Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-31 / 76. szám
Falujáró 1998. március 31., kedd Jándi vendégjárásunk kalauza Tóth István, a megyei önkormányzat főtanácsosa, a Beregi Baráti Társaság elnöke, a falu szülötte. Ő javasolta még 1995-ben, hogy hozzanak létre a Tisza-parton üdülőfalut. Itt a víz nyáron olyan meleg, mint a Balatoné, a parti föveny pedig a bolgár tengerpart homokjára hasonlít. A gyógyhatású kristályhomokos rész, azaz a strandnak alkalmas partszakasz 650 méter hosszú. Ezt a természeti kincset feltétlenül ki kell aknázni. Tóth István tulajdonképpen az egész Felső-Tisza-vidék, főleg pedig Bereg fejlődésének gondját viseli a szívén. A mezőgazdaságból itt megélni nem lehet, az autópálya még nem ért ide, marad tehát az idegen- forgalom mint jövedelmi forrás. Az általa megálmodott turistaparadicsom sarkköve lenne a jándi part. A lelkes lokál- patrióta olyannak képzeli el az itteni vidéket, mint amilyen kiépült a Dunakanyar vagy a Ba- laton-part. Most a tiszai túrázók elindulnak Tiszabecsről, s úgy eveznek át ezen a részen, hogy ki sem szállnak a partra, nem ismerkednek meg a környékkel. Ezen változtatni kell. Ehhez persze az szükséges, hogy a Tisza több partszakaszán kempingeket, üdülőtelepeket építsenek ki. Az egyik legfontosabb ilyen létesítmény lenne a jándi. Az elképzelések szerint itt lehetne létrehozni a Szarka László nyugalmazott iskolaigazgató tősgyökeres jándi, távoli őse azonban sok nemzedékkel ezelőtt Beregszászról, az egykori megyeszékhelyről költözött a kis beregi faluba. Mozgalmas volt az élete. A tanítóképzőből hurcolták el a „felszabadítók” „má- lenyki robotra”, három és fél évig raboskodott Szverd- lovszk közelében, az Ural hegységben, Szibéria kapujában. Hazatérve, Sárospatakon befejezte a tanítóképzőt. Jándra, majd Bereg- darócra helyezték, onnan tanulmányi felügyelőnek, később szakfelügyelőnek Vá- sárosnaményba, hogy aztán visszakerüljön szülőfalujába iskolaigazgatónak. Innen is ment nyugdíjba. Közben orosztanári oklevelet szerzett Egerben, majd mezőgazdasági szakot végzett, végül a debreceni egyetemen pedagógiadiplomát kapottr Volt tanácstag, népfrontelnök, egyik főszereplője Sára Sándor Csonka- Bereg című filmjének. Ez a filmszerep győzte meg végérvényesen, hogy kutatni kell a falu múltját, mert az események könnyen feleberegi turizmus központját, egy üdülőfalut, ahonnan a Tiszán érkező turisták kirándulásokat tehetnének a környékre, egészen a magyar-ukrán határig. Kerékpár- túrákat, lovas kirándulásokat szerveznének számukra. A rendelkezésre álló 25 hektáros terület ésa 13,5 hektáros erdő ideális egy ilyen üdülőfalu kialakítására. Természetesen messzemenően betartanák az összes környezetvédelmi előírást. A jövő század, s egyúttal a jövő évezred üdülőjét akarják itt létrehozni. Orvosi rendelő, mozi- és konferenciaterem, játékterem, pénzváltóhely, kerékpár- és csónakkölcsönző, lovasiskola, információs központ is lenne itt. No és persze különböző vendéglátó-ipari désbe merülhetnek. Egy kisebb könyvecskéje már meg is jelent évekkel ezelőtt. Igazi közéleti ember. Elsősorban szülőfaluja, de az egész Bereg kulturális fejlődésével törődött. Alapítója és tíz éven át vezetője volt a nagy hírű vásárosnaményi Liszt Ferenc vegyes karnak, kezdeményezője és egyik irányítója a jándi művelődési otthon építésének. Vejével, Tóth István megyei főtanácsossal együtt hozták rendbe 1986-banNagy Sámuel református lelkész és 48-as honvédtiszt sírját. (Nagy Sámuel, aki Márokpapiban született 1827-ben kisparaszti családban, a szabadságharc idején Klapka György seregében volt főhadnagy Komáromban. Világos után végezte el a teológiát, majd a Beregszász melletti Nagybégány- ban volt pap, onnan került Jándra 1863-ban, ahol 1897- ben bekövetkezett haláláig élt. O építtette a jándi református templomot, amely 1896-ban készült el.) Laci bácsi most Jánd részletes monográfiáját írja. Bízik benne, hogy egy év alatt elkészül a falu történetével. Úgy