Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-23 / 69. szám
Vethetjük a csillagfürtöt A Földközi-tenger környékéről származó csillagfürt fehér virágú változatát már az ókori egyiptomiak is ismerték és termesztették. A rómaiak takarmányozásra és zöldtrágyázásra használták. Európában a XVI. századig kizárólag ezt a változatát termesztették. Hazánkban a fehér és a sárga virágú változata kedvelt, az utóbbit leginkább a savanyú homoktalajok javítására használják. Termése húvelytermés. Elterjedésében az édes változatainak a megjelenése és az állami támogatások okoztak nagyobb ugrást. A termés mennyisége sok esetben oiyan kevés, hogy még az egy hektárra szükséges vetőmagmennyiség sem termelődik újra. Hazánkban összességében négy fajtáját termesztik eltérő sikerességgel. Közülük az évelő csillagfürtöt csak a parkokban alkalmazzák dísznövényként. A fehér és a sárga csillagfürtöt szálas-, illetve zöldtakarmányként, valamint talajjavításra használhatjuk. Munkatársunktól________ Az előveteményre nem túl igényes, termesztői általában kalászos gabonafélék után vetik. Arra ügyeljünk, hogy önmaga és más fu- záriumfertőzésre hajlamosító növény (például a burgonya) után ne vessük. Utána célszerű a nitrogént megháláló kapásokat vagy kalászos gabonaféléket vetni, de utóbbit csak abban az esetben, ha nem hagyjuk a csil- lagfürttáblát magot hozni, mert különben nem tudjuk a talajt megfelelően előkészíteni. A fehér virágú fajták legkorábban március végén vethetők, de ezt nagymértékben befolyásolhatja az időjárás addigi alakulása. A magjából 110-150 kilogrammot kell elvetnünk egy hektárnyi területre négy centiméteres mélységbe. A sárga csillagfürt magja valamivel korábban, március közepe felé elvethető gabonasortávra (12 centiméter), de 3 centiméternél nem mélyebben a talajfelszínhez viszonyítva. Egy hektáros területre 120-150 kilogramm magot vessünk el. A talajművelés a vízmegtartó képesség növelésére irányuljon. Már ősszel úgy kellett eldolgoznunk a talajt, hogy most csak egy kombi- nátor alkalmazásával egy menetben el tudjuk készíteni a magágyat a vetés mélységéig. A csillagfürtfajok közül a fehérnek a legnagyobb a tápanyagigénye, a nagyobb zöldtömegéből eredően. Az őszi talajművelés során a talajba kellett dolgoznunk a foszfor teljes adagját (fehér csillagfürt esetében a talaj típusától és a termesztés céljától függően 30-100, sárga csillagfürt esetében 20-50 kilogramm foszfor hatóanyagot) és a káliumadag felét (fehér virágú csillagfürt termesztéséhez 70-200, sárga csillagfürt termesztéséhez 60- 100 kilogramm kálium hatóanyagot). A nitrogénműtrágyából az egészet és a káliumadag maradékát tavasszal kell a talajba dolgoznunk. Fajták A fehér csillagfürt nagyobb vegetatív tömeget nevel, mint a sárga virágú társa. Virágai fehér színűek, magja csontszínű, halvány rózsaszín árnyalatokkal. Hazánkban öt államilag elismert fajtája van, a Nyírségi édes, a Nyírségi keserű, a Vajai keserű, a Nelly és a Dett'y. Valamennyi magyar fajta. A mély fekvésű nyírségi homoktalajok kivételével szinte mindenhol eredményesen termeszthető. A talaj tápanyagtartalmára igényesebb, mint a sárga csillagfürt. A mésztűrő képessége jó. Igényli a csapadékos időjárást. A sárga csillagfürt megyénk viszonyaihoz jobban alkalmazkodik, laza homoktalajokon is termeszthető. A szár- és levélmérete a többi csillagfürt- fajhoz