Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-05 / 54. szám

1998. március 5., csütörtök Az Országházból jelentjük Alkotmányügyi bizottság Az Országgyűlés Alkot­mány és Igazságügyi Bizott­sága szerdai ülésén a kisgaz­dák tartózkodása mellett tá­mogatta Erdei Árpád és Kiss László egyetemi tanárok al­kotmánybíróvá választását. Ajelöltek személyéről a múlt héten állapodott meg öt par­lamenti párt frakciója. Erdei Árpádot egyébként ugyan­azon az ülésen az Országos Választási Bizottság tagjá­nak is ajánlotta a testület. Az ülés után a jelölt úgy nyilat­kozott: alkotmánybíróvá vá­lasztása esetén lemond OVB tagságáról. Bánk Attila kis­gazda képviselő ezúttal el­mondta, hogy pártja mindkét jelöltet alkalmasnak tartja az alkotmánybírói poszt betöl­tésére. Elutasításukkál azt fejezik ki, hogy nem értenek egyet a jelölés módjával. Az illetékes parlamenti bizott­ságban ugyanis az FKGP - a többi ellenzéki párttal ellen­tétben - nem fogadta cl azt a Toller László szocialista képviselőtől származó javas­latot, hogy a kormánypártok által jelölt Kiss László mel­lett az ellenzék Erdei Árpá­dot támogassa. Oktatás Az oktatási bizottság ülé­sén Készéi Sándor, a Ma­gyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke a szü­lők szempontjából elemezte a tankönyvellátás helyzetét. Sürgette, hogy még ebben a parlamenti ciklusban szer­vezzenek egy olyan országos tanácskozást; amelyen a tan- könyvkiadók, a pedagógu­sok, valamint a közoktatási minisztérium és az önkor­mányzatok képviselői érde­mi megoldást találhatnának a tankönyvkiadás es -ellátás ellentmondásos helyzetére. Készéi Sándor szerint a tan- könyvkiadók és a terjesztők akarata határozza meg a pia­ci helyzetet. Ezzel szemben pedig tehetetlenek a szülők, az önkormányzatok és az is­kolafenntartó intézmények. Az Országgyűlés oktatási bi­zottsága támogatta a javasolt tanácskozás megrendezését és indítványozta, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium készítsen írá­sos jelentést a tankönyvellá­tás jelenlegi helyzetéről. Metész-bizottság A Metész-bizottság szer­dai ülésén Kövér László fideszes képviselő megkér­dőjelezte a rendőri eljárás jóhiszeműségét a tavaly no­vember 3-i budapesti de­monstrációval öszszefüg- gésben. Kifogásolta, hogy a rendőrség nem egyeztetett a betiltott rendezvény beje­lentőjével új időpontról vagy más helyszínről. Bírá­lat érte a hatóságot amiatt a feljegyzés miatt is, amelyik­ben a BRFK jogi osztályá­nak egyik őrmestere azt ja­vasolja: a rendőrség úgy tilt­sa be a tüntetést, hogy az ellen jogorvoslatra már ne legyen ideje a bejelentőnek. Berta Attila budapesti rend­őrfőkapitány a bizottság előtt elmondta, hogy az ominózus levelet nem vet­ték figyelembe a döntésho­zatal során, írója ellen pedig fegyelmi eljárást indított. Cáfolva Kövér László állí­tását, kijelentette: a rend­őrség igyekszik biztosítani a gyülekezéshez való állam- polgári jog gyakorlását, de a vizsgált demonstráció aránytalan fennakadást oko­zott volna a főváros forgal­mában. Az Akadémia felhívása MTI Az UNESCO és a Tudomá­nyos Uniók Nemzetközi Ta­nácsa (ICSU) 1999 júniusá­ban rendezi meg első ízben a Tudomány Világkonferenci­áját (World Science Confe­rence). A Magyar Tudomá­nyos Akadémia kezdemé­nyezte, hogy a rendezvény helyszíne Budapest legyen. A magyar kormány meghívá­sát az UNESCO főigazgatója elfogadta, így