érzi, ezzel még tartozik szülőfalujának, a falubelieknek. egységek. S mindez nem ötletszerűen, szétszórva vagy egymás hegyén-hátán, mint néhány helyen, hanem szigorú terv szerint épülne meg. Nem akárkit bíztak meg a tervezéssel, hanem Mako- vecz Imre világhírű építészt és csoportját. A terv elkészült, mindenben igazodik a Tiszamente népi építészeti hagyományaihoz. A töltésen kerékpárutat, a parton sétányt fognak létrehozni. Arról is gondoskodnak majd, hogy diszkózene vagy motorcsónakzaj ne verje fel az üdülőfalu csendjét. A diszkózni vágyók átjárhatnak majd Ugomyába szórakozni. Arra kényesen ügyelnek, hogy európai, de legalább nyugat-magyarországi szintű legyen majd a telep. Az üdülőfalu létrejötte hasz- Az autószerelés mostanában jól jövedelmező szakma, a mező- gazdaságban viszont annyi gond van. Miért döntött úgy, hogy ennek ellenére mezőgazdasági vállalkozó lesz?- Négy-öt évig voltam vállalkozó autószerelő. A privatizációnak köszönhetem a váltást. Édesapám, nagyapám a falu első gazdái közé tartozott, minden vagyonunk bekerült a téeszbe. Amikor lehetőség nyílt a föld visszaigénylésére, a huszonöt holdat mi is visszakaptuk. Korábban is béreltem a téesztől 4-5 hektár szántót, mert csirkeneveléssel foglalkoztunk. Ma már 60 hektár szántónk és 30 hektár erdőnk van. Egyúttal a gépparkot is növelni kezdtük: traktorokat, használt munkagépeket vásároltunk, tavaly vettem egy új MTZ traktort, kombájnt, Rába tehergépkocsit. A faluban szinte magunk vállaljuk fel az aratási munkálatok elvégzését, mert csak nekünk van kombájnunk. Még a szomszéd községekbe is átjárunk dolgozni.- Mennyire elégedett az értékesítési lehetőségekkel?- Nagyon alacsonyak a felvásárlási árak, ezért is vagyunk kénytelenek teljes családi vállalkozásban tevékenykedni. A fiunk tavaly érettségizett, azóta mellettem dolgozik. Zsuzsi lányunk mezőgazdasági főiskolás Nyíregyházán. Most már mind a ketten bele tudnak szólni a gazdálkodásba. Magam is folyamatosan tanulok. Úgy érzem, talpon tudunk maradni. Tavaly telepítettünk egy hélhektáros gyümölcsöst. Fontosnak tartjuk, hogy nára lesz Jándnak is, a környező más településeknek is. Egyrészt munkahelyet, másrészt értékesítési piacot teremt. Az érdeklődés rendkívül nagy. Már több mint százan jelentkeztek más vidékekről - főleg Budapestről, a Dunántúlról - olyanok, akik szeretnének itt telket venni. A vállalkozás megvalósítására aBeregi Baráti Társaság önmagában nem képes, ezért Tóth István megkereste a PRIMOM V állalkozásélénkítő Alapítványt, amely vállalta az üdülőfalu létrehozását. A pályázatokon nyert 6 millió forintot tervek készíttetésére, a földrészleg belterületbe való bevonására fordították, s még a telekkimérésére maradt 1 millió forint. A telkek mintegy kiminőségi árut állítsunk elő, mert csak azzal lehetünk versenyképesek.- Csak földműveléssel foglalkoznak, vagy állattenyésztéssel is?- Eddig csak földműveléssel foglalkoztunk, most tervezzük pályázat benyújtását a Földműve- lésügyi Minisztériumhoz egy húszezres csirkenevelő őszi beindításához. Megvásároltunk a téesztől egy volt csirkenevelő épületet, azt szeretnénk hasznosítani. Tápkeverő is lenne itt, mert a megtermelt terményt akarjuk majd a csirkékkel feletetni. Ezzel a pályázattal egy ötfős munkahelyteremtő beruházás is lenne. Öt munka- nélkülit kívánok alkalmazni.- A mezőgazdaság mellett Bet egben a falusi turizmus az, ami.elsősorban hozhat a konyhára. Egyre többen fedezik fel az országban és külföldön is Bereg még szinte érintetlen szépségét, a műemlék templomolencven jándi család birtokában vannak, mindegyik 4-4 parcellával rendelkezik. Ebből kettő-kettő az alapítványé lesz a közművesítés fejében.