Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-10 / 85. szám
Évforduló 1998. április 10., péntek Újabb robbanás lesz Csernobil miatt? Már az Interneten is... A tragédia tizedik évfordulóján... Az ukrán környezetvédelmi miniszter szerint bármely pillanatban felrobbanhat a csernobili erőmű negyedik blokkja. Sajtóértekezletén Jurij Kosztenko elmondta, hogy az ellenőrző rendszerek a neutron- és gammasugárzás több tízszeres erősödését jelzik a múlt hét eleje óta a „szarkofágnak” nevezett beton védőkupolában. Feltevése szerint urán-láncreakció megy végbe az energiablokkban - írta a kijevi sajtóértekezletről adott tudósításában az orosz ITAR-TASSZ hírügynökség. Kosztenko emlékeztetett: az ilyen láncreakció irányíthatatlan és ellenőrizhetetlen, s több mint száz tonna nukleáris fűtőanyag van a szarkofágban. Hangsúlyozta, hogy a neutronáramlás erősödése az objektum biztonságának sürgős felülvizsgálatát teszi szükségessé. Kijev, 1996. Szeptember 25. szerda Ahogyan az atomfizikus látja... D. KissÁdám atomfizikus, dékán (ELTE TTK): — Csernobilről nagyon sokszor fogunk még hallani. Csernobil nagy veszélyeket rejt magában. Az a hír azonban, amit hallottunk, nem hiszem, hogy valós. Természetesen ismernünk kellene azt, amit nem láthatunk, hogy mi történik a „szarkofágban”, illetve néhány részletet, amit csak az ottani szakemberek tudnak. Én nem hiszem, hogy a láncreakció elindult volna a reaktor balesetet szenvedett negyedik blokkjában. Nagyon fontos, hogy mindenki tudja, milyen sok feltétele van egy ilyen láncreakció beindulásának. Olyan koncentrációnál, amilyenben a hasadóanyag előfordult a reaktorban, nagyon sok más, úgynevezett moderátor anyagnak kell lennie a hasadóanyag mellett ahhoz, hogy a láncreakció elinduljon. Ilyen típusú átrendeződés megítélésem szerint nem valószínű, hogy nem történik meg. A szarkofágnak problémái vannak. Tudjuk, hogy tavaly meg kellett erősíteni, mert radioaktív sugárzás távozott belőle. Tudnunk kell, hogy a csernobili balesetnek az egyetlen olyan konzekvenciája, ami igazi veszélyt jelent, az az óriási radioaktivitás, ami kikerülhet a bioszférába. Ezzel állandóan foglalkozni kell, és nem hagyhatjuk őrizetlenül Csernobilt. Ahogy a tisztiorvos látja: Dr. Hidasi László, ÁNTSZ:- Mind a külső, mind a belső sugárterhelés túlnyomó mértékben természetes eredetű radioaktív anyagoktól származik. Igen kis mennyiségben mesterséges sugárzó anyagok is előfordulnak környezetünkben. (Nukleáris kísérleti robbantások, atomerőművek kibocsátása, más ipari kibocsátás, laboratóriumi kibocsátások, „Csernobil”, ipari baleset, stb.) A külső sugárterhelést a célnak megfelelő műszerrel mérjük. Alfa-, béta- és gammasugárzásról szoktunk beszélni. Alfa- és az úgynevezett kis energiájú bétasugárzás - kis áthatoló képessége miatt - csak a belső sugárterhelésnél jelentős. Külső sugárterhelésnél többnyire a gammasugárzás a fontos. Általában ezt mérjük. A külső sugárterhelést (gamma-háttérsugárzást) folyamatosan mérő szondánk 2 éve üzemel. Elhatároztuk, hogy az óráról órára megjelenő dózisértéket nyilvánosságra hozzuk, ezért intézetünk ablakában monitoron megjelenítettük. Hangsúlyozzuk, hogy a mért dózis (teljesítmény) természetes környezetünk állandó velejárója, és a mért értékben csak mintegy tízezredrésznyi arányt képvisel a mesterséges eredetű sugárzás (pl. az atomerőmű kibocsátott radioaktív anyagaiból származó sugárzás). A mért érték természetes ingadozást mutat. Ha ezen ingadozáson felüli emelkedést jelezne a műszer, akkor ez általában a mesterséges eredetű sugárzás emelkedését jelenti. A készülék ennek kimutatására alkalmas. Gaia Prognózis Az előrejelzések szerint Magyarországon a következő évtizedekben emelkedik a daganatos megbetegedések száma. Ezer most megszületett fiú újszülöttből 287 ezer lányból 146 rákban fog meghalni még 75 éves kora előtt. Várhatóan tovább nő a szájüregi és garatdaganatok, a nyirokrendszer, a vastag- és végbél-, a máj-, a hasnyálmirigy- és a pajzsmirigyrákok száma. Mayer Árpád, a fővárosi Uzsoki Kórház főorvosa szerint Csernobil óta több a pajzsmirigy- rák. A rákgyógyászok szerint a sugárterápia fejlesztésére megszavazott ötmilliárd forint arra lesz elég, hogy elmozduljunk a felszereltség alapján számított utolsó helyről. Nemzet - Magyarok Világlapja K. Z.