Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-03 / 52. szám
Hazai krónika 1998. március 3., kedd Nemzetiségi Fórum MTI ___________ A m agyarországi horvátok a német és a szlovák nemzetiséggel közösen indulnak a májusi országgyűlési képviselő-választáson - tájékoztatta Kerner Lőrinc, a kisebbségek választási szövetségének elnöke hétfőn az MTI-t. A Nemzetiségi Fórum vezetője a közleményben rámutat arra: a Horvát Országos Önkormányzat az elmúlt hét végén, az Eszék melletti Bizovácban tartott közgyűlésén határozott úgy, hogy támogatja a választási szövetséget. Terveik szerint a választásokra az ország húsz választási körzetében állítanak egyéni jelöltet. Új alkotmánybírák MTI Erdei Árpádot, az ELTE jogi karának professzorát, az OVB tagját és Kiss Lászlót, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem egyetemi tanárát jelölte hétfőn este a parlament illetékes bizottsága alkotmánybírónak. A jelöltek öt frakció - MSZP, SZDSZ, Fidesz, MDF, MDNP- támogatását bírják. A jelölteket szerdán hallgatja meg az Országgyűlés alkotmány- ügyi bizottsága, és a T. Ház jövő héten kedden szavaz róluk. Gondolkodom..., tehát., vagyok! (Lehet, hogy.... rosszul?!) Tizennégyen születtünk, kilencen alapítottunk családot. Édesanyánk arra tanított, ha kapsz valamit, akkor azt meg kell köszönni, mégpedig személyesen, és nem üzengetve. Ezt jelen esetben, mint elnök, nem tudom megtartani, mivel egyesületünket, a „Nyugdíjasok Közössége” Karitatív Egyesületet az 1997. évi személyi jövedelemadó 1 százalékával nagyon sokan támogatták, de nevüket a törvény titkosította. így aztán ismeretlenül köszönjük mindazok támogatását, akik segítségünkre siettek. Mire költöttük a támogatást, a 75 720 forintot? Taglétszámunk karácsony előtt 1069 fő volt. Hét éve létezünk, bejegyezve: 1990. augusztustól. Már hagyomány, hogy szeretetcsomagot készítünk minden évben a nyugdíjas tagjaink részére. Kedves ismeretlen támogatók! Az Önök 1 százalékát is erre használtuk fel! Az összeg felhasználása előtt természetesen a kötelező illetékbélyegeket is megvásároltuk, hogy az igazolásokat megkaphassuk, így legalább az állam is jól járt az adakozó pénzéből. Ez évben is köszönjük, ha segít. Adószámunk: 19207140-2-15. Másik nagy dilemmám: Az Országgyűlés 1997. december 15-én elfogadta a CLVI törvényt! A II. fejezet 4 § (1) d. pontja kimondja: a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktólßggetlen, és azoknak anyagi támogatását nem élvezi. A törvény kiemelt részének végét értem, hiszen mi ezt már 1990-ben az alapító okiratunkban leírtuk. Az elejét viszont nem, hiszen a személyi jövedelemadó 1 százalékához ugyancsak módosítani kellett az alapszabályt: Az egyesület országgyűlési képviselőt nem indít, és nem támogat. Ez sem kristálytiszta, mert ha az egyesület gyűlésén valakiről beszélünk, akkor azt vagy támogatjuk, vagy nem. Ez már politizálás? Szabad ezt? Vagy tilos? Ha 1996-ban az augusztusi nyugdíjemelés 0,5 százalék volt, az energiaáremelés ettől lényegesen magasabb. Jelenleg az energia- és gyógyszerárak a csillagos eget súrolják, a nyugdíjak a mélytengeri béka ülő része alatt maradnak. Nem szabad egyesületen belül erről beszélni, ha közhasznú egyesület akarunk lenni? Ha ez így igaz, akkor az 1948-as fordulat éve utáni vezetőség kisinas a jelenlegihez képest, a szólásszabadság betiltását tekintve. Lehet, hogy tévedek. Elvégre a Magyar Köztársaságnak van Alkotmánya! Tisztelettel: Makara István, a Nyugdíjasok Közössége Karitatív Egyesület elnöke Tisztelt Elnök Ur! Véleményem szerint