viszonyítva közepesnek mondható, nem hajlamos olyan erőteljes fá- sodásra, mint a többi faj. Gyökérzete erőteljesen fejlődik, és mélyre hatol a talajban. Kedveli, ha az a teA csillagfürtfélék vetőmagja kereskedelmi forgalomban igen ritkán kapható. Az évelő és általában díszkertekben használt változatának 10 dekagramm vetőmagjáért 65 forintot kell fizetnünk. A sárga, ilrület, amin termesztjük, savanyú kémhatású (5-6 pH). Hazánkban két államilag elismert fajtája van, az egyik a Borluta, amely Németországból származik, nálunk 1982 óta engedélyezett. A másik a Vegus, amely magyar fajta, és termesztése 1990-től lehetséges. Sajnos a vetőmagpiacon a sárga csillagfürtfajták magja ritkán kapható, mostanság már szinte sehol nem lehet ilyen vetőmagot vásárolni. letve a fehér virágú fajták vetőmagjából mintegy 120 forintos áron adnak 1 kilogrammot. A szükséges műtrágyafélékből a 10 kilogrammos kiszerelésű általában 450-600 forintos áron vásárolható meg. 1998. március 23., hétfő „Az érdekek képviselete a célunk” ízlésesen, kényelmesen, praktikusan berendezett, két nyugdíjas számára éppen megfelelő méretű lakás a Szarvas utca egyik bérházának második emeletén. A házigazda Gyúró Imre, Szabolcs-Szatmár megye tanácsának egykori elnökhelyettese, a Nyugdíjasok Megyei Szövetségének elnöke. A körfolyosón állva fogadja a beszélgetésre érkező újságírót, betessékeli a nappaliba, megkínálja mindenféle, ilyenkor szokásos dologgal, aztán beszélni kezd, s ahogy a szabatosan fogalmazott, gondolatban nyilvánvalóan már többször felépített mondatok elhagyják az ajkát, egyre inkább érezzük: szívesen beszél arról, amit csinál, s örömmel teszi azt, amiről beszél. Kan da Ferenc interjúja- Mit csinál egy nyugdíjas közéleti ember?- A közéletben dolgozik. Ha valakivel vele születik, vagy munkája során kifejlődik benne a társadalmi aktivitás belső kényszere, akkor az — polgári jogállásától függetlenül - végigkíséri egész életét. Nekem például biztos, hogy kétszer, de inkább többször kellene nyugdíjba mennem ahhoz, hogy a nyugdíjasoknak a közvélemény által ismert vagy elképzelt életét éljem. Én most eme igen nehéz helyzetben lévő réteg érdekeinek védelmén, érvényre juttatásán dolgozom jó néhány társammal együtt, hitem szerint nem feleslegesen és nem is eredménytelenül. S azért éppen itt, mert úgy érzem, hogy négy évtizedes, az oktatásban és a közigazgatásban létrejött kapcsolataimat, szerzett ismereteimet és tapasztalataimat így tudom a mai körülmények között továbbra is a köz számára hasznosítani.- Mai körülményeket, nehéz helyzetet említett. Hogyan élnek napjaink nyugdíjasai?- Egy társadalmilag elma- gányosodott réteget ismertünk meg, amikor ezt a munkát elkezdtük, amelynek a tagjai egyenként a családjaikon belül sem találják a helyüket. A rendszerváltással munkahelyek tömege szűnt meg, kényszernyugdíjazások sokasága következett, korábban aktív, tevékeny emberek váltak hirtelen tehetetlenné. Ugrásszerűen megnőtt a nem kívántán állami segítségből élők száma, s a legnagyobb baj az volt, hogy maga az állam is elbizonytalanodott. Kapkodni kezdett, megvont korábban természetesnek számító kedvezményeket, bevezette az előnyugdíjat, ezáltal a problémák nemhogy nem oldódtak meg, de súlyosbodtak, különösen amikor kialakult az a furcsa, mondhatnám lehetetlen helyzet, hogy több lett a nyugdíjas, mint a nyugdíjas korú. Az ország lakóinak több mint egyharmada ott állt támasz, tanács, segítség, érdemi intézkedések nélkül, a legnagyobb bizonytalanságban, ami egyenlő az egyéni gondok, magánéleti tragédiák sorozatával.