Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-05 / 54. szám
Mezőgazdaság 1998. március 5., csütörtök Vethetjük a mákot Szabó Zoltán (Új Kelet) A mák egyik igen jelentős élelmiszer- és gyógynövényünk. Az ételeknek sajátos, semmi máshoz nem hasonlítható ízt ad, emellett tápértéke is magas, sok benne az olaj és a fehérje. Hazánkban körülbelül 4000 hektár körüli területen termesztik. A mákból mintegy 25 féle alkaloidát nyernek, jelentős felhasználója a Tiszavasvári Alkaloida Rt., amely a termesztésére szerződést szokott kötni. Csírázásához már 3-5 Cel- sius-fok elegendő, a tőlevél- rózsás állapot eléréséig 10- 12 Celsius-fokos hőmérsékletet igényel. Megyénk környezeti viszonyai között mindenképpen öntöznünk kell a tenyészidőszakban, legalább 2 alkalommal. Térségünk talajadottságai megfelelnek a mák termesztéséhez, kedveli a homok-, mezőségi és öntéstalajokat. Fontos, hogy kellő mennyiségű szerves anyag legyen a talajban, de nem közvetlenül a vetésforgó szerves trágyázott szakaszába vetjük. A jó szemtermés érdekében érdemes 130 kilogramm nitrogénműtrágyát kijuttatni egy hektárnyi területre a mák vetését megelőzően. Foszfor- és káliumműtrágyákat is érdemes használni, előbbiből 50-80 kilogrammot, míg az utóbbiból 60-90 kilogrammot juttassunk ki egy hektár területre. Alkalmazható fajták: a BC 2, a Kompolit M, a Kék Duna, a Kozmosz, az A-l, a Gödi-N. Valamennyi termesztett fajtánkat hazánkban állították elő, a magyar fogyasztók által legjobban kedvelt fajták magja kék színű. Mivel magja nagyon kicsi (02-06 gramm az 1000 mag tömege), nagyon jó minőségű talajelőkészítést igényel. Érdemes a területet az őszi szántást követően, még a tél beállta előtt elmunkálni, ezzel is időt nyerve. A máknak megfelelő ülepedett magágy tavaszra kialakul, és most, március elején vethetjük is. A magja 1-2 centiméternél ne kerüljön mélyebbre, mert nem kelne ki. A sortávolságot úgy válasszuk, hogy a későbbi gépi művelést ne akadályozza. A kivetendő vetőmag mennyisége 1 hektárra mintegy 1 millió darab, persze ennek csak 50-70 százaléka marad meg. A mák kelése nagyon erélytelen, ezért érdemes jelzőnövény- nyel (például mustármaggal) együtt vetni, így az első mechanikai gyomirtásnál láthatjuk a sorok helyét, ami más esetben szinte lehetetlen. A kelés segítésére alkalmazhatunk még sugárkezelt vetőmagokat is, ezek ugyanúgy fejlődésnek indulnak, mint a kezeletlen magok, de kezdeti fejlődésük után elpusztulnak. A mechanikai védekezésen kívül kelés előtti vegyszeres gyomirtást is alkalmazhatunk, a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen alkalmazható a Dicuron 80 WP, melyből 1,2-2,2 kilo- grammnyi, a Region 2 liternyi, és a Lentagran 1,5-2 ki- logrammnyi mennyiségben hektáronként. Ha jól dolgoztunk, augusztus elején elkezdhetjük a betakarítását, ha csak kézi munkaerőt alkalmazunk, akkor 1 embernek 17-25 napig is eltart az egy hektáros területről a termés begyűjtése. A termés mennyisége hazánkban átlagosan 0,5-0,6 tonna hektáronként. A költségekró'l: a mák vetőmagjából az egyhektárra szükséges mennyiség 4500 forint körüli áron kapható a kereskedelmi forgalomban. A gyomirtáshoz szükséges vegyszereket mintegy 6000 forintért lehet megvásárolni. Kevesebb műtrágyával Munkatársunktól________ A Bioplasma