Budapest lesz a világkonferencia első ott­hona. Ezt követően a kormány felkérte a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökét, hogy a tudományos kutatás­ban érdekelt más szervezetek vezetőivel együttműködve, adják meg a szükséges segít­séget a Tudomány Világkon­ferenciája méltó és sikeres megszervezéséhez. A rendezvényre meghív­ják az ENSZ-tagállamok tu­dománypolitikai vezetőit, nagyhírű tudósokat, a fiatal kutatógeneráció képviselőit, illetve a legjelentősebb nem­zetközi szervezeteket. A vi­lágsajtó és a média bizonyá­ra nagy figyelmet fordít az eseményre. A világkonferen­cia résztvevői áttekintik és értékelik, hogy a tudomány az új ismeretek feltárásával milyen hatással volt a XX. század társadalmára, a gaz­dasági fejlődésre, az új tech­nológiák kialakulására, a környezetre, az oktatásra, és nem utolsósorban az etiká­ra. Megvitatják továbbá azokat az új kötelezettsége­ket is, amelyeket a XXI. szá­zad első időszakában a tudó­soknak, a gyakorlati szak­embereknek és a politiku­soknak közösen kell vállal­niuk. A világkonferencia jó lehe­tőséget nyújt a magyar tudo­mány, az oktatásügy, a mű­szaki fejlesztés és a kulturá­lis élet eredményeinek be­mutatására. Magyarország sok új baráttal, együttmű­ködő partnerrel gazdagodhat ezen a rendezvényen. A Magyar Tudományos Akadémia azzal a kéréssel fordul a magyar tudomány, felsőoktatás, műszaki fej­lesztés és kultúra művelői­hez, hogy tekintsék nemzeti ügynek a Tudomány Világ- konferenciája színvonalas, sikeres megrendezését. Hazai krónika Etikai kódex és árszabályozás 5 n o cc ZZ C o ÍO MTI __________ Az ártörvény módosítását sürgetik a taxisok, olyan saját árszabályozást látnak indo­koltnak, amelyre a ma érvényes törvény nem ad lehetőséget. Ezt hangsúlyozta/Zomít/i György, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara Taxis Tagozatának el­nöke szerdán Balatonvilá- goson, a szakma kétnapos or­szágos tanácskozásának nyitó ülésén. A taxisok szeretnék megvé­deni önmagukat a dömpingárat alkalmazóktól, a utasokat pe­dig az indokolatlanul magas áraktól. Véleményük szerint erre kínálna megoldást a cent­rum ár. Ha ezt bevezetnék, a verseny egy bizonyos ársávban folytatódna, de nem adna le­hetőséget a szélsőségekre. Át­meneti megoldásként a maxi­mált árat is elfogadhatónak tart­MTI__________________ Magyar, román és jugoszláv fiataloknak szervez júliusban a Szegedhez közeli Kishomokon polgári védelmi, katasztrófa­elhárítási ifjúsági tábort a Pol­gári Védelem Csongrád Me­gyei Parancsnoksága és a Csong­rád Megyei Közgyűlés - tájé­koztatta az MTI-t Lehmann Ist­ván, a megyei közgyűlés elnö­ke, megyei parancsnok. A kis­MTI____________________ A végleges döntést a kor­mány március 26-ai ülésén mondja ki a magyar tárgyaló- küldöttség összetételéről és a delegáció mandátumáról - kö­zölte szerdán az MTI érdeklő­désére Horváth Gábor külügyi szóvivő. A kormány akkor dönt arról is, hogy a csatlakozási tárgya­lások megkezdésekor a magyar küldöttség vezetője milyen fontosabb kérdésekről szóljon. A nyitónyilatkozatban a ma­gyar fél jelezheti, hogy megíté­lése szerint melyek azok a te­rületek, amelyeken átmeneti Továbbképzés vállalkozóknak MTI Az amerikai kormány nem­zetközi fejlesztési hivatalá­nak segítségével továbbkép­ző program indul márciusban a lakásépítéssel foglalkozó vállalkozóknak a banki és önkormányzati szféra