Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-03 / 52. szám
1998. március 3., kedd Falujáró Mezőgazdasági szolgáltató A kellemes tavaszi napsütésben Vég Zoltán, mezőgazdasági gépi szolgáltatásokat végző vállalkozót defektes IFA-ja mellett találtuk, éppen javításán szorgoskodott alkalmazottjával. Vállalkozását 1996-ban indította, munkanélküliként nem látott más kiutat. Igénybe vette a munkaügyi központ által nyújtott támogatást. Jelenleg a pótkocsis teherautó mellett két kombájnnal is rendelkezik, amelyek segítségével Újkenézen kívül a szomszédos falvakban is vállalja az őszi búza és a kukorica betakarítási munkáit. Az IFA-val az átvétel helyére, Kisvárdára, Vásáros- naményba szállítja a terményt. A mezőgazdasági szolgáltatások holt idejében a Nyírerdő Rt.-nek dolgozik: fakitermeléssel foglalkozik a környező erdőségekben.- Az egy alkalmazottam mellé ebben az idényben szeretnék még egyet felvenni, ehhez is a munkaügyi központ támogatását fogom kérni, ha csak a társadalombiztosítási járulékot ki tudom belőle fizetni, akkor is sokkal köny- nyebb - mondta Vég Zoltán. A gazda nem akar egy lábon állni, bővíteni szeretné tevékenységi körét a vetéstől a növényvédelmen át a szárzúzásig, a kukoricatermesztéshez szükséges géppark beszerzését tervezi a közeljövőben. Azokat a gépeket, amelyekkel jelenleg dolgozik, önerőből vásárolta, most állami segítségre is számít a fejlesztéshez.- Saját földterülettel nem rendelkezem, és állattenyésztéssel sem foglalkozom, így a hozzám fordulók tudják, hogy nem kell megvárniuk a saját termésem betakarítását, bármikor el tudom végezni a megrendelt munkát - hangoztatta a gazda. - Rövid idő alatt kialakult ázoknak a növénytermesztőknek a csoportja, akik csak velem hajlandók dolgoztatni. A kalászos gabonafélék aratását általában július 5-én kezdjük, és augusztus közepére be is fejezzük. Szeptember-októberben a napraforgó- és a csil- lagfürttáblákon dolgozunk, majd október végétől két műszakban hajnalhasadtától késő estig, akár lámpafény mellett is a kukoricát takarítjuk be. Idén még januárban is a földeken dolgoztunk. Nekem az egyik legnagyobb gondot a munkák ütemezése jelenti, minden termelő a növény- és a feldolgozó- ipar igényének leginkább megfelelő időszakban szeretné a termését betakaríttatni, de ezt nem lehet megoldani. A jó gazdák már előre tudják, mikor lesz a szolgáltatásra szükségük, és arra az időtartamra előjegyzésüket kérik. Problémát okoz még az is, hogy a földek elaprózottak, a gépekkel szinte meg sem lehet rajtuk fordulni. A gazdálkodóknak kevés a pénzük, 2- 3 veszteséges évet nem tudnak átvészelni, már most is sok a vetetten föld, és nem sok javulás várható. Előrelépési lehetőséget csak a nagy kézimunkaerő-igényű növények termesztésében látok, a környéken a termőföldek igen alkalmasak egyes gyógynövények termesztésére, és sok munkával nagy bevételt érhetnek el a termelők. Összevont csoportok Az óvodába 45 kisgyerek jár rendszeresen a faluból. Nem túl nagy a létszám, így a kis- és a középső csoport foglalkozásait összevonva tartják. A nagyobbakat már az iskolai életre készítik fel az óvónők. A gyerekek sok időt töltenek az udvari játszótéren. Tizenkét idős újkenézinek is főznek a konyhában. Az öreg, gyakran beteg emberek már nem tudnak az ételért elmenni, ezen a szociális gondozó segít az étkek házhoz szállításával. Az oldalt Szabó Zoltán írta, a felvételeket Bozsó Katalin készítette. Kevés a helyi vállalkozó Újkenéz az Északkelet-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 60 kilométer távolságra, a Tisza kanyarulatai és a Ricsi- kai-erdő között helyezkedik el. Első utunk a polgármesteri hivatalba vezetett. A település vezetőjét, Kovács Lajost független jelöltként 1990-ben választották meg erre a tisztségre, és az 1994-es választásokon újra neki szavaztak bizalmat a polgárok. A község képviselőtestülete hattagú.- A közmű és az infrastrukturális ellátottság elfogadható szintű, bár egyes területek elmaradnak a lakosok várakozásaitól - halljuk a polgármestertől. - A polgárok és az önkormányzat összefogásának eredményeként 1993-ban kiépült a gázhálózat, amelyre már a lakóházak több mint 39 százaléka rácsatlakozott, az ivóvizet a házak 78 százalékába vezették be. Korábban gyakran előfordult, hogy egy esetleges budapesti hívásra egy napot is vámunk kellett, az elmúlt évben sikerült a telefongondokon is enyhíteni azzal, hogy bekapcsolódtunk a rádióerősítésű telefonrendszerbe. A szennyvízkezelési lehetőségeinkkel nem lehetünk elégedettek, a jelenlegi zárt aknás házankénti elhelyezést szeretnénk a közeljövőben szennyvízhálózat kiépítésével felváltani. Ennek a megvalósítása a következő 4 éves ciklusban várható, természetesen Újkenéz önmagában ezt nem tudja felvállalni, ezért a környező települések összefogása szükséges. A polgármesteri hivatal épülete nagyon rossz állapotú, ennek felújítására 5 millió forintot különített el a képviselő-testülei ez évi költségvetésében. A községben 1995-ben 356 lakás volt, ebből egy önkormányzati tulajdonban van a mai napig. A fiatal nagycsaládosok - a szociálpolitikai kedvezmények által nyújtott lehetőségeket kihasználva - két év alatt 39 lakást építettek. A település útjainak csak 25 százaléka burkolt aszfalttal vagy kohósalakkal, a többi földút. Az úthálózat teljes hossza 9 kilométer. A fejlesztéshez szükséges pénz csak részben áll az önkormányzat rendelkezésére, a többit pályázatokkal kívánjuk megszerezni. Az orvosi ellátáson is lenne mit javítani, jelenleg a szomszédos Kovács Lajos polgármester Mezőladányból jár át a testi egészségünk őrzője heti két alkalommal, és a védőnő is mindkét településen óvja a kicsinyeket. Az utóbbi két évben nőtt az itt lakók száma, jelenleg 1107-en laknak Újkenézen. A gyermek- születések száma valamivel több, mint az elhalálozásoké. Sok az idős ember, a lakosság közel egyharmada nyugdíjas vagy rokkantnyugdíjas. A mintegy 450 aktív kereső általában bérből és fizetésből él, a környező városokban, Záhonyban, Kisvárdán, Vásárosnaményban dolgoznak. A legtöbben MAV- alkalmazottak. Jövedelmüket kisebb-nagyobb földterületek megművelésével próbálják kiegészíteni. A falu lakosságának 12 százaléka munkanélküli, nagy részük, mintegy százan szakképzetlenek. Közhasznú foglalkoztatással próbálja az ön- kormányzat a munkanélküliséget csökkenteni. A nyilvántartott 16 egyéni vállalkozó leginkább szolgáltatásokat végez, ők a jövedelmük 3 ezrelékét fizetik be az önkormányzat pénztárába iparűzési adóként. Élelmiszerüzletek, presszó, ruházati bolt és tápárusító helyek találhatók a községben. Három éve szállíttatjuk el szervezett formában a hulladékot egy falunkbeli vállalkozó segítségével havonta kétszer a község szemétlerakójába. Eléggé korlátozottak a helyi kulturális és sportolási lehetőségek, a művelődési házban lévő könyvtár csak heti két alkalommal nyit ki, leginkább a fiatalok látogatják. A focicsapat két évvel ezelőtt oszlott fel. A lakosság nagy része református vallású, emellett jelentős számban élnek itt katolikusok, de pünkösdi keresztények és szombatisták is. A református templom fennállásának századik évfordulóját nyár közepén szeretnénk megünnepelni, reméljük, mindenki el tud jönni, aki itt szolgálta a híveket. Két nyelvet is oktatnak Tavaly adták át az újkenézi diákoknak a 33 millió forintos beruházással megépített új általános iskolát, ahol a falu ünnepségeit is megtarthatják. A régi épület olyan szűkös volt, hogy a nebulóknak váltott rendszerben kellett tanulniuk. Délelőtt az alsó tagozatosok, délután a felsőévesek járhattak iskolába. Mára sokkal jobb lett a helyzet. A 146 tanuló az órák után megebédelhet az étkezdében. Az iskolának csak előkészítő-melegítő konyhája van, a kész ételt az óvodából hozzák. Tornateremre sajnos nem volt elég a pénz, a tornaórákat továbbra is a kullúrház melletti sportpályán tartják. A Nemzeti Alaptanterv részleges bevezetése az új tanévvel kezdődik majd, először az elsős és a hetedik osztályos tanulók számára. Már most is tanulhatnak a német nyelven kívül angolul az érdeklődők, ez csak fakultatív jellegű. Az alaptanterv által megkövetelt számítógépek még nem állnak az iskola rendelkezésére, és beszerzésükre nincs kilátásuk. Általában minden tovább tanulni szándékozó ballagó nyolcadikost felvesznek a környező városok valamely középiskolájába. A tehetségesebbeknek folyamatos megmérettetési lehetőséget kínálnak mind iskolai, mind megyei szinten. Újkenéz múltja A község neve 1226-ban tűnt fel először a krónikákban, amikor is az ide való Busu nevű papot és testvéreit megvádolták egy bizonyos földterület jogtalan használatával. A Gut-Keled nemzetség tulajdonában volt már 1302-ben, és a család váradi birtokaihoz tartozott. A kenéziek igen szegényes körülmények között éltek, a házak paticsfallal épültek, erős faoszlopokra riglifákat szegeztek, melyeket suhángokkal fontak ál, majd sárral tapasztották. Ha az árvíz a falak alját kimosta, akkor újra betapasztották. Az oszlopok a víz felszíne felett tartották a házakat. A falu nevét a szláv eredetű Kenéz méltóságnévre vezetik vissza. A XIV. század végétől Kenéz a Váradi családdal rokon Kenézi Szaniszló birtoka volt, majd a XVI. századtól az Anarcsi családhoz tartozott. Akkor már Cserepeskenéznek hívták. A cserepes előtagnak többféle magyarázata lehet: akár a lakosok cserépégető foglalkozására, akár a cseréppel fedett templomra is utalhatott. A Tegezcs család tulajdonában lévő birtok- részt Tegezes Borbála feleségül vételével Szentmar- jay Imre szerezte meg, és az ő családjának tulajdonában maradt egészen a XVIII. század közepéig. Ezt követően a birtokosok a különböző öröklések és adományok révén kicserélődtek. 1850-ben 398, nagyrészt egytelkes nemes volt a település lakója. A falut az 1850-es években többször is árvíz sújtotta, amelyek szinte teljesen elpusztították. Régi nevét 1888-ban veszítette el, amikor a falu lakossága a település mai helyére költözött. Ettől kezdődően az itt élők már Újkenéznek hívták, de hivatalosan csak 1908-ban ismerték el ezt a nevet. A századforduló táján 82 házban 456, főleg evangélikus, református lakos élt itt. Közigazgatás szempontjából 1950-ig a tiszai, majd a kisvárdai járáshoz tartozott. Ezt követően Mezőla- dány társközsége lett. Önállóságát a rendszerváltást követően nyerte el. Egyháztörténetét tekintve viszonylag régen, már az 1332-1335 évi pápai tized- jegyzékben megemlítik nevét és Miklós nevű papját. 1393-ban Kenézi Szaniszló és Anarcsi Lácsló fiai kettéosztották a falut, de a Szent Erzsébetről elnevezett templom közös maradt, amely a faluval együtt az 1850-es évek áradásai következtében pusztult el. Az új templom, amelyet református hívők építettek, idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A falu határában az ásatások alkalmával számos bronzkori tárgyat találtak. A református templom
