Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-16 / 89. szám

Falujáró 1998. április 16., csütörtök Két hónapja vezető Ez év február 14-én, Valen- tin-napon választották pol­gármesterré Költő Zoltánt. Elődjét, clr. Bányász Attilát hivatása elszólította posztjá­ról, Nyírbátorban lett tiszti­főorvos. A csengersimai szü­letésű új polgármester eze­lőtt telefonhálózatok szere­lésével foglalkozott. Vállal­kozóként bejárta az egész or­szágot, azonban mindig ha­zatért Csengersimára. Most főállású polgármester. El­mondása szerint e községet is jelentősen sújtja a munka- nélküliség. Harmincketten kapnak jövedelempótló tá­mogatást, tíz-tizenöt fő pedig munkanélküli-segélyt. Két- százötven-kétszáznyolcvan nyugdíjas él a faluban. A te­lepülés lakói mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, ubor­kát, paradicsomot, meggyet, kukoricát, almát termeszte­nek. Tavaly próbálkoztak az olajtökkel, talán hasznát lát­ják majd a vállalkozásnak. Egy csengeri kft. gyümölcsö­söket telepít a község egyes területeire, s később azok kar­bantartására, permetezésére várhatóan csengersimaiakat alkalmaznak, ezzel is munkát adva néhányuknak. Az állás­talanok helyzetének köny- nyítését itt is - mint a legtöbb helyen - a közmunkaprogram segítségével szeretnék meg­oldani. Tizenöt embert alkal­maznának fél éven keresztül közmunkásként. Munkájuk­kal az árkokat, csatornákat óhajtják felújítani az önkor­mányzat területén. Elemér bácsi könyvtára A község négyezer kötetes könyvtárát Balogh Elemér könyvtáros vezeti, aki emel­lett a helyi lövészklubot is irányítja. Reneszánszát éli a könyvtár, újra értéke lett a könyvnek. Az embereknek egyre kevesebb pénzük ma­rad könyvvásárlásra, s így nem csupán a diákok láto­gatják a kedvelt intézményt, de szüleik is be-benéznek az olvasmányok birodalmába. A tevékeny könyvtáros a gyermekek segítségére siet a kötelező olvasmányok fel­dolgozásában, kiegészítések­kel, érdekességekkel szolgál. Távoli terv, hogy a könyvtár is kapjon számítógépet, s rá­csatlakozzon az Internet-há­lózatra. Az iskolai rendszert a tanulók használják, s így a tizennégy év feletti érdek­lődők kimaradnak a számí­tástechnika lehetőségeinek megismeréséből. Amennyi­ben a könyvtárban is lenné­nek gépek, az iskolából ki­kerülő korosztályok tagjai is betekintést nyerhetnének a viliódzó monitorok világába. Sokoldalú kultúrház Mivel az iskolának nincsen tornaterme, kénytelenek a testnevelési órákat a helyi művelődési házban tartani, emellett a kultúrház ad otthont a választási gyűléseknek, az évente megrendezendő falu­napnak, cs amíg el nem készül a sportöltöző épülete, addig a sportolók is itt öltöznek. A sportöltöző szerkezete már ké­szen van. kialakítását hama­rosan befejezik. Az idén au­gusztus 22-én, szombaton ren­dezik meg a hagyományos fa­lunapot, mely alkalommal kul­turális és sportesemények tar­kítják a programot. Ebben az évben is neves művészeket szeretnének meghívni az ese­ményre. A rendezvény végén diszkót szerveznek a fiatalok szórakozására, ami mentes mindenféle duhajkodástól, hi­szen a polgárőrök vigyáznak a rendre. Veszélyben a műemlék A reformáció Csengersima löldesurai, főként a Mikolai és a Báthory család támogatásá­val terjedt el a községben. Református temploma a XIII. századból való, román stílusú épület, melyet hajdan temető vett körül, amit elöntött a templomot félkörben ölelő belső tó. A díszítő kazetták, a kézzel festett l'akazeltásmennye- zet teszi híressé az istenüsztele- tek helyét. Sürgető feladat az ősi műemlék templom védelme, ugyanis a tó vészesen megkö­zelítette azt. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be, hogy va­lamiféle kiépített partvonallal, fallal akadályozzák meg a temp­lom falának vízbe dőlését. megindul a teherforgalom is. Ez évben elkészülnek a sze­mélyforgalmi átkelő bőví­tésével, s a tervek szerint 2000- ig kiépítik a kamionforgalom átkelőhelyét. Aggasztó a ha­tárátkelő előtti parkoló hely­zete, a korántsem szemet gyö­nyörködtető bódék sorozata, a hulladékkupacok látványa. A polgármester feltett szándéka, hogy Csengersima e részét a megyei területfejlesztési ta­nácshoz benyújtott pályázat útján szebbé, tervezetté teszik. Szükség van a kereskedelmi tevékenységre, főként ha bővül a határátkelő, azonban szeretnék, ha minden megfe­lelne az elvárásoknak. Az üz­letközpont tervrajza már elké­szült, a pályázat elfogadásra vár. A beruházáshoz körülbe­lül kilencvennégymillió fo­rint kellene, a költségek har­minc százalékát az önkor­mányzat saját erőből és hite­lekből állná. Csengersima a határ kö­zelsége miatt sajátos helyzetben van, s élvezi annak minden előnyét, azonban szenvedi hát­rányait is. A nagy forga­lom eleve veszélyeket rejt magában, s a köz- biztonságra is komoly fi­gyelmet kell fordítani. A községben működik a polgárőrség, mivel saj­nos gyakoriak a környé­ken a kisebb-nagyobb bűncselekmények. Betörtek már a polgármeste­ri hivatalba, az óvodába, a bolt­ba, a postára - ahová csak le­hetett, vagy ahová „érdemes­nek” látták a tolvajok be­kukkantani. A polgárőrség a határőrséggel és a rendőrséggel összefogva próbál gátat vetni az elharapódzott bűncselekmé­nyeknek. A határ közelségének előnye, hogy az talán a mun­kanélküliség csökkentésében is segíthet, hiszen bevezették a hivatásos határőrszolgálatot, amivel nyolc-tíz fiatalember foglalkoztatása oldódhat meg. Ez a lehetőség az idők folya­mán bővülni fog, amikor majd Befogadó község Hivatalos nevének ejtése Csengersima, de lakói és a környékbeliek Sima alakban említik. A község 1327-ben tűnt fel, amikor egy bizonyos Erzsébet asszony a falu egy­negyedét mint nászhozo­mányt fiának átengedte. A XIII. századból fennmaradt templom a bizonysága an­nak, hogy az első említésnél is jóval korábban keletkezhe­tett a település. Hajdan Nagy- és Kissima volt, mindkettő a Mikolai család birtoka. A fa­lut a kuruc szabadságharc, az 1709-es pestisjárvány és az 1717. évi tatárbetörés szinte teljesen elnéptelenítette. Helynevében a Csengerhez való közelséget a Csenger előtag jelzi. A 2381 hektá­ros község az 1970-es árvíz után befogadó település lett. Nagygéc lakosságának egy része és néhány kornlód- tótfalui család választotta lakhelyéül. Csengersimának nincs vasútja, autóbuszjárat köti össze a szomszédos fal­vakkal, valamint Csengerrel és Fehérgyarmattal. A község fekvése kedvező, a környe­zeti értékek még majdnem érintetlenek. Új doktor a településen A csengersimai betegeket dr. Bállá Ferenc látja el feb­ruár 1-jétől, hiszen a korábbi polgármester távozásával or­vos nélkül maradt a falu. Az új doktor Szamosbecsen, Szamostatárfalván, Komlód- tótfalun és Csengersimán praktizál. Gyógyszertár leg­közelebb Csengerben, Pá- tyodon és Jánkmajtison van, azonban a tervezés alatt álló üzletközpontban egy patika terve is szerepel. Az idősek klubjának szolgáltatásait ál­talában húsz-huszonöten ve­szik igénybe, a házi szociá­lis gondozást két dolgozó látja el. f---------------------------------s Cs engersimán Babus Andrea újságíró és Csonka Róbert fotóriporter járt. k______________________y He tvenen tejben-vajban Saját erőből teremtettek munkahelyet, megélhetést A Csengertej Kft. a polgár- mesteri hivatal mellett Csen­gersima legjelentősebb fog­lalkoztatója. A mezőgazda- sági szövetkezet a szarvas- marhalelep hasznosításának jogát átadta a kft.