, háborút megjárt, idős emberhez eljutottak a kitüntetések?- Eddig harmincán kapták meg az érmet, de ez csak a kezdet. Még ez évben szeretnénk ilyen kitüntetésátadási ünnepséget rendezni, mert a községben és a Nyírtelekhez tartozó tanyákon még körülbelül huszonötén élnek olyan emberek, akiknek jár ez az emlékérem. Nyírtelek önkormányzata és polgármestere példamutató kezdeményezéssel támogatja a Vitézi Rendet az emlékéremre jogosultak felkutatásában és kitüntetésében. Reméljük, más önkormányzatok is követik a példájukat. Újságunk örömmel ad hírt hasonló eseményekről. Dr. Torgyán József Ratkos Mihály