szak­embereinek bevonásával -tá­jékoztatta a továbbképzést szervező Városkutatási Kft. szerdán az MTI-t. A program március 9-én Nyíregyházán indul, majd március 10-én Budapesten és március 12-én Zalaegerszegen tartják meg az előadásokat. ják, de ez hosszú távon kevés, hiszen a dömpingár ellen nem védi meg őket. A tanácskozás résztvevői kifogásolták, hogy a parlament előtt lévő ártör­vény-módosító tervezet elké­szítésekor nem vették figye­lembe a kamarák javaslatait. A taxis szakma felháborítónak tartja, hogy az őket is érintő kérdésben nem kérték a véle­ményüket. így a javaslat a mai homoki kiképzőbázisra - mond- ta el - a tavaly megalakult Duna-Körös-Maros-Tisza eu- rorégiós együttműködésbe be­lépett magyar, romániai és ju­goszláv megyékből, tartomá­nyokból hívnak 10-16 éves fi­atalokat. Az elméleti és gyakorlati tudnivalókra felkészítő tábor­ban a fiatalok az úgynevezett civilizációs katasztrófa elhárí­tást tanulják, emellett az ehhez könnyítésekre lesz szüksége. A szóvivő elmondta, hogy a mezőgazdaság, a közlekedés, a szállítás és a környezvédelem területén Magyarrszágnak fel­tehetően átmeneti könnyítést kell kérnie. Horváth Gábor ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány célja továbbra is az, hogy minél ke­vesebb átmeneti szabályozás legyen, hiszen valójában ez a magyar felkészültség megala­pozottságát is jelzi. Az egyes tárcák már be­nyújtották saját összeállításu­kat azokról a kérdésekről, amelyekben átmeneti szabá­lyozást kívánnak. Jelenleg az MTV _________ Öt venszázalékos adó elen­gedésére és más kedvezmé­nyekre is számíthatnak Ka­zahsztánban azok a magyar befektetők, akik új, korszerű technológiát telepítenek a tá­voli országba. Főként gépi­pari, egészségügyi, gyógy­szeripari és élelmiszer-feldol­gozási iparágakban számíta­nak a magyar beruházókra. Erről Miskolcon, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamarában szólt Tuleutaj Szulejmanov budapesti kazah nagykövet, borsodi szakemberekkel és formájában nem is hozna meg­oldást számukra. A kétnapos eszmecserén foglalkoztak a ta­xis etikai kódexszel, amely meghatározná a fuvarozó vál­lalkozó viselkedési módját. Ki­térnek a taxis vállalkozói en­gedélyek kamarai kiadásának módjára, valamint állást foglal­nak abban is, hogy kell-e meg­különböztetett taxis vezetői engedély. kapcsolódó környezetvéde­lemről, valamint honismeretről is hallhatnak előadásokat. A tábor célja az is, hogy a részt­vevők megtanulják, hogyan kell a bajban együttműködni, összefogni úgy, mintha nem vá­lasztanák el őket egymástól or­szághatárok. A szervezők tervei szerint ezentúl minden esztendőben megrendezik a nemzetközi tá­bort. Integrációs Államtitkárság öszszesíti a jelzéseket, s meg­határozza azokat a feladato­kat, amelyek csatlakozásun­kig megoldhatók, és azokat a területeket, amelyeken való­ban átmeneti könnyítést kell kérnünk. Összesen több mint kétszáz átmeneti könnyítést kértek a tárcák, a szakértők megálla­pítása szerint azonban a mi­nisztériumi igények jelentős része teljesíthető a csatlako­zásig. Horváth Gábor hozzáfűzte, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdését követően elindul az a folyamat, amelyben az Eu­rópai Bizottság és Magyaror­szág képviselői ismét áttekin­tik a magyar joggyakorlatot. Ennek alapján is változhatnak a könnyítésekre vonatkozó ké­rések. vállalkozókkal találkozva. A