Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-25 / 71. szám

1998. március 25., szerda Abortusz Meghurcolták, kipellengérezték K. I. (Új Kelet) ________ Má r a közvéleményt is sokkolja a tizenhárom éves állapotos dávodi kislány meghurcoltatása. Szájára vette az egész ország, a feje felett ítélkeznek, vitatkoz­nak különböző társadalmi szervezetek. Közben véle­ményét, érzéseit sem nyil­váníthatja ki, noha anya le­hetne, de még nem nagy­korú. Közben megsértik személyiségi jogait, hiszen senkire nem tartozik, ki mikor vette el a szüzessé­gét, de a tévéhíradóban már ez is elhangzott az állítóla­gos „apa” szájából. A nők nem szoktak büszkélkedni a nem kívánt terhességgel, sem a terhességmegsza­kítással, s nem tudni, mi vagy ki indította el az in­formációáramlást. Téglásy Imre, az Alfa Szövetség vezetője állít­ja, több csatornán is üze­netet küldött az Alfa­hangnak P. Katalin. A főtitkár szerint a kislány meg akarja tartani a gyer­meket, édesanyja azon­ban ragaszkodik a terhes­ség megszakításához. A legtöbben sajnálják a dá­vodi leányt, akit már-már or­szág-világ ismer, mások szerint túl korán kezdte a szexuális életet. Dr. Balogh Éva ügyész szerint el kell gondolkodni azon, hogy mikor teszünk jót a kislánnyal. Egy tizenhárom éves gyerek még képtelen gyer­meknevelésre, ugyankkor még nem is dönthet sem saját, sem gyermeke sorsáról. Az azonban, hogy szerencsétlenségét kipel­lengérezik, nem javítja sem ál­lapotát, sem jövőjét. Dr. Mocsáry Péter szülész­nőgyógyász főorvos szerint már többször megsértették a kislány személyiségi jogait, ugyanakkor a gyermekvárás vagy a terhességmegszakítás egy család belügye. Hangsú­lyozta, hogy orvosi szempont­ból nem ideális, ha tizenhárom éves korban szül a leány, hi­szen ilyenkor még fejlődik a szervezete, több ásványi anyagra, vitaminra van szük­sége, mint később, szervezete nem tudja maximálisan ellát­ni a magzatot. A főorvos sze­rint a dávodi kislány abortusz­műtétét terhessége tizennyol­cadik hetéig el lehet végezni, hiszen ezt a hatályos törvé­nyek megengedik. Állásfoglalás Az Alfa Magzat-, Csecsemő-, Gyermek- és Családvédelmi Szövetség működésének két éve alatt közel 3000, válság- helyzetbe jutott családon se­gített telefonos tanácsadással, anyaotthonos elhelyezéssel, babakelengye összeállításá­val, örökbefogadás előkészíté­sével és számos más módon. Az önkéntesekből álló Alfa Szövetség a valódi döntési-vá­lasztási szabadságot juttatja ér­vényre. A törvény által felkínált abortuszlehetőséggel szemben felajánlja a válsághelyzetben lévő várandós nő támogatását abban, hogy gyermekét ki­hordja és megszülje, gondozá­sát, nevelését vállalja A segí­tés eszköztára nem tartalmaz­za az erőszak legenyhébb for­máját sem. A szövetség csak a hozzá fordulóknak nyújt segít­séget, és senki helyett nem vál­lalja a döntés felelősségét. A szövetséghez fordulók bármi­kor módosíthatják véleményü­ket. Ezt példázza, hogy hetven olyan újszülött maradt vér sze- rinü családjában, akiknek örök­be adását fontolgatták. Jelen esetben az történt, hogy a szövetség a kiskorú P. Katalinnak a gyermek válla­lását kifejező kijelentése mel­lé állt. A magzat javára letétbe helyezett és a szövetség va­gyonától független pénz mel­lé az Alfa a gyámhatóságtól magzati gondnok kirendelését kérte, védelmül a gyám által szorgalmazott abortusszal szemben. Az Alfa Szövetség alapszabályban is rögzítetten vallja a fogantatástól kezdődő emberi élet egyediségét és ön­magában értékes voltát. Ez a szemlélet a törvényho­zó akaratával a Ptk.