Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-21 / 68. szám

Gazdaság 1998. március 21., szombat Napi tőzsdeinfó Új Kelet-információ A piacvezető részvények napi árfolyama: MÓL 6800, Matáv 1264, OTP 10 510, Richter 23 050, TVK 3990, Rába 3480, Kárpótlási jegy 1050. ABUX 8797 ponton zárt. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a forgalma­zókkal történt konzultációt követően a MOL-részvények belföldi nyilvános forgalombahozatali árát értékpapíronként 6100 forintban állapította meg. A belföldi értékesítési akci­óban az olajipari társaság egy százalékos részvénycsomag­ját az előzetes információk szerint mintegy hatszorosan je­gyezték túl a befektetők. A zártkörű intézményi részvényér­tékesítés alatt alkalmazott ár értékpapíronként 6330 forint, azaz 30 dollár volt, s az intézményi befektetők a részükre felkínált csomagot közel ötszörösen jegyezték túl. Optimista vállalkozások? Felmérés a következő félév terveiről Az almatelepítés jövedelmezősége Új Kelet-információ A Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tavaly ősszel reprezentatív felmérést vég­zett tagsága körében. Több, mint ezer vállalkozás ka­pott egy egységes kérdő­ívet, amely véleményükről, üzleti helyzetükről, ter­veikről érdeklődött az el­következő fél évre vonat­kozóan. A válaszadók belföldi üzleti helyzetüket többsé­gében jónak ítélték, elha­nyagolható volt azoknak a száma, ahol a jelenlegi helyzetet rossznak tartják. Ez utóbbi csoportba első­sorban a tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkozta­tó mikrovállalkozások tar­toztak. A külföldi érdekelt­ség a megyében tevékeny­kedő cégek esetében nem jellemző, elenyésző azok­nak a száma, akik legalább megfelelőnek tartják kül­földi kapcsolataikat. Ami a jövőbeni várako­zásokat illeti, nagyrészt a középvállalkozások opti­mistán gondolkodnak, ez­zel szemben a nagyvállal­kozások helyzetüket a jö­vőre nézve a jelenlegihez képest változatlannak, amíg a kisvállalkozások rosszabb­nak ítélik meg. A válaszadó cégek több mint hatvan százaléka az utolsó hat hónapban jö­vedelmezőségét megfele­lőnek tartotta, huszonkét százalékuk jónak, míg a többiek rossznak. A foglal­koztatottak száma és a jö­vedelmezőség összeveté­séből kiderül, hogy első­sorban a középvállalkozá­sok megfelelőnek, a nagyvál­lalatok jónak, a kisvállalko­zások rossznak tartják a meg­élhetési lehetőségüket. Az elkövetkező hat hó­napban a középvállalkozá­sok létszámemelésre töre­kednek, ezzel szemben a többi csoportba sorolható vállalkozások a jelenlegi alkalmazotti létszám meg­tartását tűzték ki célul. A válaszadóknak mindössze három százaléka számolt csupán létszámcsökkentés­sel az elkövetkezendő idő­szakban. A szolgáltatási áraik eme­lésével kalkulál a válaszadó cégek többsége. A forgalom növelésében a közép- és a nagyvállalatok kismértékű gyarapodást várnak. Ezzel szemben a mikro- és a kis­vállalkozások stagnálást éreznek a jövőre nézve. Az 1998 második félévére ter­vezett szolgáltatási áremel­kedések okaként az alap- és segédanyagárak emelkedé­sét, valamint az inflációt és a növekvő költségeket írták be válaszul. A belföldi beruházásokat előirányzó vállalkozások közel hatvan százaléka a gépi technológiájának fej­lesztését szeretné elérni, de meglepően sokan, a válasz­adók több, mint harminc szá­zaléka ingatlanvásárlást ter­vez a következő fél évben. A kérdőíveLkitöltők szin­te mindegyike belföldi be­ruházásokat tervez, s kide­rült, hogy a külföldi befek­tetési elképzelések nem jellemző célkitűzések. A megyei vállalkozások többsége a tőkehiányt, ke­vesebben a fizetőképes kereslet hiányát jelezték az üzleti tevékenységüket aka­dályozó tényezők között első helyen. A megyei kereskedelmi és iparkamara által nyil­vánosságra hozott elem­zésből kitűnik, hogy a jelen­legi helyzetet is elfogadha­tónak tartó cégek a jövőre nézve optimisták, gazdasá­gi helyzetük további javu­lását várják. Szabó Zoltán (Új Kelet) A termelőknek azon túl, hogy fokozzák a ráfordításo­kat, meg kell