Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-30 / 75. szám

Városlátogató 1998. március 30.. hétfő Mondd, kit választanál? Közelednek a választások. A '94-ben választott par­lament március 16-án befejezte tevékenységét. A politikai élet azonban nem állt meg. Most a kopog­tatócédulák gyűjtésének ideje van, és már mutat­koznak a választási kampány főbb körvonalai. Las­sa» kialakul a képviselőjelöltek népes mezőnye, és egyre hangosabb korteshadjárat segítségével indul­nak majd harcba a parlamenti helyekért. Valamiféle várakozás az emberekben is van, de egyelőre csak az látszik, hogy a képviselőválasztás napja még nagyon messze van. Tiszalökön arról érdeklődtünk járókelőktől, hogy elmennek-e majd szavazni, és kire adnák legszívesebben voksukat? Sándor Ferencné- Én egyáltalán nem fog­lalkozom politikával, hogy igazat mondjak, nem is na­gyon érdekel, mit csinálnak ott a parlamentben, de az természetes, hogy részt ve­szek a választásokon. Ami­óta az eszem tudom, min­dig elmentem szavazni. Nagy beleszólásom nem hiszem, hogy lehet az országos po­litikai életbe - eddig se volt de azért annyi fárad­ságot mindenképpen kell venni magamnak, hogy el­menjek szavazni. Hogy az­tán lesz-e valami foganatja a véleményemnek, azt nem tudom. Valószínű, hogy nem, mert eddig se nagyon érdekelt senkit, hogy mi­ből, és főleg hogyan tudok megélni, és nem hiszem, hogy ezután majd külön is megkérdezik a véleménye­met. A kopogtatócédulát le­adtam, és csak szeretném re­mélni, hogy május után ko­moly változások lesznek az országban. Szavazni pedig arra fogok, akiről úgy lá­tom, hogy amit ígér, azt be is tartja. Szentesi Ferenc- Már régen odaadtam a kopogtatócédulát. Sokan vannak, akik szeretnének bejutni a képviselőházba. Ilyenkor, választások előtt a pártok fűt-fát ígérnek, aztán, ha bekerülnek a parlament­be, nem csinálnak semmit. Most is félek attól, hogy minden ugyanúgy fog men­ni, mint eddig, hiába mon­danak most olyan szépeket az egyes képviselőjelöltek. Sokan vagyunk, akik csak annyit szeretnénk megérni, hogy ne legyenek az anyagi gondjaink mindennaposak. Harmincnégy évet dolgoz­tam, és most mindössze ti­zennyolcezer forint a nyug­díjam. Ebből nem nagyon 'lehet megélni. Nem olyan nagy kívánság a létbiztom ság, hiszen becsülettel dol­gozunk, némelyikünk jóval erején felül is gürizik, még­sem tud egyről a kettőre jutni. A választásokon mindenkép­pen részt veszek, és nagyon jó lenne, ha az elkövetkezendő időben lenne valamilyen vál­tozás. Remélem, lesz olyan jelölt, akire szívesen fogom adni szavazatomat. Haraszin János- Én még nem adtam oda senkinek a kopogtató- cédulát, sőt még a szom­szédomé is nálam van. Még nem döntöttem el. hogy kinek adom, és azt se, hogy kire fogok vok­solni, de egészen biztosan elmegyek majd szavazni. Nem nagyon hiszem, hogy bármi is meg fog változ­ni az új parlament meg­választásával, de azért annyi mindenkitől elvárha­tó, hogy legalább a válasz­tások napján odafigyel­jen arra. mi történik az or­szágban. Mostanra nagyon sok elkeseredett ember telje­sen kiábrándult a politiká­ból, csak azzal kénytelen törődni, hogyan tudja elő­teremteni család jának a min­dennapi betevő falatot. Min­denesetre én azt szeretném, ha olyan képviselőnk len­ne, aki köztünk él, ismeri mindennapos gondjainkat, bajainkat, és nemcsak a pártja érdekeit fogja képvi­selni az országházban, ha­nem meghallgatja és meg­érti a választópolgárok ál­láspontját is. Az oldalt Berki Antal írta, a felvételeket BozsóKatalin készítette Történelmi városközpont Járási székhely volt már a háború előtt is, jóval több mint ötezer lakossal. A Nyír­egyháza vonzáskörzetében lévő Tiszalök igazi fejlődését azonban a vízierőmű és Ke­leti-főcsatorna megépítése segítette elő. Jelentős mű­tárgy a Tisza mentén a duz­zasztómű. Elkészülte hajóz­hatóvá tette a kanyargós fo­lyót vagy száznyolc kilomé­teres szakaszon, a főcsatorna vize pedig több ezer hektár ter­mőföld öntözéséi tette lehe­tővé. Energiahiányos korunk­ban nem mellékes az az elekt­ront osáram-menny iség, amit az erőmű ad az áramszolgálta­tóknak. Szinte egy időben a gátrendszerrel épült ki a nya­ralótelep, ami ma már egyik legfőbb vonzereje a kisváros nak. Mostanra már kicsinek is bizonyult az eredeti üdülő- központ, újabb és újabb terü­leteken építkeznek a pihenés­re, szórakozásra