-ban is ta­lálkozik. A törvény meghatá­rozott esetekben a feltételesen jogképes méhmagzat élethez és vagyoni érdekhez fűződő jogainak védelmét kiveszi az ellenérdekelt anya kezéből. A 14 éves leányanya mag­zata életjogáról kialakult vitá­ban a következők tárultak fel: 1. Az egész ország mélyen érintett a kérdésben, hisz az életről van szó, az ártatlan, mag­zati életkorát élő gyermekről; 2. Magyarországon a csalá­dok nagyobbik része szemé­lyesen érintett abortusz-ügy­ben. Legalább tudatunk mé­lyén szinte valamennyien hor­dozunk elutasított magzatokat; 3. Az abortuszpártiak a konkrét esettel a megkülön­böztetett figyelmet megpró­bálják a maguk oldalára fordí­tani, erkölcsi érvekkel is iga­zolni az abortusz jogosságát; 4. Az eseményeket figyelő kívülálló vagy az anyával és családjával, vagy a magzattal érez együtt A sajtó alapbeállí­tottsága miatt a tömeg felé for­dul, szállítja a további érveket és indulatokat. Mindenki bele­éli magát a helyzetbe, és választ. 5. Az Alfa Szövetség az élet számára kedvező döntésben reménykedik. A magzat, az anya és családja támogatására szociális segélycsomagot állí­tott össze, amely kiterjed arra az esetre is, ha a magzat nem születhetne meg; 6. A magzat, a lányanya, az özvegyasszony, a báty, a nem­ző apa és a kívülállók számára ugyanaz a kérdés: vagy az éle­tet választjuk, vagy a halált! Katalin májusban, éppen anyák napján lesz 14 éves. Vagy gyermekét váró anya, vagy indulatok eszköze és ál­dozata. Az Alfa Szövetség mindkét választást elfogadja, és segítő szándékát mindkét esetben felajánlja. Az Alfa Szövetség vezetősége Magzatvédelem a jog szerint Kozma Ibolya (Új Kelet) Az 1992. évi LXXIX. törvény kimondja, hogy a fogantatás­sal induló magzati élet tiszte­letet és védelmet követel. A magzati élet a gyermeket váró nők fokozott védelmével való­sítható meg, ugyanakkor a magzat egészséges fejlődésé­hez a feltételek megteremtése elsődlegesen a szülők fele­lőssége. A terhességmegsza­kítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze. A törvény kimondja, hogy az anyaméhben fejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támo­gatás és védelem illeti meg. A terhesség megszakításáról szó­ló fejezet szerint a terhesség a tizenkettedik hétig szakítható meg, ha azt a várandós nő egészségét súlyosan veszélyez­tető ok indokolja, vagy a mag­zat orvosilag valószínűsíthe­tően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szen­ved, a terhesség bűncselek­mény következménye, vagy az állapotos nő súlyos válsághely­zete esetén. A terhesség tizennyolcadik hetéig elvégezhető az abortusz, ha az állapotos nő korlátozot­tan cselekvőképes vagy cse­lekvőképtelen, terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés mi­att nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intéz­mény, illetve valamely haló­ság mulasztása miatt haladta meg a terhessége a törvény első bekezdésében foglalt időtartamot. A terhesség hu­szadik hetéig, a diagnosztikus eljárás esetén huszonnegyedik hetéig szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége el­éri az ötven százalékot. Az állapotos nő terhesség­megszakítás iránti kérelmét a Családvédelmi Szolgálat mun­katársa előtt személyesen ter­jesztik elő, a terhességet meg­állapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazo­lás benyújtása mellett. Korlá­tozottan cselekvőképes sze­mély nyilatkozatának érvé­nyességéhez törvényes kép­viselőjének a terhesmegsza- kítási kérelmét tudomásul vevő nyilatkozata szükséges. A cse­lekvőképtelen személy ter­hességmegszakításra vonatko­zó kérelmét a nevében törvé­nyes képviselője nyújtja be. A várandós nő a kérőlappal haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül