Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-23 / 95. szám

HMM A növényvédelem időszerű munkái Mezőgazdaság 1998. április 23., csütörtök Hétről hétre a kiskertekben Jóból is megárt a sok Szent György napján ültetjük a krumplit Új Kelet-információ A korai kitavaszodás fel­gyorsította mind a növé­nyek, mind a károsítok élet- folyamatait, majd a csapa­dékkal járó lehűlés kissé las­sította. Sok esetben a növé­nyek egészségi állapotát csak megelőző védekezéssel óvhatjuk meg, ezért rendkí­vül fontos, hogy a gazdálko­dók rendszeresen figyeljék a kertek állapotát, és szükség esetén védjék termesztett növényeiket. Az almafák zöme a nyírsé­gi tájegységben már túl van a pirosbimbós állapoton. Az elmúlt hetek csapadékos időjárása különösen kedve­zett az almafavarasodásnak, melynek aszkospórái már szóródnak, és a szél segítsé­gével nagy területeket képe­sek megfertőzni. Ellene réz­tartalmú készítményeket már ne használjunk azok fitoto- xikus hatása miatt, inkább felszívódó hatású készítmé­nyeket alkalmazzunk, példá­ul Karathane FN-57-et 0,1 százalékos töménységben, de jó a Sápról 0,2 százalékos tö­ménységű és az Unifosz 50 EC 0,15 százalékos tömény­ségű kombinációja, mely az esetenként már rajzó aknázó­molyokat is elpusztítja. Kü­lönösen a tavalyi, helyen­ként erős lisztharmatfertőzés miatt indokolt a felszívódó szerek használata is. Virágzó kultúrákban, bele­értve a gyomokat is', méhkí­mélő szereket használjunk, és azokat is csak az esti órák­ban, a méhek napi hordásá­nak a befejeződését köve­tően. A vegyszergyártó cé­gek a kórokozók és kártevők elpusztításához, a gyomok irtásához szükséges ható­anyag-mennyiséget a csoma­goláson feltüntetik. Az őszibarackosokban vi­rágzáskor csak akkor perme­tezzünk, ha tafrinás levélfod- rosodás-fertőzés veszélyét észleljük. Tüneteinek meg­jelenése előtt hatékonyak a kontakt készítmények, pél­dául Bravo 500, Buvicid K, stb. és a felszívódó növény­védő szerek, például Folicur Solo, Atemic, Score 250 SC, stb. Ez leginkább a hűvös, csapadékos időjárás esetén Munkatársunktól _____ Tö bb alkalommal hírt ad­tunk arról, milyen nagy kárt, bosszúságot okoz az ültetvé­nyes gazdálkodóknak, amikor egyik napról a másikra csak úgy ellopják a facsemetéket. Van úgy, hogy sem a kerítés, sem a házőrző kutya nem tart­ja vissza a zsiványokat. Ilyen­kor sem kell kétségbe esni, van megoldás, amit dr. Mónus Bertalan feltaláló, a Meggy- tennelők Országos Szövetsé­gének elnöke kísérletezett ki és szabadalmaztatott. Ami rit­kaságnak számít, még európai szinten is védelém alá helyez­ték a találmányt. A Mógeszt lopásgátló és vadriasztó szert Nyíregyházán gyártják, cs a jelenthet problémát, amikor a virágzás elhúzódik. Olyan szereket alkalmazzunk, ame­lyeknek nincs káros hatásuk a méhekre, nem befolyásol­ják a terméskötődést, nem fitotoxikusak. Meggy- és cseresznyeül­tetvényekben monília el­len, virágzás kezdetén és teljes virágzásban védekez­hetünk. Alkalmazható ké­szítmény a Rovral 0,1 szá­zalékos, a Ronilan 50WP 0,1 százalékos, a Dithane M-45 0,2 százalékos tö­ménységben. Napjaink idő­járása miatt érdemes a vé­dekezéseket megismételni. A bogyós gyümölcsűeket (szamóca, málna, szeder, ri- bizke) napjainkban rézpót­ló készítményekkel perme­tezhetjük a gombás fertőzé­sek elkerülése érdekében. Ha rovarok károsítását ész­leljük, akkor Nomolt vagy Bi 58 EC-t használhatunk, mindkét készítmény eseté­ben elegendő lehet a 0,1 szá­zalékos töménységű