Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-20 / 92. szám
A fejlődés útján A település fejlődésének dinamizmusát értékelve a megye lakosságának több mint a fele lakhelyét fejlődő településnek ítéli, egyharmada stagnálónak, s tizenhárom százalék hanyatlónak, visszafejlődőnek - mondta dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az elmúlt héten tartott tárcaértékelő fórumon. - Mivel a minisztérium feladatainak a területfejlesztés szerves része, elsősorban erről a témáról beszél dr. Baja Ferenc. Fejlődő településnek legnagyobb arányban a Kisvárda-Záhony térségbeliek tartják lakhelyüket, míg legkevésbé a Csenger-Fehérgyarmat kisrégióban élők. A fejlődés dinamikája a megyeszékehelytől a községek felé haladva csökken. Legnagyobb arányban az ezer-kétezer fős községeket minősítettték hanyatlónak. K. I. (Új Kelet) _________ A szabolcsiak nem csüggednek A szabolcs-szatmár-beregiek saját településük fejlődését pozitívabban látják, mint megyéjüket, amit az átlagosnál nagyobb arányban véltek hanyatlónak és kisebb arányban fejlődőnek. Ugyanezt a minősítést a közvetlen lakóhelyre alkalmazva, a megyében megkérdezetteknek több mint a fele fejlődőnek értékelte települését, és az átlagosnál kisebb azoknak az aránya, akik hanyatlást érzékelnek. Nemcsak az országos átlagokhoz vagy a megye fejlődésének alakulásához képest ítélik meg kedvezőbben saját településük fejlődését, de a szomszédos megyékhez képest is. A települések közötti különbséget az embereknek több mint a fele túl nagynak tartja. A nagy különbséget a magasabb iskolai végzettségűek érzékelik inkább, míg a megye- székhelyen élők, illetve a jómódú réteg kevésbé látja problémásnak a települések differenciálódását. A terület fejlődését meghatározó tényezők közül a lakosok legfontosabbnak a gazdaságot tartják. Valamennyi iskolai végzettségű csoport, valamennyi régió, településtípus, a vagyoni helyzet bármelyik kategóriájába tartozó személy egyaránt ezt ítélte a legsürgetőbb fejlesztési iránynak. A lakosság minden rétege érzékeli tehát, hogy Szabolcs-Szat- már-Bcreg megye számtalan gondjára a gazdasági fejlődés megindulása, munkahelyek létesítése, a megyén belüli megélhetési lehetőségek javítása jelenti a leghatékonyabb segítséget. Kevesebben költöznek el A lakosság véleménye megoszlik annak megítélésében, hogy a fejlődésben lévő vagy a veszteséges gyárakat, üzemeket kell-e inkább támogatni. A válaszadók több mint a fele inkább az ígéretes vállalkozások számára nyújtana segítséget. A legfejlettebbnek és a legkevésbé fejlettnek számító Kisvárda-Záhony és a Csenger- Fehérgy armat-V ásárosnamé- ny régióban szélsőségesen ellentétesek a vélemények. Az előzőben a lakosság csaknem nyolcvan százaléka a fejlődő, az utóbbiban hetvenkét százaléka a lemaradó üzleteket támogatná. A másik két régióban (Nyíregyháza-Tiszavasvári és a Mátészalka-Nagykálló- Nyírbátor) már kiegyenlítettebbek a vélemények, de mindkét térségben az ígéretes cégeket támogatnák többen. A megye lakossága döntő többségben - kilencvenegy százalék - a lemaradók támogatása mellett áll ki. Ez a rendkívül nagy arány a megye állapotát ismerve nem meglepő, hiszen Szabolcs-Szatmár- Bereg megyét az ország lemaradó térségei között tartják számon. Az iskolai végzettség, tíz egyes településtípusok és régiók szerint nincsenek érdemi eltérések. Bár a megyére kevesebb munkalehetőség, alacsonyabb jövedelem jellemző, mégis szeretnek itt élni az emberek, és költözési szándékuk erőtlenebb, mint az ország más részein élőkét Mindössze kilenc százalékuk akar egy-két éven belül elköltözni, további három százalék későbbre tervezi ezt. Nyolcvannégy százalék nem akar elköltözni, négy százalék nem lát lehetőséget az elköltözésre. Ezek az átlagadatok azt jelzik, az itt élő emberek szorosabban kötődnek lakóhelyükhöz, mint az ország más részein élők. Várható beruházások A megye települési önkormányzatának vezetői közül tizennégy százalék úgy tartja, hogy települése hanyatlik, míg hatvankét százalékuk fejlődést tapasztal. A régió déli részében hetvenkét százalék fejlődést tapasztal, míg a keleti övezetben csak az emberek negyvennyolc százaléka volt ezen a véleményen. Az önkormányzatok tisztségviselői mindenekelőtt a települések infrastrukturális és kereskedelmi ellátottságának javulását érzékelik, és a helyi munkalehetőségek alakulásával a legelégedettebbek. Ezen a téren a legrosszabb a helyzet, aggasztónak ítélik a helyi vezetők az életszínvonal romlását is. A polgármesterek véleménye alapján 2002-ig (országosan a települések kilencven- hét százalékában) összesen több mint kilencezermilliárd forint beruházás várható a helyi hatóságok szervezésében. Ez az összeg éves szinten több mint tízszerese az önkormányzatok 1997. évi felhalmozási és tőkejellegű kiadásai előirányzatának. Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében a helyi önkormányzatok kilencven- három százaléka tervez valamilyen beruházást tíz elkövetkező öt évben, mintegy 132 millió forint értékben. Ötvenhárom százalékuk az elkövetkező öt évben oktatási, egészségügyi vagy szociális téren kíván beruházni, mindehhez ötvenöt százalékos beruházást remélnek. A települések huszonnégy százaléka tervezi, hogy öt éven belül részt vesz valamilyen gazdaságfejlesztési beruházásban, parcellázásban. Egyéb közszolgáltatás területén tizenhárom százalék tervez beruházásokat, ugyanakkor ezek nyolcmi 1- liárd forintot emésztenek fel, az államtól negyvennyolc százalékos támogatásra számítanak, és negyvennégy százalékos esélyt adnak a megvalósulásra. Az önkormányzatok nagy része az elkövetkezőkben ja- vítani-fejleszteni kívánja úthálózatát, esetleg telefon- vagy kábeltévé-fejlesztésekben venne részt. Hétindító 1998. április 20., hétfő A méreg helyett termőföld Négyszázezer köbméter szennyezett hulladék Tiszavasváriban A tiszavasvári önkormányzat tulajdonába került egy TI hektáros, 400 ezer köbméter veszélyes hulladékkal szennyezett terület, amelynek a kármentesítése több éves vita után megkezdődött. A „hulladékgödröknek” nevezett terület a helyi ICN Alkaloida Magyarország Rt. területén fekszik. Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere szerint a tulajdonlással ugyan kockázatot vállalt az önkormányzat, de lehetősége nyílott arra is, hogy a térség lakossági hulladékának elhelyezése legalább húsz évre megoldjon. Mindez azon a Tiszavasváriban megtartott konferencián hangzott el, amelynek az volt a célja, hogy szakértők bevonásával elemezzék a térség mai és jövőbeni környezeti állapotát. Vitéz Péter (Új Kelet) Kél évvel ezelőtt, amikor az amerikai ICN Pharmaceuticals megvásárolta az Alkaloida Rt. többségi tulajdonát, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) az adásvételi szerződésben kikötötte, hogy a kár- mentesítésre 1,1 milliárd forintot el kell különíteni a vételárból, s azt, valamint annak kamatait - amely mára összesen mintegy 1,5 milliárd forint - csak a mentesítőmunkálatokra lehet felhasználni. Ennek hátteréről Hajdú Attila, az ÁPV Rt. igazgatója elmondta: a szándék az volt, hogy a 400 ezer köbméter szennyeződéssel megterhelt terület sorsa ne legyen a volt és az új tulajdonos anyagi érdekeinek ütközőzónája, s maradjon állami felügyelet alatt. Sulyok József polgármester szerint a többségi tulajdonos- váltást követően az önkormányzat megtette együttműködési ajánlatát, amellyel a vegyészeti gyár tulajdonosai csak egy év múlva foglalkoztak. A városnak elemi érdekében állt a terület sorsának mielőbbi rendezése, mert azt lakossági hulladéktárolásra is használták, záros, 1998. december 31 -éig érvényes szerződéssel. Hajdú Attila a tárgyalásokról elmondta: az Alkaloida tulajdonosváltásával egy időben az ÁPV Rt. megkezdte az egyeztetéseket az ICN-nel a kármentesítésről, megszületett a kivitelezői pályázat, de a cég és az ÁPV Rt. csak hosszas vitát követően tudott megállapodni a generálvállalkozó személyében. Az egymástól függő szerződésekben érintett hat fél, az ICN, annak magyarországi gyára, az ÁPV Rt., a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, az terület új tulajdonosa, a tiszavasvári ön- konnányzat, illetve a többször módosított pályázatelbírálási határidőt követően a kivitelezői munkát elnyerő cég között tavaly decemberében rendeződtek a jogi feltételek. Az egy évnél is tovább húzódó egyeztetések befejezését jelentő okmányaláírást követően megtörtént a terület hivatalos