jelentkezik a választott egészségügyi in­tézményben, a beavatkozás a kérőlap kiállítását követő há­rom napon belül nem történ­het meg. A kérelmet a beavat­kozás napján aláírással újra meg kell erősíteni. Ha a kisma­ma nyolc napon belül nem je­lentkezik, erről az egészség- ügyi intézmény a családvédel­mi szolgálat munkatársát a kérőlap másolatának vissza­küldésével értesíti. A terhességmegszakítás el­végzésére, illetve az abban való közreműködésre - a nő életét veszélyeztető ok kivételével - orvosi és egészségügyi szak­dolgozó nem kötelezhető. Külföldi vélemények Ausztria Ausztriában 1975 óta enge­délyezett a terhességmeg­szakítás, ha a magzat nem idősebb három hónapnál, a terhes megjelent előzetes or­vosi vizsgálaton és tanácsadá­son, s a beavatkozást orvos végzi. A vonatkozó rendelke­zéseknek érvénybe lépésük óta vannak Ausztriában ellen­zőik, de ezek még soha nem ragadtatták magukat komo­lyabb lépésre, nem fordultak a bírósághoz, nem intéztek támadást senki ellen - mond­ta el az MTI tudósítójának hétfőn az osztrák Gyermek- és Ifjúságvédelmi Ügyészség munkatársa. Az abortuszt ellenző egye­sületek szórólapokon hirdetik nézeteiket, s néha kis csoport­jaik kirajzanak az utcákra, hogy az embereket meg-meg- szólítva igyekezzenek őket meggyőzni az élet védelmének fontosságáról. Mint az illetékes fogalma­zott: Ausztriában az abortusz ellenzői egyáltalán nem erő­szakosak, hanem mint az élet sok más területén, itt is az a jellemző, hogy az ellenzők és támogatók, a konzervatívok és az ellenfeleik békésen megvan­nak egymás mellett. Ugyanakkor Ausztria egyes konzervatívabb tartományai­ban vannak orvosok és kórhá­zak, akik, illetve amelyek nem vállalnak terhességmegsza­kítást. Ezek száma a konzerva­tívabb tartományokban, példá­ul Tirolban magasabb, mint a szociáldemokrata önkormány­zattal rendelkező országrészek­ben. Az abortuszt megtagadó kórházakról a helyi önkor­mányzatoknál lehet tájékozta­tást kapni. Vannak klinikák, amelyek egyáltalán nem vállal­nak ilyen beavatkozást, mások például egészségügyi és/vagy szociális indokok alapján haj­landó elvégezni a terhesség­megszakítást. A társadalombiz­tosítás viszont csak akkor vál­lalja a költségeket, ha a beavat­kozás orvosilag indokolt, s a terhesség az anya életét veszé­lyezteti. Az ügyészség munkatársá­nak tudomása szerint eddig Ausztriában még senkit nem próbáltak meg jogi úton kény­szeríteni gyermeke kihordásá­ra, fiatalkorúak esetében pe­dig a nyilatkozó jogász ezt elképzelhetetlen tartotta, mi­vel Ausztriában az elsődleges szempontok egyik legfonto­sabbikának a(z élő) gyerme­kek érdekének érvényesülé­sét tekintik. Egyesült Államok Az abortuszok törvényessé­gének kimondásáról született, 1973-as legfelsőbb bírósági állásfoglalás óta a művi ter­hességmegszakítás engedé- lyezése-betiltása szenvedé­lyes viták tárgya az Egyesült Államokban. Az „életpártiak” számos törvénykezési és bíró­sági kísérletet tettek a terhes­ségmegszakítás korlátozására vagy leállítására. Az abortusz engedélyezése elleni tiltako­zás az utóbbi években erő­szakos formát is öltött a be­avatkozást vállaló klinikák elleni fegyveres és pokolgé­pes merényletek formájában. A terhességmegszakítások száma évről évre csökken az országban. Tavaly mintegy 1,3 millió küretet hajtottak végre, két százalékkal kevesebbet, mint a megelőző évben. Az atlantai székhelyű Or­szágos Járványügyi és Meg­előzési Központ felmérése szerint miközben a mai ame­rikai tizenévesek aktívabb szexuális életet folytatnak, mint az előző nemzedék tag­jai, addig a teherbe esett lá­nyok aránya nagyjából ugyan­azon a szinten maradt, sőt