-nek, s most a társaság folytatja a gazdál­kodást. A kft.-t két ügyvezető irányítja, Csahold László az állattenyésztéssel,./e/e.v Antal Harminc csöppség birtokolja az óvodát, melynek épülete re­konstrukcióra szorult. Közmun­kások foglalkoztatásával már ki­cseréltették a kerítést, jelenleg a belső felújítás tart, festenek, később az udvar rendbetétele, a parkosítás következik. Az óvoda után a konyhát újítják fel, s meg­javítják az ereszcsatornákat, a tetőket az óvodán, a napközin és a művelődési házon. Február vé­gén jótékonysági bált rendeztek a községben az iskolások javára. A bevételből kirándulást szervez­nek majd, amihez állami támo­gatást is várnak, mivel a felső ta­gozatos tanulók egy része még nem látta a fővárost. Tavaly az iskola számára nyert az önkor­mányzat egy számítógépes rend­pedig a gépesítéssel, a nö­vénytermesztéssel foglalko­zik. Jeles Antalt kérdeztük a kft. működéséről.- A végtermék a tej, s min­dent ennek a célnak, a tej előállításának rendelünk alá, mindent ennek érdekében te­szünk. így alakítottuk ki a ve­tésszerkezetet, így beszéljük meg a külső vállalkozókkal a szert, négy tanulói s egy tanári gépet. Az oktatás népszerű, a gyer­mekek szívesen ismerkednek a számítástechnikával. A tavaszi szünet után tánciskola indul, me­termeltetést, s a gépesítést is ebben az irányban fejleszt­jük. Pályázunk a takarmány­keverő rekonstrukciójára, s a szövetkezettel összefogva egy szárító építését is tervez­zük. Az eddiginél hatéko­nyabb üzemeltetési formát szeretnénk megvalósítani. Korábban az egységek önál­lóan dolgoztak, az elmúlt év­ben próbálták összehangol­ni a három részleg működé­sét. A tejelő tehenek napi tíz­tizenegy ezer liter tejet ad­nak. Ezerszáz hektár szántó és ötszáz hektár rét, legelő áll rendelkezésre a termelte­téshez. Körülbelül hetven fő tevékenykedik a telepen, a csengersimaiak mellett Csen- gerből, Szamosbecsről jár­nak be dolgozni az emberek. A jövőben szeretnénk ezt a létszámot megtartani, s jó megélhetést teremteni dol­gozóinknak. lyet a művelődési házban tarta­nak a gyermekeknek. A Nemzeti Alaptantervben is kiemelt tánc­oktatásra a hetven tanulóból negyvenen jelentkeztek. Horgászok paradicsoma 2L Az önkormányzat élő­hely-rekonstrukcióra sze­retne pályázatot készíteni, amit a Környezetvédelmi Minisztériumhoz kíván benyújtani a kistérségi komplex ökológiai fejlesz­tési program keretében. A pályázattal a falusi turiz­mus fellendítésének kezdő lépéseit óhajtják megkönnyí­teni. A sajátos természeti adottságú község területén számos tó, mocsár találha­tó. A templomot körülívelő tó is - akárcsak a többi - elhínárosodott, elmocsara- sodott. Amennyiben sike­rül a tavakat visszavásárol­nia az önkormányzatnak, akkor lehetőség nyílna arra, hogy horgászati, halá­szati szempontból rendbe hozzák ezeket, s horgász­paradicsommá varázsolják Csengersimát. A tavakat ki kell tisztítani, s halakat te­lepíteni bele. A csengeri termelőszövetkezetnek mű­ködik egy horgászegyesü­lete, de sajnos azt lehet mondani, lassan több a hor­gász, mint a horgászhely. Csengersimán léteznek üres épületek, lakások, me­lyekkel megoldhatnák a faluban vendégeskedők el­helyezését. Tánciskola a helyi tantervben Határhatások1 ... • .-v • I

Next

/
Thumbnails
Contents