- Körülbelül ebben az időben alakult meg az önök szervezete, a Nyugdíjasok Megyei Szövetsége.- A többi megyéhez képest kicsit későn, 1995. szeptember 11-én, de még éppen időben kezdtük el a munkát. Kezdettől fogva hangsúlyoztuk, azóta is valljuk — ezt már több helyen is elmondtam -, hogy nem a nyugdíjasok nevében, hanem értük, az ő érdekeikben tesszük, amit teszünk. Nem karitatív tevékenységet folytatunk. Érdek- védelmi szervezet vagyunk. Hogy megalakulásunkkor valós, élő igényre tapintottunk, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy létrejöttünk után egyre-másra keltek életre a megyében az ilyen egyesületek, három év alatt több mint negyven, egyenként 30-100 taggal, s ezeket mind hozzánk hasonló társadalmi munkások vezetik és alkotják, akik ingyen, de nagy örömmel vállalták a feladatokat. Ebből azt a következtetést szűrhettük le, hogy elfogadtak bennünket, elfogadták céljainkat, s hajlandók velünk együtt dolgozni azok megvalósításáért.- Mik ezek a célok?- Egyfelől el kell érnünk azt, hogy ezek a magukra maradt, kívülrekedt emberek értelmét lássák hátralévő életüknek. Meg kell szüntetni bennük a feleslegessé vált- ság nyomasztó érzését. Jó közösségekre van szükség, nem nagy létszámúakra. A mamutcsoportok embertá- voliak lesznek, nehezen irányíthatók és megközelíthetők. A kisközösségek emberibbek, meghittebbek, intimebbek, könnyebben ki- nyílóak, ahol programokat kapnak, célokat tűznek ki eléjük, ezáltal később maguk is célokat tűznek ki maguk elé, ahol bevonják őket tá- gabb közösségük, lakóhelyük gondjainak megszüntetésébe, igényt tartanak tapasztalataikra, bölcsességükre, véleményükre. Érezzék, hogy nincsenek leírva. Nem szabad hagyni eluralkodni rajtuk az „ez nekem már nem való”, „minek már ebben a korban” mindenről lemondó érzéseket. Új, pozitív élet- szemlélettel boldog öregkort teremthetünk. És persze tudatosítani kívánjuk, hogy akik ezen kívülrekednek, bizony leépülnek. Másfelől erősíteni kell a szervezet már kétségtelenül meglévő tekintélyét. Mindenhol ott akarunk lenni, ahol rólunk döntenek. A törvényelőkészítésben, a rendeletek meghozatalában és végrehajtásában. A megyei szövetség az érdekképviseletnek azt a részét fogja magára vállalni, amit a helyi önálló egyesületek már képtelenek megoldani. Hogy ne fordulhasson elő az az alkotmányellenes diszkrimináció, ami többek között a gyógyszersegélyek odaítélésénél volt tapasztalható. Hiszen vannak elvitathatatlan eredményeink. Emeltük a nyugdíj értékállóságát. Az elmúlt évben 13 százalék helyett 22 lett az emelés mértéke. Jelenleg 25 977 forint az átlagnyugdíj, 700 ezer embernek van 20- 24 ezer forint között a nyugdíja, 13 ezernek 10-14 között és mindössze 15 ezren kapnak 60 ezer fölött. Ezek országos adatok. A legtöbbet az özvegyi nyugdíjak területén segítettünk. Százezer özvegy kapott ellátást először, 500 ezer kapott többet a korábbinál, és senki nem kapott az előzőnél kevesebbet. A nyugdíjasok a választások előtt mindig nagyon fontosak. Érthető okokból. Mi arra törekszünk, hogy a jövőben két választás között is partnernek tekintsenek bennünket.