hígítás. A köszméte lisztharmata ellen felszívódó készítmé­nyekét használjunk. Kertje­inkben egyre több kártevő­vel találkozhatunk, most már el kell kezdenünk elle­nük a védekezést, a levél- tetvek első nemzedékének megjelenése már várható. Abban az esetben, ha rá­gókártevők kártétele is elő­fordul, akkor bátran használ­hatjuk a Zolone 35 EC-t 0,2 százalékos töménységben, ha csak levéltetvek kártételét akarjuk megakadályozni, ak­kor érdemesebb a Pirimor 50 DP-t alkalmaznunk (Ötszáza­lékos töménységben). A szőlőskertekben a rügy- fakadás idején továbbra is a szőlőilonca, a kendermagbo­gár, valamint a szőlőlevélat- ka és esetleg a szőlőguba- csatka kártétele ellen kell védekeznünk. Ilyenkor az áttelelő szőlőilonca-hemyók és a kendermagbogarak által okozott károkat akadályoz­hatjuk meg, amelyek a fejlő­dő zsenge levelekre irányul­nak. Jól áztassuk be a szőlőtő­kéket. Felhasználhatjuk a Ditrifon 50 WP (0,2 százalé­kos töménységben) és a Mitac 20 (0,3 százalékos tömény­ségben) kombinációját. Kemoker nevű cég forgal­mazza. Tizenöt ültetvényen, 36 hektáron próbálták ki a szabadalmat. A kísérletben részt vevő gazdák vállalták, hogy jelzik a lopást vagy a vadkárt, de ilyen egyik he­lyen sem történt. Költségszá­mítások szerint csemeténként körülbelül tizenhárom forint­ba kerül a védelem. Nem ér­demes ezen spórolni, mert a végén többe kerül a leves... A szer jól keverhető. A kezdő tavaszi permetezéssel együtt kijuttatható a ható­anyag, így többletmunkadíj­jal nem jár a védekezés. A szer- kombináció ötféle összetétel­ben készült, bárki könnyen kiválaszthatja a számára leg­kedvezőbb variációt. Fekete Tibor (Új Kelet) Alaposan pótolta a természet a téli csapadék hiányát. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy időben elhúzódott az égi áldás. A megye északkeleti csücskében, ahol kötöttebb a talaj, mint a Nyírségben, ráadásul több eső is hullott, ott több a belvíz, és na­gyobb a sár a kiskertekben. Ahol természetes úton nem tud lefoly­ni a felesleges víz, ott érdemes ide­iglenes árkokban összegyűjteni a csapadékot. A kert lankásabb végébe ássunk akkora árkot, hogy elférjen benne a teljes mennyiség. Még mindig kisebb kárt okoz, ha csak egy kis helyen marad víz alatt a terület, mintha a fél kertet elzárja a levegőzéstől az egybefüggő víztakaró. Májusi cserebogár Májusinak mondjuk, de álta­lában április végén kelnek ki az első cserebogarak. Mint közis­mert, négyévente rajzanak nagy számban, de az idei nem ilyen lesz. Az enyhe tél miatt jól tűrték a telet a lárvák és a bábok, de a víz megtizedelte számukat. Gyü­mölcsfáink levélzetének fejlődé­se körülbelül egyhetes lemara­dásban van. Ez azért veszélyes, mert a „cseremiskák” nagy pusz­títást tudnak véghezvinni a gyen­ge lombozatban. Lehel kísérletez­ni háromnapos mérgekkel is, de igazi védelmet csak a felszívódó szerek adnak. A baromfiudvar la­kói nagyon szeretik a korán reg­gel a fákról még gémberedett ál­lapotban lerázott cserebogarakat, de ügyeljünk arra, hogy ne lakja­nak jól vele. A bogár szervezete kinint tartalmaz, és erre is igaz, kis mértékben gyógyszer, nagy adagban viszont méreg. Egy nap csak egyszer rázzuk meg a fákat, de a permetezett gyümölcsösökbe be se engedjük a tyúkokat, ka­csákat. Akik kipróbálták, állítják, az esővízben rohasztott csalán leve is elriasztja a rovarkártevőket. Most még azonban elég fejletlen ez a dudva, és sok kell belőle a szer elkészítéséhez. Nem lehet kapálni Kapálni ugyan még nem lehet a hét végén, de gyomlálni igen. Akik ősszel ásózták fel, vagy ro­tálták kertjüket, azoknak már időszerű az első gyomirtás. A zöldségeságyásokban az apró­magvas növényeken kívül a töb­bit már gyomlálhatjuk. A sárgaré­pa és a petrezselyem a legtöbb helyen még túl fejletlen, és a dud- vával együtt a kultúrnövényt is kihúznánk a földből. Különösen a fűfélékkel együtt sok földet is kihúzunk a talajból. A kinyűtt gyo­mok gyökeréről rázzuk le a föl­det, mert könnyen visszafogan­nak. Legjobb, ha egy helyre összegyűjtjük, és hagyjuk elrohad­ni. A vegyszeres gyomirtásra is jó alkalom nyűik a hét végén. Arasz­nyira nőtt a tarack, és a kétszikű dud- vák is elég fejlettek ahhoz, hogy felszívódjon bennük a vegyszer. Lassan virágba borulnak a föl- diepertáblák. Jól átázott a föld, és a besűrűsödött helyeken most a legkönnyebb kiritkítani a szamó­cát és kihúzgálni a gyomokat. Bajuszt még nem növesztenek, de a virágzás után a többéves telepí­téseken megjelennek az első szaporítóképletek. Ha nem akar­juk hagyni tovább sűrűsödni a táblát, akkor ollóval tőből vág­juk ki ezeket a hajtásokat, mert túl sok tápanyagot szívnának el az anyanövénytől, ami késlelteti az érést, és visszaveti a fejlő­désben a termést is. Kipattant a szőlő rügye Napról napra egyre többet süt a Nap, és egyre meredekebben su­gároz a földre. Az átlaghőmér­séklet emelkedésének hatására kihajtottak a szőlővesszők. A ké­sei metszésű táblákban még nem száradt eléggé vissza a venyigék vége, és népiesen szólva sími kezd a szőlő. A kiszivárgó tápanyag­ban bővelkedő nedv odacsalogat­ja a szívókártevőket, jó táptalaja a korompenésznek és más gom­bafertőzéseknek. A mostani párás, meleg levegőben amúgy is gyor­sabban szaporodnak a gomba­spórák, ezért, ha lehet, naponta ellenőrizzük a szőlőskertek álla­potát. Legnagyobb most a liszt­harmatfertőzés veszélye. Az első tünetek megjelenése után ne kés­lekedjünk a permetezéssel. Most könnyebb kijavítanunk a szőlő támrendszerét. Metszés után a dróthálózaton könnyebb a szakadásokat toldani, a meg­nyúlt vezetéket kifeszíteni, a megdőlt oszlopokat kitámaszta­ni. A felázott és fellazult talajt csak egyszerűen tapossuk vissza az oszlopok tövébe. Száradás után annyira betömörödik a föld, hogy kellő támasztékot ad a sor­közi oszlopoknak. Veszélyben a rózsák Dísznövényeink közül most a rózsa gyenge hajtásai vannak a legnagyobb veszélyben. Az apró, világoszöld színű, esetleg fehér szívókártevők néhány nap alatt ké­pesek ellepni a hajtásvégeket. A dísznövényeket is ugyanúgy kell penuetezni, mint a termést hozó alanyokat. Ugyanúgy a felszívó­dó szerek ajánlatosak. Ha a tél végi metszéskor túl hosszúra hagytuk volna a rózsa hajtásait, akkor még most különösebb károsodás nél­kül visszavághatjuk a töveket. A futórózsát is kell metszeni. Nem úgy, mint a töves fajtákat, de ezt sem szabad sűrűre hagyni. Már nem igaz, hogy nincsen rózsa tö­vis nélkül, mert ma már léteznek a futórózsák között is tövis nélküli­ek. Ennek különösen a metszés és ritkítás idején van jelentősége. Csemegekukorica Kikelt az első vetésű csemege- kukorica. Akik azt akarják, hogy nyár végétől őszig folyamatosan legyen zsenge tengerijük, azok- nak érdemes kéthetes különbség­gel négyszer-ötször is vetniük. Egyszerre nem kell csak 15-20 bokrot elszórni, ez két-három főzetre elegendő mennyiséget ad. Mire letörik és elfogyasztják, ad­digra beérik a következő. A ku­koricának kijelölt