Világbank adatai szerint - hangzott el a fórumon - Ka­zahsztán ma Magyarországot követő helyen áll az egy főre jutó befektetetések arányá­ban. Az országban befeje­ződött a kis- és középválla­latok magánosítása. Tavaly 2,5 százalékos volt a gazda­sági növekedés. A kazah köztársaság-beli számítások szerint 2003 és 2005 között évente 80 mil­lió tonna kőolaj kivitelére nyílik lehetőségük; az ex­portbevételek a korszerű tech­nológiák meghonosítására teremtenek lehetőséget. \ Hírről hírre Berki Antal jegyzete Ismét az Alkotmánybíró­sághoz fordultak az ellen­zéki képviselők. Nem is csoda, hogy akadozik a ta­láros testület munkája, hi­szen a derék bírák előbb- utóbb elkopnak a teljesen felesleges ülésezésekben. A földkérdéssel kapcsolatos népszavazás ügyében egy­szer már világosan kifejtet­te véleményét a tiszteletre méltó társaság, nem hagy­ván kétséget affelől, hogy a kétszázezer támogató alá­írást tartalmazó népszava­zási kérelmet az Ország- gyülésnek teljesíteni kell. Ráadásul a bíróság azt is kimondta, hogy az ilyen kérelem megelőz minden más népszavazási kezde­ményezést. Most meg újra kitört a háború a voksolás körül. A kormányzó pártok nem törődve az alkotmány­nyal, erőből tiltották meg, hogy a nemzet földkérdés­ben kinyilvánítsa vélemé­nyét. Most aztán ülhetnek újra össze a jogászok, és tár­gyalhatják ismét azt a kér­dést, amelyről az 52/1957. (X. 14) AB számú határo­zatban elég világosan ki­fejtették álláspontjukat, hozzátéve: „Áz Álkol- mánybíróság hangsúlyoz­za: a mindenkire nézve kötelező alkotmányértcl- mező határozatában foglalt elvi tételeket a folyamat­ban lévő népszavazási ügyek­ben kötelezően alkalmaz­ni kell". Most légy okos, Domo­kos! A bíróság világosan beszél. A kétszázezres szá­mot olyan tekintélyes alá­írás-mennyiségnek tekinti, hogy nem is hagy módot a parlamentnek mérlegelés­re, obstrukcióra, ilyen hely­zetekben kötelezően írja elő a népszavazás kiírását. Az is igaz, hogy ugyaneb­ben a határozatban az 1989- ben hozott népszavazásról szóló törvényt 1997. de­cember 31-ei hatállyal megsemmisíti, előírva a parlamentnek, hogy addig az időpontig új - a köztár­saság alkotmányával össz­hangban álló népszavazás­ról és népi kezdeménye­zésről szóló — törvényt al­kosson meg. Még most sincs törvény, mert termé­szetesen az Országgyűlés­nek más irányú elfoglaltsá­ga miatt nem volt módja az Alkotmánybíróság utasítá­sának eleget tenni. Ezt mondják mulasztá­sos alkotmánysértésnek. Van belőle sok, eggyel több vagy kevesebb igazán nem számít. Ám mintha maga a taláros testület is gondolt volna arra, hogy a törvény nem születik meg, nyilván azért illesztette a határozat végére a fen­tebbi, szó szerint idézett passzust. Akkor meg mi a gond? A népszavazást így is, úgy is ki kell írni. Vagy a kormányzó pártok úgy gondolják, rájuk nem vo­natkoznak a törvények, és kétharmados, több mint kényelmes többségük bir­tokában akkor veszik sem­mibe a Magyar Köztársaság Alkotmányát, amikor úri kedvük úgy diktálja? Polgári védelmi tábor EU-csatlakozási tárgyalások Az integrációs kabinet azt javasolja, hogy az Európai Uni­óval március 31-én kezdődő csatlakozási tárgyalásokon a magyar delegációt Kovács Lász/ókülügyminiszter ve­zesse és felügyelje, a fő tárgyaló pedig Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetőjelegyen. Magyar befektetőket keresnek

Next

/
Thumbnails
Contents