kizárólag környezetbarát anyagok fel- használásával készített al- gás-vizes szuszpenzió. Enyhén savas kémhatású, természetes illatú, és a növények fejlődéséhez szükséges makro-, mikro- és nyomelemeket, valamint aminosavakat, vitaminokat, növekedést serkentő hormonokat optimális arányban tartalmazza. A készítményben lévő algák a talaj felső rétegeit szerves anyagokkal és oxigénnel dúsítják, míg az alsóbb rétegekben elősegítik a szerves anyagok bomlását, elhalásuk után szerves anyagként a talajban maradnak, ezzel is javítva a talaj szerkezetét. A termőtalajban az alkalmazott kemikáliákból visszamaradt makroelemeket képes a saját szervezetébe építeni, hasonlóan a talaj sótartalmát is megköti, és javítja a talaj víztartó képességét. Jelenlétében a magvak csírázási esélyei nőnek, a gyökérképződés intenzívebbé válik. Hatására javul a megtermelt termés tárolhatósága, és jobb lesz a beltartalmi értéke. A Bioplasma alkalmazásával csökkenthetjük a műtrágya-felhasználásunkat, de teljesen elhagyni a kísérleti eredmények hiányában még nem javasolható. Hétről hétre a kiskertekben Építsünk fóliasátrat! Munkatársunktól _________ Na gyon hiányzik a csapadék. A korábban szokásos mennyiségnek még a fele sem hullott sem hóból, sem esőből. A talaj felső rétege még úgy-ahogy nedves, de az altalajból legalább száz millimétemyi csapadék hiányzik. Veteményez- ni, ültetni lehet, de a csemetéket be kell öntözni. Ha marad ez a száraz időszak, akkor fel kell készülni arra, hogy nemcsak nyáron, hanem már tavasszal be kell indítani a víz- szivattyúkat. A zöldségek veteményezésé- hez nem kell öntözni, és a 10- 15 fokos nappali felmelegedés kedvez a magvak kelésének. A sárgarépát, a petrezselymet, a mákot és a magról vetett hagymát már el kellett vetni ezekben a napokban. Arra kell ügyelni, ha túl száraz az ágyások teteje, a szél könnyen elhordja felőle a vékony talajréteget, és akkor repül vele a mag is. Ilyen esetekben a petrezselyem a szomszéd kertjében kel ki. Az ágyások között ne legyen túl keskeny a sétaút, mert nem vagyunk kötéltáncosok. Túl mélyre se szedjük ki a földet, mert a böjti szelek nagyon ki tudják szárítani a talajt. A maradék, szakadozott agro- fóliát sem kell kidobni. Ilyenkor, kelés előtt érdemes letakargatni a veteményeket. Nem szárad a föld, és a szél sem hordja el a magvakat. A takarást addig hagyhatjuk a talajon, amíg egycentiméteresre nő a vetemény. Még nem késtünk el a fóliasátor állításával. Legegyszerűbb módozata az úgynevezett langyos ágy. Attól langyos, hogy nem kell benne fűteni, hanem a szerves trágya bomlásakor felszabaduló hő tartja melegen a növényeket. Szedjük ki a talajt egy ásó mélyen, és tíz-tizenöt centiméter vastagon szórjuk meg érett, de még nem túlérett szerves trágyával. Vegyük körbe az ágyást 20-30 centiméter magasságban élére állított deszkával vagy egy sor lyukacsos téglával. Az érett trágyarétegre rakjuk vissza a feltalajt, gereblyézzük el puhára a földet, és már vethetünk is bele. Az ilyen ágyásokat használhatjuk palántaelőnevelő- nek, borsóágyásnak, korai földiepernek vagy korai zöldhagymának is. Ne feledkezzünk el azonban a talajfertőtlenítésről. Az Arvalin vagy a Basudin hagyományos szereknek számítanak, de igazolták hatékonyságukat. Ügyeljünk arra, hogyha