Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-27 / 73. szám

Az orosz kormány leváltása Borisz.id­ein kísérlete irányvonala megmentésére, amely zsákutcába kergette Oroszországot - jelentette ki csütörtökön Moszk­vában Mihail Gorbacsov. A volt szovjet államfő újságírók­nak kifejtette, hogy Oroszországban „tipikus kormányvál­ság alakult ki, amely a politika válságában gyökerezik”. S amennyiben - mint Jelcin mondja - az irányvonalban nem lesz változás, akkor „ebben a kemencében számtalan kor­mányt el lehet füstölni különösebb eredmény nélkül, ezért a leendő kabinet is kamikaze-sorsra van ítélve”. Románia a díszvendég a csütörtökön meg­nyílt Lipcsei Könyvvásáron, amely a nemzetközi könyves­világ egyik legnagyobb nemzetközi seregszemléje. A világ 34 országából 1800 kiadó mutatja be kínálatát, és mintegy 700 különböző kulturális rendezvény, így felolvasóestek és hangversenyek egészítik ki a vásári programot. A vasárna­pig tartó bemutató négy napja alatt mintegy 600 hazai és külföldi, köztük számos romániai írót és költőt várnak a szász vásárvárosba. A demokratikus gondolkodást, a fejlett civilizációt legjobban a könyvek segítségével lehet terjesz­teni -jelentette ki a szerda esti megnyitóünnepségen Emil Constantinescu román államfő. Köszönetét mondott a lip­cseieknek azért, hogy 1989-ben tiltakoztak a román falvak és a kultúra elpusztítása ellen. Hatvan leszerelési szakértő és húsz diplomata csütörtökön megkezdte a Bagdadtól 15 kilomé­terre nyugatra lévő, Radvanija elnöki palota vizsgálatát, az első palotáét, ahol az ENSZ és Irak által február 23-án kötött egyezmény értelmében a szakértők elrejtett tömeg- pusztító fegyvereket kereshetnek. Szemtanúk elmondása szerint mintegy 30 ENSZ-járműből álló konvoj tartott - az iraki nemzetbiztonsági hivatal körülbelül tíz gépkocsija kíséretében - a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében álló elnöki épületegyüttes biztonsági övezete felé. Az iraki rendőrök nem engedték, hogy az újságírók kövessék a kon­vojt, de a szemtanúk szerint a komplexum bejáratáig nem történt incidens. Jelentős vörös khmer erők fellázadtak vezetőik ellen Kambodzsában, és csütörtökre virradóra el­foglalták az ország északi részén fekvő főhadiszállásukat - jelentette be a phnompeni kormány. Az AFP jelentése sze­rint Tea Banh tábornok, védelmi társminiszter a hivatalos rádióban közölte: a vörös khmerek öt hadosztálya átállt a kormányerőkhöz. A fegyveresek az éjszaka folyamán elfog­lalták a thaiföldi határtól mintegy 15 kilométerre fekvő Anion!’ Veng támaszpontot, és az egész környező vidéket ellenőrzésük alá vonták. A vörös khmerek katonai parancs­noka, Ta Mok és politikai vezetője, Kliieu Samphan elme­nekült a támaszpontról, s magukkal vitték a szélsőbaloldali szervezet egykori hírhedt vezérét, a házi őrizetben tartott Pol Potot is. Bili Clinton amerikai elnök csütörtökön a dél-afrikai Fokvárosban feleségével együtt látogatott el egy feketék lakta negyedben folyó építkezésre. A sportosan öl­tözött elnöki házaspárt kitörő lelkesedéssel fogadták a ne­gyed lakói. Hillary Clinton és lányuk, Chelsea tavalyi dél­afrikai látogatásukon már felkeresték az építkezést, amely az amerikai segítségnek köszönhetően jelentősen felgyor­sult: az akkori 18 ház helyett mára 103 ház áll a külvárosi lakónegyedben. Olyanok építik itt saját házukat, akik ko­rábban a fokvárosi repülőteret és a belvárost összekötő köz­út mentén látható nyomornegyedben éltek. Az amerikai el­nök csütörtök délután Thabo Mbeki dél-afrikai alelnökkcl, az államfői tisztség jövő évi várományosával, majd Nelson Mandela államfővel találkozik, végül beszédet mond a dél­afrikai parlamentben. Péntekre halasztották Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Dennis Ross csütörtökre tervezett találkozóját, mert Bili Clinton amerikai elnök közel-keleti ügyekben illetékes követe csak akkor tud Izraelbe érkezni - jelentette be Jeruzsálemben az izraeli miniszterelnöki hiva­tal. Netanjahu jóelőre jelezte az izraeli rádióban, hogy elfo­gadhatatlannak tartja a 13 százaléknyi ciszjordániai