-K. /. (Uj Kelet) ______ Ez évben kétszer kongatták meg a harangot a csernobili atomerőmű felett. Az erőmű igazgatóhelyettese, Valentyin Kupnyij szerint az 1986-ban felrobbant négyes blokk köré épített védőburok, a szarkofág állapota katasztrofális. Elképzelhető veszély, hogy az beomlik. Ukrán orvosok azzal riogatnak, hogy hamarosan „robbanásszerűen” növekszik a daganatos megbetegedésben elhunytak száma, noha már eddig több mint 200 ezren estek áldozatul az atomkatasztrófának. Az említettek megyei vonatkozásairól kérdeztük az illetékeseket. Érdeklődésünkre Fekete Gyula őrnagy, a megyei polgári védelmi parancsnokság vegyi főelőadója elmondta: az ukrán vezetők évente legalább egyszer nyilatkoznak katasztrófaveszélyről abban a reményben, hogy anyagi segítséget kapnak egy újabb védőfal építéséhez. A négyes blokk, a szarkofág újabb robbanásához a monstrumnak kívülről kell energiát kapnia. Ehhez természeti csapás vagy szándékos robbantás szükségeltetik. Ha a szarkofág beomlik, a radioaktív izotópok csak az erőmű közelében, egy 30 kilométeres zónában hullanak széjjel. A könnyebb részecskék, amellyek a széllel együtt hazánkat is elérhetnék, az emlékezetes robbanást követően az elmúlt évek során elbomlottak. Fekete őrnagy szerint a jelenlegi nemzetközi sugárfigyelő rendszer miatt egy atombalesetet eltitkolni nem lehet. A szaktiszt tájékoztatása szerint a polgári védelem megyei parancsnokságának ügyeletén a szolgálatot ellátó pv-sek naponta többször három különböző műszerrel mérik a háttérsugárzást, amely a megszokottól nem tér el.- Tizenkét évvel ezelőtt, a csernobili atomerőmű szivárgásakor a szél délkeleti irányban fújt - halljuk dr. Erfán József onkológus főorvostól. - A gyorsan bom- ló izotópokat, melyeknek hat nap a felezési idejük, a Balti-államok felé vitte a szél. Nem véletlen, hogy Svédországban észlelték először. Csak öt-hat nappal később fordult meg a szél, és sodorta felénk a káros anyagokat, de Sza- bolcs-Szatmár-Bereget megvédte a Kárpátok, inkább a délkelet-magyarországi régió kapott többet a dózisból. Nem tudunk egyértelmű magyarázatot adni arra, mi okozza a rák kialakulását Ma már tudjuk, hogy az emlőrák kialakulásáért egy gén a felelős, holott korábban úgy vélték, hogy az emlődaganat az aggszüzek betegsége. Úgy vélték, mivel nem szülnek gyermeket, és nem szoptatnak, mellük nem tud kifejlődni, ezért alakul ki a daganat. Később megdőlt ez az elmélet, s tudjuk, egy gén felel kialakulásáért A tervek szerint Amerikában 2015-re elkészítik az ember géntéiképét, s akkor sok mindenre választ kapunk. Ugyanakkor félő, ha az emberiség ekkora tudás birtokába jut, hiszen a gének feladatának megismerése hatékony lesz az egészségügyben, de más területen is felhasználhatják az ismereteket, ezért a veszélye is óriási. Már az is bizonyos, hogy a szegénység-jólét, valamint a gyomor- és a végbéldaganatok között is összefüggés van. A jó gazdasági környezetben élők között gyakoribb a vastagbéldaganat előfordulása, míg a szegényebb társadalmakban a gyomordaganat fordul elő többször. A hetvenes években hirtelen megháromszorozódott a vastagbéldaganatok száma, a magyar- országi gazdaság története is nyomon kísérhető az egészség- ügyi problémákat követve. A fej-nyaki daganatokból több van a keleti régióban, mint az ország más területén. Ez a rossz szájhigiéniára vezethető vissza, illetve az alkohol és a cigaretta együttes fogyasztására. Többen a házi pálinka „ledobá- sa” után szívják az erős dohányt. A kisüsti kimarja a torkot, rászívják a cigarettát, s a benne lévő kátrány rácsapódik a felmart bőrre. A két káros szenvedély együttes hatása hatalmas károkat okoz a szervezetben. A rák előfordulása évente három-négy százalékkal permanensen növekszik. A megyében évente ez- erötszáz-ezerhatszáz új rákos beteget kezelünk. Az orvosok óvatosan nyilatkoznak a csernobili hatásokról, az egyre gyakoribb daganatos megbetegedéseket és a tizenkét évvel ezelőtti eseményeket nem hozzák azzal egyértelműen összefüggésbe. Dr. Varga József urológus főorvos már néhány éve egy megyei térképen jelöl- geú a településeken a vesedaganatok előfordulását. A regisztrációt azért kezdte el, mert ugrásszerűen megemelkedett a vesedaganatos betegek száma.