Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-18 / 65. szám

Háttér 1998. március 18., szerda Bármikor, bárhol lángba borulhatunk Szabó Zoltán (Új Kelet) A gazdaságunk valamennyi ágazatára kihaló működési nehézségek és gondok, a szű­kös fejlesztési lehetőségek alapvetően meghatározzák a tűzvédelem helyzetét - hang­zott el Budapesten a Securex ’98 biztonságtechnikai kiállí­táson. Tavaly a tűzoltók be­avatkozását mintegy 41 500 esetben kellett igénybe ven­ni. Ezen belül a tűzesetek szá­ma 26 728 volt, ami a tízéves átlagot 5 ezer eseménnyel ha­ladta meg. A műszaki mentést igénylő esetek száma 8272 volt, amely 1990-től folyama­tos emelkedést mutat. Ehhez hasonlóan alakult a vaklár­mák száma is, tavaly 6500 esetben érkezett téves riasztás a vörös kakas őreihez. A tűz­esetek során 542 fő sérült meg, ebből 177 személy elhunyt. A privatizáció kezdeti sza­kaszában a tűzvédelem terü­letén tapasztalt negatív jelen­ségek egy része még ma is jól érzékelhető. A munkáltatók egy részénél a tulajdonosi szemlélet ezen a területen is kezd megerősödni, bár több­ségük ma sem érzi igazán a felelősségét a dolgozók tűz­megelőzési és -elhárítási felké­szítésében, a saját, illetve a kör­nyezetének a tűzbiztonságáért. A megmaradt nagyüzemek­ben jelentősebb korszerűsítés nélkül folytatják korábbi tevé­kenységüket, illetve a profilvál­tást nem követte a tűzbiztonsá­gi feltételek kialakítása. A mező- gazdaságban dolgozók egyre elavullabb gépeket használnak, a felhasználás céljának gyakran nem megfelelő létesítmények számos esetben komoly ve­szélyforrást jelentenek. Nagyon kevés helyen gondoskodtak a szinte elengedhetetlen oltóvíz- hálózatról, hiányoznak a korsze­rű riasztó- és beavatkozó-rend­szerek. Az erdészetek a tulaj­donváltásból eredően nem kellően felkészültek, a tűz oltá­sára a gazdálkodók nem rendel­keznek a megfelelő szervezet­tel és felszereltséggel. Valamennyi közlekedési ága­zat általános jellemzője a lerom­lott jámríípark. Változatlanul nem oldódott meg a veszélyes anya­gok biztonságos közúti és vasúti szállítása. A kisvállalkozók által működtetett kereskedelmi cégek döntő többsége nem felel meg a biztonsági feltételeknek. Az utóbbi időben rendkívüli veszély okozója a gátlástalan konkurenciaharc: esetenként a rivális üzletét felgyújtják, fel­robbantják. A lakóházak tűzvédelmi hely­zete is folyamatosan romlik az önkonnányzati tulajdonú laká­sok értékesítésével, mert az új tulajdonosoknak sok esetben a törlesztőrészletek fizetésére sincs elegendő pénzük, így na­gyon kevés jut felújításra, az ener­giahálózat korszerűsítésére. Tavaly a hivatásos tűzoltósá­gok szervezeti rendszere stabili­zálódott. Kiadták az állami és az önkormányzati tűzoltóságok személyzetiállomány-tábláit. Az önkormányzati tűzoltóságok normatív finanszírozási rendje bevált, jelenleg a megyei pa­rancsnokságok normatíváinak kidolgozása folyik. f -------------­Az óvodában Ákos meg­kérdőjelezhetetlenül a menő macho. Nagycsoportos, de utána bomlik minden lány. A legkisebbtől a legnagyob- bakig. O méltósággal tűri ezt az állapotot, mi több, ki is használja rajongói kedves­kedéseit. Mert Ákos min­denkitől kap almát, cukrot, játékot, de a