Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-18 / 65. szám
Háttér 1998. március 18., szerda Bármikor, bárhol lángba borulhatunk Szabó Zoltán (Új Kelet) A gazdaságunk valamennyi ágazatára kihaló működési nehézségek és gondok, a szűkös fejlesztési lehetőségek alapvetően meghatározzák a tűzvédelem helyzetét - hangzott el Budapesten a Securex ’98 biztonságtechnikai kiállításon. Tavaly a tűzoltók beavatkozását mintegy 41 500 esetben kellett igénybe venni. Ezen belül a tűzesetek száma 26 728 volt, ami a tízéves átlagot 5 ezer eseménnyel haladta meg. A műszaki mentést igénylő esetek száma 8272 volt, amely 1990-től folyamatos emelkedést mutat. Ehhez hasonlóan alakult a vaklármák száma is, tavaly 6500 esetben érkezett téves riasztás a vörös kakas őreihez. A tűzesetek során 542 fő sérült meg, ebből 177 személy elhunyt. A privatizáció kezdeti szakaszában a tűzvédelem területén tapasztalt negatív jelenségek egy része még ma is jól érzékelhető. A munkáltatók egy részénél a tulajdonosi szemlélet ezen a területen is kezd megerősödni, bár többségük ma sem érzi igazán a felelősségét a dolgozók tűzmegelőzési és -elhárítási felkészítésében, a saját, illetve a környezetének a tűzbiztonságáért. A megmaradt nagyüzemekben jelentősebb korszerűsítés nélkül folytatják korábbi tevékenységüket, illetve a profilváltást nem követte a tűzbiztonsági feltételek kialakítása. A mező- gazdaságban dolgozók egyre elavullabb gépeket használnak, a felhasználás céljának gyakran nem megfelelő létesítmények számos esetben komoly veszélyforrást jelentenek. Nagyon kevés helyen gondoskodtak a szinte elengedhetetlen oltóvíz- hálózatról, hiányoznak a korszerű riasztó- és beavatkozó-rendszerek. Az erdészetek a tulajdonváltásból eredően nem kellően felkészültek, a tűz oltására a gazdálkodók nem rendelkeznek a megfelelő szervezettel és felszereltséggel. Valamennyi közlekedési ágazat általános jellemzője a leromlott jámríípark. Változatlanul nem oldódott meg a veszélyes anyagok biztonságos közúti és vasúti szállítása. A kisvállalkozók által működtetett kereskedelmi cégek döntő többsége nem felel meg a biztonsági feltételeknek. Az utóbbi időben rendkívüli veszély okozója a gátlástalan konkurenciaharc: esetenként a rivális üzletét felgyújtják, felrobbantják. A lakóházak tűzvédelmi helyzete is folyamatosan romlik az önkonnányzati tulajdonú lakások értékesítésével, mert az új tulajdonosoknak sok esetben a törlesztőrészletek fizetésére sincs elegendő pénzük, így nagyon kevés jut felújításra, az energiahálózat korszerűsítésére. Tavaly a hivatásos tűzoltóságok szervezeti rendszere stabilizálódott. Kiadták az állami és az önkormányzati tűzoltóságok személyzetiállomány-tábláit. Az önkormányzati tűzoltóságok normatív finanszírozási rendje bevált, jelenleg a megyei parancsnokságok normatíváinak kidolgozása folyik. f -------------Az óvodában Ákos megkérdőjelezhetetlenül a menő macho. Nagycsoportos, de utána bomlik minden lány. A legkisebbtől a legnagyob- bakig. O méltósággal tűri ezt az állapotot, mi több, ki is használja rajongói kedveskedéseit. Mert Ákos mindenkitől kap almát, cukrot, játékot, de a legfontosabb, időnként egy puszit. E nő- dömping közepette azonban Ákos érző szívének is engedelmeskedik, időnként kizárólagos szerelmével tüntet ki egy-egy éppen legkedvesebbnek minősülő leányzót. Van is vetélkedés, Ákos - szó se róla, elég korán - megtanulja, hogy a kedvességgel, a büszke kitartással komoly sikereket érhet el, az előnyökről nem is beszélve. V Böbe, aki éppen a kis- és a nagycsoport határán van, szintén rajong Ákosért. Nem is mulaszt el egyetlen alkalmai sem, hogy kifejezze iránti bimbózó érzelmeit. De valahogy a dolog nem úgy sikerül, ahogy Böbe szeretné. Ha nem is ellenállásra, de mindenképpen tartózkodásra készteti a fiút, aki a hódolatot még elfogadja, de láthatóan ellenszolgáltatásokra nem hajlandó. Böbe így szomorú és tépe- lődő, nem tudja, mi