tíz fok fölé emelkedik a nappali hőmérséklet, emeljük meg a fóliatakarót, nehogy befülledjen a növényzet. A párás meleg kedvez a gombafertőzéseknek, ezért a fólia alatt többször kell gombaölő szerrel permetezni. Fűtött fóliát is érdemes állítani, hisz éjszakánként ritkaságszámba megy a talaj menti fagy, és kevés tüzelőanyaggal nyári meleget lehet varázsolni a fedél alá. Nagyüzemi módszerek között elterjedt a dupla fóliafedelű sátor építése. Az ilyen szerkezetek fűtése is egyszerűbb, mert a két fóliaréteg közé bevezetett talajvíz megvédi a fagytól a palántákat. Az egyrétegű fóliasátrakat viszont fűteni kell. Az egyik leggazdaságosabb megoldás, ha fűrészporos kályhában tüzelünk. Egy rakat tüzelőanyag öt-hat órán keresztül is képes izzani, és így nyolc órán át melegen tartja a légteret. A fatüzelésű szerkezetekkel gyorsabban lehet felfű- teni a fóliaházat, de amellett mindig őrködni kell. A váz- szerkezet alakításánál gondoljunk a későbbi szellőztetés lehetőségére. A sátor két végét nyithatóra kell megépíteni, hogy szükség esetén a kereszthuzatot létre tudjuk hozni. Komoly éjszakai fagyokra már nem kell számítanunk, így kezdhetjük a szőlő metszését. A tőkeművelésű fajtáknál nézzük meg, melyik vessző alkalmas hosszú csapnak, és melyik rövid csapnak. Egy tőkén a termőhely nagyságától függően négy-öt csapot hagyjunk. Különösen a karós szőlőnek nem szabad sok termőrügyet meghagyni, mert idővel csak besűrűsödik a tőke, később érnek a szemek, és a gombafertőzés is könnyebben tanyára lel benne. A lugas művelésű szőlőknek a lugas mérete és formája szabja meg a vesszők számát. Itt is váltakozva hagyhatunk hosszú és rövid csapokat, és a többsoros kordonon több emelet magasban is kiképezhetjük a termőhelyeket. Csak az egészséges hajtásrészeket hagyjuk meg, és ügyeljünk arra, ne alakuljanak ki csomós rügycsoportok. Ez akkor jöhet létre, ha a korábbi években nem vágtuk vissza tőből a vesszőket, és a tartalék- vagy alvórügyek idővel kihajtottak. A szőlő metszésénél különösen fontos, hogy éles metszőollót használjunk. A nádszárszerű vesszők könnyen összeroppannak, és a megtört venyigék nem képesek erőteljes hajtásokra. A ferde metszlapokkal érhetjük el, hogy a nedvkeringés megindulása után kiszivárgó lé ne a rügyekre csorogjon. A metszést mindig lemosó permetezés kövesse. Ma már sokféle korszerű készítmény kapható erre a célra, de a bordói létől jobbat még nem találtak fel. Ha idegenkedünk ettől a szertől, akkor mindenképpen réztartalmú vagy rézpótló permetszert használjunk. A téli hígítást addig alkalmazhatjuk, amíg ki nem pattannak a rügyek. A levágott és életerős vesz- szőkből telepíthetünk iskolát. A négy-öt szemre feldarabolt vesszőknek készítsünk 60-70 centiméter mély árkot, és arasznyi vastagon töltsük fel érett szerves trágyával, majd takarjuk be ugyanilyen vastagon földdel. Nem szerencsés, ha a növény közvetlenül érintkezik a trágyával, mert könnyebben fertőződik, és a gyökérpenész betegségét is hamarabb megkaphatja. A venyigéket egy szemnyire hagyjuk a föld színe felett, és fedjük be földdel. A laza homokon át úgyis kibújnak a hajtások, és így nem száradnak ki a vesszők. Nyáron a szőlőiskolát is öntözni kell. Kapáláskor vigyázzunk, mert a gyenge hatások könnyen elpattannak. Rügyfakadásig