Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-09 / 57. szám

LujLcl Hétindító 1998. március 9.. hétfő Kozma Ibolya riportja Lázár Zsolt felvételei n Eladó(sodott) az egész világ Lapunk postájából „Amikor megvettük ezt a la­kást, egyszobás, fürdőszoba nél­küli volt. 1985-ben építettünk hozzá egy szobát és egy für­dőszobát, kétszázötvenezer fo­rintot vettünk fel rá három száza­lékos kamatra. Közben tizenkét százalékra emelték fel a kamatot, de még ezt is kifizettük valahogy, 1993-ig. Ekkorcsaládunk életé­ben olyan mélypont állt be, hogy képtelenek voltunk fizetni. Fel­szólításokat kaptunk, melyekben az állt, hogy egy összegben kell rendezni tartozásunkat. Kértem, hogy továbbra is részletre adhas­suk vissza a kölcsönt, de ézt el­utasították. Nem tudtunk fizetni, már a kamat is halmozódott, har­minchárom százalékosra emel­ték, és a kamat is kamatozott. így lett a kétszázötvenezerből, ami­nek majdnem a felét visszafizet­tük, hétszázezer forint. Az 1989- ben felvett 223 ezer forint mező­...a lakáshiteleket folyósí­tó pénzintézeteket, hogy a ki­látástalan helyzetben lévő adó­saikkal szemben függesszék fel a végrehajtási eljárást, s ne ár­verezzenek mindaddig, amíg nem döntik el, hogy az állam, illetve a települési önkor­mányzatok milyen feltételek­kel vásárolhatják meg a ban­koktól a kétes követeléseket. A részletes szabályok kidolgo­zását áprilisra tervezik, így az érintett családok júniusban megszabadulhatnak az 1989- 1994 között felvett lakáshite­lek miatt halmozódott, fenye­gető tartozásoktól. .Mindez az államnak két-három milliárd forintjába kerül, amit a költség- vetés általános tartalékából fi­zetnek. A felmérések szerint az or-' szágban félmillió családot érint a lakáshitelekből, illetve ki nem fizetett lakásrezsiből fel­gyülemlett tartozás ügye. A kormánydöntés alapján csak gazdasági hitelünk, amiből száz­tízezer forintot már visszaadtunk, mára hétszázötvenezer forint tar­tozás lett. Ezt tízezer forintjával fizetjük havonta. A lakásunkat egyszer már árverezték, de nem kelt el, így sikerült megegyezni a behajtási csoporttal, hogy fizetjük a hitelt, ahogy tudjuk. A nyugdí­jam 17 8(X) forint januártól, ebből 14 500-at kapok, mert már három éve vonják a nyugdíjamból a ka­matot. A férjem 10 900 forint munkanélküli járadékot kap, amiből tízezer a mezőgazdasági kölcsönre megy. Hogy miből élünk? Nem tudom. Velünk egy házban él a nyolcvanegy éves édesanyám, fizeti a nyugdíjából az összes rezsit, a villanyt, a vi­zet, a tüzelőt... Ha ő nem segíte­ne, nem tudom, mit tennék, de ki tudja, ő is meddig teheti meg?” (Név nékül írta egy geszterédi ol­vasónk.) azok számíthatnak segítségre, akik önhibájukon kívül kerül­tek kilátástalan helyzetbe. Fel­tétel az is, hogy ezeknek a csa­ládoknak a lakásukon kívül ne legyen más értékesíthető va­gyontárgyuk. A rendelet alap­ján az állam vagy az önkor­mányzatok részben vagy egész­ben kifizetik vagy megvásárol­ják a hitelezőktől a tartozást, az adós lakására pedig jelzálogot vezetnek be. Két-három évente felülbírálják, történt-e az adós pénzügyi helyzetében kedve­ző változás, ami alapján fizetni tudna. Ha nem, a kamatokat hozzáadják a tartozáshoz. Egy másik javaslat szerint az önkormányzatok a Közmunka Tanácstól kapnának pénzt olyan munkák szervezésére, ahol a rászoruló családok mun­kaképes tagjainak biztosítaná­nak tevékenységet, és kerese­tük negyven-ötven százalékát egyenesen a tartozások fizeté­sére utalnák át. Segítségre számíthatnak mindazok, akik önhibáju­kon kívül nem fizették a korábban felvett kedvezmé­nyes lakáshitelt. A kormánydöntés