terület kiürítésére vonatkozó amerikai javaslatot, amelyet Ross feltehetőleg magával visz tarsolyában. Az izraeli miniszter- elnök kijelentette csütörtöki nyilatkozatában: hivatalosan nem keresték meg ezzel az amerikai indítvánnyal, de amit a sajtó kiszivárogtatott belőle, az elfogadhatatlan. Cáfolta azt a neki tulajdonított kijelentést, hogy 11 százalékig hajlan­dó lenne elmenni az alkudozásban. A terület nagyságában nem akar engedményt tenni, de a minőség dolgában kész az alkura - tette hozzá részletezés nélkül. Mintegy félszáz, a román ellenzékhez, első­sorban a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP-hez közel­álló nacionalista és ultranacionalista értelmiségi „Demok­rata Fórum” létrehozására buzdító felhívást tett közzé a csü­törtöki román sajtóban. Az aláírók között van maga Ion Ili­escu, Sergiu Nicolaescu filmrendező, Rázván Theoclorescu akadémikus, Fanus Neagu drámaíró, Petre Salcudeanu író, volt művelődési miniszter és számos más ismert akadémi­kus, író, egyetemi tanár, akik „a Demokrata Fórum létreho­zására alakított bizottságként” határozzák meg magukat. A terjedelmes szöveg általánosságban támadja a jelenlegi kor­mányzati erőket. Világkrónika Kórház a határ túloldalán Dr. Papp Ernő Dal mayÁrpád (Új Kelet) Beregszászon, Bereg me­gye egykori székvárosában a majdnem két évtizedes cseh­szlovák uralom alighanem egyetlen tárgyi emléke a já­rási kórház. A kívülről még ma is impozáns épület körüli zöldövezetet nagy jóindulat­tal lehet csak parkosílotlnak nevezni. Pedig valaha híres füvészkert volt, romjai még itt-otl felfedezhetők. A Be­regszászi járás rég kinőtte a kórházat. Épül is már jó tíz éve - mint a Luca széke - egy másik, túlnyomórészt magyar pénzen, nyíregyházi vállala­tok jóvoltából, szabolcsi munkások kezével. Amíg tart a pénz, amiből sosincs elég, addig megy a munka szapo­rán. Aztán a pénztelenség mi­att hónapokig áll, ami jó al­kalom arra, hogy szétiopkod- ják a felszerelt radiátorokat, vízcsapokat, ajtókilincseket. A rengeteg szabad idővel ren­delkező és erejükkel nem bíró környékbéli fiatalok számá­ra az épület ablakai ideális céltáblául szolgálnak. A régi „cseh” és a még ré­gebbi „magyar” kórházban próbálnak az orvosok helyt­állni. Minden elismerést megérdemelnek: hónapokig fizetés és gyógyszerek nélkül teszik, amire orvosi csküjükv kötelezi őket, megpróbálják enyhíteni a szenvedők fáj­dalmát, igyekeznek segíteni a betegeken. Gödörben van az ukrán egészségügy, kül­földi segélyekből él, ahogy a beregszászi kórház is. Egyre kevesebb itt a ma­gyar orvos, sokan átjöttek Magyarországra. Akik még maradtak, itteni kapcsolatai­kat kihasználva próbálnak segíteni a kórháznak: gyógy­szer- és ruhasegélyt szerez­nek, magyarországi tanfo­lyamokra jönnek, és hozzák a kollégáikat, a Segítő Jobb Alapítvány szűkös lehetősé­geivel élve küldik a betege­ket Debrecenbe. A beregszászi kórházban dolgozik évtizedek óta a Papp házaspár. Dr. Papp Ernő szülész és nőgyógyász, dr. Papp Andrea pedig gyer­mekorvos. Mind a ketten osztályvezető főorvosok. Velük beszélgetünk.- Nagyon sok a problé­mánk — mondja a főorvos asszony. - Krónikus a gyógy­szerhiány, főleg antibioti­kumokból, immunserkentők­ből, vitaminokból van kevés. A beteg gyerekek táplálkozá­sa is szegényes: vajat nem kapnak, húst csak nagyon rit­kán, pedig ezekre az élelmi­szerekre nagy szükségük len­ne a gyógyuláshoz. A gyef- meklápszereket csak a ma­gyar és holland karitatív se­gélyeknek köszönhetjük. A kórház jószerével csupán te­jet tud adni a gyerekeknek, tápszerek vásárlására nincs keret. Nemcsak a gyermekosztá­lyon, hanem a kórház más részlegein is az a „szabály”, hogy ennivalót a hozzátarto- . zók hordanak be, a gyógy­szereket, injekciós tűket, fecskendőket, infúziós folya­dékot és csöveket is a rokon­ság veszi meg. Az ágyneműt, fehérneműt ki-ki otthonról hozza. Az orvosok tudásukat, lelkiismeretűket adják hoz­zá, így aztán csak megvan­nak valahogy. — Nincs elég ágynemű, or­vosi műszer, nagyon kevés a mosószer - folytatja dr. Papp Andrea. - Kénytelenek va­gyunk magunk mosni az osz­tályon