jogosan keserű levelét- utólagos enge- delmével — néhány gondolattal egészíteném ki. 1. Mivel az adakozók a törvény értelmében titkosíttattak, azt ajánlom, kövesse Karinthy Frigyes módszerét! (Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek) 2. Önök a 75 720forintnyi összeggel még „szerencsésnek” is mondhatják magukat, hiszen abból kifutja, hogy - a törvény értelmében - az országos terjesztésű napilapban közzé tegyék, hogy mire költötték az adományokat. (Képzelje milyen boldogok lehet (azok), akik még rá is kell, hogy fizessenek...) 3. A gyűléseiken pedig - hogy nehogy összeütközésbe kerüljenek ezzel a remekbeszabott és tisztán értelmezhető törvénnyel -Javaslom, beszélgessenek másról, mintáz életükről és a nehézségekről! Elvégre nyilván azért alakították az egyesületet, hogy a - mondjuk - denevérek szerelmi életéről cseréljenek eszmét... Őszinte tisztelettel: Palotai István Minimum tizenöt százalék! Kuncze Gábor a pártjáról, az esélyekről, a programról Szombaton Budapesten, a Nemzeti Sportcsarnokban tartotta programadó küldöttgyűlését a Szabaddemokraták Szövetsége. Lapunk pártpolitikai jellemzést, a választási esélyek megfogalmazását kérte Kuncze Gábortól, a pártelnök belügyminisztertől. G. K. I. (Észak Info Press)- Elnök úr! Ha a harmadik szabad választások előtt az SZDSZ politikai jelszavainak függvényében vizsgáljuk az utóbbi nyolc év történéseit, akkor a mostani szlogenjük valóban stratégiailag is hosszabb távlatokat vesz figyelembe. A forradalmi fellángolás helyett persze most az összes, a parlamentbe készülő párt a gazdasági, társadalmi és politikai stabilitást tűzi a zászlajára, de mennyiben különbözik ettől az általános jellemzéstől az SZDSZ programja?- A választók az ígéreteket az eddigi teljesítmények alapján fogják mérlegelni. Az SZDSZ már tett is valamit a hosszú távú gazdasági és társadalmi stabilitás megteremtéséért, ezért azt gondolom, hogy a stabilitás és folyamatosság jelszavai tőlünk hitelesen fognak hangozni. Közismert, hogy a szabaddemokraták mindig következetesen kiálltak a gazdasági stabilizáció mellett. 1994-ben sem ígértünk könnyű, fájdalmak nélküli átmenetet, hanem szembenéztünk a reális nehézségekkel. Ennek mára meg is lett az eredménye, a gazdasági átalakulás nehezén már túl vagyunk, a gazdaság legnagyobb része magánkézben van, megtörtént a nyugdíjreform, és úgy indult be a gazdasági növekedés, hogy áz ország pénzügyi egyensúlya nem borult fel. Meghívtak minket a NATO-ba, és Magyarországnak minden esélye megvan arra, hogy néhány éven belül az Európai Uniónak is a tagja legyen. Ez az az irány, amelyhez az SZDSZ a jövőben is ragaszkodni fog, ezt tükrözi a választási programunk és szlogenünk is. Ugyanakkor látni kell, hogy vannak olyan területek, amelyeken még komoly feladatok állnak előttünk. Első helyen az egészségügyet említem. Meggyőződésem, hogy a következő kormánynak, bármilyen összetételű lesz is, az egészségügy átalakítása lesz a legfontosabb feladata. Az egészségügyben meg kell jelennie a piaci szempontoknak is, de az állam nem hagyhatja magára rászoruló polgárait. Ehhez nagy eltökéltségre és átgondolt programra van szükség. Emellett az SZDSZ programja kiemelt helyet szán az oktatási rendszer és a közbiztonság további javításának. Itt is történt már előrelépés: elkészült az új Nemzeti alaptanterv, néhány év alatt duplájára nőtt az egyetemre járók száma, elindult a Sulinet-prog- ram... A továbbiakban gondoskodnunk kell arról, hogy a fiatal nemzedékek megfelelő nyelvtudással, versenyképes, korszerű