alapján támogat­ják azokat, akiknek lakása nem haladja meg az átla­gos méretet, havi bevételük pedig kisebb, mint a lakáshitel törlesztése és a megélhetési költség együttese. A Nyírlugoson élő Oláh Ferencné és családja mind­össze két évig fizette a lakás­hitelt, amit 1988-ban vettek fel. Az OTP-től négyszáznyolcvan­ezer forint kölcsönt kértek, s az öt gyerekre további ötszáz­húszezer forintot kaptak. Két éven át háromezerkétszáz fo­rintjával törlesztettek havonta. Oláh Ferenc 1990-ben elvesz­tette az állását, a család ezután képtelen volt fizetni a tartozá: sokat.- Gerincsérvem miatt leszá­zalékoltak — mondja Oláh Ferencné. — Három fiam van még itthon, egyikük munka- nélküli, a másik mozgássérült, a legkisebb még középiskolá­ba jár. Mindössze negyvenezer forint jövedelmünk van, ebből képtelenek vagyunk rendezni a tartozásokat. Nyolc év alatt egyetlen egyszer fizettem be tizenháromezer forintot. Ek­kor mindkét idősebb fiam és a férjem is dolgozott a polgár- mesteri hivatalnál, valamivel több jövedelmünk volt, így tudtam csekélyke pénzt meg­takarítani. Többször kaptunk felszólítá­sokat, árverezéssel is rémiszt­getnek, félelem az egész éle­tünk. Helyzetünket még az is nehezíti, hogy a lakásunk élet- veszélyes, noha még csak tíz­éves. A kőműves az építkezés­kor kifelejtette a betonkoszo­rút, így az utcai homlokzat és az udvari tűzfal szétnyílik. A ház szétreped, attól a pillanat­tól fogva, hogy elkészült. A vállalkozótól bírósági úton sem tudtunk kártérítést behaj­tani. Hetente láthatók a csak­nem öt centiméter széles repe­dések, meszelek, hogy élni, lakni tudjunk a lakásban. A fiaim inkább elmennek itt­honról, amikor tapasztok, hogy ne is lássák nyomorúságunkat. A meleg pillanatok alatt kiszö­kik a szobából, s már megszok­tuk, hogy bent süvít a szél. Nincs, aki segítene rajtunk. Munkalehetőség nincs, ha leg­alább tizenhétezer forintot ke­resnének a gyerekeim, akkor rendezni tudnánk a tartozást. Most az önkormányzat ígért időszakos állást az uramnak és a fiúknak. Talán március 9-én munkába is állnak. A község polgármestere, Hovánszki György elmondta: szerinte nem segélyeket kell osztani a rászorulóknak, hanem munkát kell adni számukra. Nyírlugoson gyakorlatilag nem lehet munkanélküliségről beszélni. Harmadik éve a Köz­munka Tanácstól elnyert pén­zekből képesek foglalkoztatni a település állástalanjait. Az induló programokra elsősorban azokat az embereket választot­ták ki, akikről tudták, különö­sen rászorulnak a pénzre. Oláh Ferencnek 1994 márciusától kisebb-nagyobb megszakítá­sokkal lehetőséget adtak arra, hogy dolgozzon. Természete­sen élt is ezzel. Március 9-étől Oláh Ferencnek és mindkét fi­ának (a mozgássérültnek is) lesz munkája Nyírlugoson - ígérte a polgármester. Ezenkí­vül az önkormányzat kordonos uborka termesztését kezdi meg tizenkét hektáros területen. A termesztést haszonbérleti szer­ződés szabályozza. Kiépítened egy intenzív csepegtető öntö­zőtelepet, üzemeltetik az öntö­zőrendszert, beszerzik a vető­magot, és szakszerűen elvég­zik a talajmunkákat, megépí­tik a támrendszert, megvásárol­ják a növényvédő szereket, és gondoskodnak a termék elszál­lításáról. A haszonbérlőknek a termelési munkálatokat kell ellátni. Előreláthatólag két­százötven család vállalhat így munkát. Örömmel vette a pol­gármester, hogy az Oláh család is igényelt uborkaföldet, kora nyáron kétszázezer forintra te­hetnek szert. Természetesen segélyt is szavazott meg szá­mukra a képviselő-testület, hogy a lakás szétnyílásából adódó problémákat rendezni tudják. Azonban mielőtt meg­kapták volna a százötvenezer forintot, a testület néhány tag­jának tudomására jutott, hogy vásároltak egy Lada személy- gépkocsit, így a képviselők visszavonták korábbi döntésü­ket. Ezt azzal indokolták, hogy akinek legnagyobb gondja a lakás életveszélyes volta, az nem vásárol autót.