legfontosabb, időnként egy puszit. E nő- dömping közepette azonban Ákos érző szívének is enge­delmeskedik, időnként kizá­rólagos szerelmével tüntet ki egy-egy éppen legkedve­sebbnek minősülő leányzót. Van is vetélkedés, Ákos - szó se róla, elég korán - megtanulja, hogy a kedves­séggel, a büszke kitartással komoly sikereket érhet el, az előnyökről nem is beszélve. V Böbe, aki éppen a kis- és a nagycsoport határán van, szintén rajong Ákosért. Nem is mulaszt el egyetlen alkalmai sem, hogy kifejezze iránti bimbózó érzel­meit. De valahogy a dolog nem úgy sike­rül, ahogy Böbe sze­retné. Ha nem is el­lenállásra, de mindenképpen tartózkodás­ra készteti a fiút, aki a hódolatot még elfogadja, de láthatóan el­lenszolgáltatásokra nem hajlan­dó. Böbe így szomorú és tépe- lődő, nem tudja, mi az oka en­nek a hűvös állapotnak. Pedig - mindenki mondja - szép is, okos is, kedves is. Hát akkor hol a baj? Ilyen gondolatoktól hajtva, egy­szer- mindent egy lapra téve fel - odasettenkedik Ákoshoz, akit meg akar puszilni. A fiú hátra­hőköl, és csak ennyit mond, kis megvetéssel a hangjában: Hagyjál, Te cumizol! A drá­ma teljes. Böbe magába ros- kad. A cumi. Amit otthol is el akarnak tőle ven­ni. Amit minden szülői be­folyás el­lenére megtartott. Mert a cumi... Nos, ez a nagy szenvedély. Amitől nem és nem akar meg­válni. És most itt a nagy és fel­oldhatatlannak tűnő konflik­tus. Böbe áll. Megverten. Té- pelődve. A döntés pillanata ez. Ákos vagy cumi. Puszi vagy a megvetés. Aztán Böbe megin­dul. Dadus felé. Akit az óvo­dában a legjobban szeret. A dadus látja, hogy valami gond----- ' ,--------------: Á va n. De nem kérdez. Vár. És aztán Böbe megszólal: - Itt a cumi. Dobd ki! Aztán Böbe visszamegy ját­szani. Cumi nélkül. Mint egy felnőtt hölgy. Egy-kct nap után szívtipró Ákos észreveszi a nagy változást. Aztán ő kez­deményez. És kitör a nagy, az j igazi szerelem. Otthon nem ér­tik a dolgot. Böbe nem cumi­zik. De énekel, mindenféle dal­lamon harsogja, hogy Nagy szerelem, Ákosom, Te drága... Gyanút fognak. Igen, itt valami nagy csoda történt. Ákos elérte azt, amit a szülői szigor nem. Hát igen, az az igaz szerelem. Dadus persze a cumit nem dobta el. Eltette. Hátha egy­szer véget ér ez a láz. És ak­kor... Nos, a bánatban talán újrakell azarondacumi. Vagy mégse? Igaz szerelem Bürget Lajos élménye Nekem tetszik „a Kovács” Bürget Lajos jegyzete Nekem tetszik „a Kovács”. Aki biztos anyagi hátterére építve, keményen nekilá­tott a magyar foci megrefor­málásának. Kevés partner­rel, sok iriggyel, ellenféllel, mi több, ellenséggel. Mert Kovács nem lacafacázik. Ha kell, nekimegy Bodnárnak, ha úgy kívánja az élet, nem kíméli azt a sok kivénhedt focistáedzőt sem. Nem, mert tudja, hogy ha valamit el akar érni, akkor nem lehet kisasszonykodni. Az a bizo­nyos magyar focimaffia, amiből olyan sokan éltek jól, megmutatta, mire képes. Szétvert valamit, ami pedig egykor egészen jó volt. Ko­vács nem a magyar fociból fog élni. Ő anyagilag füg­getlen. Szabad. Nem speku­lál végkielégítésre, munka­bérre, külön juttatásra. Neki van mit a tejbe aprítani, és ezért tud kemény lenni. Kétségtelen: fura figura. Mondhatni: unikum. Ha az ember jól