ismeretekkel rendelkezzenek. Enélkül aligha lehet sikeres Magyarország európai integrációja. A köz- biztonság terén az SZDSZ arra törekszik, hogy a rendőrség munkájának javításához meglegyenek a szükséges anyagi eszközök és jogszabályi feltételek. Az SZDSZ-frakció olyan közbiztonsági csomagtervet mutatott be a parlamentben, amely számos komoly, előremutató reformot tartalmaz. Itt említhetem az ügyészség kormányzati felügyelet alá helyezését, a Büntető törvénykönyv módosítását, vagy a már korábban megkezdett büntetőeljárási reformot.- Belügyminiszterként is figyelemmel kísérhette az ön- kormányzatok tevékenységét, helyzetét, finanszírozási és továbblépési lehetőségét. Párt- politikai és társadalompolitikai szempontból melyek azok az alapkritériumok, amelyekkel ezen közigazgatási egységek szerepe tovább erősödhet?- Az SZDSZ ellenzékben és kormánypártként is az erős, valódi önkormányzatok programját képviselte, és továbbra is úgy gondolja, hogy a települési önkormányzatoknak kell a legfontosabb helyi feladatokat ellátniuk. Nincs szükség alapvető változtatásra az önkormányzati rendszerben, ugyanakkor bizonyos módosításokat célszerűnek tartunk. Olyan finanszírozási rendszert kell megteremteni, amely lehetővé teszi a hosszú távú tervezést, a kiszámítható gazdálkodást. Az SZDSZ azt tartja helyesnek, hogy a központi adók egyidejű csökkentése mellett az önkormányzatok költségvetésében növekedjen a helyi bevételek aránya. Növelni kell az önkormányzatok mozgásterét a helyi adók kivetésében. Az elmúlt évek megszorító gazdaságpolitikája az önkormányzatokat sem kímélte, de megfigyelhető, hogy ennek eredményeként a legtöbb helyen az ésszerűbb, jobb gazdálkodás irányába mozdultak el az önkormányzatok. Az önkormányzatoknak azonban van egy másik alapvető szerepe is. A magyar társadalom negyven évig meg volt fosztva a politizálás lehetőségétől, attól, hogy részt vegyen a helyi közügyekben. A rendszerváltás ezen a téren is lehetőséget teremtett arra, hogy az állampolgárok végre kezükbe vegyék helyi ügyeik intézését. Az önkormányzatok létfontosságú funkciója, hogy bevezetik az embereket a helyi közéletbe, a demokrácia iskolájába. Az SZDSZ képviselőjelöltjei között nagyon sok polgármester és önkormányzati képviselő van, akik személyesen ismerik a választó- polgárok gondjait, ez jól tükrözi a párt preferenciáit.- Szigetszentmiklóson, a 12-es számú választókerületben ismét egyéni képviselőjelöltként indul. Hírneve, befolyása erősítheti-e a szavazók bizalmát, vagy eddigi munkáját figyelembe véve a szavazók nem a sikeres politikusra, hanem a közösségi emberre voksolnak?- Nem hiszem, hogy a két szerep szétválasztható lenne. Már nyolc éve vagyok a kerület egyéni képviselője, és annak ellenére, hogy a belügyminiszteri teendők az időm nagy részét lefoglalták, rendszeresen megtartom képviselői fogadóóráimat, több száz ember személyes panaszait meghallgattam, egyéni kérelmekkel foglalkoztam, és sok száz levélre válaszoltam. Azt gondolom, amikor a választók szavazni fognak, a közösségi embert és az országos politikust egyaránt értékelni fogják.-A nagyobbik kormánypárt prominens személyiségei kevés kivétellel megmérettetik magukat a választók előtt. Milyen az arány az SZDSZ-ben, illetve ennek függvényében, hogyan értékelhető a politikai ismertség és a közösségi tevékenység összekapcsolása?