tudniuk azt is, hogy meddig érdemes fokoz­ni a befektetéseket. Az alma­termesztésben óriási lehe­tőségek vannak. Hazánkban az éves átlagfogyasztás almá­ból 20 kilogramm körüli. Ha ezt a mennyiséget hazánkban termelt almából fogyasztanák, akkor évente 200 ezer tonna étkezési almát kellene termel­nünk. Sajnos a vásárlók job­ban kedvelik a drágább, de sok esetben tagadhatatlanul jobb minőségű importált al­mát. Ennek több oka van: egy­részt nem képesek a termesz­tőink elég hosszú ideig tárol­ni a leszüretelt termést, kicsi a tárolókapacitásunk, másrészt gondjaink vannak a termelt gyümölcs minőségével is. Ül­tetvényeink jelentős része el­öregedett, esedékessé vált a fajtaváltás. Ahhoz, hogy megyénk al­matermesztésének 50 százalé­kos részarányát fenn tudjuk tartani, évente legalább 600 hektár almagyümölcsöst kel­lene telepítenünk. A tavaly megyénkben létesített 2000 Szabó Zoltán (Új Kelet) A cékla a cukorrépával ro­kon, Európában őshonos, két­éves dudvaszárú növény. Je­lentős téli vitaminforrásunk, általában feldolgozott for­mában,salátaként fogyasztjuk. Magas a cukor- és a pektin- tartalma, nagy mennyiségű C- vitaminhoz juthatunk fogyasz­tásával. Hőigénye közepes, csí­rázásához 7-8 Celsius-fokos hőmérséklet szükséges. A szélsőséges talajok kivételé­vel bárhol megtermeszthető. Kedveli a lazább szerkezetű, könnyen melegedő termő­földet. Csírázásának kezdetén és fejlődésének első szakaszá­ban különösen sok vizet igé­nyel most, mivel nem volt elegendő téli csapadék, kény­telenek vagyunk a vízellátásá­ról mesterségesen gondoskod­ni. Ne közvetlenül a vetésfor­gó szervestrágyázott szakaszá­ba vessük, és a nitrogénműtrá­gyázással is óvatosan bánjuk, mivel hatására ugyan nő a ter­més mennyisége, de a minő­sége sajnos erősen romlik, s a termés hosszabb idejű tárolása is kétségessé vállik. Hazánkban magvetéssel szaporítjuk, március köze­pétől július közepéig vethető. Ha most elvetjük, akkor a hi­deg időjárásunk miatt elhúzó­dó, akár 20-22 napos kelésére hektár soknak tűnik, de a több éves lemaradás pótlására nem elegendő. A Debreceni Agrártudományi Egyetem számításai szerint az 555 fával telepített ipari célú ültetvényről (célszerű betegsé­geknek ellenálló fajtákat alkal­mazni, így csökkenthetők a művelési költségek) 15 év alatt mintegy 503 tonna alma taka­rítható be. Az asztali almater­mesztésre hektáronként 1000 fával létrehozott ültetvények­ben 15 év alatt 489 tonna ter­mésre számíthatunk, míg a hek­táronként 1666 almaoltvánnyal beültetett almáskertekből 551 számíthatunk. A sorokat egy­mástól 40 centiméterre jelöl­jük ki, és a magokat egymás­tól 10-15 centiméter távolság­ra vessük. Egy hektárnyi terü­letre 15 kilogramm magot vessünk. Vetés előtt a mago­kat TMTD porcsávázószerrel csávázzuk, 3-5 grammot hasz­náljunk 1 kilogramm vető­magra vetítve. A magokat tonna gyümölcsöt szüretelhe­tünk, továbbá a nagy állomány­sűrűségű, 4x1 méteres telepíté­si rendszerű ültetvényekből 15 év alatt nagyjából 587 tonná piacos termést értékesíthetünk. Az ipari célú ültetvényekben a 15 éves termőkor alatt 3,1 millió forint adózatlan jövede­lem érhető el a modellkísérlet adatai alapján. Az 1000 fás ül­tetvényekben 6,3 millió forint, a 1666 fás ültetvényekben 6,9 millió forint, a 4x1 méteres (2500 fás) ültetvényekben 7,6 millió forint. A befektetett tőke egységére számítva a jöve­delmezőség az 1000 fával lé­legalább öt percig rázogas- suk, hogy a növényvédő szert egyenletesen eloszlassuk a felületükön. Koran lekerülő elővetemény _ pélául zöld­borsó _ után is sikerrel ter­meszthető, csak az egyenle­tes vízellátásra kell ügyel­nünk, ugyanis nyáron ez okozza a legnagyobb problé­mákat. A gyomirtása 2-3 al­tesített (5x2 méteres telepí­tési rendszer) ültetvények­ben a legkedvezőbb, 428,5 százalékos, az 1666 fás alma­gyümölcsösökben 371,9 szá­zalékos, az ipari célú ültet­vényeknél 343,5 százalékos, míg a 2500 fát telepítő gaz­dák 329,5 százalékos jö­vedelmezőséggel számol­hatnak. Megyénkben a szat- már-beregi