vágyók. Nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, az ország minden pontjáról érkeznek ide üdü­lők, de természetesen legtöb­ben régiónkból jönnek Tisza- lökre nyaranta. A nagyközség­nek végül is a háború utáni fejlődés hozta meg a városi rangot. Errefelé sohasem volt fejlesztésekre szánt pénz, ta­lán ennek is köszönhető, hogy a főtér patinás épületei épség­ben vészelték át a hetvenes- nyolcvanas évek városépítési buzgalmait. A település őrzi egykori lakosainak építészeti kultúráját, és azt vallják az itt élők, hogy múlt és jelen meg­fér egymás mellett békesség­ben, mint ahogy a modern is­kolaépület is segíti az idegent abban, hogy minél kelleme­sebb emlékekkel távozzon Tiszalökről. Arról talán keve­sen tudnak a megyében, hogy ebben a városban volt pali- kussegéd Csontváry Kosztka Tivadar, és a művelődési ház­zal szemben emléktábla hirde­ti, hogy a nagy festő Tisza­lökön, nagybátyja gyógyszer- tárában tanulta ki a patikus­mesterség rejtelmeit. ■ A tiszalöki városközpont­ban békésen megfér egymás mellett az 1848-as forradalom és szabadságharc legendás vezetőjének, Kossuth Lajos­nak a mellszobra és a 1956- os forradalom emlékére emelt kopjafa. Csak nemrégiben ün­nepeltük a forradalom és szabadságharc 150. évfor­dulóját, a szobor talpazatán még ott vannak a tiszalökick koszorúi. A kisváros igencsak meg­szenvedte a második világ­háború utáni évekcl. A vízi­erőmű építésén nagyon sok, jogaitól, emberségétől meg­fosztott, úgynevezett osz­tályidegen szerencsétlen vég­zett rabszolgamunkát. Az in­ternálótábor lakóit a hadifo­golytáborokból éppen hogy hazakerült elcsigázott kato­nák és az itthoni megbízhatat­lannak ítélt polgárok ezreiből válogatták össze. Rendszer- váltásnak kellett jönnie ah­hoz, hogy a tiszai munkála­tok körülményei napvilágra kerüljenek. Az emlékek mára itt is békévé oldódtak, csak az emlékművek azok, ame­lyek nem engedik az utókor­nak, hogy megfeledkezzen az elődök sokszor embertelen, de még többször felemelő küzdelmeiről. Tiszaiok Hírek Szerény körülmények között működik a városi művelődési központ Tisza­lökön. Az épületre már jó ideje ráférne egy alapos fel­újítás, korszerűsítés. Magas színvonalú közművelődési munka folyik az intézmény­ben, és a város lakossága is szívesen látogatja a rendez­vényeket. Nemcsak a külön­féle előadásoknak van sike­re, de a szakkörök, klubok, foglalkozások is vonzzák az érdeklődőket. A színházi előadások kivétel nélkül lelt ház előtt zajlanak, és a helyi színjátszócsoport bemutató­it is nagy érdeklődéssel fo­gadják a városlakók. & ifi ifi A művelődési ház és a könyvtár a városi költségve­tési támogatáson kívül kü­lönféle pályázatok segítségé­vei próbál talpon maradni. Egyre több olvasó kénytelen igénybe venni a könyvtár szolgáltatásait, mert az irreá­lisan magas könyvárakat nem sokan tudják megfizet­ni. A városi könyvtár a meg­változott olvasói szokásokat is figyelembe véve video­tékával, folyóirat-olvasóval. CD-gyűjteménnyel, hangle­meztárral várja a látogatókat. Az önkormányzat óvato­san gazdálkodik a helyi adók kivetésével. A lakos­ság teherbíró-képességét szem előtt tartva csak minimális mértékben tervezték erre az esztendőre az adóbevétele­ket. A személyi jövedelem­adó városban maradó része mellett a súlyadó, ti kommu­nális és az iparűzési adó je­lenti az éves költségvetés minimális kiegészítéséi. Kevés a munkahely Ti­szalökön. Az emberek több­sége Nyíregyházára vagy a közeli Tiszavasváriba jár dolgozni. Új munkahelyek létesítése nem egyszerű do­log, a város vezetősége elsősorban abban bízik, hogy a kisvállalkozások se­gítenek majd a foglalkozta­tási gondokon. Ebben az esztendőben le­jár az önkormányzat mandá­tuma is. Visszatekintve az elmúlt négy évre, ha látvá­nyos fejlesztéseket nem is lehetett megvalósítani, de a megszorító intézkedések el­lenére is sikerült a város működési feltételeit megte­remteni. Ha a nem túl magas városi költségvetés nem is enged meg méregdrága be­ruházásokat, azért a jó minő­ségű úthálózat kialakítására gondot fordítanak a városi képviselő-testület tagjai. A városi költségvetés jó részét fordítják a szociális fe­szültség enyhítésére. Sok a munkanélküli, akik jövede­lempótló támogatásból kény­telenek megélni, bár a köz­munkaprogrammal valamit enyhíteni tudnak a foglal­koztatás gondjain.

Next

/
Thumbnails
Contents