- Az SZDSZ fontosnak tartja, hogy minden jelölt induljon egyéni választókörzetben is. Meggyőződésem, hogy ez így helyes és igazságos. A politikusnak kell hogy legyen annyi bátorsága, hogy személyesen szembenézzen a választók véleményével és ne a pártra adott szavazatokkal próbáljon meg a parlamentbe jutni. Az SZDSZ összes vezetője elindul egyéni körzetben is, ez alól csupán Demszky Gáborral tettünk - úgy gondolom, ésszerű, kivételt. O Budapest főpolgármestere, és ha elindult volna valamelyik budapesti választókerületben, ez könnyen félreértésekre adhatott volna okot, felmerülhetett volna a részrehajlás gyanúja. Ami kérdése második részét illeti, a közösségi és az országos politikusi teljesítmény egyaránt fontos. Nem lehet jó politikus az, aki egy helyi közösségben nem tudja elismertetni magát. Persze ebből a szempontból más a helyzete például egy kisváros polgár- mesterének és egy olyan jelöltnek, aki Budapest valamelyik belső kerületében méretteti meg magát, ahol az összetartozás érzése az emberek között nem annyira erős.- Noha többször feltettük már mi is ezt a kérdést, de az aktuálpolitikai helyzet, illetve annak állandó változása, mozgása miatt ismételten szeretnénk választ kapni arra, hogy milyen eredményt jósol a Szabaddemokraták Szövetségének, illetve saját magának?- Az SZDSZ változatlanul a minimum 15 százalékos eredményt tűzi ki célul, amelyre kormányzati teljesítményünk alapján reális esélyünk van. Ami egyéni esélyeimet illeti, az elmúlt két választáson aratott győzelmem alapján azt gondolom, ez alkalommal is van miben bíznom. Rendkívüli ülés MTI _________ A külügyi bizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte hétfőn Csáti György, a testület MDF-es alelnöke a vízlépcső-vitában kialakult helyzetre hivatkozva. A képviselő a bizottság SZDSZ-es elnökének, Szent- Iványi Istvánnak írt levelében többek között hangsúlyozza: a magyar és a szlovák tárgyaló delegáció megállapodás-tervezetét annak ellenére írták alá múlt pénteken Pozsonyban, hogy a teljes parlamenti ellenzék mellett az SZDSZ is nyilvánvalóvá tette ellenvéleményét. Csóti György szerint a kialakult helyzet súlyosan veszélyezteti Magyarország nemzetközi megítéléséi és a magyar-szlovák viszony alakulását, ezért szükséges a bizottság rendkívüli ülésének haladéktalan összehívása. Az MTI érdeklődésére Csóti György elmondta: a levelet még a külügyminiszter napirend előtti felszólalása előtt küldte el. Kovács László szavai számára megnyugtatók voltak. A bizottság rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványai azonban csak akkor vonja vissza, ha a miniszterelnök is megerősíti: egyelőre nem áll szándékában aláírni a keretcgyczményl. L Bízom benne, hogy a kormányülésen Kovács László álláspontja győz - mondta. A bizottság rendkívüli ülését a testület elnöke hívhatja össze, vagy a tagok egyötöde kezdeményezheti. Csóti György kész arra, hogy ha a helyzet úgy alakul, összegyűjtse a szükséges aláírásokat. Szent-Iványi István a levélre reagálva az MT1- nek elmondta: mivel Kovács László külügyminiszter hétfői parlamenti bejelentése megnyugtató volt, nem tartja indokoltnak a rendkívüli ülés összehívását, így arra nem is kerül sor. „Természetesen más a helyzet akkor, ha a csütörtöki kormányülés nem igazolja az ígéreteket” - tette hozzá. A külügyi bizottság a jövő heti ülésére - melyre Nemcsók János államtitkárt is meghívták - már korábban napirendre tűzte a bős-nagymarosi megállapodás kérdését. A testület elnöke szerint a kialakult helyzet nem veszélyezteti Magyarország nemzetközi megítélését. „Még nem született kötelező érvénnyel bíró nemzetközijogi megállapodás, mindössze egy előzetes jegyzőkönyvet írtak alá Pozsonyban”"- emlékeztetett Szent-Iványi István.