termőtájon 34,6 tonnás, a nyírségi termőtájon 24,5 tonnás termés való­színűsíthető a több éves sta­tisztikák alapján. A Duna- Tisza-közi almatermesztők a 19 tonnás hektáronkénti ter­mésátlagaikkal is kedve­zőbb helyzetben vannak a piacok közelsége miatt. Egy ipari célú egy hektáros alma­ültetvény összes beruházási költsége 910 ezer forint, az 1000 fás ültetvényé 1,48 millió forint, az 1666 fás ül­tetvényé 1,87 millió forint, a 2500 fás ültetvényé 2,4 millió forint. Ehhez még já­rulékos költségként hozzá­adódik a kerítés és az ön­tözőrendszer ára is. Tavalyi árakon számolva a beruházási költségek a har­madik-negyedik évben meg­térülnek. kálómmal végzett kézi ka­pálással megoldható házi­kertekben, nagyüzemekben kultivátort érdemes alkal­maznunk. Várhatóan 15-16 tonna terméssel számolha­tunk. Költségek Egy kilogramm cékla ve­tőmagot a fajták özött utol­jára említett Little ball fajtá­ból 10 ezer forintért lehet megvásárolni, ez igen drá­ga, a régebbi magyar fajták­ból egy kilogrammért 1950 forintot kémek a kereskedők. Ha viszonylag nagy terüle­ten (egy hektár) szeretnénk céklát termeszteni, akkor a nagy termés érdekében akár 15 kilogramm vetőmagot is el kell vetnünk. A régebbi magyar fajták vetőmagja általában nincs csávázva, ezért ezt magunknak kell megoldanunk. A jól használ­ható TMTD porcsávázószer 30 dekagrammos csomago­lású változatáért 700-800 fo­rint kell fizetnünk. A sorok kitűzéséhez használt termé­szetes alapanyagú zsinegből 1 kilogrammnyit 1040 forin­tért vásárolhatunk. A cékla káliumigényes növény, a szükséges műtrágyából a 10 kilogrammos csomago­lású 540 forint körüli áron kapható a kereskedelmi forgalomban. Várható hét végi piaci árak Ny.-háza Ny.-háza Debrecen Debrecen Miskolc Miskolc Termék: Nagybani ár Fogy. ár Nagybani ár Fogy. ár , Nagybani ár Fogy. ár Burgonya 40-50 45-60 ' 40-50 50-60 40-48 50-60 Sárgarépa 50-55 100-150 45-50 50-80 43-58 50-80 Petrezselyem 250-300 350-450 290-300 180-400 200-350 200-400 Vöröshagyma 100-110 130-180 110-120 100-180 110-120 100-140 Fokhagyma 280-350 300-400 220-250 200-400 240-280 250-350 Fejes káposzta 30-40 50-60 28-40 40-60 30-40 40-50 Karfiol 150-200 300-450 140-150 200-260 150-160 180-340 Zöldpaprika 35-70 50-100 30-100 480-800 35-60 40-120 Paradicsom 230-300 450-700 250-320 150-500 240-260 200-380 Gomba 250-280 300-350 220-250 280-360 220-270 240-300 Alma 35-50 50-100 40-60 40-100 45-90 40-120 Dióbél 350-400 600-800 450 600-800 500 700-900. Tojás 9,5-10,5 10-13 12,5-14 11-15 12-12,8 12-16 A cékla fajtáit a répatest alakja és a tenyészidő hossza alapján csoportosíthatjuk. A feldolgozás szempontjából a legjobbak a gömb vagy a henger alakú fajták, de nem elhanyagolható szempont a termőképesség és a magas beltartalmi érték sem. A fo­gyasztók az intenzíven vörös­re színeződött termést kedve­lik, lényeges az, hogy a szele­telt termésen a gyűrűzöttség ne Játszódjon. Az egyik legrégebben ter­mesztett magyar fajtánk a Ditroit, amelyet 1951-ben is­mertek el államilag. Lombo­Fajták zata kicsi, a levelei zöldespiros színűek. A répatest alakja göm­bölyű, esetleg kissé szögletes. Húsa lilásvörös színű. Tenyész- ideje a termesztett fajtáink kö­zül a legrövidebb. Termő- képessége közepes. Az áruér­tékét középvörös színe és kivá­ló íze adja. A Bíborgömböt a Ditroittal egyszerre ismerték el termesz­tésre alkalmas fajtának. Lom­bozata középerős. Gumója gömbölyű, közepesen nagy vagy nagy, általában egyfor­ma méretű répatestet ne­vel. Fejlődése gyors, korai termesztésre és másodve­tésre is alkalmas fajta. Tá­rolhatósága nagyon jó. A Bíborhenger közepe­sen erős, felálló lomboza­tó fajta, melyet 1976-ban ismertek el államilag. Gu­mója henger alakú, sötét­vörös színű. Ipari feldolgo­zásra a leginkább elterjedt fajta. Hámozása során ke­vés veszteség keletkezik. A Little Ball 5-8 centimé­ter átmérőjű gumót nevelő fajta. Termése mélybordó színű, tenyészideje rövid. Vethetjük a céklát Az eredmény: sok-sok teherautó alma

Next

/
Thumbnails
Contents