- Hároméves külföldi távoliét után, 1989-ben figyeltem fel arra, hogy túl sok a vesedaganatos páciens. Korábban évente maximum hét-nyolc beteget operáltunk, míg 1989-től negy- venet-ötvenet. Ez a szám azóta is emelkedett valamelyest, évente ötvennél több rosszindulatú vesedaganatos beteget kell mű- tenünk. Természetesen mindenkiben felvetődik a kérdés, hogy miért van ez így, s könnyű lenne csak Csernobilra fogni a megbetegedéseket. A korábbi tapasztalatok szerint viszont csak a sugárfertőzöttség után évekkel kezdődnek a daganatok szaporodni, mi viszont a szivárgás után három évvel már tapasztaltuk az ugrásszerű változásokat, s nem tisztázott, miért. Ennek több oka is lehet, például az, hogy a modernebb diagnosztika révén, az ultrahangos készülékek segítségével több embert tudunk kiszűrni, hamarabb észrevesz- szük a problémákat, több megbetegedést ismerünk fel. Egyébként nemcsak abszolút számban nő a daganat előfordulása, hanem megváltozott a szövettani minta is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye frekventált területnek számít, országos viszonylatban is több a vesedaganatos beteg, de hála a modem sebészeti technikának, már van gyógyulási esély. Ennek feltétele a korai felismerés, mivel a vesedaganat kezdetben semmiféle tünettel nem jár, ajánlatos negyven év felett mindenkinek hasi ultrahang-vizsgálatot kérni évente egyszer. Erre van mód, hiszen a megye bármelyik kórházában és több magánintézményben rendelkeznek ilyen készülékkel. A regisztrációt 1995-ben kezdtem el, s mivel rohamosan közeledik a nyugdíjazásom, talán nem is tudom befejezni. Még jó néhány év tapasztalatával és az ország többi régiójában végzett hasonló felméréssel kellene kiegészíteni, s ezután lehetne elemezni az adatokat. Őszintén! F. T. (Új Keleti _______ Ti zenkét évvel ezelőtt a halálosan veszélyes sugárfelhőkkel együtt a félelem érzése is ellepte Európát. Félelem a sugárfertőzéstől, és félelem attól, hogy a szovjetek nem mondanak igazat. A döbbenet akkor vált teljessé, amikor már a svéd mérőállomások rég közölték a tényt: valahol a Szovjetunióban atomkatasztrófa történt, de a kommunista pártvezetők még mindig tagadtak. Még saját polgáraiknak sem mondtak igazat, és mint utóbb kiderült, az emberáldozatok többsége emiatt pusztult el. A hatalom saját népét is halálba küldte, csak nehogy csorba essék becsületén. De nem csak az atom-, a morális katasztrófát sem lehetett elkerülni. Amikor már nem lehetett titkolni a nyilvánvalót, a diktatúra urai akkor is egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal próbálták menteni a menthetőt. Nem az embereket, hanem a hatalom nimbuszának vélt nagyságát féltették. Utolsó rúgásai voltak ezek a világbirodalomnak, és sikerült „maradandót” alkotnia. A négyes blokk elhí- resült szarkofágja nemcsak az atomerőművek veszélyeinek mementója, hanem az őszinte nemzetközi kapcsolatok szükségszerűségének is obeliszkje. Az atomfelhő nem ismeri az országhatárokat és ez az esemény ébresztette rá igazán az emberiséget, menynyire egymásra vagyunk utalva. Léteznek nemzetközi egyezmények, amelyek kötelezik az aláírókat, a legkisebb rendellenességet is jelenteni kell a nem- zetözi atomenergiai felügyeletnek, de minden egyezmény annyitér, amennyit betartanak belőle. Ezzel nem szabad játszadozni, és nem lehet a politika fegyvertárának része sem. Csernobil óta érezhetően komolyabban veszik a volt Szovjetunió területén is a biztonsági előírások és jelentési kötelezettségek betartását, de a történtek után teljesen természetes, ha még tizenkét év múltán is bizalmatlan a közvélemény. Joggal, hisz akit egyszer hazugságon érnek, annak nagyon nehéz helyrehozni az elrontott renomét. Nekünk is van egy atomerőművünk, és mint legutóbb kiderült, az sem felel meg az Európai Uniós szabványoknak. Káros- anyag-kibocsátása túl sok, hűtőrendszere elavult, és gondok vannak a kiégett elemek tárolásával is. Igen sok pénzt kell majd áldoznunk a korszerűsítésre, de addig is legalább legyünk őszinték, nehogy bennünket is megbélyegezzenek a valótlan információk közléséért. Ezt már sokkal nehezebb kijavítani, mint egy túlmelegedett reaktort. 1986. április 26.