belegondol, sok Kovács kellene ahhoz, hogy mindenütt rend le­gyen. O meg meri mondani, ha valamelyik egyesület nem fizeti a köztartozást, levon három pontot, majd még hármat, aztán ki-ki me­het a maga útjára. Még ak­kor is, ha csak négy együt­tes fejezi be a bajnokságot. Igaza van. Miért tartsam én el azt a sok falábút és ud­vartartását. Képzeljük el, hogy az állam azt mondja: aki nem fizeti a köztartozá­sát, azt a céget először és másodszor megbüntetem, aztán kizárom a gazdasági életből. Menjen, ahová akar. Gondolom, fizetne a sok semmirekellő. Szóval nekem tetszik „a Kovács”. Nem hajlik meg te­kintélyek előtt. Megtanulta, sikert csak teljesítménnyel lehet elérni. Mint Európá­ban mindenütt, a foci üzlet, aki rossz, azt nyelje el a fe­ledés. Szeretnék sok Ková­csot látni. Jó lenne, ha sok olyan politikus szalad­gálna köztünk, aki senki­től nem függ anyagilag. Aki profi. Ha csupa olyan rendőrünk lenne, aki a béréből úgy élne meg, hogy ne keveredne bűnö­zők közé. Örvendenénk, ha sok olyan hírlapírónk lenne, aki nem prostitu- álná magát cikknek álcá­zott PR-művekkel. Igazi sikerforrás lenne, ha a döntéshozók csak a célt mérlegelnék, és nem ken­nék el a felelősséget, nem hódolnának a kapcsolati tőkének. Kovács belevágott. Szi­szegnek is szépen. Hogy mi lesz az eredmény? Többesélyes. Vagy enge­dik, cs akkor elérheti, amit tervez. Vagy olyan széles egységfront alakul ki ellene, hogy megutálja az egészet. Az is elképzel­hető, hogy a legjobb szán­déka is zátonyra fut. Csak egy nem képzelhető el: az, hogy behódol valakiknek. Mert ez a Kovács nem ije­dős. Neki van hová vissza­vonulnia. Van tartása. Ko­vács nem sportdiplomata, de most nem is arra van szükség. Kovács vasas. A távlatokban gondol­kodót nem mindig kíséri üdvrivalgás. A nép gyors sikert akar. Azonnali győ­zelmet. Ez azonban most illúzió. Valahol az alapok­nál kell kezdeni. Olyan ez, mint egy új cég megalapí­tása, amiben viszont Ko­vácsnak van gyakorlata. Most csak az kell, hogy a focit valóban szeretők el­higgyék: képes rá. Hogy elviseljék: évek is kell- hetnek a sikerig. Hogy tu­domásul vegyék: bebeto­nozott kedvenceket nyel cl a piac. És meg kell ba­rátkozni azzal, hogy név­telen fiatalok jönnek majd elő, világot megváltó szándékkal. Talán sok Kovácsra kell várni. Egy azonban biztos: én szere­lem Kovácsot. „Gyarapodásunk zálogháza” Palotai István (Új Kelet) Viszonylag rövid előkészítő munka után újabb, kimondot­tan klasszikus kapitalista típu­sú pénzintézet kezdte-meg a na­pokban működését hazánkban: a Földhitel Jelzálog Bank. A modernebbnél modernebb ban­ki rendszerek között a földhi­tel-jelzálog bankok igazi „ős­kövületnek” számítanak, azon­ban ez semmiképp nem von le az értékükből. Megalakításuk­hoz - természetesen az állam­nak leteti opciós összegen felül - nincs szükség különösen nagy alaptőkére, hiszen a pénz moz­gása e banktípusok esetében egyszerű, kiszámítható cs nyu­godt folyamai, ami az alaptőke folyamatos feltöltését teszi lehetővé. Fedezeti állományuk a kihelyezett kölcsönök föld- és ingatlanfedezetének köszön­hetően sziklaszilárd, hiszen a bejegyzett jelzálogok teljes biz­tonságot nyújtanak. Az indulás­kor folyósítóit kölcsönöknek