az ágyneműt, a gyer­mekruhát, a pelenkákat, mert a mosodából nem kapjuk vissza tisztán, ráadásul igen gyakran elszakad ott minden. Öt éve nem kaptunk sem pe­lenkát, sem ágyneműt az ál­lamtól. Amink van, az se­gélyből származik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Johannita Segítőszolgálat, a hollandok jóvoltából. Buda­pest I. kerületének önkor­mányzata adott 500 ezer fo­rintot, a pénzből a Kárpátal­jai Szövetség vásárolja be a szükséges.eszközöket a kór­háznak. Az MMSZ pécsi szervezetétől, pontosabban Toperczer Istvánnétól pedig 15 ezer forintot kaptunk ka­rácsonyra, ebből festékei vettünk a gyermekágyak le- festésére. Igen, a gyermekágyak. Hal- van-hetven évesek, ütött-ko- potlak, sok nemzedéket szol­gállak ki. Szerencsére erősek, strapabírók, nem szovjet idők­ben készüllek. Huszonnégy elhagyott, el­dobott gyerek van az osztá­lyon. Szinte valamennyien cigányok, de néhánynak fel­tűnően fehér a bőre. Legyen­gültek, betegek. Ok a kórház kis páriái. Nincsenek hozzá­tartozóik, akik kiegészítenék a szegényes kórházi kosztol, s a menhelyre csak egészsé­ges gyereket fogadnak be. Általában egyéves korukig vannak itt. Mi lesz utána? Annak csak Isten a meg­mondhatója. Csodálkoztam, mert úgy tudtam, hogy a cigányok ra­gaszkodnak gyermekeikhez. Elmondták a kórházban, hogy amióta nincs gyermek- gondozási segély (pulya- pénz, ahogy régen a cigá­nyoktól hallottam), azóta egyre-másra itthagyják az új­szülötteket. Éppen az egyik gyereket pelenkázták valamilyen bar­na színű, szakadt kapcába. A főorvos asszony elmondta, hogy a szükséges ötezer he­lyett csak ezer pelenkájuk van, s azok is nagyon régiek. Ezeket az elhagyott gyere­kek részére tartogatják. A kórházban akadozik a vízellátás, ezért a városi be­tegek hazajárnak éjszakára, mert mosakodni azért kell. A beregszászi gyerekeket is ha­zahordják, mármint azokat, akiknek vannak szülei. A kórtermekben nagyon régen nem festhettek, a mennye­zeten beázások látszanak, málik a vakolat. Hasonló a helyzet a nőgyógyászaton is. A fürdőszobában elképesztő állapotok uralkodnak: a vil­lamos vízmelegítő hamaro­san szétesik a rozsdától, a mosdókagyló eltűnt, a kád nincs körülcsempézve, a vi­zet mosófazekakban tartják. A szülészeten valamivel ked­vezőbb a kép.- Nálunk is egyre kevesebb a szülés - panaszkodik dr. Papp Ernő. - Korábban 1100- 1200 volt évente, de tavaly már csak 821. Többen Ma­gyarországra mennek át szül­ni. A gyógyszerellátás, a fel­szereltség hiánya nehezíti a munkánkat. Az orvosok szak- képzettségével nincs baj, gyakran vesznek részt ma­gyarországi továbbképzésen is. Lehetőségünk van rá, hogy a komplikáltabb szülésekre az ungvári városi kórházba küld­jük az anyákat. Ez az osztály is a segélyek­ből él. A Magyar Máltai Sze­retetszolgálattól és a Kelet­európai Missziótól kapnak gyógyszereket, műszereket, ágyneműt, tisztítószereket. Persze, aki teheti, átjön Ma­gyarországra szülni, főleg az, akinek valamilyen terhespa­tológiai problémája van. Meg aztán Nyíregyháza, Mátészalka, Fehérgyarmat közelebb van, mint Ung- vár. A gyermekhalandóság a beregszászi kórházban Kárpátalján a legalacso­nyabb: tavaly a 821 szüle,s során három csecsemő jött halva a világra és két kis­baba halt meg a szülés utá­ni első héten. Az utóbbi öt évben egyetlen szülő anya halt meg, akit későn hoz­tak be a kórházba. Csoda, hogy ilyen körülmények között ilyen jók az ered­mények. Megkérdeztem Papp dok­tort, hogy van-e kiút a kór­házban uralkodó áldatlan helyzetből. Hisz egy or­szág egészségügyi ellátása nem alapulhat külföldi se­gélyekre. — Sokan kérdezték ezt már tőlünk. A minisztérium és a megyei egészségügyi főosztály is foglalkozik a helyzet javításával. Remél­hetőleg találnak megol­dást - hangzik a nem túl meggyőző válasz. Jó lenne pedig megol­dást találni. A magyaror­szági és hollandiai segély egyszer elfogyhat, különö­sen, ha az ukrán vámszabá­lyok 1 »vábbra is ilyen me­revek maradnak. Az orvo­sok csodára várnak. A re­mény hal meg legutoljára.---------­„F ürdőszoba” a kórházban Dr. Papp Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents