Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-19 / 66. szám
Falujáró 1998. március 19., csütörtök A rendszerváltás előtt két országos hírű termelőszövetkezet is működött a községben, nem túl magas, de biztos jövedelmet nyújtott a lakosságnak. A Vencsellői Mezőgazdasági Szövetkezet vezetői és dolgozói nem szívesen gondolnak a rendszerváltás után történt eseményekre. A földek javát a lakosság visszakérte, így a szövetkezetnek szinte semmije sem maradt. Az ezemyolcszá- zas szarvasmarha-állományt egy darabig együtt gondozták a bakaiakkal, ugyanis nem tudnak osztozkodni rajta.- Közös lónak túrós volt a háta - mondja Tóth Mihály főkönyvelő -, mára jóval kevesebb szarvasmarhánk van, mint korábban. A Borsodi Húsipar tízmillió forinttal maradt adósa a szövetkezetnek. Most 180 tehenet és 126 növendék borját tartunk. Korábban 885- en dolgoztak a szövetkezetben, most viszont alig kilencven embernek adunk munkát. Saját földjük alig-alig van, ezerkétszáz hektárnyit a tagoktól bérelnek. A vagyonkezelés alapja, a föld, az élet hiányzik. A területen búzát, kukoricát és burgonyát termelnek. A jelenlegi viszonyok miatt azonban kénytelenek a terményeket is áron alul értékesíteni. A főkönyvelő szerint ma már a mezőgazdaságban nem lehet jövedelmezőségről beszélni. Csisztu Mihály elnök is a múltra emlékszik szívesen, amikor a hatszáz vagonos burgonyatárolót építették, a hatalmas raktárokra, a modem gépekre. Ma viszont a kevéske krumpli elvész a tárolóban, bérbe adnák, de megfelelő vasúti háttér nélkül ez nem lehetséges, teherautóval viszont nem gazdaságos a szállítás. A gépek segítségével szolgáltatásokat végeznek a földművelő lakosság munkájának megkönnyítésére. Az ezer vagonos silóraktárt bérbe adták. Kardos Antal főagronómus elmondta, igyekeznek a lecsökkent szarvasmarha-állományból a legjobb minőségű tejet kihozni. Csak jól tejelő marhákat tartanak meg, és minőségileg a legjobb takarmányt adják az állatoknak. A hatalmas gazdaságban a kevés tejet adó tehenek is ,.megfértek”, a kisüzemnek viszont a lehető legnagyobb termelékenység elérésére kell törekednie. Korábban magszaporítással is foglalkozott a termelőszövetkezet, ezt a hagyományt újra felelevenítik. Külföldről vásárolnak drága, jobb minőségű magvakat, melyeket szaporítanak és értékesítenek majd Elképzeléseik vannak a szövetkezet vezetőinek, a megvalósítással azonban igyekezniük kell. A főagronómus szerint a magyar gazdaságpolitika egyáltalán nem kedvez a szövetkezeteknek.- Tőkepótló hitel felvételére csak azok jogosultak, akik már megerősödtek, holott, ha erősek volnánk, eszünk ágában sem lenne kölcsönt kérni — jegyzi meg keserűen. Derelye, tortellini, gőzgombóc Néhány év múlva talán a derelyéről és a tortelliniről lesz híres Gávavencsellő. A harmadik éve működő Lasagne cég jelentős elismerést vívott ki magának szerte az országban. Csáky József tulajdonos elmondta, eredetileg mélyhűtött tésztás termékek gyártására alapították az üzemet, de a külföldi szerződéskötések nem úgy alakultak, ahogy előre tervezték. A technológia meghatározta a termelést, ezért maradtak a hagyományos magyar terméknél, illetve a tor- tellininél. Az utóbbit raguval, mártással egyedül ők készítik Magyarországon. Túrós, almás, lekváros és húsos derelyét gyártanak, de hamarosan más ízekkel is megjelennek. A tervek szerint hamarosan gőzgombócokat is készítenek. Jelenleg harmincketten dolgoznak az üzemben, de elképzelhető, hogy a létszám bővülni fog, ugyanis külföldön is szeretnék értesíteni a termékeket, ennek érdekében már előrehaladott tárgyalások folynak. Csáky József gávai születésű, már Nyíregyházán él. Cégét mégis szülőhelyén alapította, ahol örömmel fogadták a munkahelyteremtést és az új vállalkozás születését. Közös múlt és jövő A két szomszédos település múltja és jövője is azonos. Gávát és Vencsellőt nemcsak az 1971-es egyesítés köti össze, hanem a Tisza és az ősidőkből származó hagyományok is. Gáváról már 1304-ből találunk írásos nyomokat a pápai tizedlajstromban, nevének eredete kétes, a Gawa, Gauga, Dana szókra utal, ami értelemszerűen őrhegyet jelent. A község valószínűleg a nemrégiben széthordott Őrhegyről kapta nevét, amely a Szabolcsi vár egyik állomása lehetett. Gáva a megye egyik legrégibb települése, bizonyítja ezt egy honfoglalás kori lelet, melyet a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutattak. A tatárjárás után, 1245-ben megszűnt a szabolcsi várispánság, és így a hozzá tartozó birtokot - a szomszédos Vencsellővel együtt - királyi adományozás folytán az új megyei központhoz, Kálló- hoz kapcsolták. A terület későbbi gazdái a Gut-Keled nemzetségből származtak, de birtokolták az egri hős, Dobó István utódai is, valamint a közeli Bereden a Bessenyei család, sőt a Rákócziak, Telekiek is. A község járási székhely is volt 1896-1947 között. Gávai születésű volt Ra- kovszky Sámuel, 1848-as honvédezredes és Bessenyei Anna költő. Vencsellő község eredetéről keveset tudunk. A két íjász című Tompa Mihály-műben feldolgozott motívumnak nincs történelmi alapja. Egyes állítások szerint az itt termő - gúzsanyagnak használt - komló venic (vincfa) nevéből származik, s az ezzel foglalatoskodó lakosság elnevezéséből valószínűsíthető a községnév eredete. Könyves Kálmán 1097-ben Vencsellőre hívta össze a zsinatot. Az irodalomban több szerző is utal arra, hogy a község északi részén álltLórántffy Zsuzsanna várkastélya, amely valójában szabolcsi birtokainak uradalmi központja, udvarháza volt. A XVIII. században az egész falut a Dessewffy család vette meg, ők voltak utolsó birtokosai. Ők telepítették ide - de az is lehet, hogy már itt találták - a német ajkú lakosokat, akik később elma- gyarosodtak. A Dessewffyek Vencsellőn épült kastélyának magja egy XVIII. század második felében épült barokk kiskastély, amely mellé egy másik épületet is emeltek klasszicista stílusban a XIX. század elején. A két épületet 1898-ban egybeépítették, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették. A második világháború idején a kápolna tornyát felrobbantották, ekkor a bal oldalszárnyat és udvari oszlopcsarnokát lebontották. A műemlék jellegű épület mintegy tízhektáros parkja évszázados fákkal védett történelmi kert, melynek értékét a juharok, gyertyánok, platánok, kocsányos tölgyek kora és mérete emeli. A rendszerváltást követően hozták nyilvánosságra a két községből 1945 januárjában Szovjetunióba, kényszermunkára elhurcolt több mint háromszáz lakos történetét. Az elhurcoltak tiszteletére 1991-ben a település gávai és vencsellői részén is emlékművet emeltek. Az 1956-os eseményeket a község lakói is figyelemmel kísérték. A korabeli községi tanács ülésének jegyzőkönyve szerint október 23-án, a forradalom napján tüntető felvonulást szerveztek mindkét faluban, s követelték Magyarország semlegességét. Összekovácsolódott települések Az infrastukturális beruházások során a környező települések összekovácsolódtak, Bal- sától Ibrányig a községek együttesen igyekeztek megvalósítani terveiket. A szennyvíz- hálózat kialakítását még nem fejezték be, kiépítettsége ötvenszázalékos. A gáz és a telefon bevezetésében a lakosság jelentős anyagi terheket vállalt, a szennyvízprogramot az ön- kormányzat pályázati pénzekből és saját erőből finanszírozta. Búj, Tiszabercel, Balsa ön- kormányzataival létrehoztak egy közhasznú társaságot, melynek feladata a létrehozott közműberuházás gazdaságos üzemeltetése.- A munkanélküliség okozta gondokkal, problémákkal Gávavencsellő is nehezen tud megbirkózni - vallja dr. Karakó László polgármester. - A rendszerváltás előtt a lakosság hetven-nyolcvan százaléka a szövetkezetekben talált munkát. A 4400 lakosból egyre több a szociálisan rászorult. Elsősorban mégsem segélyért keresik fel a polgármesteri hivatalt, inkább munkát kérnek. Az önkormányzat költségvetésének harminc százaléka szociális segélyekre megy el, ez évente hetvenmillió forint. A munkahelyteremtésben, a foglalkoztatásban csak informális lehetőségeink vannak - folytatja a polgármester. - A községek vezetői saját kapcsolataik révén igyekszenek munkalehetőséget keresni a falvak lakóinak. Az önkormányzati vezetőknek menedzsereknek kell lenniük, hogy lobbizzanak településükért. Fejleszteni, beruházni pályázati források nélkül képtelenek lennénk, s csak olyan dolgokat tudunk megvalósítani, amikre pénzügyi támogatásokat írtak ki. Előnyt jelentett a település számára az elmúlt évben a közmunkaprogram. A környező falvakkal összefogva pályáztunk, s nyertünk harminckilencmillió forintot százötven munkanélküli hat hónapon át tartó foglalkoztatására. Természetesen a nehéz gazdasági helyzet ellenére sem keseredünk el. Nem panaszkodunk, vannak terveink, elképzeléseink, amiket szeretnénk mielőbb megvalósítani. A községben harminc- három kilométer hosszú úthálózat van, ennek hatvanhat százaléka szilárd burkolatú, még tíz-tizen- két kilométeres szakaszt kellene kiépíteni az idén. Az önkormányzat vásárolt két hektárnyi földet a Ti- sza-parton, melyet további harminc hektárral szeretnénk bővíteni. Ezen a szakaszon üdülőcentrum kialakítását tervezzük. Ez hosszú távra szóló terv, de mindenképpen reális. Gáva- vencsellőnek van esélye az idegenforgalom kialakítására és fellendítésére. (------—---------------—X Az oldalt Kozma Ibolya írta. A fotókat Csonka Róbert készítette. V______________________/ A gávavencsellői kastélyt az elmúlt évben eladta az önkormányzat egy gazdasági társaságnak, amely közben tönkrement, így nem tudták kifizetni a vételárat. Az ügy bíróság előtt van, első fokon a megyei bíróság jelentős összeget ítélt meg az önkormányzatnak. A község azonban ezzel nem elégedett meg, fellebbeztek, s kérik a kastély eredeti állapotának visszaállítását. Érdeklődés, igény van a kastélyra, de ki lesz képes megvásárolni, felújítani és fenntartani? Az önkormányzat szeretné, ha idegenforgalmi célokra használnák fel a szép, de egyre romló állapotban lévő épületet Dr. Karakó László Múltban élő szövetkezet I A megmaradt állomány