- Vannak már erre vonatkozó határozott elképzelések? — Nos, a polgári demokráciákban az érdekeket a pártok képviselik, s ha hatalomra jutnak, azokat érvényre is juttatják. A civil szervezetek feladata a maguk sajátos eszközeivel (bírálat, felhívások stb.) és saját érdekeik előtérbe helyezésével azokat segíteni. Miért ne lehetne a kettőt összekapcsolni, ha nekünk esetleg azonosak az érdekeink egy pártéval. Ebből a megfontolásból kötött együttműködési megállapodást országosan és a megyében is a nyugdíjasszövetség az MSZP-vel. Mi néhány tekintélyes, országosan is közmegbecsülésnek örvendő tagunkat elindítjuk az MSZP országos listáján. Ezáltal a párt szavazatokat szerezhet, mi viszont a párt győzelmével vagy parlamentbe kerülésével jelen lehetünk - úgy is, mint a párt munkacsoportja — a törvényhozásban, s így már bármely, bennünket érintő kérdésben megkerülhetetlenek leszünk. Nem kis cél. Az ezzel való azonosulás, annak megvalósítása el kell hogy gondol- koztassa idős korú társainkat. Nem állunk túl jól Szabó Zoltán (Új Kelet) Jól állnak a mezőgazdasági termelők azokkal a munkákkal, amelyeket az időjárás is megenged. Ti- szakóródon a tefmelő- szövetkezetben az őszi búza fej trágyázását már elvégezték. Tiszavasváriban a mákot már régebben elvetették, jelenleg a cukorrépa, a kukorica és a borsó vetés előtti talajelőkészítését végzik. A borsót folyama- , tosan vetik. Az időjárásunk csapadékszegény, de a hidegtűrő növények számára megfelelő. A nagykállói Arany Szab- lya Szövetkezetben az almafák metszését mintegy 95 százalékban elvégez- . ték. Ezen a héten szeretnék ’ a vegyszeres növényvédelmet megkezdeni. Mátészalka körzetébén a termelők a metszési munkákat 85 százalékban végezték már el - mondta Iszály Mihály gazdajegyző. Ennek nagyrészt a kedvezőtlen időjárásunk az oka. A zabot és a tavaszi árpát már elvetették, az őszikalászos-vetések fejtrágyázását folyamatosan végzik ott, ahol a szükséges anyagiak is rendelkezésre állnak. A 10-15 százalékos vetéspusztulást a kedvezőtlen környezeti tényezőkön túl a nem megfelelő agrotechnika is erősen befolyásolta. Nagy gondot okoznak a földe- ken lévő vízfoltok, egyes táblákról a víz nem folyik el, a csatornák elhanyagoltsága miatt az éjszakai fagyok nem teszik lehetővé a permetezési munkák elvégzését. Baktalórántháza térségének gazdajegyzője, Komár Béla elmondása szerint a metszési munkák még csak 65 százalékban vannak készen. Az őszibúza-veté- sekből (450 hektár) 8 hektár teljesen elpusztult, a maradék 38 százaléka jó állapotban van, 40 százaléka közepes, a többi rossz minőségű. Az físzi vetések 35-40 százalékát fejtrágyázták csak, a többire pénz hiányában nincs is esély. Nagyon hiányzik egy kiadós eső. Idén eddig mintegy 5 hektáros területet vetettek be sárgarépával a gazdálkodók. Gyüre és Mánd környékének gazdajegyzője, Károly László a metszés 85- 95 százalékos készültségéről számolt be lapunknak. Az őszi kalászosok fejtrágyázása 55-60 százalékban készült el, de sok az olyan terület, ahol műtrágyát egyáltalán nem tudnak kijuttatni, és ahol alkalmazzák, ott is általában csak nitrogént szórnak ki. Kevés az állat, főleg a szarvasmarha-létszám csökkent erőteljesen az elmúlt időszakban, ezért a gazdák csak 1-2 holdas területeket tudnak szerves trágyázni. A vetések mintegy 70 százaléka kipusztult a belvíz és a vetés elhúzódása miatt. Ezt tavaszibúza-feliil- vetéssel igyekeznek majd pótolni. És végül a költségek