az oka ennek a hűvös állapotnak. Pedig - mindenki mondja - szép is, okos is, kedves is. Hát akkor hol a baj? Ilyen gondolatoktól hajtva, egyszer- mindent egy lapra téve fel - odasettenkedik Ákoshoz, akit meg akar puszilni. A fiú hátrahőköl, és csak ennyit mond, kis megvetéssel a hangjában: Hagyjál, Te cumizol! A dráma teljes. Böbe magába ros- kad. A cumi. Amit otthol is el akarnak tőle venni. Amit minden szülői befolyás ellenére megtartott. Mert a cumi... Nos, ez a nagy szenvedély. Amitől nem és nem akar megválni. És most itt a nagy és feloldhatatlannak tűnő konfliktus. Böbe áll. Megverten. Té- pelődve. A döntés pillanata ez. Ákos vagy cumi. Puszi vagy a megvetés. Aztán Böbe megindul. Dadus felé. Akit az óvodában a legjobban szeret. A dadus látja, hogy valami gond----- ' ,--------------: Á va n. De nem kérdez. Vár. És aztán Böbe megszólal: - Itt a cumi. Dobd ki! Aztán Böbe visszamegy játszani. Cumi nélkül. Mint egy felnőtt hölgy. Egy-kct nap után szívtipró Ákos észreveszi a nagy változást. Aztán ő kezdeményez. És kitör a nagy, az j igazi szerelem. Otthon nem értik a dolgot. Böbe nem cumizik. De énekel, mindenféle dallamon harsogja, hogy Nagy szerelem, Ákosom, Te drága... Gyanút fognak. Igen, itt valami nagy csoda történt. Ákos elérte azt, amit a szülői szigor nem. Hát igen, az az igaz szerelem. Dadus persze a cumit nem dobta el. Eltette. Hátha egyszer véget ér ez a láz. És akkor... Nos, a bánatban talán újrakell azarondacumi. Vagy mégse? Igaz szerelem Bürget Lajos élménye Nekem tetszik „a Kovács” Bürget Lajos jegyzete Nekem tetszik „a Kovács”. Aki biztos anyagi hátterére építve, keményen nekilátott a magyar foci megreformálásának. Kevés partnerrel, sok iriggyel, ellenféllel, mi több, ellenséggel. Mert Kovács nem lacafacázik. Ha kell, nekimegy Bodnárnak, ha úgy kívánja az élet, nem kíméli azt a sok kivénhedt focistáedzőt sem. Nem, mert tudja, hogy ha valamit el akar érni, akkor nem lehet kisasszonykodni. Az a bizonyos magyar focimaffia, amiből olyan sokan éltek jól, megmutatta, mire képes. Szétvert valamit, ami pedig egykor egészen jó volt. Kovács nem a magyar fociból fog élni. Ő anyagilag független. Szabad. Nem spekulál végkielégítésre, munkabérre, külön juttatásra. Neki van mit a tejbe aprítani, és ezért tud kemény lenni. Kétségtelen: fura figura. Mondhatni: unikum. Ha az ember jól belegondol, sok Kovács kellene ahhoz, hogy mindenütt rend legyen. O meg meri mondani, ha valamelyik egyesület nem fizeti a köztartozást, levon három pontot, majd még hármat, aztán ki-ki mehet a maga útjára. Még akkor is, ha csak négy együttes fejezi be a bajnokságot. Igaza van. Miért tartsam én el azt a sok falábút és udvartartását. Képzeljük el, hogy az állam azt mondja: aki nem fizeti a köztartozását, azt a céget először és másodszor megbüntetem, aztán kizárom a gazdasági életből. Menjen, ahová akar. Gondolom, fizetne a sok semmirekellő. Szóval nekem tetszik „a Kovács”. Nem hajlik meg tekintélyek előtt. Megtanulta, sikert csak teljesítménnyel lehet elérni. Mint Európában mindenütt, a foci üzlet, aki rossz, azt nyelje el a feledés. Szeretnék sok Kovácsot látni. Jó lenne, ha sok olyan politikus szaladgálna köztünk, aki senkitől nem függ anyagilag. Aki profi. Ha csupa olyan rendőrünk lenne, aki a béréből úgy élne meg, hogy ne keveredne bűnözők közé. Örvendenénk, ha sok olyan hírlapírónk lenne, aki nem prostitu- álná magát cikknek álcázott PR-művekkel. Igazi sikerforrás lenne, ha a döntéshozók csak a célt mérlegelnék, és nem kennék el a felelősséget, nem hódolnának a kapcsolati tőkének. Kovács belevágott. Sziszegnek is szépen. Hogy mi lesz az eredmény? Többesélyes. Vagy engedik, cs akkor elérheti, amit tervez. Vagy olyan széles egységfront alakul ki ellene, hogy megutálja az egészet. Az is elképzelhető, hogy a legjobb szándéka is zátonyra fut. Csak egy nem képzelhető el: az, hogy behódol valakiknek. Mert ez a Kovács nem ijedős. Neki