va­lamelyest vissza is esett. Ami a tizenéves lányokat illeti, 1980-ban a szexuális tapasz­talatokkal rendelkezők hu­szonnégy százaléka lett ter­hes; arányuk a kilencvenes évek közepére huszonegy százalékra csökkent. Az inté­zet azzal magyarázta a jelen­séget, hogy a tizenévesek a korábbinál tudatosabban vé­dekeznek a nem kívánt terhes­ség ellen. Leggyakrabban óv­szert használnak. Az utóbbi tizenöt év átfo­gó adatait vizsgálva a köz­pont arra a megállapításra ju­tott, hogy a nők teherbe esé­sének az aránya gyakorlatilag alig változott, ezzel szemben az abortuszoké csökkent. Az amerikai nők életük folyamán átlagosan 3,3-szor esnek te­herbe - ezen belül a fekete bőrűek 5,1-szer, a spanyol aj­kúak 4,7-szer. A központ fel­mérése szerint a fekete bőrű nők esetében kétszer olyan gyakori a terhességmegszakí­tás, mint a fehéreknél vagy a latin származásúaknái. 1995-ben összesen 6,5 mil­lió amerikai nő volt állapotos: minden nyolc esetből öt vég­ződött problémamentes szü­léssel, kettő kürettel, egy pe­dig koraszüléssel vagy veté­léssel. Az 1980 és 1995 kö­zötti időszakban a terhesség­megszakítások aránya tizen­két százalékkal zuhant. A WHO tanulmánya MTI ______ Év ente mintegy 80 000 nő hal meg világszerte művi magzatelhajtás kö­vetkeztében - tűnik ki az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) tanulmányá­ból. Évente húszmillió nő teszi kockára életét, hogy véget vessen nem kívánt terhességének. A tanul­mányt abból az alkalomból tették közzé, hogy április 7-én lesz az Egészségügyi Világnap, amelyet az idén az anyaság védelmének szentelnek. A tanulmány szerint a gyakran halálos kockázat­tal járó terhességmegsza­kítás legfőbb oka a sze­génység és az abortusztör­vényi eltiltása, amelyek kuruzslók kezébe taszítják az asszonyokat. Ami az abortusz törvényi szabá­lyozását illeti, a tanulmány rámutat, hogy Hollandiá­ban, ahol világméretekben a legalacsonyabb az abor­tuszok száma, egyúttal nagyvonalú a törvényi sza­bályozás, könnyen hozzá­férhetők a fogamzásgátlók, és ingyenes a terhesség­megszakítás. Az Egyesült Államok­ban ezzel szemben még mindig sor kerül kockázat­tal járó abortuszokra, mert a nők vagy nem találnak orvost, vagy félnek orvost felkeresni. Amerikában gyakran követnek el bom­ba merényletet, illetve tün­tetnek magzatelhajtást végző kórházak ellen— így akarják az abortusz ellen­zői megfélemlíteni az or­vosokat és a nőket. A tanulmányból kiderül, hogy a kockázattal járó magzatelhajtások 95 szá­zalékát fejlődő országok­ban végzik, ahol a nők pénzszűkében primitív el­járásnak vetik alá magu­kat. Ezek közé tartozik a gyógyszerek túladagolása, az altest erős masszírozása, vagy nehéz súllyal terhe­lése az elvetélés előidézése végett. Előfordul, hogy tűt vezetnek be, és szappant fecskendeznek a méhbe. A nem kipróbált eszkö­zökkel végzett magzatel­hajtáson átesett nők tíz-öt- ven százalékánál olyan komplikációk lépnek fel, mint fertőződés, vérzés, vagy az anyaméh sérülése. A tartós károsodások közé sorolható egyebek mellett a meddőség. Egy későbbi, - már kívánt - terhesség esetén a leggyakoribb koc­kázat a koraszülés, vagy az elvetélés. Végül megállapítja a ta­nulmány, hogy a nők kö­zül sokan még azokban az országokban is - mint pél­dául India-, ahol a törvény engedélyezi az abortuszt, pénz hiányában, tudatlan­ságból vagy a megalázta­tástól való félelmükben a kuruzslást részesítik előny­ben. Az egészségügyi dol­gozók sok országban vagy nincsenek üsztában a mag­zatelhajtást szabályozó törvényekkel, vagy nem kaptak kiképzést az orvosi szempontból kifogástalan beavatkozásra.

Next

/
Thumbnails
Contents