táblában, ha kelet-nyugat irányban jelöljük ki a sorokat, akkor északról délre haladjunk. így legalább a koráb­ban kelt egyedek nem árnyékol­ják be a későbben kifejlődő ten­gerit. Érdemes a zöldborsóval is hasonlóan tenni. Arra azonban számítsunk, hogy a természet be­hozza a lemaradást, és a kéthetes vetési ciklus az érés idejére tíz napra vagy egy hétre csökken. A tévhittel ellentétben nem vet­jük, hanem ültetjük a krumplit, mivel nem a magját, hanem egy növényi részt teszünk a földbe. A korai, újkrumplinak szánt telepí­tés már sok helyütt kikelt, de a nagyüzemi, téli eltevésre termelt burgonya ültetésének most jött el az ideje. Szent György napja, áp­rilis 24. nemcsak arról nevezetes, hogy ilyenkor hajtják ki először a legelőre a jószágokat, hanem ek­kor kezdődik a burgonyaültetés és a kukoricavetés is. Nagyon kellett, de már elég! Munkatársunktól Az elmúlt hetekben nagy mennyiségű csapadék hul­lott, ami lehetetlenné tette a mezőgazdasági munkák végzését, az erő- és munka­gépekkel nem tudtak a föl­dekre menni, annyira átned­vesedett a talaj felső rétege. Szükség volt a kényszerpi­henőre, de már elég lenne. Márciusban mintegy 10 mil­liméter csapadékkal volt ke­vesebb a sokéves átlagnál, és a vetések is igen ked­vezőtlen képet mutattak, sok helyütt a műtrágyázást követően nem esett eső, amit nehezen viseltek el a növények, némelyek meg­sárgultak. Legalább egy hét­nek kellene eső nélkül eltel­nie, hogy a vetési munkála­tokat megfelelő minőség­ben tudják a szántóföldi ter­melést folytató gazdálko­dók elvégezni. Az ősszel ve­tett növényék fejlődésének jól jött a folyamatos, csen­des esőzés, azokon a terüle­teken, ahol a taláj vízelve­zető képessége jó, nem ke­letkeztek belvízfoltok. A földterületek a talaj adottsá­gok függvényében más és más módon reagálnak a nagy mennyiségű csapa­dékra. A felső-szabolcsi tér­ségben a kötöttebb talajon egyre súlyosbodó belvíz- probléma keletkezett, közel 3650 hektárt borít belvíz, és csak reménykedni lehet, hogy időjárásunkban ked­vező fordulat áll be. A Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság ebben a térségben II. fokú készültséget rendelt el. Most tennének jó szol­gálatot a belvízelvezető csatornák, de állapotuk a megfelelőtől is igen messze van. Idén - a tavalyitól el­térően - már csak azok a termelők reménykedhetnek állami kárenyhítésben, akik igazolni tudják, hogy min­dent megtettek annak meg­akadályozására, továbbá tagjai a vízműtársulásnak, vagy a területükön lévő csa­tornákat a jogszabályokban rögzített kötelezettségeik­nek megfelelően rendben tartják. A beregi részen jellemző rétiontés-talajok vízelvezető képessége sok­kal rosszabb, mint máshol, a kitartó esőzések miatt hosszú ideig nem lehet gé­pekkel a földekre menni, olyan nagy taposási kárt okoznának. A szokásosnál alacsonyabb márciusi kö­zéphőmérsékletet is jobban megsínylették az ezekre a területekre vetett növé­nyek, fejlődésük is lénye­gesen elmarad. Kertészeink nem tudják rendesen ütemezni a nö­vényvédelmi munkákat, a csonthéjasokat a monília fenyegeti, de a liszthar- matfertőzést sem hagyhat­juk figyelmen kívül. Egyes tevékenységek­nek kedvezett a csapadék­ban bő, hűvösebb időjárás. A méheknek elegendő idő állt rendelkezésre a fiatalí­tás befejezéséhez, és így fő mézelő növényünk, az akác hasznosítását a már teljesen kifejlett, hordásra alkalmas áHatok kezdhetik meg. Lopásgátló és vadriasztó vegyszer

Next

/
Thumbnails
Contents