van hová visszavonulnia. Van tartása. Kovács nem sportdiplomata, de most nem is arra van szükség. Kovács vasas. A távlatokban gondolkodót nem mindig kíséri üdvrivalgás. A nép gyors sikert akar. Azonnali győzelmet. Ez azonban most illúzió. Valahol az alapoknál kell kezdeni. Olyan ez, mint egy új cég megalapítása, amiben viszont Kovácsnak van gyakorlata. Most csak az kell, hogy a focit valóban szeretők elhiggyék: képes rá. Hogy elviseljék: évek is kell- hetnek a sikerig. Hogy tudomásul vegyék: bebetonozott kedvenceket nyel cl a piac. És meg kell barátkozni azzal, hogy névtelen fiatalok jönnek majd elő, világot megváltó szándékkal. Talán sok Kovácsra kell várni. Egy azonban biztos: én szerelem Kovácsot. „Gyarapodásunk zálogháza” Palotai István (Új Kelet) Viszonylag rövid előkészítő munka után újabb, kimondottan klasszikus kapitalista típusú pénzintézet kezdte-meg a napokban működését hazánkban: a Földhitel Jelzálog Bank. A modernebbnél modernebb banki rendszerek között a földhitel-jelzálog bankok igazi „őskövületnek” számítanak, azonban ez semmiképp nem von le az értékükből. Megalakításukhoz - természetesen az államnak leteti opciós összegen felül - nincs szükség különösen nagy alaptőkére, hiszen a pénz mozgása e banktípusok esetében egyszerű, kiszámítható cs nyugodt folyamai, ami az alaptőke folyamatos feltöltését teszi lehetővé. Fedezeti állományuk a kihelyezett kölcsönök föld- és ingatlanfedezetének köszönhetően sziklaszilárd, hiszen a bejegyzett jelzálogok teljes biztonságot nyújtanak. Az induláskor folyósítóit kölcsönöknek köszönhetően a bank kezdő alaptőkéje jelzálogjegyekben testesül meg, amelyek aztán - akárcsak a szabadpiaci részvények - bárki számára elérhetők, megvehetők. Az így szerzett bevételekből a bank újabb hiteleket ad ki, amiért újabb jelzálogjegyeket kap, magyarán öngerjesztő rendszerű. Nyilvánvaló, hogy a jelzálogbankok annál frappánsabban és biztonságosabban működnek, minél nagyobb a zálogállományuk, így aztán sokkal érdekeltebbek a kölcsönök kihelyezésében, mint általában a lakossági és az üzleti bankok, amelyeknek egyéb, jól jövedelmező bevételi fonásaik is vannak. Ezért aztán ez a banktípus mindenütt a világon közkedvelt, és igazi népbanknak tekinthető. Ilyen híres, régi pénzintézet például az osztrák Hypo Bank, a svéd Hypoteket Bank, a brazil Hippo Banc de Brasil vagy a dán Hyppe Credit, az Uni Bank leányvállalata. Hozzá kell tenni, hogy a világon hasonló tevékenységgel nem kizárólag bankok, hanem kisebb pénzintézetek is foglalkoznak - meglehetős sikerrel. A „hypobankok” - a föld-, hitel- és jelzálogbankok - működésének feltétele, hogy a telekkönyvi cs a földhivatali bejegyzések naprakészek legyenek, és a mindenkort napi állapotot tükrözzek. Ezen a téren bőven van mit tennünk, ha nem akarunk senkii kirekeszlcni a rendszer adta lehetőségekből. A jelzálogbankok megjelenése Magyarországon minden bizonnyal felgyorsítja majd a földhivatalok munkáját, hiszen a közös érdek mentén a bankok - például modem adatfeldolgozó gépi rendszerekkel - nyilván segíteni fogják őket. Természetesen, mint mindenhez, a pénzvilág területén a jelzálogbankok működéséhez okvetlenül szükség van az emberek bizalmára. A sikeres kezdéshez hazánkban minden bizonnyal először az építményi ingatlanokra felvett jel- záloghitelek jöhetnek számításba, hiszen kézenfekvő lehetőségeket kínálnak. Egy példa: a szülők jelzáloghitelt vesznek fel a házukra, és az így kapott összegből könnyedén felépíthetik gyerekük házát. A törlesztés már értelemszerűen a fiatalok dolga. A tranzakciónak a szülőkre nézve nincs különösebb veszélye, hiszen ha a fiatalok háza elkészült, a jelzálogot át lehet tenni az ő házukra - legalábbis a világon mindenütt a „normális” hypo- bankoknál ez élő lehetőség. Ugyanez a rendszer és módszer érvényes a cégek jelzáloghitel-felvételeire is, tűni azt jelentheti, hogy a beruházások terén komoly fejlődés kezdődhet