még lehet gyökeres vesszőt ültetni. A gödrökbe itt is érdemes szerves trágyát tenni, mert a szőlőnek nagy a tápanyagigénye, és meghálálja a trágyát. Telepítés előtt vágjuk le a másod- és a harmadgyökereket, és csak a talpgyökérzetet hagyjuk meg. Ha megmaradnak a felső hajszálgyökérrészek, akkor a növény nem a föld mélyében, hanem a felszínen erősíti meg a gyökérzetét, és aszályos időszakban nem jut elég nedvességhez a növény. Márpedig a szőlőnek nagy a vízigénye. Ültetés után a vesszőket be kell földelni, és egészen nyár végéig vagy jövő tavaszig meg kell hagyni a kupacokat. A málna és a szeder is most ültethető. Mindkét növénynek sekély bojtosgyökérzete van, és nagyon vízigényes. Az ültetéskor gondoljunk erre, és már most érdemes a sorok között árkokat hagyni a későbbi árasztásos öntözésre. Vízszivattyúk F. T. (Új Kelet) __ Az öntözőrendszer karbantartását ne hagyjuk az utolsó pillanatra. Nézzük meg a szénkefék állapotát, és ha öt milliméternél vékonyabbra koptak, inkább cseréljük ki. A bronzkefe drágább, de tartósabb. A ferdére kopott keféket csiszoljuk fel, és a kommutátor (forgórész érintkezője) alakjához igazítsuk. A kommutátorszeletek közötti csíkokat tisztítsuk ki, mert könnyen belső zárlatot okoz. A zárt golyóscsapágyakat nem kell olajozni, nyitott vagy félig nyitott csapágyat pedig ne használjunk. Minden tavaszi felújításkor cseréljük ki a szimeringeket. Megyénkben elég iszapos, homokos a talajvíz, és ez mint a polírpapír, úgy „eszi meg” a gumit. Ellenőrizzük a forgórész pajzsának tömítését. Ha szivárog, vagy csak egyszerűen elöregedett, akkor a kereskedelemben is kapható gyurmaszerű masszával pótolhatjuk a hiányzó részt. A forgótárcsás szivaty- tyúk lapátjai öntvények, ezért könnyen elpattannak. Hegesztésükhöz szakismeret szükséges, házilag nem javíthatók. Új szivattyúknál előfordulhat hogy zár- ványos, vagy kiálló részek vannak az öntvényen. Ez megváltoztatja a víz útját, és cllől csökken a szivattyú hatásfoka. Különösen a bolhapiacokon vásárolt gépeket érdemes használatba vétel előtt szétszedni és alaposan átnézni. Az öntözőcsövek ki lyukadása nem okoz nagy veszélyt, csak bosszantó dolog. A slagok két-három év alatt elöregednek. A kisebb szivárgások szigetelőszalaggal még befoldozhatók, de ha már túl sok helyen lyukas a cső, akkor nem érdemes toldani-foldani, inkább vegyünk újat. A KGST- piacokon beszerezhető műanyag csövek olcsók ugyan, de csak egy nyáron át tartanak. Sokkal tartósabb az egysoros-vászonbetétes gumicső, amely kétszer annyiba kerül, de háromszor annyi ideig tart. A hagyományos szórófejeken nem sok meghibásodási lehetőség van, de a szakaszoló lengősúllyal működő „spriccelők” rugója már gyakrabban eltörik. Érdemes egyszerre többet is beszerezni, mert időnként hiánycikknek számít. Ma már ritkaság, de még léteznek csúszócsapágyas szivattyúk. Ezek leggyengébb pontja a kenési rendszere. Az egyszerűbb változatok úgynevezett tavatta zsírral kenhetők. A későbbi gyártmányok tengelyét olajjal átitatott filccel lehet kenni. Szintén öreg jószágoknak számítanak a dugattyús szivaty- tyúk. Ezek karbantartása elég bonyolult. A dugaty- tyúgyűrűk állapotára és a szelepek tisztaságára kell odafigyelni. Ha ettől komolyabb a baj, akkor inkább vigyük szakszervizbe a gépet.