átadása a kivitelezőnek, megkezdődött a kétéves mentesítő munka. A terepfelméréssel megbízott Bio Genézis cég képviseletében Bárt ha István megerősítette Hagyó Kovács László, az ICN Alkaloida Rt. műszaki igazgatójának állapotjelentését, miszerint tény, hogy mind a gyógyászati készítmények, a morfinszárma- zékok hasznosíthatatlan mellék- termékeivel és lakossági hulladékokkal töltötték fel a területet, de annak korábbi kijelölése szerencsés volt. A térség alatti természetes vízzáró réteg olyannyira elszeparálta a veszélyes anyagokkal is terhelt földrészt, hogy csak az utóbbi két évben tapasztalt minimális átszivárgások miatt vált szükségessé a megelőző környezetóvó intézkedések megtervezése. Bartha István kifejtette: a „hulladékgödrök” alatt egyenetlen a vízzáró agyag vastagsága, s a keleti-délkeleti oldalon egy nedvességvezető homoksáv is található. Emiatt ezeken a helyeken tapasztaltak szivárgást, de annak mértéke még jóval az egészségügyi határérték alatt található. Pontosabban száz év alatt növekedne meg a kijutott szennyeződés mértéke akkorára, hogy a várost ellátó vízbázist veszélyeztetné. A meggátolására egy egyszerű technológiát fognak alkalmazni, amelyet a térség valamennyi oldalán elkészítenek. A természetes talajvíz szintje alatti mélységbe árkot vájnak, ahonnan folyamatosan kiszivattyúzzák a szennyezett talajvizet, azt szűrik, s a veszélyes anyagtól mentesített vizet a városi szennyvíztisztítóba juttatják. Az árok fala az oldal- szivárgások elkerülése végett fólia- és műanyaghab-szigele- lést kap. A „gödrökre” osztott belső részen mindezekkel párhuzamosan az alvállalkozók elkészítenek egy új szenny- víziszap-komposztálót, kitermelnek, vegyszermentesítenek húszezer köbméternyi iszapot, talajt, valamint harminc-negy- venezer köbméter szennyezett vizet, valamint kialakítanak egy regionális, több mint negyvenezer köbméteres, 15-20 éves garantált tárolókapacitást nyújtó kommunális hulladék- telepet. A meglévő talajfigyelő kutak mellé újabb negyvenet fúrnak. Az áttisztított iszap, föld és hulladék fölé összesen közel egy méter vastagságban többrétegű vízzáró fóliaszigetelés, arra termőföld kerül. A munkálatok befejezését követően - ellenőrzésképpen | — három évig a kivitelező mű- 7 ködteti a telepet, majd 2003- ban az önkormányzatnak adja át az üzemeltetési és fenntartási jogkört. Nyíregyházi programok a Föld napján Új Kelet-információ A Föld napjának tiszteletére az E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület idén is széles körű érdeklődésre számot tartó pogramokat szervez április 22-ére a nyíregyházi Kossuth térre. Az egész napos rendezvényen megismerkedhetnek az érdeklődők az E-Misszió egyesület munkájával, a Környezeti Tanácsadók Országos Hálózatának nyíregyházi irodájával, az Állatbarát Alapítvánnyal, a Nyíri Arborétummal és a Nagy- cserkeszi 5-let kerékpáros sportklubbal. Bemutatják az ökofalvakat, amelyekben a környezetkímélő életmód a gyakorlatban is megvalósult. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársai ismertetik munkájukat, és az érdeklődők működés közben láthatják a levegőszennyezettséget mérő buszt. Áz arra járók tájékozódhatnak arról, hogyan nyerhetnek meleg vizet a nap energiájából napkollektorok segítségével. Megtekinthetnek egy kiállítást, és ha szükségét érzik, néhány hasznos környezetvédelmi tanáccsal is gyarapíthatják ismereteiket. Az óvodás korú gyermekeket délelőtt kilenc és tizenegy óra között várják érdekes programokkal. A nagyobbak A Föld napja című vetélkedőn tíz órától, fél tizenkettőtől és fél négytől válaszolhatnak játékos kérdésekre a környezetvédelemről és az élővilágról. A gyennekrajzverseny díjait tizenegy órakor adják át a nyerteseknek. A Krúdy Mozi vezetősége azért, hogy emlékezetessé tegye ezt a napot a gyermekeknek, ingyenes filmvetítést tart fél egytől kezdődően. A Gyöngyvirágtól lombhullásig című természetfilmet nézhetik meg a nebulók. Az E-Misszió munkatársai ezúton is arra szeretnék kérni a nevelőket, hogy résztvételi szándékukat előre jelezzék. Délután kettőkor a Zöld Küllő kerékpáros egyesület szervez felvonulást, majd egy órával később rajzverseny kezdődik, és óriásplakát-paródiákat készítenek.