- Újabb pályázatok elnyerésére lenne szükség - mondja Tóth István. - A munka felgyorsítását a PRIMOM vállalta, csinálja is. Viszont a helyi önkormányzat részéről nagyobb odafigyelésre, intenzitásra, törődésre lenne szükség az előrelépéshez. Maga az alapítvány nem pályázhat, az ön- kormányzat feladata a PRIMOM által kidolgozott pályázat benyújtása, a lobbizás. Ebben várnánk nagyobb aktivitást az ön- kormányzattól. Jól kiegészítené az üdülőfalut az ugomyai meleg vizű strand is, tehát az egész környék hasznát szolgálná. Tóth István érdeme az is, hogy az új autópálya erre fog haladni, mert a nyomvonal kidolgozását a vezetése alatt álló tervezőcsoportra bízták. Sokat kellett kilincselnie, érvelnie, hogy Záhony helyett Barabás felé vegye az irányt a majdani autópálya. Ekkor is szülőföldje, Bereg érdekeit tartotta szem előtt. S ha az autópálya elkészül (s ez az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor várható), akkor lendül majd fel igazán ennek a vidéknek az idegenforgalma, amelynek remélt központja éppen Jánd lesz. A turizmus fejlődése magával hozza az ipar fejlődését is, s akkor Bereg, hazánk egyik legszebb, de legelhanyagoltabb vidéke is felzárkózik az ország központjához, nyugati részeihez. kát, a Tisza-parti üdülés előnyeit. Nem próbálják ezt a lehetőséget is kihasználni?- Dehogynem. Ausztriában voltam öt-hat évvel ezelőtt egy tanulmányúton, ott figyeltem fel a falusi turizmusban rejlő lehetőségekre. Van egy háromhektáros telkem, ahol két parasztház áll a vendégek rendelkezésére tizenhat ággyal. Van ott istálló két lóval, tehát a vendégek lovagolhatnak is. Kis halastó is a rendelkezésükre áll, ahol horgászhatnak. Egy-két hetes tiszai programot tudunk szervezni sétahajózással. Lehetőségük van kerékpártúrára, igény esetén lesvadászatra is.- Nagy az érdeklődés az üdülési lehetőség iránt?- Már négy éve fogadunk pihenni vágyókat a parasztházakban, kialakult vendégkörünk van, elsősorban belföldiek, budapestiek, nyíregyháziak, miskolciak. Sajnos, a külföldiek nem igazán ismerik ezt a vidéket. A hazai érdeklődés annál nagyobb. Reméljük, hogy a tervezett üdülőfalu felépülése után még jobban felfigyelnek majd Jándra, s ez magával hozza a felu falemelkedését. Hétköznapok, tervek Csonka Sándor polgár- mester 1994-ben került a falu élére. Tőle érdeklődtünk Jánd hétköznapjai, az önkormányzat tervei felől. Elmondta, hogy a legutóbbi esemény a községben a tornaterem átadása volt március 1-jén. A művelődési ház nagytermét alakították át. Korábban nyílt meg az orvosi rendelő, most pedig a fogorvosi rendelő kialakítása van folyamatban. Pályázatot nyújtottak be a közmunkatanácshoz, 27 emberre kértek munkalehetőséget a belvízelvezető csatornák felújítására, illetve karbantartására. Készül egy másik pályázati munka a területfejlesztési alaphoz, ott új csatornák létrehozására kémek támogatást. Ugyancsak pályázatot szándékoznak benyújtani a központi környezetvédelmi alaphoz műemlékmegóvásra, nevezetesen a templom épületének kijavítására. Pályáztak vízi rendőrőrs létrehozására is a községben, most várják az eredményt. A legnagyobb feladat a községben a Tisza-part kialakítása, amit már három éve szorgalmaznak. Üdülőövezetet akarnak itt létrehozni 350 telekkel. Az 1100 lakosú település égető gondja a munkahely- teremtés. A faluban most 40 százalékos a munkanélküliség. Ipari létesítmény nincs a településen. Van viszont egy mezőgazdasági szövetkezet, amely 30-35 embert foglalkoztat, ezenkívül van néhány mezőgazdasági és egy építési vállalkozó. Összesen huszonkét vállalkozó dolgozik a községben. Jellemző a falura a tehéntartás, jelenleg 110-120 tehén jár ki a legelőre. Valamikor a Start Rehabilitációs Központnak volt itt egy fröccsöntő üzeme, de felszámolták. Ipartelepítésre egyelőre nincs kilátás Jándon. Nagy lehetőségek rejlenek a falusi turizmusban, s ezt ki kell használniuk. Ezen a téren mái- megtették az első lépéseket. A kis beregi falu él és élni akar. Az oldalt Dalmay Árpád írta, fotók: Bozsó Katalin Földművelés és vendéglátás Koncz Gábor Jánd legjelentősebb vállalkozói közé tartozik. Autószerelő volt, azt a munkát cserélte fel a mostanival. Szerencsére otthon találtuk, így alkalmunk volt beszélgetni vele. Turistaparadicsom lesz a Tisza*parton A Satu krónikása