köszönhetően a bank kezdő alaptőkéje jelzálogjegyekben testesül meg, amelyek aztán - akárcsak a szabadpiaci részvé­nyek - bárki számára elérhetők, megvehetők. Az így szerzett bevételekből a bank újabb hi­teleket ad ki, amiért újabb jel­zálogjegyeket kap, magyarán öngerjesztő rendszerű. Nyilván­való, hogy a jelzálogbankok annál frappánsabban és biztonsá­gosabban működnek, minél na­gyobb a zálogállományuk, így az­tán sokkal érdekeltebbek a kölcsö­nök kihelyezésében, mint általában a lakossági és az üzleti bankok, ame­lyeknek egyéb, jól jövedelmező be­vételi fonásaik is vannak. Ezért az­tán ez a banktípus mindenütt a vi­lágon közkedvelt, és igazi nép­banknak tekinthető. Ilyen híres, régi pénzintézet például az oszt­rák Hypo Bank, a svéd Hypoteket Bank, a brazil Hippo Banc de Brasil vagy a dán Hyppe Credit, az Uni Bank leányvállalata. Hozzá kell tenni, hogy a vilá­gon hasonló tevékenységgel nem kizárólag bankok, hanem kisebb pénzintézetek is foglalkoznak - meglehetős sikerrel. A „hypobankok” - a föld-, hi­tel- és jelzálogbankok - működé­sének feltétele, hogy a telekköny­vi cs a földhivatali bejegyzések naprakészek legyenek, és a minden­kort napi állapotot tükrözzek. Ezen a téren bőven van mit tennünk, ha nem akarunk senkii kirekeszlcni a rendszer adta lehetőségekből. A jelzálogbankok megjelené­se Magyarországon minden bi­zonnyal felgyorsítja majd a földhi­vatalok munkáját, hiszen a közös érdek mentén a bankok - például modem adatfeldolgozó gépi rend­szerekkel - nyilván segíteni fog­ják őket. Természetesen, mint min­denhez, a pénzvilág területén a jel­zálogbankok működéséhez okvet­lenül szükség van az emberek bizal­mára. A sikeres kezdéshez hazánk­ban minden bizonnyal először az építményi ingatlanokra felvett jel- záloghitelek jöhetnek számításba, hiszen kézenfekvő lehetőségeket kínálnak. Egy példa: a szülők jelzá­loghitelt vesznek fel a házukra, és az így kapott összegből könnyedén felépíthetik gyerekük házát. A tör­lesztés már értelemszerűen a fiata­lok dolga. A tranzakciónak a szü­lőkre nézve nincs különösebb ve­szélye, hiszen ha a fiatalok háza el­készült, a jelzálogot át lehet tenni az ő házukra - legalábbis a vilá­gon mindenütt a „normális” hypo- bankoknál ez élő lehetőség. Ugyan­ez a rendszer és módszer érvényes a cégek jelzáloghitel-felvételeire is, tűni azt jelentheti, hogy a beruhá­zások terén komoly fejlődés kez­dődhet el. Az eddig oly sok problé­mát és keserűséget okozó forgótő­kehiány is megszűnhet, és a várva váll műszaki, technikai fejlesztések lehetősége is karnyújtásnyira lesz. A forgótőke gyarapodása tisztessé­gesebbé és nyugodtabbá leheli a versenyt, a fejlesztések pedig nagy­ban javíthatják a termelékenysé­get és a minőséget, ami exportunk növekedését eredményezhet i. Az egyetlen kérdőjel sajnos is­mét a vidék, a mezőgazdaság mi­att adódik. Hiába kézenfekvő a megoldás, amikor a földre fölvett jelzáloghitelből át lehel alakítani a termelés struktúráját, gépeket le­hel vásárolni, félő, hogy az ilyes­mihez nem szokott magyar paraszt­ság nem fogja ezt a lehetőséget (sem) kihasználni, földjét semmi kincsért nem lesz hajlandó jelzá­loggal terhelni. Remélhetőleg azonban ez az ősi „rettegés” idővel elmúlik, és a Földhitel és Jelzálog Bank kínálta lehetőségek az agrárium égető problémáira is megoldást hoznak. Egy kérdés azonban még meg­válaszolásra vár. Nevezetesen az, hogy a most megnyílt magyar Hypo Bank a klasszikus európai vagy a modem amerikai rendszer­ben kíván-e működni? Mert bár a klasszikus tevékenységi forma is óriási segítséget nyújtana - ami­kor csak a már tulajdonban lévő ingatlanokra vehető fel jelzálog­kölcsön -, az igazi profi módszer az amerikai és a merkantilista szemlélet szülte hypobankrcnd- szer lenne, amely önrész nélküli hitelt ad a megvásárolandó ingat­lanokra, beruházási eszközökre, és így közvetlenül arra jegyzi be a jelzálogot. Az idő haladtával, ahogy a kamat- és hiteltörlesztés történik, csökken az így vásárolt ingatlanok jelzálogterhe is. Ma már van erre is korlátozott körű gya­korlat, méghozzá az autókereske­delemben. A nulla forintos, illető­leg alacsony, tíz-húsz százalékos kezdő befizetésre vásárolt gépko­csik gyakorlatilag jelzáloggal ter­heltek a teljes összeg kifizetéséig. Az ilyen gépkocsivásárlásokat fi­nanszírozó pénzintézetek - mint például az Argenta, a Merkantil Bank vagy a Reál Bank - mind­ezek ellenére mégsem nevezhetők igazi jelzálogbankoknak, hiszen egyrészt csak gépkocsikra és gé­pekre szakosodtak, másrészt pedig csak rövid-, illetve közepes lejára­tú hiteleket adnak, arról nem is szólva, hogy kamatlábaik megle­hetősen magasak. Egy igazi hypobank, így re­mélhetőleg a most megnyílt Föld­hitel és Jelzálog Bank is hosszú, esetleg több évtizedes futamidők­kel és a gazdasági környezet adta lehetőségek szerinti legalacso­nyabb kamatlábakkal számol. Te­heti, hiszen gyarapodása alapja nem a gyors és keményen jöve­delmező pénzforgás, hanem az ál­lomány fokozatos növelése. Az a hiedelem pedig, miszerint a hypobankok kíméletlen partne­rek, részletfizetési nehézségek ese­tén azonnal lecsapnak az ingatlan­ra, és érvényesítik jelzálogjogukat, nem fedi a valóságot, mert min­denütt a világon ami törekszenek, akár átütemezéssel is, hogy meg­oldják az ügyfél problémáját. Természetesen, ha nyilvánva­lóvá válik, hogy az ügyfélnek nem áll szándékában fizetési kötelezettségének eleget tenni, vagy ha valóban teljes és re­ménytelenül visszavonhatatlan fizetésképtelenség állt elő, akkor a jelzálogbankok is kénytelenek rátenni a kezüket a hitellel terhelt ingatlanokra. Ez azonban, mint azt nagyon is jól tudjuk, nem csak a hypobankok „szokása”. Egy dolog azonban kétség­telen: a jelzálogbankok által kibocsátott hitelekkel nem le­het csak úgy „meglépni” egy esetleges öncsőd bejelentésével nem lehet a felvett pénzeket „kimenteni”. Ezért aztán a hypobankok a gazdaság szilárd pillérei, olyan pénzintézetek, amelyeket soha nem kell bankkonszolidációk­kal megmenteni, magyarán: az államkasszából pénzzel tömni. Az első magyar jelzálogbank megszületését ezért hát nyu­godt szívvel köszönthetjük, annál is inkább, mert a gazda­ság és a beruházási kedv fellen­dítése mellett végre egy olyan rendszerben működő bank ez, amelyik - hajói vezetik - fügét képes mutatni a csalóknak, az ügyeskedőknek, sőt a pénzvi­lág sáros kezű mágusainak is.

Next

/
Thumbnails
Contents