- Még egy dologról szüksé­ges beszélni — hangsúlyozta a község vezetője. - Szó van ar­ról, hogy az állam vagy az ön- kormányzat vásárolja meg a bajba került emberek lakását. A település éves költségveté­se kétszázmillió forint, az itt élő jó néhány bajba jutott ember lakása összesen leg­alább ötvenmillió forintot ér. Nyírlugosnak nincs annyi pénze, hogy ezt a számlát ren­dezni tudja. Egyébként leg­alább tíz olyan házról van tu­domásunk, amelyet árverezni akartak. A községben még egyetlen lakást sem ávereztek el, ugyanis senki sem akar olyan házat venni, amelyik­ben laknak. Az OTP Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Igazgatósága még nem kapott írásos doku­mentumot az árverezések fel­függesztéséről. Molnár József igazgatóhelyettes is a híradás­okból értesült a kormány dön­téséről. Ennek értelmében áp­rilisig felfüggesztik az árvere­zéseket, de a felszólítások kül­désével nem hagyhatnak fel. Segítség A szociális földprogramon keresztül igyekeznek jöve­delemhez juttatni a rászoru­lókat Szakolyban. Elsősorban dohányt, gyümölcsöt, zöld­séget termelnek a haszonbér­letbe adott földeken. Győri András jegyző szerint ebből tudják finanszírozni a hitele­ket a nehéz helyzetbe jutott emberek. Emellett olcsóbb intézményi szolgáltatási dí­jakkal segítenek, a faluban kevesebbet fizetnek a víz- és szenny vízszolgáltatásért, mint más településeken. Köz­vetlenül a hiteltartozás vissza­fizetésében nem tudnak segí­teni az árverezés előtt álló­kon. A szociális földprogra­mot - többek között - azért indították el, hogy elkerüljék az ilyen és hasonló eseteket. A harmincöt év alatti első la­káshoz jutókat kétszázezer forint vissza nem térítendő támogatással segítik. Ezzel a pénzzel komfortosabbá le­hetik lakásukat a szakolyi fi­atalok. A szociális juttatások oda- ítélésében élen jár Kisvárda. Jelentős összegeket adnak a fűtés- és villanyszámlák ren­dezésére. Lakásvásárlásra százezer, építésre százötven- ezer forint kamatmentes köl­csönt adnak az első lakáshoz jutóknak. Saját szocális ren­deleté 1993-tól van a város­nak, melyben pontosan meg­határozták, kiknek járhat tá­mogatás. Ebben figyelembe veszik a kérelmező lakásá­nak nagyságát, értékét, jöve­delmét és kiadásait. Albérle­ti támogatást is nyújtanak. Pataki László, a népjóléti osztály vezetője szerint a kor­mányrendelet kiadása után bizonyára Kisvárda önkor­mányzata is megtalálja a módját annak, hogy a rászo­rulókon segítsen. Az elmúlt évben elfogyott az első lakáshoz jutók számá­ra nyújtott keret Újfehértón, új rendelet egyelőre nem szü­letett meg. Nagykállóban ha­marosan változtatják a lakás­fenntartási támogatás felté­teleit. Az első lakáshoz jutók­nak százezer forint vissza nem térítendő támogatást ad­hatnak, amennyiben az egy főre jutó jövedelmük eléri a 13 700, de nem haladja meg a 27 400 forintot. Amennyi­ben eléri, akkor kamatmen­tes kölcsön formájában kap­ják meg a támogatást. Nem kaphat ilyen formájú támo­gatást, akinek az egy főre jutó jövedelemé több, mint a meghatározott 13 700 forint háromszorosa. Nem jár akkor sem, ha az egy főre jutó jöve­delem nem éri el a meghatá­rozott összeget. A képviselő- testület tagjai szerint, akinek ennyire kevés a jövedelme, nem tud építkezésbe vagy vá­sárlásba kezdeni. Nyolc éve nem fizetik A kormány arra kérte...

Next

/
Thumbnails
Contents