el. Az eddig oly sok problémát és keserűséget okozó forgótőkehiány is megszűnhet, és a várva váll műszaki, technikai fejlesztések lehetősége is karnyújtásnyira lesz. A forgótőke gyarapodása tisztességesebbé és nyugodtabbá leheli a versenyt, a fejlesztések pedig nagyban javíthatják a termelékenységet és a minőséget, ami exportunk növekedését eredményezhet i. Az egyetlen kérdőjel sajnos ismét a vidék, a mezőgazdaság miatt adódik. Hiába kézenfekvő a megoldás, amikor a földre fölvett jelzáloghitelből át lehel alakítani a termelés struktúráját, gépeket lehel vásárolni, félő, hogy az ilyesmihez nem szokott magyar parasztság nem fogja ezt a lehetőséget (sem) kihasználni, földjét semmi kincsért nem lesz hajlandó jelzáloggal terhelni. Remélhetőleg azonban ez az ősi „rettegés” idővel elmúlik, és a Földhitel és Jelzálog Bank kínálta lehetőségek az agrárium égető problémáira is megoldást hoznak. Egy kérdés azonban még megválaszolásra vár. Nevezetesen az, hogy a most megnyílt magyar Hypo Bank a klasszikus európai vagy a modem amerikai rendszerben kíván-e működni? Mert bár a klasszikus tevékenységi forma is óriási segítséget nyújtana - amikor csak a már tulajdonban lévő ingatlanokra vehető fel jelzálogkölcsön -, az igazi profi módszer az amerikai és a merkantilista szemlélet szülte hypobankrcnd- szer lenne, amely önrész nélküli hitelt ad a megvásárolandó ingatlanokra, beruházási eszközökre, és így közvetlenül arra jegyzi be a jelzálogot. Az idő haladtával, ahogy a kamat- és hiteltörlesztés történik, csökken az így vásárolt ingatlanok jelzálogterhe is. Ma már van erre is korlátozott körű gyakorlat, méghozzá az autókereskedelemben. A nulla forintos, illetőleg alacsony, tíz-húsz százalékos kezdő befizetésre vásárolt gépkocsik gyakorlatilag jelzáloggal terheltek a teljes összeg kifizetéséig. Az ilyen gépkocsivásárlásokat finanszírozó pénzintézetek - mint például az Argenta, a Merkantil Bank vagy a Reál Bank - mindezek ellenére mégsem nevezhetők igazi jelzálogbankoknak, hiszen egyrészt csak gépkocsikra és gépekre szakosodtak, másrészt pedig csak rövid-, illetve közepes lejáratú hiteleket adnak, arról nem is szólva, hogy kamatlábaik meglehetősen magasak. Egy igazi hypobank, így remélhetőleg a most megnyílt Földhitel és Jelzálog Bank is hosszú, esetleg több évtizedes futamidőkkel és a gazdasági környezet adta lehetőségek szerinti legalacsonyabb kamatlábakkal számol. Teheti, hiszen gyarapodása alapja nem a gyors és keményen jövedelmező pénzforgás, hanem az állomány fokozatos növelése. Az a hiedelem pedig, miszerint a hypobankok kíméletlen partnerek, részletfizetési nehézségek esetén azonnal lecsapnak az ingatlanra, és érvényesítik jelzálogjogukat, nem fedi a valóságot, mert mindenütt a világon ami törekszenek, akár átütemezéssel is, hogy megoldják az ügyfél problémáját. Természetesen, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az ügyfélnek nem áll szándékában fizetési kötelezettségének eleget tenni, vagy ha valóban teljes és reménytelenül visszavonhatatlan fizetésképtelenség állt elő, akkor a jelzálogbankok is kénytelenek rátenni a kezüket a hitellel terhelt ingatlanokra. Ez azonban, mint azt nagyon is jól tudjuk, nem csak a hypobankok „szokása”. Egy dolog azonban kétségtelen: a jelzálogbankok által kibocsátott hitelekkel nem lehet csak úgy „meglépni” egy esetleges öncsőd bejelentésével nem lehet a felvett pénzeket „kimenteni”. Ezért aztán a hypobankok a gazdaság szilárd pillérei, olyan pénzintézetek, amelyeket soha nem kell bankkonszolidációkkal megmenteni, magyarán: az államkasszából pénzzel tömni. Az első magyar jelzálogbank megszületését ezért hát nyugodt szívvel köszönthetjük, annál is inkább, mert a gazdaság és a beruházási kedv fellendítése mellett végre egy olyan rendszerben működő bank ez, amelyik - hajói vezetik - fügét képes mutatni a csalóknak, az ügyeskedőknek, sőt a pénzvilág sáros kezű mágusainak is.
